Tény, hogy valamilyen évfordulót ki kellett találniuk, amellyel saját magukat ünnepelhették, ezzel is hangsúlyozva az internacionalizmus szerepét és jelentőségét. Volna azonban lehetőség arra is, hogy valami egészen más, mélyen belülről fakadó, őszinte érzelmi indíttatás lépjen ennek az avítt és hazug önimádatnak a helyébe. '

A Világ Királynőjének napja.

De vajon valóban fel lehet váltani azt az ünnepet, amelynek jelentőségét évtizedeken át kitartó szorgalommal verték a teljesen palira vett, kétkezi dolgozóréteg agyába? Feledtethető-e az egyesek emlékezetében nosztalgikus érzületet keltő május 1-jék olcsó virslis, pancsolt sörös, luftballonos, nosztalgikus hangulata? Meddig tartható fenn ez a fennkölt mítosz, miközben maguk az ünnepeltek sem feledik, hogy kötelező jelleggel - vállalati névsorolvasás mellett - miként kellett hosszú, tömött sorokban elvonulniuk szélben, záporban a dísztribünről integető és bájosan mosolygó pártvezérek előtt?

Talán azokkal a II. Internacionálé által megfogalmazott követelésekkel áltatták magukat, amelyek a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás csábító igényét és maximális programjában a szocialista társadalmi rend megvalósítását ígérték számukra.
Továbbá hősöknek kijáró tisztelettel emlékezhettek a chicagói munkástüntetésre, noha alig lehetett illúziójuk keleti tömbbeli reménytelen helyzetük megváltoztatására.

Míg Nyugaton, a kapitalista társadalmakban a május 1-jék általában a karhatalommal történő véres összecsapásoktól sem mentes, kormányellenes tüntetésekké alakultak, idehaza a kommunista rezsim önmagát ünnepeltette, akár tetszett a melósnak, akár nem. Noha az
MSZMP vezérkara évről évre visszautalt az 1890-es dátumra, a kommunista diktatúra szorításának enyhülésével lassanként elhalványult az esemény eredeti üzenete és laza népünnepélyjelleget öltött. Ezek a rendezvények már csak (jel)szavakban hordoztak politikai tartalmat és üzenetet, a nagy többség valójában azt várta, hogy ezen a napon ne kelljen blokkolnia a gyárkapunál. És ebben a tekintetben Biatorbágy aligha különbözött az ország többi településétől. A ’90-es évek közepére oly mértékben változott a helybéli szemlélet, hogy az említett népünnepélyt már nem is funkcionáriusok, hanem civilek szervezték, így Szakadáti László, a helybeli Viadukt Sportegyesület akkori elnöke.
- Az emberek a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kijöttek a majálisra, a futballpályára, és nem az volt a kérdés, hogy akarunk-e szervezni a számukra valamit vagy sem, hanem, hogy mit ajánlunk nekik. Először 1998-ban gondoltunk arra, hogy az e napon szokásos, korábbi céltalan lődörgést, italozást gyermekprogramokkal, játékos vetélkedőkkel, gyermekrajz- és akadályversennyel, népzenei bemutatóval, Lőrincz Zsuzsa magyar népdalaival színesítjük, helybéli iskolásokkal bemutatjuk a Költő visszatér című rockoperát.

Szakadáti úr és szervezőtársai tisztában voltak azzal is, hogy elhelyezhetnek bármily fennkölt kultúrát a napi műsorban, attól az még május 1-je, a munkásmozgalom ünnepe marad a lakosság szemében. Olyan szellemi tartalmat kellett tehát találniuk, amely idővel elhomályosíthatja a teljesen értelmetlenné vált internacionalista jelleget.

Ebbe a munkába már Vaskó József, a Biatorbágyi Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke is bekapcsolódott, aki egy szép napon ifjú Csoóri Sándor Jézus születése című zeneanyagának hallatán odafordult Szakadáti Lászlóhoz.

- Azt kérdeztem tőle, mi lenne, ha az addig szerzett tapasztalatai segítségével egy jellegzetesen magyar majálist szerveznénk. Abban egyetértettünk, hogy erről a napról csak egyféleképp lehet lemosni a munkásmozgalmat, ha a magyar lelkiségben mélyen gyökerező eszmeiséget találunk helyette. Ilyet azonban nem lehet egy csettintéssel elővarázsolni. Laci ekkor bújni kezdte a nemzet történetével foglalkozó könyveket, és rábukkant valamire Csomor Lajos koronakutató Őfelsége a Magyar Szent Korona című kötetében - meséli a fiatalember.

Ebben pedig az alábbi sorokat találta. A ’40-es évek elején Kovacsics Mária Natália nővér különös álmot látott. Ebben Jézus azt sugallta neki, hogy elérkezett az idő, hogy édesanyját vele egyenlően tiszteljék, ünnepeljék, és mivel ő a Világ királya, következésképp
édesanyja a Világ Királynéja legyen. Dátumot is tartalmazott az üzenet, május 1-jét, éspedig azért, mert ezt a napot a kereszténység ellenségei ünneplik.

A történetnek itt akár vége is lehetnek azzal, hogy rossz nyelvek szerint a magyarok már megint kitaláltak valamit saját dicsőségük erősítésére. Az események azonban száznyolcvan fokos fordulatot vettek és gáncsoskodás helyett XII. Pius pápa 1942-ben Szűz Mária címei közé hivatalosan is felvette a Világ Királynője elnevezést. Ezen döntését az sem befolyásolta, hogy Natália nővér elmondása szerint Jézus a kereszténység megtisztítását és a világ megtérítését Magyarországról, Szűz Mária országából akarja elindítani, mégpedig édesanyja vezetésével. Sőt, az álom még a pontos helyét is megadta Szűz Mára leendő székhelyének a Budai-hegyekben, a Normafánál, az Anna kápolna épületében. Bár az építési tervet 1947-ben Mindszenty József hercegprímás jóváhagyta, a kommunista diktatúra hatalomátvétele a kivitelezést meghiúsította.

-Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy nem kellett semmiféle légből kapott ötlettel előállnunk, mindössze a leírtak megvalósításához kellett hozzálátnunk és bevezetni a köztudatba, hogy május 1-j a Világ Királynője napját jelenti - emlékezik Szakadáti.
Mivel a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, Csomor Lajos sem bízta magát csupán Natália nővér látomására és „koronavallató” munkájában megpróbált bizonyítékot találni annak valóságtartamára. Révay Péter koronaőr 1613-ban kelt leírására hivatkozva azt valószínűsíti, hogy a Szent Korona hátsó, kiálló, íves foglalatában eredetileg Szűz Máriát ábrázoló zománcképnek kellett lennie. Ezen feltételezését a Szent Korona és a Tbilisziben őrzött khakhuli triptichon hasonlóságával támasztja alá. Ennek lényege röviden a következő.

A Szent Koronán eredetileg Jézust és Szűz Máriát hasonló trónusokon ülve mellettük ciprusfákkal ábrázták, ami rangbéli azonosságot jelent.

Következésképp, ha Krisztus a Világ Királya, akkor édesanyja csakis a Világ Királynője lehet. Eme feltételezés okán kell odafigyelnünk a khakhuli triptichon megcsonkított Szűz Mária képére, amelynek aszimmetrikussága miatt csak az egyik oldalán látható ciprusfa, ám ha kiegészítjük, akkor méretében éppen akkora, hogy kényelmesen elférne a Szent Korona jelenleg Dukasz Mihály bizánci császárt ábrázoló zománcképe helyén. A császár képmása annyira nem illik oda, hogy beerőltetni sem tudták a foglalatba, hanem felszegecselték rá. Révay Péter koronaőr ennek felismerése révén jegyezte fel, hogy ezen a helyen eredetileg Szűz Mária képét helyezték el.

Csomor Lajos könyvében tovább vizsgálja a jelentés üzenetét, amelynek értelmében - Jézus útmutatása szerint - a Világ Királynője Engesztelő Kápolna szentélyében két fő helyen, a keresztboltozat közepén boltozati rózsaként és a Világ Királya testét oltalmazó szentségtartó baldachinon is a Szent Koronát kell kőből kifaragni. Hogy a Szent Korona egyben a Világ Királynőjének Koronája is, alighanem Szent István is tudhatta/sejthette és ebbéli szerepét azzal biztosította, hogy az ország jelképeként Szűz Máriának ajánlotta.

A könyv szerzője egy igen jelentős megállapítást is tesz, nevezetesen azt, hogy a Szent Koronának a Világ Koronája jelentése nem politikai, hanem vallási természetű, tehát nem hordoz hatalmi igényt, csupán a magyarság történelmi küldetésére utal. Mindezeken túlmenően meglehetősen furcsa, hogy Natália nővér a korona készítése után mintegy 1600 évvel élte meg Jézus szavait (mármint Szűz Mára Világ
Királynője rangra történő emelését), márpedig ő maga aligha ismerhette a khakhuli triptichon fentebb ábrázolt jelentését. Ebből Csomor Lajos azt a - talán hihetetlen - következtetést vonja le, hogy földi koronatervező nem láthatta előre, mi fog történni másfél évezred múltán. „Ezt csak úgy tartom lehetségesnek, ha a magyar Szent Korona tervei valóban Istentől származnak (…) aki a magyar Szent Korona tervét megalkotta, előre tudta azt is, hogy az majdan Szűz Mária koronája lesz, de azt is, hogy a magyarok Nagyasszonya 1940-től egyben a Világ Királynője lesz. Ezt pedig csak Istentől tudhatta.”

Még sokáig lehetne elemezni a könyv ide vonatkozó fejtegetéseit, de nézzük, mit tartogat számunkra közeljövő. A reggel 8-tól éjfélig tartó rendezvény szervezői - többek között a már említett Szakadáti és Vaskó mellett Chemez Farkas csont- és fafaragó népművész - ezúttal is Biatorbágy legszebb területén, az üdülőövezetben lévő, a korábbi rendezvények festői Iharos-völgyét szemelte ki álmuk megvalósítására.
-Ezt követően kerestük meg Semjén Zsoltot, a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériumának egyházügyi államtitkárát, aki támogatásáról biztosított bennünket. Nem kevésbé jelentős Bakk István, a Magyar Történelmi Családok Egyesületének elnöke által tett felajánlás, mely szerint elhozza a Batthyány-ak, Zichy-k és Kossuth-ok leszármazottait, a rendezvény résztvevőit pedig dr. Kossuth László fogja köszönteni. Makovecz Imre zsúfolt napirendje ellenére a fővédnökséget vállalta el - mondja nem kise lelkesedéssel Vaskó József.

A készülő rendezvénnyel kapcsolatban Semjén Zsolt a május 1-ék egy szinte elfeledett keresztény vonatkozásáról tájékoztatta a Demokratát.

-Szomorú történelmi tény, hogy a kommunista ideológia a szocializmusnak nevezett államkapitalizmus korszakában megkísérelte kisajátítani a munkát és a munka ünnepét. A katolikus egyház ugyanis XII. Pius óta május 1-én munkás Szent Józsefet ünnepli, mivel a kereszténység kezdete óta a munka és a munkás volt a lényegi attribútuma Szent Józsefnek, aki ácsként - Pál kivételével - az apostolokkal együtt - Krisztus urunkhoz hasonlóan - maga is kétkezi munkás volt. Magyarországon a Wekerle telepi templom viseli munkás Szent József nevét.

Az egyházügyi államtitkár azt is elmondta, hogy a május hónap a hagyományos keresztény liturgiában mindig is a Szűzanyához kapcsolódott. Nem véletlen, hogy Mária hónapja a május - az egyház e hó 24-én ünnepli Mária anyaságát, innen az anyák napja -, ezzel kapcsolatban érdekes megemlíteni egy magyar vonatkozást. Az ünnep arra emlékeztet, amikor VII. Pius franciaországi fogságából visszatérhetett Rómába és útja során magyar huszárok oltalmazták.

-Az egyház társadalmi tanítása, a munka tisztelete lényegileg hozzátartozik ehhez a hagyományhoz. Köztudott, hogy XIII. Leo óta minden pápa kiadja a maga szociális enciklikáját, és már az első is felemelte szavát a munka védelme mellett, amit két dolog fenyeget: a kommunizmus és a liberális, vadkapitalista ideológia. A pápa próféta módon az egy tőről fakadó mindkét szélsőséget elítéli. Ekkor mondja, hogy sem a munka tőke nélkül, sem a tőke munka nélkül nem állhat, és nem a kettő konfliktusa, hanem konszenzusa az egyetlen járható út a munka elsődlegessége mellett. Ezek az enciklikák főleg akkor tanulságosak, amikor a magát szocialistának nevező párt működését nézzük, amelyik kormányon csak a legbrutálisabb vadkapitalizusra volt képes, ellenzékben viszont kizárólag szociális demagógiára -világít rá a kommunista kétarcúságra Semjén Zsolt, aki a rendezvény estéjén élőszóban is rövid történeti ismertetőt tart.

Visszatérve a biatorbágyi majálishoz, a nap folyamán a hagyományos vásári programok - főzőverseny, májusfaállítás, sport, ügyességi és néptánc bemutatók - mellett este 8 órától ifjú Csoóri Sándor és a Muzsikás együttes mutatja be rendhagyó népzenei műsorát. A szervezők természetesen nem álmodhatnak az egész országra máról holnapra kiterjedő szemléleti áttörésről, idén „csupán” annyit szeretnének elérni, hogy a Világ Királynője eszmeisége a lehető legszélesebb néprétegekhez eljusson. Remélik, hogy a földgolyó minden magyarok lakta szegletében valóra válhat, amit Biatorbágyon elképzeltek. Ha ez sikerül, akkor május 1-ei marxista frázispuffogtatás helyett majdan olyan ünnepet ülhetünk, amelynek osztály és felekezeti hovatartozás, kötöttség nélkül minden keresztény ember részese lehet.