VIII. fejezet Nimrud és társai
NIMRÚD
Lehet, hogy sokaknak nem tetszik, amikor szilárdan ki kell tartani a magyarok földi eredete mellett, de jelenleg csak annyira lehet jutni, hogy a magyarok, az emberiség ősnépe, akik sok tízezer éve a Földön laknak. Sokan úgy képzelték, hogy a csillagokból jöttünk a Földre, de valójában itt jöttünk létre a Földön. Viszont a költői művekben, ezernyi hagyományunkban a csillagokból származás ma is élő, továbbá élő ez a hagyomány a valóban tőlünk származó népeknél is. Aminek nem kevés bizonyítéka van.
Nimrúdnak sok rokon nevét és égi megfelelőjét ismerjük. Neveik vizsgálata nagyon fontos, mert a nevek megértése folyamán megérthetjük a névadók szándékát és nyelvűségét is. Most Nimrúd fogalma köré szőve meg kellene ismerni a magyarok világképét, ami sok százezer évre nyúlik vissza. Ehhez itt azonban kevés lehetőség nyílik, amennyi lehetőség azonban van, azt ki kell használni.
Nimrúd első megjelenése Kr.e. 38-32.000 idejére tehető. Rappenglueck német kutató fedezte fel azt a kis elefántcsont lapocskát ebből az időből, aminek az egyik oldalán Vezér ősatyánk csillagképének rajzolata ismerhető fel. A rajzolat egyértelműen a Vezér-csillagképet mutatja, amit ma Orion csillagképnek neveznek általában, a görög mitológiából. A lapocska egyik oldalán lévő Vezér öve alatt egy kard rajzolata látszik. Szűcs Róberttel is megbeszéltem a rajzolatot, de ő nem látta a kardot. Szűcs Róbert a magyarságkutatás egyik legkiválóbb képviselője, de hogy nem látta a kardot az elefántcsonton, egy kicsit visszavetett engem a lapocska vizsgálatában. Manapság mégis látom a kardot a fotókon, aminek az a megdöbbentő következménye, hogy a kardok, mint fegyverek, már akár 30-40.000 éve is léteztek. Ez ténynek látszik, amit szinte lehetetlen megmagyarázni jelenlegi ismereteink segítségével.
Nimrúd tehát, aki a magyar királylistán is szerepel, kétségtelenül a magyarok ösapja. Egyrészt király, létező uralkodó a nép között, másrészt azonban égi csillagkép, aki az égbolton uralkodik, és vezeti a magyarok népét, a csillagokat. Nevének több variánsa van. Ezek közül vizsgáljunk meg néhányat.
Menrót egyszerűen a Mennyei Rót. Nimród az Oroszlán, vagy Magas, Felső Ród, ami vörös is lehet. A Rúzs eléggé vörös, Rouge formában írják a franciák. Az angol Red is vörös.
Nimrúd nevének két része Nim és a Rúd. A Nim szó és rokonai egyértelműen Magas, Felső jelentésűek. Nim volt a neve eredetileg Elámnak, ami Szumer felett feküdt, keletre. Azután az Ur-Nim szumer szó jelentése Oroszlán, vagyis Magyar. Az Oroszlán csillagkép is Maghar, Magyar írású, és Magyart jelent. A Nim megjelenik a magyar Ním-Et szóban, ami a nímetek Felső területét jelenti, a Duna felső, középső és alsó folyása szerint.
A Nim mély hangrendű párja a Num, ami szintén oroszlán. A Numa oroszlánt jelent, Numa Pompilius király nevében is valószínűleg oroszlán az értelme.
A Rúd szó alapja a Ru, jelentése Írás és Vörös. Teljesen bizonyos, hogy a Ru Vörös jelentése megjelenik Nim-Rúd nevében. Nim az Oroszlán, a Rúd a Vörös. Ezért azután a Nim-Rúd azt is jelenti, hogy Oroszlán-Vörös. Ez a jelentés nem más, mint a Vörös Oroszlán. Vajon a Nimrúd csillagkép valóban azonos a fiatalabb Vörös Oroszlán fogalommal? A Rú-D D hangja a magyar nyelvben kicsinyítés és helyképző.
A Biblia szerint Nimrúd nagy vadász az Úr előtt. Tehát nem akárkiről van szó. Nimrúd nagy vadász. A nagy szó felhívja a figyelmünket arra, hogy nem is biztosan ember, hanem csillagkép. Azután vadász, tehát még a pásztorkodás és földművelés előtti korból származik.Továbbá a szöveg azt állítja, hogy az Úr előtti időkben volt tevékeny. Az "Úr előtt" jelenthetné azt is, hogy Nimrúd az Úr előtt vadászott. Az Úr ült a trónusán, a hegyek csúcsán, vagy a felhőkben, előtte meg Nimrúd lopakodott a földön, vadászat céljából. Ez így nem életszerű. Nimrúd inkább az Úr isten előtti kor istensége, pontosabban csillagképe, ami alapján arra következtetehetünk, hogy Nimrúd egy csillagvallást hívő nép égi csillagképe és istensége, a képzet pedig sokkal régebbi, mint az ókor kezdete.
Nimrúd Kus fia, egy elméletben, ami nem bizonyító erejű. A szumer népességet sok jó kutató egyszerűen Kus népnek minősít, mindegyiküknek van igazsága. Azt azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Mezopotámiában az alapnépességet a magyar nép adta, amire rátelepülhetett a kus nép, amire rátelepült a szemita nép. A nyelv hármas rétegződése sok nyelvi dokumentumban felismerhető. A helyzet a magyar-kus-szemita nyelvek egymásból fakadása felé irányítja figyelmünket. Nehéz nyelvi feladat előtt állunk. Nagyon úgy látszik, hogy a hármas fázis rokon egymással, a magyar a legrégebbi, a kus a következő, és a szemita a legfiatalabb.
Nimrúd egy város is, Kalhu, ami később Nimrúd nevet kapott. A Kal-Hu névben a Nagy-Hunok értelme van benne, a Hu szó Csillagfiak jelentést is bír. Ebből alakult át a város neve Nimrúd alakúvá. Teljesen bizonyos, hogy a területen eredetileg magyar nyelvű népesség mozgott, a szavárdok népe.
Ismert a Nim Ród Dagh török hegynév, ami Nimrúd Dag formában Nimrúd Hegy (Tág) értelmet bír. Nemrut, Nemrud hegye 2.134 m magas. A mai Nimrúd hegyen zajló ásatások Orosmasdes isten, azután Heraklész, Zeusz, Apolló, Mithrász istenek szobrait is feltárták.
A mai Iszlám Állam Kalhu, Moszul és Hatra városok elpusztításával foglalkozik, amivel az emberiség rendkívüli kincseit is elpusztítja. Akkor ki az emberiség ellensége? Talán a régi városok megépítői?
Nimrúd megtisztította a földségeket a fenevadaktól. Vagyis a magyarok, Nimrúd népe, sok ezer éven keresztül levadászta az emberek ellenségeit, a fenevadakat, ami által élhetővé vált a föld. Ez az idöszak Kr.e. 8.000 körül valósult meg. Ekkoriban pusztultak ki az emberre is támadó fenevadak, a fekete oroszlánok, kardfogú tigrisek, ma már kipusztult párducok, balti tigrisek.
Nimrúd király Ninive alapítója. Ez a közlés azt bizonyítja, hogy Ninive magyar város, amint a neve is magyar nyelvű, Nin-Íve.
Nimrúd Botja költői elnevezése az emberiség eredetének. Alkotja a Nagy Orion-köd, a Hatysa, az M 43 és az M 42 csillagöd az égen. Bármely csillagatlaszban felismerhetjük az alakzatot.
Oláh Imre: A Nimrud-hagyomány című könyve elképesztően fontos adatokat tár elénk. Nagyszerű könyv, amiben a sok név hátterében a magyar nyelvet kutathatjuk. Ír Gárdonyi Gézáról, aki szerint Hunfalvi Pálnak Batu káni szerepe volt, elégette a magyar hagyományokat tartalmazó dokumentumokat. Ír Terdzsuman Mahmudról aki magyar származású volt, és megírta a Tarih-i-Üngürüszt, és Grandpierre K. Endre cikkéről. Nimrúd kusita eredetét cáfolni kell, mert sem a szumer, sem az egyiptomi civilizáció nem Afrikából ered, hanem Európából, a központi Kárpát-medencéből és környékéről.
Az a szándék, amit valakik kitaláltak, hogy az emberiség a Termékeny Félhold területéről származzon, egyszerűen nem igaz. A földművelés első régészeti bizonyítéka, jelenleg, Ságvár környékéről származik, 18.200 évvel ezelőttről. Az ilyen régészeti tényeket sok kutató egyszerűen nem veszi figyelembe, saját érdekei szerint. Egyetlen tudománynak sem szabadna így működnie. Csakis a tiszta igazság az, ami előre viszi az emberiséget.
Oláh Imre megemlíti a Titánok és az Istenek háborúját. Mindkét fél a magyarok mitológiájából származik, de köztük volt még egy kor, a Gigászok kora. A görögök a magyar őslakóktól nyerték mitológiai értesüléseiket Hellászban, ami miatt a három korszak jól adatolható a magyar őstörténetből. Csak az nem kellene, hogy a magyarok fejére folyamatosan az utódaik, az indoeurópaiak másszanak rá, legátolva az igazi kutatásokat.
Néhány megjegyzés Oláh Imre nagyszerű könyvéről. Khám fiai közül Kus nevének nem ártott az idő foga. Khám és Kus nem feltétlenül magyarok, bár e nevek magyar nyelvűek, Hám és Kus alakban.. Oszirisz az ethiópok közül származott, mondják sokan Az ethiópok valóban a világ egyik legrégibb népe, akár 186.000 éves leletek is igazolják létezésüket. Amikor az etiópokról van szó, manapság sokan az amharákat értik alattuk. Az amharák azonban csupán Kr.e. 2.000 táján érkeztek az Arab-félsziget felől, az őslakos etiópok azok, akik rendkívül régiek, akár kétszázezer évesek is lehetnek. Mégsem kell elfogadni a magyarok, és ezáltal az indoeurópaiak, afroázsiaiak, kaukázusiak, ural-altájiak és mások ethióp eredetét, mert Európában és Ázsiában is vannak magasan fejlett emberekről szóló régészeti leletek. Oszirisz értelme amúgy nem ethióp nyelvű, hanem Sok-Szem (az égen.) jelentésű, egyiptomi nyelven..
A káld-babiloni mágus hagyomány Amon égi jelképét, a Kos csillagképet nevezte el "mul-Lu-Hunga" névvel, aminek a jelentése "Hung-Ember-Csillaga". A Hung szó sok helyen felmerül a magyarokkal kapcsolatban, mivel a magyarok Unug népe. A Lu Ember, Ló, a Mul Csillag, ami a Mu/Mé alapszavakból fejlődött ki a szumer nyelvben. A kiváló Oláh Imre írásával érdemes lenne külön is foglalkozni. Lu-Hun-Ga azonos Enkiduval, aki vadász, és az ősök megtestesítője.
A Nap-Király első (?) leszármazottja Dioniszusz volt, neve Dionyszosz formában jobban mutat. Memnon, Szeszosztrisz, Dáriusz, Alexander, Caesar a régi Dionyszosz hírnevének elérésére törekedtek. Ilyen volt az ókor jelentős területének életfilozófiája.
A párducbőr az Eget jelképezte. Innen a Párducos Árpád név is. Egykor a halálnak és az újjászületésnek volt a jelképe. A csillagokból keletkezünk, és halálunk után a csillagok közé megyünk vissza. A Nebrodesz a párducbőr kacagány viselője, a Nibru, Nib-úr, Nimru olvasatok szereplője. Másutt Kus nem Nimrúdnak, hanem Szemnek az apja. Ez a közlés is mérhetetlenül rendkívüli.
Nagyon fontos tudatunk szempontjából, hogy az Égbolt csillagai a földi állatok bőrének foltjaival, pettyeivel azonosnak látszanak, ezért bármelyik földi állat bőre felvehette az Égbolt mintáját, ami miatt a földi állat az Égbolt megjelenítőjévé vált. Őseink gondolkodása lenyűgőző, minden képzeletünket felülmúlja nagyszerű gondolkodásuk.
Nimrúd után uralkodott talán Evekush, azután Komasbelus, utána Porus.
Bacchus, kinek apja volt Oceanus, kinek húgától, Árkiától született Poroneus, aki a föld első királya lőn, és a föld népe akkor egy nyelvet beszélt, és Jupiter uralkodott felette. Volt tehát egy Poroneus nevű király, aki egyenesen Káldea első urától, Iacchustól (Bachustól) származott. A felsorolt neveket nem mindig érthetjük meg, a magyar nyelv szerint . De Oláh Imre zsenialitása jóvoltából számtalan szavunkat és ősünket megismerhetjük.
Az is biztos, hogy a magyar nyelv feltárásában végzett tevékenység sokaknak tetszik, sokaknak meg nem tetszik. Akiknek nem tetszik az igazság, százszor többen vannak azoknál, akik az igazság fényre derülését óhajtanák. Ennyire nemtörődöm a mai emberiség. A mai emberiség százszor több tagja nem akarja az igazság megjelenését, mint amennyi ember ma az az igazságot szeretné tudni. Az emberiség tudatával elbánt a nemtörődömség, és elbánt az ismeretlenségből eredő pipogyaság. A mai nyelvtudósok rendkívül sok és nagy eredményt értek el, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy legalább az alapokat felderítsük a nyelvek szókincsét illetően.
Az ősi nyelvekből összeállított szótár ma sem létezik. Emiatt a mai nyelvészeknek illene sok munkát fordítani az eredeti ősnyelvre. Ez a munka ma sem kezdődött meg. Nem tudni, miért? Talán a feladat rendkívül nehéz.
A kusita mitológia egy külön fejezet. Nem tartozik a magyarokhoz, nem tartozik a szemitákhoz, és nem tartozik a szumerokhoz, meg a későbbi akkádokhoz, ha igazak a jelenlegi szótani olvasatok. De Oláh Imre, és társai kutatásai szerint egy olyan világ rajzolódik ki előttünk, ami teljesen elüt a ma tanított közel-keleti világtól.
Abul-al-Fradzs arab történész "A dinasztiák története" című művében, egy ősi arab-kusita hagyomány alapján Porus-Ur, Cham-Ur nevét már magával Nimrúddal hozza kapcsolatba. Nimrúd után elsőnek a háromszemű és kétszarvú Samirus következett. Lehetséges ezért, hogy Sineár vagy Samara földjén a népek ettől a mitikus királytól származtak, aki Nimrúd leszármazottja volt. Vagyis a magyarok után a szumerok következtek Mezopotámiában. Nimrúd a magyarok ősapja, Samirustól eredhetnek a szumerok, ami "déli" értelmű.
Abideus szerint a Tornyot (Babilont) valóban óriások, a Titánok népe alkotta, akiket a hagyomány Samarimnek nevez. Rajta kívül más szerzők is azt állítják, hogy az egyiptomiak és babilóniak (mezopotámia magyar lakossága) ehhez a Samarim néphez tartoztak. Theopompus szerint: "Hajdan az a hír járta, hogy a torony építőit Samaramának, s azt az országot ahol felépült, a nép nyelvin Samarimnak nevezték". Ez az ország a Sza magyarok országa. Ez az ország a bibliai Sineár, vagy Káldea, melynek lakóit Merópoknak (Su-Merópoknak) hívták, mert mint mondani szokás, nyelvük megzavarodott. Ismét azt látjuk, hogy a titánok népe még magyarok, a Samarim nép pedig már nem teljesen tisztán beszéli a magyar nyelvet.
G. Rawlinson szerint Szin =Magur, kinek babilóni neve Hurki vagy Ur. Szin a Nap, ami azonos Magur, Magyar nevünkkel, a Hold fogalma, Sin név alatt csak később rakódott rá. Magyar Adorján is bizonyítja, hogy a Magyar jelentése Nap.
G. Rawlinson szerint a mezopotámiai hagyományok Amon-kos fiának, a párducfejű turulmadár képével szimbolizált Nimrúdnak két királyi utódot tulajdonítanak. A káld-babiloni pantheon szenthármasságának első tagja Bel-Nimrud, fiai Sin-Magur (Ur), és az asszir nemzetős, Ninip (Ninus). A hagyomány a bibliai Hur (Ur) város megalapítóját, Magurt tartja az öregebbiknek, aki a korabeli feliratokon Nimrud néven is szerepelt, és akit halála után Nir-ur-gula (Nergal), vagy szárnyas oroszlánember képében Orion-Arian néven apotheizált. Kutha városából az asszirok által kitelepített szamaritánusok is (Kr.e. 700) Nergált tisztelték. A másik fiút hol Ninipnek, hol Turának nevezték. Tura nem azonos Turán nevünkkel. Mivel a délről támadó I. Samshi Adad csak Kr.e. 1.950 táján foglalja el a magyar nevű Asszur, vagy Assur városát, Ninive elfoglalására csak később kerülhetett sor, mivel Asszurtól északabbra fekszik. Ezért Ninip, Ninosz nem lehet szemita vezér. A térség Atura nevet viselt, amit még a hun magyarok is ismertek, Atillát Atura urának is mondták.
Nimrúd nemzetségének királyi tábláiról Rawlinson 20 nevet olvasott ki. Nimrúd törzsei ezek: Kush-Tasphik, Ur-Kiek, Sibi-Tibik, Pisi-Risek, Eni-Elitek, Pana-Mu, Tarko-Lara, Sulu-Mal, Nassur-Uriek, Ush-Hittiek, Ur-Bala, Thuk-Hamme, Uri-Unne, Matari Bil, Sani-Pu, Sala-Manu, Met-Inti, Jehu, Kush-Malak, Hanno. A 20 tartomány királyai a Fekete-tenger, Indiai-óceán és Eritrea-Szudán közti területeken uralkodtak. Rost közölte még Khumria és Pekáhr királyokat is. Összesen 22 tartomány, ami nagyon közel van a hunok 24 királyságához.
Nimrúd tényleges birodalmának létezését mintegy Kr.e. 7.000 tájára lehet tenni. Ekkor fejlődött ki a token írás, ami Lykiától az Indusig, délen a Kék-Nílusig terjedt el.
A Vadász a magyar csillagismeret szerint azonos a Nimrúd csillagképpel. Akár jelképezheti a magyar népet is, akik nagy vadászok voltak az Úr előtt. Tőlünk erednek a nyelvek, a nyelvi zavarodottság korából, amikor a magyar nyelvből sok új nyelv keletkezett. Nevezhetjük a magyar nyelvet ősnyelvnek is, amit inkább elfogadnak rokonaink. A Vadász csillagkép a Vadak Ásza. Ebből a fogalomból is sok gondolat születhet. Mindig csatolódik a tényekhez a rovásírás, ami nyelvünket 200.000 évre teszi vissza az időbe, és amitől mindenki megdöbben.
A Vad sok szóban előfordul, pl. a Vadon szóban. Az angol Bad – Rossz, a Vad szabályos rokonának látszik. A Víz jelentésű rokon szavak, pl. a Baden – Fürdő, arra mutat, hogy a vadon vad és vizenyős terület volt, tele növényzettel.
A Vadász mögött megy két kutyája, a Nagy Kutya, és a Kis Kutya. Még vannak a Vadászebek is. A Kutyák a Vadászt segítik. Különös a Vadász harca a Bika csillagképpel. Néhány ezer éve a Bika csillagkép az égen átlendült az Egyiptomban lévő Ajan egyenlítőn, ami miatt óriási riadalom keletkezett az emberekben. De a Bika, a Föld forgásának következtében, visszakerült az Ajantól délre. Mithrasz, amikor megöli a Bikát, ennek az eseménynek késői megjelenése.
A Kaszás fogalmát sem értik a modern kutatók, mondva, hogy az égi mezőkön haladva csillagvirágokat kaszál. Szép képzet, de a Kaszás a Halál fogalmával is azonos. A képzetet legjobban az egyiptomi mitológiából érthetjük meg. A Kaszás azonos a Vadásszal és Nimrúddal, és több más neve is van, amelyeket a továbbiakban értelmezni kell. A Kaszás tehát az a hely, ahol a halottak lelke átmegy Isten örök fénybirodalmába. Nem a Halál, mert van visszatérés, őseink szerint, Isten Fénybirodalmából.
A Lélek útja, a halál után, az egekbe visz, mégpedig a Vadász csillagkép irányába. Itt megy át a jó Lélek Isten örök Fénybirodalmába. Ezért kapta a Vadász mellett a Kaszás nevet is a magyar csillagászatban a csillagkép.
Óriás neve is van. Az Ór alapvetően Hegy és Úr, az Úr viszont máris az égre mutat, az Úr Isten név jelentésében. Az Óriások általában tehát az égi csillagképek. A nép fantáziájában, és különösen a legújabb magyar származású népek fantáziájában, már hatalmas, több méter magasságú emberszerű lények. Meg is eszik az embereket. Az eredeti Óriás magyar fogalomból, ami kifejezetten a csillagképekre vonatkozott, köztük is a Vadászra, később így lett gazdag mitológia, óriásokkal telítve. A magyar mesekincs is tele van óriásokkal. A Vadász mellett a legnagyobbak a Nyilas, az Ikrek (Magor és Hunor), a Kentaur, és mások.
Az Óriás név közeli rokon az Orion névvel. Órion a Hegyekben-Lakó, amit így lehet értelmezni. Ór a Hegy, a görögben gyakori az Órosz hegynév. Az Ion Lakó, mint a Pa-Ion magyarokat jelölő névben, vagy a Napol-Eon Nápoly-Lakója (Napóleon) névben. A hegyeket gyakran felhők takarják, azután jön az eső. Az Úrion jelentése Vizelő, ami az esővel is kapcsolatos. Az Urológia név a vesékre és vizeletre mutat. A görög nevekben erős magyar eredet ismerhető fel. Az Úr és Or magyar szavak gazdag jelentésvilágát ismerni kellene a nem magyar nyelvészeknek is.
Úri-An Égi-Úr, az An az Ég, Mennybolt, az Úri lehet Úr és Északi is. Minél több szót ismerünk meg az ókori nyelvekből, annál könnyebben igazodunk ki az őskori ősnyelv, és a mai magyar nyelv szótagnyelvében. Orion neve ezért azonosnak látszik az Úrian névvel
Az eső Cseppek valójában Csillagok. A Cseppek formája, csillogó felszíne, továbbá, hogy az Ég felöl esnek a Földre, ahol a csillagok is vannak, azt igazolja, hogy zseniális őseink a Cseppeket, mint vizet, Csillagoknak gondolták. Erre utal az Ég tengere kifejezés is.
Vezér magyar szó, egy nagy szócsoport tagja. Egyiptomban a fáraó utáni második ember neve Vezér, ami a rangját is jelenti. A fordítások igyekeznek a Vezír formát elfogadtatni, ami inkább szumer alak, ahol az Úr gyakran Ír formájú, de nem török. Vezér a halottak vezetője. Kézen fogja a halottak lelkét, és felviszi a Vadász csillagképbe. Vezér egyben a Nílus istene is, ami a Vezet igének a Víz variánsait is felmutatja. Vezet, Veszt, West – Nyugat angol szó, ahol a halottak lelkei távoznak, Vezér, Vízér, Weser, Visz, Vesz és más szavaink ebből a fontos témakörből erednek.
Az Ozirisz névben Plutharkosz megadja a szavak jelentését. Osz Sok, és Iri Szem, a nagy görög író szerint. Az Osz Sok értelmére bukkanunk az Oszt, Oszlik, Oszol magyar igékben, de az Osz-Lop is Sok-Lap értelmű, éppen nem nomád magyar népre mutat. Az Iri Szem természetesen megjelenik az Irisz, bizonyára etruszk eredetű latin szóban, az Iringó, vagy Csaba-Ire magyar szavakban. Ír-Mag a Szem-Mag, egy szem gyerek maradt életben a családból.
Vezér nevét az Ueszir formából Erősnek értelmezik, amit el is lehet fogadni. De a Lélekvezető funkciója kétségtelen Vezérnek. Vezeti a népét, vezeti a halott lelkeket, a fogalomhoz minimum 5.000 év gazdag történelme csatlakozik. A Hét Vezér fogalom ezért Hét Ozirisz jelentést is tartalmaz.
Gilgamesről el lehet fogadni, hogy vezérré vált, és a Gilgames történet, Izdubar név alatt is, a Nimrúd nitológia tagja lett. Barátjával, Enkiduval együtt.
Kilenc Vitéz a magyar mesekincs egyik nagy hőse. Szépséges, ragyogó, a neve a Kilenc fő csillagból ered, ami a Vadász, Orion csillagképet alkotja. A Kilenc magyar név az etruszk nyelvben Kilentsz formájú. A Kil szó a Gil (Gilgames), Gilice, a Galamb névvel is összefügg, a Galamb az Angyalok jelképe is. A halottak lelkeinek vezetéséről van szó. A Killer Gyilkos is, a Gyil és Kil közvetlenül rokon alakok. Tehát Kilenc Vitéz a halottak lelkeinek is a befogadója.
A Kil-Enc szóban a Kil önálló jelentését megérthettük, a Gil társával egyetemben. Az Enc viszont Istenke, mert En Isten (En-Ki, En-Lil, stb.) a C magyar kicsinyítés, tehát En-c Istenke. Ez megfelel a Csillagok fogalmának, amelyek istenkék, tündérek. Az Enc szó a nyelvújítás során is szerepet kapott, de az Óperencia szóban, ami legalább ezer éves, a nyelvújítás kora nem jöhet szóba. Ó-Per-Enc-i-a, az Ó-Ház-Csillagocskák fogalmat tartalmazza, ami az Égboltot nevezi meg a magyarok őshazájaként. Természetesen a Csillagos Égbolt csak mítoszainkban és neveinkben jön elő őshazaként.
Az etruszk mitológiából ismeretes a Kilenc Bíró fogalma. A Kilenc Bíró azonos Kilenc Vitéz csillagkép kilenc fő csillagával. Ez is Nimrúd, vagy a Vadász csillagkép fogalmával azonos. A Kilenc Bíró elé kellett állni a halott lelkének. A Kilenc Bíró azután döntött, hogy a halott lelke mehet a Mennyországba, ahol bűneitől megtisztulva, újra születhet a Földön. Vagy nem mehet a Mennyországba, a lélek elpusztul. A magyar mitológiából ismert a Lélekfaló szörny, és a Markoláb. A Markoláb az égbolton mászik, négy végtagja végén marok van, és begyűjti azokat a csillagokat, amelyek olyan emberek lelkeit őrzik, akik nem voltak tiszták. Markoláb nevét Marokláb formában is értelmezhetjük. Egyiptomban is volt hasonló istenség.
Tudomásom szerint Robert Bauval fedezte fel az egyiptomi piramisok és az Orion csillagkép közötti összefüggések tényét. Magam az "Orion csillagkép misztériuma" cím alatt írtam egy cikket, amit Szűcs Róbert a Hihetetlen Magazin oldalain meg is jelentetett. A cikkben is Nimrúd kérdéskörét érintettem. A kilenc fő a csillagot érdemes bemutatni, nem mindenki bújja a csillagászati atlaszokat. A csillagkép rengeteg csillagból áll, amit látunk, az csak a látszólagos megjelenése a Vadász csillagképnek.
A felső két csillag a Betelgeuse és a Bellatrix. A Betelgeuse vörös óriás, a név jelentését nem ismerem. Bet-El jelentése Háza-Istennek. A Bellatrix talán Háromszor Szépséges. A két felső csillag között helyezkedik el a Heka, ami a magyarok számára különlegesen fontos. A Héka ma is létező magyar szó, Hé-Ka értelemben Nap-Háza (vagy napocska) a jelentése. A Heka hármas csillag, a Fi1 és Fi2 csillagokkal hármasságot alkotnak. A Heka lehet Vezér két szeme és a szája, vagy tetszőlegesen más felosztásban is az emberi arc megjelenítése. Mivel szabad szemmel is látható, hogy a Heka 3 csillagból áll, ezért a művészet nagyon sok csodálatos művet, fetsményt készített a Heka fogalmáról. A He-Ka a Csillagok, Napok Háza (Ka – Ház), akkor az égbolttal van dolgunk. A csillagok háza az Égbolt. A mai Hékás, Hékám magyar megszólítások még mindig élnek Budapesten is, minden nap hallom a gyerekek kiabálása közben.
A Heka név megjelenik az egyiptomi Hekau Haszut, vagy a görög Hekate, Hekaton, latin Hekatomba nevekben. Hektor magyar hős neve is ebből a közegből eredhet. A He pl. a Hé-Víz szóban is Nap-Víz, vagyis meleg víz értelmű. Heka-Te istennő nevében a Te Istent jelent a szumerban is. Hármas csodálatos női alakban forognak egymás körül, kezüket maguk felett feltartva, egyes csodálatos festményeken. A Heka csillagkép tehát így jelenik meg, mint a Vadász feje, három gyönyörű nő, vagy tündér képében. A csillagos égbolt sok nyelvben a Sokaságot adja meg, tehát a görög Hekaton szó is az Égbolt mintájából ered, mégpedig a magyar nyelv szerint.
Az Orion öve a legfontosabb rész. Ma az arab eredetű neveket ismerjük, de ezek a nevek a magyarból, vagy a szumer nyelvből erednek. A három középső csillagot a csillagászati atlaszok Gyöngyfüzérnek nevezik. A Lélek ide jut. Alnitak, Alnilam és Mintaka a nevük. Az Alnitak valódi hármas csillag, ahol három csillag forog és pördül egymás körül. Az Al szó az arabban névelő, tehát marad a Nitak és Nilam, meg a Mintaka. Megjegyezhető, hogy Al-Hazrad, az őrült arab is annyi szumer nevet ismert, ami kétségtelenné teszi, hogy az arabok is ismerték a szumer nyelvet, ami a magyar (ősnyelv) nyelvből ered. A Nitak a Nyitok, a Nilam a Nyílám szóval lehet azonos. Itt kezd a Lélek bekéredzkedni a Fénybe, ahol a kapuban kétezer év óta Szent Péter a kapus. A Mintaka végül az a csillag, ahol a lélek átjut Isten Örök Fényébe. A Min-Ta-Ka lehet a Menny-Táj-Kapuja. De Min isten, aki egy régi mítoszban teremtette a világegyetemet, megjelenhet a Min szóban is. Ezért Min-Ta-Ka egyértelműen a Min (Világegyetem) Tájának (Országának) Kapuja lehet, mind a három szóelem magyar eredetű.
A csillagkép alul a Saiph (szaif) Kard, és a Rigel – Láb nevű csillagokat tartalmazza. A Kard különösen érdekes, mert állítólag alig néhány ezer éve találták fel a kardot, de Nimrúd elefántcsont ábrázolásán már 35.000 éve ott díszeleg, de más kardokról is tud a régészet, amelyek nagyon régiek. Csak kőből vannak, pl. Kis-Ázsiában, Konya múzeumában. A kilencedik fő objektum a Nagy Orion-köd, ami mellett több gömbhalmaz is van.
Jákob Botja voltaképpen a Vadász csillagkép közepe. Csillagatlaszokban azt olvashatjuk, hogy az Alnitak, az Alnilam és a Mintaka az öv három csillaga.. Ez a hármasság megfelelhet a Jákob Lajtorjája fogalomnak. A Lajtorján a Lélek kapaszkodik a Mintaka csillag felé.
Az angol nyelvben a Jakob a Sakál. Jákob Atya (Ják-Ob) azért Sakál, mert Anubisz, aki Vezér fia, szintén sakál formájú. Vezér követői ezért a Kutyák, Sakálok és Farkasok, más hagyomány szerint a farkasok helyett a Hiénák szerepelnek. Mindegyik vadász faj.
A Létra magyar nevet már máshol is a Lét és Ra elemekre bontották. A Lét értelme világos, a Ra az Ember. Ezen a Létrán emelkedik fel az ember lelke Isten csodálatos fényországába. A Lajtorja és Létra fogalmak megfelelnek Orion öve három csillagának. Különben a magyar rovás L betűjének három lába a három csillagot jelképezi, ahol kapaszkodik a Lélek a Mintaka, a Kapu felé.
A Hunter is Vadász jelentésű. A Hun előtag kétségtelenül a Hunokat, vagy magyarokat nevezi meg. Mivel a Kutyával is nagyon szoros az angol szó jelentése, rá kell ébredni arra, hogy Vadász két égi Kutyával járt, akiknek sokkal nagyobb a szerepe az emberiség történelmében, mint azt ma gondoljuk. Az angolok tehát a Hun nevű magyarokról nagyon sok érdekességet írnak. A mai nyelvészet ritkán kutat mitológiákat, amelyek a régi népek mindennapjaiból erednek, és ezért nagy értéket képviselnek.
Zecharia Sitchin kiváló könyvében, "A tizenkettedik bolygó" lapjain ír az istenek háborújáról. Enki fia Marduk győztesen kerül ki Enlil fia Ninurta elleni csatából. Minket most azonban nem a háború érdekel, hanem az isteni fegyverek nevei. An (akkád Anu) trónterme az Ég, amit isteni fegyverek őriztek. Az egyik neve Sar-Ur, a másik neve Sar-Gaz. A Sar Király, Királyi, igen sok magyar névben is megjeleni, pl. Sár-Köz nevében. A Szár, Sár, Cár nevekkel nem lehet most foglalkozni, de a két isteni fegyver nevével igen. Sar-Ur a "Királyi Vadász". Tehát a Vadász lehet Ur nevű is. Az akkádoknál Uri az Észak, ami az Úr nevű vadászoknak az országa, akik csakis a magyarok (sza-várdok) lehetnek. Az Úr, mivel Vadász jelentése is van, Nimrúddal is szoros rokonságban lehet, aki nagy Vadász, vagyis Úr is. Melyik népnél szólítják meg egymást az emberek úr és úrnő formában?
Nagyon érdekes a másik fegyver, a Sar-Gaz "Királyi Pusztító" neve is. A Gaz tehát Pusztító jelentésű. Igaz, dr. Nagy Sándor a Gaz szót "gyilkos" értelemben adja vissza, ami a pusztító fogalmához nagyon közeli, vagy azonos. Manapság többször adásba került a Skorpió király című film, és további része, ami kalandfilm, a főszereplő egy akkád hős. A filmben is elhangzik a "pusztító" kifejezés, olyan szövegkörnyezetben, hogy egyes akkádok nagyon megbánták a szumer kultúra elpusztítását. Mezopotámia ma nem a világ központja, hanem sivatag, haldokló föld.
Azt kell tudni, hogy az akkádok népneve az A-Gad-E szóból származik, ami egy város, vagy palota volt, de az akkád tömeggyilkosságok miatt felbőszült népek, elsősorban a gutik, úgy elpusztították, hogy ma sem találják a régészek a romjait. A Gad több szemita névben várost jelent, tehát A-Gad-E nevének a Gad szó a lényege. A Gad szabályos fejleménye a Gaz, D-Z hangváltozás, Deus-Zeus szabály. A Gaz a magyar nyelvben ma is élő szó, a gazemberek nagyon rossz emberek, a gaz a búza és más terményeket is pusztítja. Tehát a Sar-Gaz, a "Királyi Pusztító" a királyi gaz.
Az akkád, babiloni, asszir hagyományok is tele vannak olyan szótani közlésekkel, amelyeket megértve egyre közelebb juthatunk őseink csillagismereteihez. Azért, mert az említett népek nyelve egy régebbi és hatalmas ősnyelvi közegből ered. A fiú soha nem felelhet apja tettei miatt, amit már az ókorban is ismertek.
A Nimrúd nem akkád név, ahogy mondják az ókor történészei. Hanem magyar nyelvű név, amit igyekeztem megértetni a magyar néppel. Tejfalussi Lehel is ír a névről, Ménrót neve a Mennyei-Rót, szintén magyar nyelvű. Kézai Simon, a Zsámboki kódex, a Thuróczy Krónika, a Tarih-i-Üngürüsz mind ezt támasztja alá.
Ni-Bu Kus értelme Kus Párduc, ami akkádul állítólag Nim-Rúd. De az akkád névnek nevezett Nim-Rúd színtiszta magyar név. Az akkád nyelv vajon ennyire tisztán örökölte a magyar neveket? Úgy látszik, hogy igen.
Meru hegye több írásban is előjön. A szanszkrit Szu-Meru fontos hegy. Egyes magyar kutatók a Sza mellett a Szu nevet is a magyarok nevének tartják, pl. Bíró József a "Szabir-magyarok őstörténete" című könyvében. Szu-Bar-Tu, vagy Sza-Bar-i-a neveink így könnyebben érthetőek, ami igaz. A Szu-Meru tibetiül Rirab-hegy, ami Hatalmas-hegy jelentésű. A Koporsó-hegy Kolozsvártól nyugatra fekszik, ahol amúgy is rengeteg a titokzatos ősi objektum.
Nimrúd, aki Ninive alapítója, alaposan meg lett támadva. A Biblia is ellenségesen ír Nimrúdról, a Talmud egyenesen Gonosznak mondja a nagy királyt. Amikor az akkádok elfoglalják Kis városát, Kr.e. 2.344-ben, abban az időben a király megszólítása már Bél-Bál volt, ami Nagy értelmet tartalmazott. Azonban a Bél-Bál szó ennél az időnél jóval régebbi, és a magyar nyelvhez tartozik.
Más adatok szerint Nimrúd a kusok királyi törzséhez tartozott, és Sumerban élt.
Az akkád Trón Kussum nevű, ami arra utal, hogy az akkád Trón értelme a Kus és Sum nevekből épült fel.
A szumer Trón Gis-Ku-Gar. A Kar Vadász a szumer nyelvben, amit az En-Mer-Kar király nevében lévő Kar is bizonyít. Mivel En-Mer-Kar neve kétségtelenül a Vadászokkal kapcsolatos, ezért azt is gondolhatjuk, hogy a király neve az égbolti Vezér, Vadász nevével lehet rokonságban. A Kar a szumer nyelvben tehát Vadász, ami a Károk, illetve a Qarok tündérségének is erős bizonyítéka, az Égi Vadásszal való nyelvi azonosságuk ténye. A Vadászok kora olyan régi, hogy az ókor tudósainak is csak messze a régi időkből előtűnő időket lehet kicsit felfogni. Más magyar hagyományok szerint azonban az idő nagyon messzire nyúlva is pontosan meghatározható, akár 200.000 évnél is régebbi időszakaszokat értelmezve.
Nimrúd uralma kezdetben kiterjedt Bábelre, Erekre, Akkádra, és Sineár (Sumer) földjén minden városra. Erről a földről indult ki Asszurba, és megépítette Ninivét, Rechobot, Kalachot és Rezent, Ninive és Kalach között.
Az égen a két karja foghat íjat és hátul új nyilat emelhet ki a puzdrából. Azután az egyiptomiaknál lehet egyik kezében ácsbárd, másik kezében kard. Atilla, aki azonosult a magyar nép hagyományaiban Nimrúddal, fején két szarvat visel egyes ábrázolásokon, ami az istenné válás legalsó szintje. Egyik bezében pöröly van, a másik kezáben csatabárd.
Nimrúd, aki a magyarok egyik királya, a magyar királylista szerint, egyben az emberiség egyik legnagyobb hőse. Minden szeretetünkkel kutassuk őseink világát, hiszen tőlük eredünk. A kutatást tovább kell folytatni. Nimrúd az emberiség egyik legnagyobb titka, megérdemli, hogy amíg világ a világ, foglalkozzunk vele és kutassuk történetét.