Magyarok Világszövetsége — Magyarságtudományi Füzetek
Megrendelhető
A Magyarságtudományi Füzetek szerkesztő bizottságának tagjai: dr. Aradi Éva, Bakk István, Botos László, dr. Gyárfás Ágnes, Pápai Szabó György és Patrubány Miklós. A szerkesztő bizottság testületi határozattal dönt a kiadásra kerülő írásokról, a szerzők felkéréséről.
A sorozat olvasó szerkesztője: Pápai Szabó György. Az internetes kiadásért Bezák Tibor felel. Az arculattervet Barcsik Géza készítette.
A Magyarok Világszövetségének égisze alatt megjelenő füzetsorozatot negyvennyolc részesre tervezik.
A4-es alakban, száz oldalas terjedelemben.
A Magyarságtudományi Füzetek ára Magyarországon: 400 Ft. Házhoz postázva: 500 Ft.
Ha valaki 8 példányt rendel, akkor 300 Ft-os egységáron jut hozzá. A fizetendő 2400 Ft ez esetben tartalmazza a postai költségeket is.
Ha egy intézmény (pl. egyetem, iskola, terjesztő) 500 példányt, vagy annál többet rendel meg, akkor 50%-os árengedményre jogosul, azaz 200 FT/pld összegért jut a füzetekhez.
Külföldön a füzetek terjesztését az MVSZ országos tanácsai szervezik meg.
Megrendeléseket fogad, és tájékoztatást ad a terjesztésért felelős Bősz Rudolf. Elérhetősége: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. .
A kiadó terjesztőket keres, elsősorban a középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken.
Hozzászólás
a szittyával …
a kis tanulmány margójára szeretnék egy valamit 'elmesélni'. Van egy, talán a mi legfontosabb eredetlegendánk, amely fo neve a
"Csadaszarvas" legendája. Na ebben mi (azok akik ezt mesélték és utána akik ezt leírták …, mind, mint az egész emberiség is … ezt teljesen férfi-szemmel
látta, kezelte. Na én egy rendhagyó módon nézve, ezt szeretném átértelmezni és veletek is tudatni …
mindenek elott számomra a magyarság alapveto tényezoje a nyelve. Akiktol nyelvünk jön, azok voltak a magyarok …
na azt is tudjuk (egész biztosra), hogy miért nevezzük mi a nyelvet, anyanyelvnek …
na most nézzük át újra ezen eredetmondánkat !
a két fivér 50-50 társával a vadászatot befejezve, NEM tértek vissza hazájukba, hanem a szittyák földjén külön-külön letelepedtek és ott szittya lyányokat véve feleségül két népet alapítottak …
itt nem az a fontos, hogy ezek fivérek voltak, vagy hogy ezek társai is ugyanazon nép sarjai, hanem az, hogy az osanyáink mind szittya lyányok voltak és a környezetük is az kellet (±) legyen …
na ez alapján akik ma magyarnak vallják magukat és ezt magyarul és ezen nyelvüket továbbítják gyerekeiknek … azoknak tudniuk kell (mindannyiunknak !) hogy ez a szittya nyelv.
Ezt mondja nekünk (csak meg kell értsük !) a
Csodaszarvas eredet-legendánk, szóbeli történelmünk …
szeretettel, Lajos
ps.. a rovásunk (az írásunk, írásjeleink) neve az ún. honfoglalás után több évszázadon keresztül szittya írásnak is nevezett volt és a nemességünk között szokásos volt magukat szittyáknak, szittya-magyaroknak nevezniük (nem szkítáknak, persze)