Hosszabb távon hatások a következők

A későbbi, hosszabb távon is egészségkárosító, élet-rövidítő, ivartalanító stb. hatások a következők

1./ A mellékvese abnormálisan megnagyobbodik. (140)
2./ A szervezetben elégtelen a szőlőcukor-képződés, mely miatt elégtelen zsír- és cukorfelhasználás alakul ki. (167)
3./ A különböző stresszhatások kivédésére a szervezet képtelenné válik. (167)
4./ Csökken a nátrium kiválasztása, a káliumé fokozódik (167) elsősorban a vesesejteknél, de a verejtéksejteknél és az emésztőrendszer mirigysejtjeinél is (167-168). Ha ez hosszabb ideig tart, törvényszerűen az alábbi betegségek kialakulásához vezet:
5./ Idővel nátrium-hiány jön létre. (168)
6./ A nátriumhiány a szövetekben ozmózis-zavarhoz vezet, többlet-víz vándorol a sejtekbe. (168)
7./ Csökken a keringő vérmennyiség, a vér besűrűsödik, csökken a viszkozitása. (168)
8./ Romlik a keringés. (168)
9./ A vese vérellátásának a zavara miatt csökken a szűrési (méregtelenítési) teljesítménye. (168)
10./ Idővel elégtelenné válik a veseműködés. (168)
11./ A bőr és a nyálkahártyák kóros elváltozásai. (168)
12./ Mellékvesekéreg-károsodás. (168)
13./ Mellékvese daganatok, sejtburjánzások, esetenként rosszindulatúak is. (169)
14./ Halálos Addison-kór tünetei alakulnak ki. (168).

Hiányos nátrium-pótlásnál és/vagy kálium-túladagolásánál kialakulnak fő tünetként:

15./ Magas vérnyomás. (169)
16./ Szívelváltozások. (169)
17./ Veseelváltozások. (169)
18./ Izomgyengeség. (169)
19./ Fokozott nátrium visszatartás és fokozott káliumürítés. (169)
20./ A vér besűrűsödése miatti veseműködés romlás fokozza a renintermelést, renintermelő vesedaganatok jönnek létre. (169)

A nátriumhiányos és/vagy káliumdús táplálkozás nemi szervek fejlődési torzulásait is okozza („pszeudohermafroditizmus?):

21./ Leánymagzatok nemi szerveinek a fejlődési zavarait, pl. szeméremajkak összenövését, klitorisz-megnagyobbodást. (169-170)
22./ Lánygyermeknél klitorisz-megnagyobbodást, idő előtti menstruációt. (170)
23./ Felnőtt nőknél: klitorisz-megnagyobbodás, test- és arcszőrösödés, kopaszodás, érdes hang, a menstruáció elmaradása, terméketlenség, az emlők sorvadása. (170)
24./ Fiatal fiúknál korábbi pénisz-megnagyobbodást, korábbi erőteljes izomzat kifejlődést, a testnövekedés gyorsulását, a hónalj- és a szeméremszőrzet idő előtti megjelenését, korai szakáll- növekedést, hangmélyülést, hajritkulást okoz. (170)
25./ Pszeudohermafroditizmus tünetként fiúgyermekeknél és férfiaknál emlő-megnagyobbodást okoz. (170)
26./ Rosszindulatú daganatok (pl. emlőrák, prosztatarák) növekedését serkenti. (170)

Közismert, hogy egyesek ezeket a betegségeket mindenféle más okra vezetik vissza, miközben ezt a két legfőbb okot részint elhallgatják, részint ellenkező hatásúnak tüntetik fel. Az élettani optimum szerinti (fiziológiás mértékű) sópótlást, a vér elektrolit nátrium : kálium : víz arányának megfelelő étkezést „elavultnak? hazudják, pedig a fiziológiás sópótlás helyességét nem csak a tengervíz, a magzatvíz és a vér és a fiziológiás infúziós Ringer oldat azonos nátrium és kálium aránya igazolja, de az is, hogy kálium túlfogyasztás esetén torzul az EKG = romlik a szívműködés! (A könyvről általam készített fotókat, s a többi, fent említett mérési és tankönyvi dokumentumot is le lehet hívni, ki lehet nyomtatni az internetről, amihez a Google keresőbe a „mellekvesekerges” szót kell beírni.)

A GYÁRTÓK, BOLTOK, S AZ ŐKET ELLENŐRZŐ HAZAI HATÓSÁGOK HIVATALOS ÍRÁSBELI KÉRELEMRE SEM VOLTAK HAJLANDÓK MEGADNI A KÁLISÓVAL KEVERT SZABVÁNYSÉRTŐÉTKEZÉSI SÓK ÉS AZOKKAL GYÁRTOTT ÉLELMISZEREK KONYHASÓ- ÉS KÁLIUM-TARTALMÁT! MAGYARORSZÁGON CSAK A RABBIK ÁLTAL SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT KÓSER SÓ, S A GYÓGYSZERTÁRI KONYHASÓ (NÁTRIUM-KLORID) ESETÉBEN KÖTELEZŐ BETARTANI AZ MSZ-01-10007-82. MAGYAR SZABVÁNYT, MELY VALAMENNYI ÉTKEZÉSI SÓBAN TILTJA A KÁLISÓ LEGKISEBB MENNYISÉGÉT IS.

Verőce, 2008. június 30. Tejfalussy András (Forrás: http://www.freeweb.hu/aquanet/szoveg/NepirtoNahianyKtobbletTunetei090702.htm)

A gyors- és a lassú kálium túladagolás mérgező hatásait, valamint a lassú kálium túladagolás mellett az azt erősítő konyhasó-megvonás hatásait sok tudományos mérés, kísérlet előzte meg. Ezeket egy Nobel-díjas kutatócsoport és több mint 60 akadémiai publikáció bizonyítja. A Magyar Tudományos Akadémia egyik korábbi elnöke, dr. Szentágothai János orvos neve is megtalálható a publikáció felsorolásában. Az általuk elvégzett mérésekkel és kísérletekkel bizonyított, előre jelzett betegségek azóta megsokasodtak hazánkban. A kiadvány címe: „Technika a biológiában 8, A biológia aktuális problémái”. A mérések eredményeit „A mellékvesekéreg biológiája” cím alatt ismertették. (Medicina Orvosi Könyvkiadó – Budapest, 1976.) Majd miután 1976-ra remekül kikísérletezték tudományosan hogy a konyhasóhiányossá és káliumtúladagolóvá tett ételekkel és italokkal rövid életűvé és szexuális nyomorékká mérgezhetők az emberek, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége megszervezte az 1980-as évek első felében azt, hogy a lakosságnak már a kisgyermekeit rászoktassák az antifiziológiás nátrium- és káliumpótlásra, hogy később se vegyék észre az ételeik és italaik konyhasóhiányát.

honlapját (http://www.freeweb.hu/) ajánlom meglátogatni mindenkinek, annál is inkább, mert az ide kiragadott részletek csak egy-egy piciny szelet abból a temérdek mennyiségű anyagból, amellyel Tejfalussy Úr rendelkezik, akár a só, vagy pedig a víz kérdéskörét illetően is.

A fiziológiás nátrium- és káliumnormák (és a káliummérgezés hatásainak a csökkentési módszerei is), legpontosabban a dr. Varga Péter által készített, kéziratként 1978-ban megjelentetett, JEGYZET AZ INTENZIV BETEGELLÁTÓ SZAKASSZISZTENSEK SZÁMÁRA I. kötetben van leírva:

A víz- és sóforgalom szabályozása, a nátrium-kálium pumpa: A víz- és sóforgalom kölcsönhatásainak szövevényes rendjében sohasem beszélhetünk külön só és külön vízforgalomról, a víz- és sóháztartás szétválasztott zavaráról. A só és víz „sorsközössége” nem oldható fel. A szervezet folyadéktereinek térfogatváltozása egyben elektrolitváltozást is jelent. …

… A nátrium sejten kívüli túlsúlya annak a következménye, hogy azt a sejtekből aktiv sejttevékenység űzi ki. A folyamatot nátrium-, helyesebben nátrium-kálium pumpának nevezzük. Ha a sejt – a nátrium-kálium pumpa – károsodik, az elektrolitegyensúly megbomlik. (42. oldal.)

Nátrium: A sejten kívüli tér legfontosabb kationja, itt van a szervezet össz-nátriumtartalmának 98%-a. A sejteken belül található az össz-nátriumtartalom 2%-a. A csontokban kötött formában található nátrium a sóháztartásban élettani körülmények között nem vesz részt. A nátriumnak vezető szerepe van a sejten kívüli folyadék tónusának és ozmotikus nyomásának fenntartásában, a terek közötti folyadékcserében, és nem elhanyagolható a jelentősége a sav-bázis háztartásban sem. A felnőtt szervezet átlagosan kb. 1 gramm/testsúly-kg kicserélhető nátriumot tartalmaz. (46. oldal.)

Felnőttnél 3-15 gramm a fiziológiás (élettani szempontból optimális) napi nátrium pótlás, ami 6,75-33,75 gramm konyhasóval biztosítható (50. oldal).

Konyhasóvesztés (nátriumvesztés) és tünetei: Hypotoniás dehidráció (nátrium-hiányos exiccosis). A „sóhiány” megnevezéssel a szervezet össz-nátriumtartalmának csökkenését jelölik, a hyponatraemia terminológiája a szérum-nátriumszint csökkenésének kifejezésére szolgál. A nátrium-hiányos exsiccosisban (= a szervezet kiszáradása, heveny folyadékveszteség) csökken a nátriumbevitel, illetőleg fokozott a – vízzel szemben aránytalan – renális, extrarenális veszteség. A víz- és sóanyagcsere összefonódottságából fakad, hogy a nátriumveszteség nem vezet azonnal hyponatraemia (a vér sóhiányos állapota) kialakulásához, mert azt vele arányos vízveszteség követi. 1 liter vízveszteség átlagosan 144 mval (= 8,4 g NaCl) elvesztésével jár. A 8,4 gramm NaCl-ban 3,88 gramm a nátrium. A klinikai képet a konyhasóhiány mértéke határozza meg: Az enyhe sóhiány (kb. 20 gramm veszteség) tünetei: gyengeség, fejfájás, pszichés tompultság. Kifejezett sóhiányban (35 gramm veszteség) fokozódó gyengeségérzet, collapsus-hajlam (ájulási hajlam), az inreflexek renyhesége áll előtérben. Az interstitium (szövetközötti tér) folyadékvesztesége a turgor-csökkenésben nyilvánul meg. (Turgor: a szövet ellenállóképessége, amikor az erek teltsége normális.) Súlyos (40 gramm feletti) sóhiányban a nátrium veszteség hipovolaemiát és az izomzatban fokozott görcskészséget okoz. A testhőmérséklet alacsony. A szomjúságérzet általában hiányzik. A tenziócsökkenés (= nyomáscsökkenés), a veseállapot romlása oligo-anuriához (= csökkent vizeletkiválasztáshoz), akut veseelégtelenséghez (akut tubuláris insuffiencia) vezet.

A kibontakozott kórkép az addison-crisis (= addison kórban a mellékvesekéreg működésének gyors lefolyású megszűnése miatt bekövetkező súlyos állapot) állapotához hasonló. Laboratóriumi leletek: A vizelet mennyisége lehet normális, fajsúlya azonban alacsony. Albuminuria (= fehérjevizelés) észlelhető, a vizelet üledékében vörösvérsejtek, cylinderek (= hengeralakzatok) mutathatók ki. (44. oldal)

A nátrium és klór szintje, a szérum (= a vérplazmával azonos összetételű, az alvadt vérből kisajtolódó, fibrinogén-mentes folyadék ozmolaritása a folyamat súlyosbodásával csökken. (fibrinogén = a vérplazmában lévő, nagy molekulasúlyú, labilis, speciális fehérje.) A vér sejtes elemei számszerűen csökkennek. A vörösvérsejtek átlagos térfogata nő, a hemoglobin koncentrációja csökken. Csökken a plazma vérfehérje-szintje is.

Izotóniás dehidráció (víz- és sóveszteség). Mind a víz-, mind a sóveszteség okozta kórformák összetett hiányállapotok. Jelölésükben az az irányadó, hogy melyik folyamat elsődleges. (Isotonia = egyező ozmotikus nyomású állapot.) (44. oldal)

Az izotóniás dehidráció a víz és só együttes, egyenlő mérvű veszteségével jellemzett kórállapot. A szérum ozmolaritás (ozmolaritás = membránon átszűrődési képesség) változatlan marad. Mivel a víz- és sóveszteség kizárólag a sejten kívüli térből származik és ebben a sejten belüli tér nem vesz részt, a folyamat rövid időn belül keringésromláshoz vezet, ami végső fokon shock-állapotba torkollik. Etiológiájában pancreatis, peritonitis, ileus, vérzés, trauma, égésbetegség nagyfokú plazmavesztése szerepel, gyomor-bél atonia a velejárója. A paralytikus béltraktusban több liternyi, a keringés számára elveszettnek tekinthető folyadék panghat. A klinikai képet a keringésromlás tünetei, a vérnyomás – percvolumen -, a glomeruláris szürlet csökkenése, tachycardia, collapsus-hajlam, lényegében a schock képe jellemzik. Laboratóriumi adatok: A vizelet mennyisége csökken, a kezdeti nagy fajsúlyt a veseelégtelenség bekövetkezésével isosthenuria, hyposthenuria váltja fel, a szérum MN, ill. karbamidnitrogén szintje emelkedik. A hemokoncentráció miatt a vér sejtes elemeinek száma nő, kivéve, ha a kórállapot kiváltója vérzés. A vizeletben a nátrium és klór ürítése csökken vagy megszűnik, illetve a sav-bázis statustól függően változik. A szérum-kálium értéke a schock kezdeti szakaszában a sejt destructió miatt magas, szintjét később a vese kiválasztó képessége módosítja. (45. oldal)

(Etiológia = okok kutatása, az okok kutatásával foglalkozó tudomány, pancreatis = hasnyálmirigy-gyulladás, peritonitis = hashártyagyulladás, ileus = bélelzáródás, trauma = sérülés, lelki megrázkódtatás, atonia = pegyhüdtség, shock = hirtelen bekövetkező keringési elégtelenség, az idegrendszernek az egész szervezetre kiható reakciója, paralytikus = bénulásos, percvolumen = percenkénti mennyiség, glomeruláris = vese-gomolyagok általi, tachicardia = szapora szívverés, isosthenuria = a vese hgító- és koncentrálóképességének megszünése, hyposthenuria = a vese koncentrálólépességének csökkenése, hemokoncentráció = hemoglobinkoncentráció, statusz = állapot, sejtdestruktio = sejtszétbomlás.)

Hypotoniás hyperhidráció (higításos hyponatraemia, vízmérgezés). A kórforma előterében a víztúlsúly áll. A sejten kívüli tér víztartalmának növekedése nátriumtartalmának relatív csökkenéséhez vezet, amely ebben az esetben nem valódi nátriumszegénység. Az ozmotikus koncentráció csökkenése folytán a hypotoniás plazmából víz vándorol a sejtekbe: a víztúlsúly megoszlik a két folyadéktér között, a sejtek megduzzadnak, károsodnak. …(45. oldal)

Kálium: A kálium a sejten belüli folyadék legjelentősebb kationja. A vérszérum megfelelő káliumszintje 0,16-0,18 gramm/liter. A szervezet össz-káliumtartalma 2,04 gramm/testsúly kg. Ennek 98%-a a sejtekben, 2%-a a sejten kívül helyezkedik el. Az össz-káliumtartalom 10%-a fehérjéhez, glikogénhez, illetve foszfáthoz kötött, 90%-a disszociált, ozmotikusan aktiv és kicserélhető. … Felszívódása a vékonybél felső szakaszán, kiválasztása legnagyobbrészt a vesékben történik. Kismértékben – mintegy 10%-ban – a széklettel ürül ki. A kálium a glomeurulusokban filtrálódik, a proximális tubusokban visszaszívódik és végül a disztális tubusokban nátrium-kálium ioncsere után választódik ki. (46. oldal).

(dissociatio = vegyi bomlás, szétesés, elkülönülés, filtráció = szűrés, proximális = közelebbi, disztális = távolabb eső.)

A káliumháztartás megbomlása elsősorban a felvétel, a sejtekbe való beépülés és a vesék útján való kiürítés egyensúlyának zavara következtében és csak másodsorban a kóros eloszlás miatt alakul ki. A sejten kívüli térben a normális káliumtartalom szűk határok között mozog és ezért már kismérvű csökkenése, ill. fokozódása a szervezet károsodásához vezethet. A sejten kívüli térnek már kisfokú káliumveszteségét is a sejtek káliumtartalmának csökkenése kíséri. (47. oldal.)

A veseműködésnek a túlzott konyhasóhiány és/vagy kálium túladagolás miatti romlását a renin termelődés abnormálisra fokozódása mutatja. (Renin = a vérellátásában károsodott vese kéregállományában keletkező proteolytikus enzim, amely a vérplazma angiotensinogénjére hatva, abból egy vasoconstrictio polypeptid anyagot hasít le.)

A sejten belüli kálium a sejteken belüli elektroneutralitásért (= elektronegyensúlyért) és ozmotikus koncentrációért, az enzimatikus (= biokatalizátorként működő szerves vegyületek által kifejtett) tevékenységéért felelős. A vérszérum normális káliumtartalma az ép sejttevékenység előfeltétele. Károsodása a nátrium-kálium pumpa működésében zavart okoz, aminek következtében kálium kerül a sejten kívüli térbe és helyét a sejtekben nátrium és hidrogén ionok foglalják el. A kiáramló kálium a sejten kívüli térben alkalózist, a sejtbe belépő hidrogénion itt acidózist hoz létre. A sejtben a kálium megkevesbedése csökkenti a sejten belüli ozmotikus nyomást, ami folyadékáramlást indít meg a sejten kívüli tér felé, a sejtek exicalódnak és károsodnak. (47. oldal.)

A felnőttek veséi egy nap alatt kb. max. 3,6 gramm káliumot tudnak eltávolítani anélkül, hogy túlságosan túlterhelődnének. (48. oldal).

A kálium mérgező hatása a vérbe bejutási sebességétől függ, nem a „napi dózisától”. Gyorsabban bejutva sokkal kevesebb is súlyos mérgezést okozhat: Ha a vérbe bármely okból, bárhonnan egy órán belül több mint 0,8-1,6 gramm kálium jut be, vagy ha 24 óra során több kálium jut be mint 11 gramm, az veszedelmes mérgezést okozhat, melynek tünetei: az ideg-izomtevékenység gátlása, az általános izomgyengeség, a szív kitágulása és ritmuszavara, valamint az érzészavarok a jellemzőek. Az EKG-n jellegzetes torzulások mutatkoznak. Ha a vérben bármilyen okból több lesz a kálium mint 0,28-0,4 gramm/liter, az kamra fibrillációt, sőt halált, diasztolés szívmegállást is okozhat (= kitágulás után többé nem húzódik össze a szív). (47. oldal.)

Védekezés a káliumtöbblet ellen? ►►

« Prev Next »