IX. fejezet Óriások
Az óriások, mint csillagistenek, csillagképek, fenn vannak az égbolton, ami elég magas az óriás fogalom kifejlődéséhez. Azután valóban éltek óriás termetű emberek, akiknek létezését gazdagon kiszínezték, különféle adatokat és történeteket fűztek hozzájuk.
A Homo nemzetséghez tartozó óriások nagyjából 700.000 és 280.000 évek között éltek, amikor valamilyen természeti ok miatt általános volt az óriásnövés. Afrika több állatfaja is nagyobbra nőtt, mint ahogy ma ismerjük őket, tehát nem csak az emberekre volt jellemző a termet növekedése. A férfiak 230-250, a nők 180-210 cm magasságra nőttek. Ma is létezik óriásnövés, ha ritkán is, de születnek különösen magas termetű emberek. A Gauss-görbe minimum-optimum-maximum pontjai a törpék és óriások lehetőségét is behatárolják. Az is igaz, hogy a törpeség több féle eredetű lehet. Régészeti adatok is igazolják az óriások létét.
Azt is figyelembe kell venni, hogy egy alacsony termetű nép esetében a normálisnak tekinthető, 180-200 cm magasságú férfiak csapata óriásnak tűnhet. A harcokban a magas termet nagyobb erőt képviselt, ezért előnyös volt a 150-160 cm-es emberekkel szemben. Az óriás, vagyis egyébként normális testmagasságú emberek támadása nagy riadalmat okozhatott a hozzájuk képest törpe termetű emberek között.
Északon, a hideg miatt, a magyarok, finnségiek, azután a magyaroktól eredő kelták, germánok, szlávok, az észak-kínaiak és mások, magas termetűek. A szudáni négerek szintén kifejezetten magasak, délen a hottentottákat szelíd óriásoknak nevezték. A táplálkozás is befolyásolja a termet magasságát és tömegét. Bő táplálkozás esetén a termet megnő.
Óriás szavunk eredete a magyar nyelvből való. Ipolyi Arnold írja egyik kódexünkből kiemelve: „o szemérömtelen halál! nám te mind ez napig óriásokat és nagy erős vitézeket meggyőztél”. A rendkívüli Nám mellett, amely szavunkat annyira keresik a nyugati tudósok, értelmét kutatva, pl. a szumerból, az Óriás is szerepel a sorban. Aztán: „csak nagy az óriás, ha völgyben áll is”, vagy „az óriás csak óriás ha, ha gödörben áll is”, e mondások megmutatják az óriás természetét, vagyis kiemelkedő magasságát. De minden hagyományunkban az óriás ember, mert a csillagok is emberek, akiktől, vagy ahonnan származunk.
Óriás szavunkban az Óri egyik legfontosabb jelentése Hegy. Kapcsolatos az Ur szóval, amit egy kiváló magyar kutató úgy értelmezett, hogy a „síkból kiemelkedő”. Az Úr tehát Isten, Uralkodó, minden magyar Úr és Úrnő (mindenki, aki vállalja magyarságát), továbbá Hegy és Város, mivel a síkon fekvő magyar városok kiemelkednek a síkról, vagy eleve hegyekre, dombokra (hét hegyre, hét kapuval) épültek, valamint Vadász és Északi. A szumer Uru bizonyosan a magyar Úr származéka. Az Ur számtalan esetben Or alakban jelenik meg, de azt tudni kell, hogy az Er, Őr is a testvérük, mert a „férfiak hegyesek, a nők begyesek”!
Szumerul Észak Uri, de az akkádok is az Uri szót használták északra. Észak tehát az urak földje, sőt, az óriások földje. Egyértelmű, hogy a magas termetű embereket jelölik Uri szóval. Az Uri-Ás (Urias) névben az Ás a Ház, amiből kétségtelenül láthatjuk az Uri-Ás Észak-Népe, Észak-Háza értelmet képvisel. Mivel tudjuk, hogy volt egy Urias nevű filiszteus harcos is, a név történelmileg adatolt, viszont a nevet érdemes lenne helyesen értelmezni. Uri-Ás, mint Észak-Háza, egyértelműen vonatkozhat Nimrúdra is, aki a Tejút északi végében óriás, vagyis csillagkép.
Óri-Ás neve nem azonos Uriással, bár hasonlóak egymáshoz. Óri valójában Hegyi, az Ás megegyezik a szumerból felismert As és Es – Ház, Város, Nép, Ország szóval. Eszerint az Óriás hegynyi magas, feje az eget éri. Ezt is jelenti a magyar Óriás név, ami a csillagképek fogalmát tartalmazza.
Dávid, akinek a neve magyar, amit hurrita eredetűnek mondanak, megküzd egy óriással, akit filiszteusnak neveznek ki. Az óriás neve Góliát, akinek sorsa a vereség. A Góliát névben az Óriás név bújik meg, a tényt a magánhangzókon keresztül figyelhetjük meg elsődlegesen. A G a H változata, az R > L, az S (vagy Sz) megfelel a T jelnek. Szegény Góliát meghal, kellett neki nagyra nőni. Dávid, a hurri Dawidum, jól fejbe vágja egy kővel, amit a parittyából repít ki. A mítosz értelmét érdemes tovább kutatni.
Éppen a G-H változás figyelmeztet a Hor névre, aki a legyőzhetetlen felkelő Napisten. Ő is Óriás, vagyis Hóriás, de ő legyőzhetetlen, legnagyobb hőseink közé tartozik. A neve is jelzi, hogy nem óriás, hanem még az óriásoknál is nagyobb hős, istenség. Hor mindent legyőz, a Sötét erőit is, hiszen három hatalmas csatában legyőzte Szetet is, a Setét Urat, és csak azért kegyelmezett meg nagybátyjának, mert anyja, Izisz erre kérte.
A Hóri-Horgas nevünkben két név is lapul. A Hóri az Óri hehes változata, Hóriás az Óriás. A Horgas a felkelő Napisten neve. Hor-Ga nem más, mint Hor-Háza. A hajnali Napisten lábaival kapaszkodik fel a föld peremére. Lassan, egyik lábát a másik után helyezi, aztán kiugrik a horizont fölé. A lábai horgasak, hiszen a lábunk is a térdben, karunk is a könyökben, meghajlítható. A lábai természetesen fénysugarak, amint a karjai is. Hóri-Horgas tehát a Napisten egyik neve, Hor nevének két formája, a magas termetű embereket is e név alapján nevezzük meg ma is.
Maui isten a polinéz Hawaii népesség hajnali napistene. A lábával kapaszkodik fel a keleti hotizont peremére, majd felugrik az égboltra. A lábai horgasak, ami segíti Maui kapaszkodását. Alapjában véve napisten.
Még a Gorilla nevéről is megjegyezhető, hogy szintén magyar név, a Horilla óriást jelent, ami a gorilla termetére valóban igaz. A görög írásban nincs H betű, csak jelzik a H jelenlétét, ezért kénytelenek voltak G betűt használni a Horilla névben, ami speciális magyar nyelvű becézést is tartalmaz. Hor, a hatalmas hajnali napisten neve a magyar „illa” kicsinyítő képzővel ötvözve adja ki a Gorilla nevet. A Gor még Hegy is, ami a nagyságra vonatkozhat. Hor neve tömegesen van jelen a magyar nyelvben, de nem a Kárpát-medencébe jött, hanem a Kárpát-medencéből ment sok más tájra.
Azokat az óriásokat jelölő neveket, amelyeket rokon leszármazottaink tartanak fenn a mai napig is, csak érintőlegesen érinthetjük.
A Gigászok magyar nevűek. Azt az értelmezést, hogy földszülte lények, nem lehet elfogadni. A Gi valóban Föld, Har-Gi-Ta nevünkben is láthatjuk, rokona a Ki szumer Föld szó, meg az Ég/Gé csoport. De a Gig kétkerekű harci kocsi, a Dunántúlon ma is élő szó. A Gigek Ászai a Gig-Ászok, harci kocsival támadó magyar hősök, akik messze a Szaharában is tevékenykedtek. A szaharai sziklarajzok között legalább négy gigász festménye is van, akik riogatják a helyben lakókat. Az Alpok és Pannónia volt a központi vidékük, a Tengeri Népek nagy támadása előtt már régen léteztek. Első megjelenésüket Kr.e. 4.000 tájára kell tenni, de Kr.e. 3.500 táján már elfoglalták Görögországot és Krétát, ahonnan áthajózva Afrikába, Kr.e. 3.500 táján már a Szahara középső vidékén is megjelentek. Az interneten bárki követheti a szaharai sziklarajzok között történetüket.
A gót Wriso megfelel a magyar Uriso/Urios formának. Később az ónémet Riso és a német Riese alakult ki belőle. Azt mondják, a szanszkrit Varia – Erő szótól erednek a német alakok, ami nagy tévedés. A szanszkrit alig 3.000 éves forma, a magyarból ered, amit Kőrösi Csoma Sándor fedezett fel. Nem származhatott az ógermánba, ami régebbi a szanszkritnál, ellenben a magyar Úr és Er mindkettőnek eredője lehet.
Megjegyzendő, a Titán szó is magyar, Atillát a magyarok titánjának nevezik a Tarih-i-Üngürüszben. A Tit, Tét, Tát, Tat mind magas, felső értelmű. Tit-Án a helyes értelmezés, az Án az Ég, Menny hatalmas istene. A Tit-Ánok az Ég, Menny, Án isten Magasai, messze a görög korszak előtt uralták a Földet, nevük alapján kétségtelenül magyarok. Voltaképpen a titánok is csillagképekből született istenek. Az egykori magyar szupercivilizáció késői megjelenései a titáni hatalmas istenek, akik mind a régi magyar mitológiából erednek. Nevük jelentése szerint pontosan azonosíthatóak.
A hindu Rasha, Rakshasas névben Rá napisten, és a Sha, eredetileg Sza, magyarokat jelölő név látható. A Sza nemzet vára Sza-Vária, eredetileg Subartu területével volt azonos. A Ráksaszák neve talán a Rá és Ksasza – Király nevekből állt össze, ami egyszerűen Napkirályok értelmet tartalmaz. Rá a Nap, természetesen.
Orion, mint Óriás, fenn van az égen. Neve a magyar Óri, és a szintén magyar An – Ég nevekből áll. Heliopolisz Egyiptomban An nevű volt, amit On alakra változtattak sok nyelvben, a magyarban is megvan az An és On alak is. Óri-On ezért nem más, int az Ég – On, Óriása – Órija. Nevét tehát a magyar nyelvből kell levezetni, különben nem érthető meg. A hozzá fűződő mítoszok is kizárólag a magyar nyelvből érthetőek meg pontosan.
Vulcanus isten is magyar eredetű, a Bul > Vul Tűz értelmű, a Kán meg király, vagyis Kan. Vulkán tehát a Tűz-Király, aki sziklákat teremt. A török Kan Vér jelentésű, tehát nincs köze a Kansághoz, amihez viszont egész Európa, Ázsia északi fele, Közel-Kelet, Afrika legtöbb nyelve értelmesen viszonyul. Ezért a Kán fogalom nem eredhet az őstörökből, ami 220 és 600 közé eső nyelvi fázis, hanem csakis a magyar nyelvből. Vulcanus a vulkánok istene, a Lipari-szigetek egyik tagja Vulcano nevű ma is. Mivel a vulkánok hatalmas hegyeket hoznak létre, ezért Vulcanus neve az óriások rendjébe is tartozik
A germán regékben Örgelmir és Ymir óriások testéből alakul ki a Föld, vérükből a víz, húsukból a föld, összetört csontjaikból a hegyek és sziklák. A germán képzet azért is érdekes, mert a magyar Csont és angol Stone szavak rokonságát is bizonyítják. A Rolling Stones nevéből tudom, hogy a Stones Kövek, a kövek Földanya csontjai. Az Iszton alak az Isztán magyar eredetű szóval azonos, ami a Fény Tanyája értelmet tartalmazza. Isz a Fény, a Tán a Tanya. A szikla, kő fehér, mint a csont. Őseink felismerték a földön heverő csontok és a kövek közti hasonlóságot, mivel tudtak gondolkodni. A Csontom-Bontom kifejezésben az állat szétbontása van, az angol Csont még Bone, ami a levágott állat csontjának Bontására utal.
Thor germán isten neve a magyar Tor és Tur szavakkal rokon, amelyek Hegyet is jelentenek. A Tor a magyaroknál Hegy, azután egy hegy építéséből áll, amit fából készítettek, és elégették rajta a halottat, a hőst. Ezután halotti Tor következett, a Torok feltöltése. A szó igen gazdagon elterjedt, sok nyelvben jelen van. A kelta Torques olyan nyakdísz, aminek a jelentését ma még nem ismerjük. De a torok elé kellett helyezni.
A Meerriese a tenger óriásai, a Sturmriese a vihar óriásai, Beovulf is a szélvésszel küzd, írja Ipolyi Arnold. Meer a Tenger, ami a magyar Mer igéből keletkezett, a Merészek voltak a tengerre szállók, akkor, amikor még germánok nem léteztek. A Sturm-Riese névben a Sturm a Vihar, a Riese az Óriás, a Wriso származéka. A Sturm nagybátyám engem is oktatott mitologikus dolgokra, Sturm Gizi meg az unokatestvérem. Ennyit a Sturm – Vihar szóról. Beowulf nevének kiejtése Bovulf, ami Bő-Farkas értelmű lehet magyarul.
Vejnemöinen is, amikor megalkotja a sziklát, öblöt, földet, dombot, a Joukahainen nevű óriással küzd meg. Joukahainen nevét nem lehet merészelni értelmezni. Ő volt az óriás, akinek testéből születtek a földi természeti képződmények.
A magyaroknál a Puszta és a Tenger harcol egymással, így alakul a föld. Más magyar mondában a hegyek egymással küzdenek. Toldiról egy rege tudja, hogy óriási erejével ő rendezi, hányja veti a hegyeket. Mintegy tologatja a Di nevű földdarabokat, Tol-Di, amint a neve is mutatja. A hegycsúcsokon, ormokon egykor kőtestű óriások éltek, akik ma már kővé váltak. A hegyek emberekből keletkeztek, az óriások tetemei, akik az égből a Föld bolygóra hulltak.
A hegyeket embereknek, vagyis óriásoknak gondoltuk. Ennek bizonyítéka a nyelvben is megmaradt, a hegyfő, hegyhát, hegygerinc, hegyoldal, hegytorok, hegyorr, hegyfark nevek ezt a tényt bizonyítják. A hegyek ezért az egykor elpusztult, meghalt emberek utódai.
Több magyar rege szól az óriások gonoszságáról. A Turóc és Trencsén határán a Vágból kiemelkedő Veszett Sziklák mondájához kapcsolódik egy dühös óriás. A Hargita, Margita és Vargita egy sziklacsoport, amire egy ártatlan utazó rázuhant és meghalt. Egy barát aztán megátkozta az óriást, aki erre kővé vált. Mivel ma szláv szlovákok is élnek errefelé, megjegyzem, hogy szlávok 1.500 éve még nem léteztek a Világegyetem színpadán. Tehát ne vegyék el tőlünk, magyaroktól, legmegdöbbentőbb mítoszainkat sem. A szlávok ugyanis közvetlen utódaink közé tartoznak, és hajlamosak a magyar hagyományokat a sajátjuknak tekinteni.
A regéci vár előtt áll a Kőasszony, a vár urának fia által elcsábított leány, aki fiával a karján a nagy messziről nézi elcsábítója lakodalmát, a végtelen fájdalomtól aztán kővé meredt. A vár urának fia elcsábította a leányt, azután otthagyta gyermekével együtt. Regéc mellett áll az Úrnapját megvető vénbanya, hét testvérével. Amidőn az ünnepet, az Úrnapját szidalmazták a szőlőben, ahol dolgoztak, hirtelen kővé váltak.
Turapatak mezején van két kőszál, a táj egykori urát és asszonyát jelölik, akik hatalmas kegyetlenségükért bűnhődtek. Egy nagy éhínség idején nem segítettek jobbágyaikon, összegyűjtött élelmük is megkövült. Ma is látható a kavicsokon a búza, rozs, árpa, borsó, lencse rajzolata. Ipolyi Arnold még sok lenyűgöző mítoszt közöl könyvében.
Egy dán és norvég mondában Olaf király a parthoz közel hajózott, ahol egy óriásnő lakott, aki rákiáltott: Olaf király kuszált szakálloddal mit jársz oly közel szikla falamhoz? Olaf azt felelte: Te troll guzsaloddal és orsóddal légy azonnal kővé, hogy soha többé ne légy hajók ártalmára. A Pipiga és Pipska Hegyes és Lyukacsos, a szövegben Pipuga van. Arra kell rámutatni, hogy a Hegy a magyarban is Pipi, pl. Pipiske (Pipis-Kő), mivel a Pi Csillag, és a Pi Csillagok ülnek le a hegyek csúcsára megpihenni. Mivel a képzetet magam találtam, kétségtelen a dán és norvég szavak magyar eredete, hiszen senki sem tudta, mit jelentenek a felsorolt szavak, rajtam kívül. Bocsánatot kérek a saját felfedezéseim irányába.
Feltétlenül meg kell említeni egy mondát, ami a Retyezátról szól. Egy hatalmas uralkodó a fiára és lányára hagyta országát. Ahhoz, hogy megmérjék apjuktól kapott országukat, mindkét gyerek a saját területének legnagyobb ormára hágott. A fiú a hátszegi hegység fő csúcsára, a Retezátra, a leány a Ruzsikára, vagy Hargitára ment fel. A leánynak jobban tetszett bátyja földje, ezért egy ekét vágott a bátyja felé, ami nem találta el fivérét, de a hegy egy részét leszelte, emiatt a román „retezátul”, a „levágott” alapján neveztetik oláhul a hegység. De ez nem igaz, a Retyezát a Retesz-Át magyar névből képződött, még akkor, amikor oláhok nem is léteztek a földön. A Retesz katonai védővonal volt, az Át magyar szónak Atya jelentése mögött Hegy jelentés is van. Lásd At-Lasz, Ar-Ar-Át. A Retesz is Ré-Tesz szavakra bontható, tehát a területen naphívő nép élt. Fő csúcsa a Kolc-vár, a kolcok pedig Grúzia egyik magyar törzse. Kolc-vár csúcs magassága 2.509 m, általában a mai magyaroknak fogalma sincs, miről van szó. A Retesz-Át a magyar dákok védővonala lehetett, amire a rómaiak hatalmas haderővel támadtak. Abban az időben Erdélyben több magyar törzs is élt.
Ismert a Vízi Óriás, azután a Tüzet Őrző Óriások a magyar hagyományokban. Mondáinkban a Napsógor is óriás, a Hold és Szél testvérei is óriások.
Más képzet alapján az óriások durva lények, emberhúst esznek, felfalással fenyegetik az ember hősöket. Nagy a termetük, természet feletti az erejük, torz a képük, idomtalanok és bárgyúk, erőszakosak és durvák. Könnyen illene a kép a neandervölgyiekre, ha nem tudnánk, valójában milyen magasan fejlett rokonok voltak. De egyes Homo erectus alfajok megfelelnek az óriások durva vonásainak. Kipusztulásukat csontjaik bizonyítják, a Homo erectusok sokáig éltek Európában is. Az emberek túl tudtak járni az eszükön, ami megint valamilyen kőkorszaki emberelődre utal a Homo erectusokat illetően.
Más mondáink szerint az óriások egyik típusának egy szeme volt a homloka közepén. Ezek az óriások asztrális eredetűek, a Nap vagy a Hold lehetett eredetük mozgatója. A Tündér Ilonáról szóló egyik mesében az óriás barlangban lakik, a szeme a homloka közepén van, tüzének füstje sok országba ellátszik, felállva tölgyfa nagyságú, a királyfinak sapkájában vet ágyat. Az aranyalmát termő kertet óriások őrzik. Az aranyalma különleges helyzetű gyümölcs őseink képzeletében.
A Bálványosvárban óriáslányok laktak, akik a mezőn talált szántóvető embereket és ökreiket felszedték a kötényeikbe. Azután elengedték őket, egy kis dédelgetés után.
Káin és Abel ellentétéről a bibliai írások szólnak. A Kainiták egy része az óriásokhoz tartozik, de rossz tulajdonságaik mellett kiváló tulajdonságaik is vannak. Mivel a Kainiták a magyarok és rokonaik, ezért fontos, hogy azt tartják rólunk (és utódainkról), hogy vállalkozó, a mesterségeket és művészeteket gyakorló, az érceket előhozó nép vagyunk. Nagyszerű fegyverkovácsok, nagyszerű építmények megalkotói, városok alapítói. A Kainiták, a Nimród-nép, a titánok mind minket írnak le. Persze, hogy védekeztünk, ha támadás ért bennünket, mert általában a gazdag magyar területeket rabolták ki, nem a magyarok indítottak támadást a sivatag ellen.
Turán és Irán közti ellentét a magyar-perzsa ellentétből fakad. A perzsa királyok hódításai a magyarokat is érintették, ezért nagy harcok robbantak ki Közép-Ázsiában. A harcokban többnyire a magyarok győztek. A történteket mitikus köntösbe öltöztették, a Sahname szövegeiben. Zohak az óriások megtestesítője, Dzsemzsid a városlakó embereké.
A rómaiak, a rabszolgatartók, a keleti népektől mindig tartottak, a Gog és Magog népek erőszakos óriásoknak lettek beállítva általuk. A rabszolgatartók félhettek is tőlünk, a szabadság népeitől, mivel képtelenek voltunk elfogadni a rabszolgatartás eszméjét. A magyar-hunok és Róma között a rabszolgatartás okozta a végül késhegyre menő küzdelmet, amit mi, magyarok nyertünk meg, és a rabszolgatartást sikerült eltörölni a civilizáció nagy részén.
A régi kyklopszi falakat emelt építők népét, a szavárdokat, a görögök, nagyon helyesen, más magyar népek neveiről nevezik el. A gigászok és titánok, amint tudjuk, Közép-Európa ókori, és őskori népei, a velük rokon kyklopikus falakat építők a szavárdokhoz tartoztak. A szavárdok Kr.e. 8.000 körül óriási kulturális robbanást hoztak létre, Kínától Skandináviáig. Nevüket gyakran hurrinak mondják a történészek.
Az ónémetben az óriás Riese, más elnevezései Iötun, Etan, Thurs, Hün, mind a magyarokra vonatkoznak. Riese a Rész-E fogalmával függ össze, a Rész-Háza a Nap, míg az Egész az Ég-Fénye (Ész – Fény). A Iötun az északi Juttok lehetnek, a Jüt nép területén kimmer-magyar földrajzi név is van, ami bizonyítja a területen a magyarok jelenlétét, Kr.e. 300 körül biztosan. Az Etan nép Etana magyar népe, az Antes nép (antok) magyar eredetű An istentől eredő népnek vélhetők. A Thurzok Ipolyinál a Thyrsogethák népével azonosak, a névben a Geta a Heta magyarok görögös neve. Thurzó családunk ezért etruszk, a Tyrhen, Trósz, Toszk, stb. nevek mai megjelenése.
A Hun Óriást jelent a germánoknál, de a Hüne is Óriás. Fejedelmük Atli, akit Atillával azonosítanak. A hun név jelenléte azonban Kr.e. 1.200-nál régebbi a germánoknál, ami azt bizonyítja, hogy a germánok sokkal régebben ismerték a fogalmat, mint Atilla ideje. Azt gondolhatjuk, a germánok jó része a magyaroktól ered, amint a kelták is. A nyelvészeti elemzések a germán ősnyelv eredetét egyre inkább a magyar nyelvből láthatják bizonyítottnak.
A szláv Obr, Obor is Óriást jelent. A nevet sokan az avarokkal azonosítják, mások a kelta Ambrokkal. Mindkét név jól megfelel az Obr, Obor névnek. Az Obor, mint Avar, kétségtelenül magyar eredetű nép, az avarok, mint a zsuan-zsuan nép, igazi hunok, vagyis magyarok. Ők az igazi magyarok, akikhez képest az avarok álavarok, az ókori történészek szerint. Ha a szláv nyelvekben az Obr, Obor Óriás értelmű, ez csak azt jelentheti, hogy az avarok az Óriások népéből származnak, vagyis a magyar szupercivilizációból, amiben a csillagképek óriásoknak minősülnek.
Megdöbbentő az a helyzet, hogy a mai hitlerista, sztálinista gondolkodók által hátrahagyott maszlagok milyen erősen fertőzik gondolkodását sokaknak.
Az orosz Csúd a magyarok neve, a Csuda szó jelentése Csillagok-Földje. Csu-Da Csillag-Föld. Ebből a jelentésből világosan látszik, hogy a csillagászok csillagképeiről van szó a népnévben. Az orosz Yspolin is Óriás, a nevet a magam részéről Űs Pol-nak értelmezem. Ők a Palócok, akiknek mai utódai a magyarok palóc törzse, és a lengyelek meg oroszok, akik tőlünk erednek, nyelvük szerint. Ipolyi Arnold az Yspolin népet Iordanes „gens Spalorum” népnevével azonosítja.
A finneknél az erőszakos és elnyomó óriási nép a Turja. Országuk Turilainen, amit a lappok népével és országával azonosítanak. Ezek a nevek inkább magyarokat jelölnek, és Trója, az etruszkok, a hunok vannak mögöttük (Turja = Trója). Kaleva, mint ősatya is magyar eredetű, a név Kal-Eb (Kalev) formában magyar nyelvű, és Nagy-Király a jelentése.
A manysiknál él a Vasmellű Óriások név, ami a páncélos magyarok neve lehet. A Vasmellű Óriások lakták a földet a manysik előtt. Valóban, a régészet is feltárt vasból készült páncélzatot, amelyet őseink viseltek a harcokban.
Az Ogre Óriást jelent a franciáknál. A francia népmondák Mezopotámia magyarjaitól erednek. Ugyanis Uruk városnak két másik neve is volt, az Unug, és az Urog. Most csak bemutatom, hogy az Urog nép neve az Urogosz, Urgosz görögös népnévvel azonos, akik neve az Ugor névvel szintén azonosak. Mintegy Kr.e. 4.000 körül volt egy ugor vándorlás, Mezopotámiából kiindulva, átkelve a Níluson a Földközi-tengerre, majd Porto városánál kikötve, a mai Franciaországba érkeztek a telepesek, akiknek neve máig fennmaradt a francia nép emlékezetében. Ők magyarok voltak, a szumerok csak Kr.e. 3.500 – 3.200 körül érkeztek Mezopotámiába, ha léteztek egyáltalán, és nem elfejlődött magyarok voltak valójában. Az Ogrék városépítési tudománya tehát a magyaroktól ered, a csillagok népétől.
A Tatárok nevében a Tat értelme Felső. Régi szó. Nem keverem össze a görög Tartarosszal, amiben a Tár magyar ige van jelen, és Csillagot jelent, lásd Is-Tár. A tatárok a pokol népe volt, de nem voltak óriások. A tatár név lehet ókori, egy mongol tatár törzsnév viszont nem régi, Dzsingisz korából való. Sok helynevünk tartalmazza a „tatár” szót, sokat nem lehet Batu hadjáratához kötni. A magyarok más népeket is tatárnak neveztek. Az Ulus – Ülés helynév a hunok, avarok és magyarok nyelvén azonos, ami mellesleg nyelvi folytonosságot is igazol. A Tatár törzs neve egyértelműen összefügg a Tartarosszal, de mitológiai síkon.
Érdemes megjegyezni, hogy a kutyafejű tatár kifejezés az égboltra utal. A kutyafejűek füle hegyes, mint a tündéreké. Az égi kutyák Vezér követői, a Nagy Kutya és Kis Kutya, a két csillagkép megtestesíti a halálba vonuló hadsereg tagjai. Mit is jelent a Hunt és Hund? Vezért hűséges kutyákként követi a hadsereg, mivel a vezető a kan, vagyis a Kán. A Kutyák, farkasok a Vezért követik, valahonnan innen ered a szkytha népnév is.
Tat szavunkhoz sok képzett forma csatlakozik. A hatti Ta „tiszteletre méltó férfi”, ami Tata formában férfiak férfia, vagy öregek örege értelmet tartalmaz. Ma ishasználjuk a Tata nevet, a Nagyapa változataként. A Tát ige a végtelenséghez tartozik, a Tátong kifejezi a végtelen mélységet, ami a hegy alatt van, de a hegy felett lévő világűr is végtelen mélységű. Az At önmagában is Ata, Atya, orosz Atyec, az Ad, Ada, Adda a zöngés rokonai. A Tatta is Atya, az Atta megjelenik a Pur-Atta, vagyis a Víz-Atya (Eufrátesz) névben, ami eredetileg Bor-Anya (Bar-Ana, stb.) volt. A Prut folyó eredeti neve is magyar, Purata (Víz-Atya) formában. A Bor több helyen Por, Pur lehet a magyar nyelvben, víz jelentéssel. A Tátos és Táltos nevek nem rokonok, más a jelentésük. Tátos a Felsőséget vizsgáló.
Az oroszok Tschud halmoknak nevezik az ősi sírokat. Mivel a csúdok alatt finneket értenek sokan, a halmokat is a finnekhez csatolják. Ez azonban tévedés, a csúdok a magyarok, a csudák népe. A Csúd-tó a magyar birodalom határát jelölte, a nevet az észtek és oroszok is fenntartották. Az észtek éppen a csuda népet jelölték a névvel, nem pedig saját magukat. A finnek, észtek ősi magyar rokonsága azonban kétségtelen.
Az óriásokhoz kötik a fiatalabb népek az őskori és ókor eleji hatalmas építményeket. Ha az óriások alatt a csillagképek és csillagászat ismerőit, a magyarokat értjük, akkor helyes úton járunk. A nagy sáncok, gátak bonyolult rendszert alkotnak a Kárpát-medencében. A gátakat több nép is építhette. Nagy biztonsággal állítható, hogy egy részük a római kor, más részük a kelta kor előtt épült. Csallóközben a nép tatárülésnek nevezi a földhányásokat, amelyek az üléseket, szállásokat védhették. A védművek építését az avarokhoz társítják. Nógrádban szintén épültek sáncok Karancskeszi mellett. A Dunától kezdve az Alföld északi szegélyén, valamint az Alföld keleti szegélyén hatalmas gátrendszer épült. Csak találgatni lehet, kik építették kik ellen?
A népi hagyományban fennmaradt nevek Hunárka, Honárka, Homárka, Csörszárka, Csőszárka, továbbá Ördög árka, Ördög gátja. A Jászságban ismert egy Csörsz-hun árok nevű védmű is. Csörsz nevét az avarokhoz kötik, amit nem lehet igazolni. Inkább a Csörte szóval lehet rokon, ami összecsapást jelent, meg a mai Csörtet igével. Sokan a Csősz szóval társítják Csörsz nevét. Vasban van egy Csornöcz-árok nevű védmű is.
Az óriások várakat is építettek. A Rózsavári romot Óriások várának nevezik, a mellette lévő kút az óriások kútja. Bálványos várában óriás tündér lányok laktak A várat az óriások még akkor építették fel, amikor a kövek puhák voltak, vagyis láva volt a földön, ami azután kihűlt és megszilárdult. Vöröstorony vára szintén óriás vár.
Az Og szintén óriást jelent. Mózes legyőz egy óriást, akinek a neve Og, amikor Kánaán földjére lép. Ez a bizonyos Og a magyar nyelven rag alakba ment át, annyira régi. De sok nyelvben megtalálható az Og, mint fontos személy.
A magyar nyelvben gyakran előfordul, de sokszor nem lehet megállapítani, hogy vajon önálló szó-e, vagy az Ég szó mély hangrendű párja? A Bal-Og név eszerint Nagy-Óriást jelent. Manapság azt mondjuk, hogy a Balog bal kezes, aminek valóban van alapja, mert a Bal nem annyira jó, mint a Jobb oldal. Mivel a Gog szó eredhet az Og-Og, vagyis Óriások-Óriása fogalomból, az első „O” lekopása által, felvetődhet, hogy Gog óriás valójában nem más, mint egy hatalmas Og. Gőgös is, Gigen ül, Gügye is valami miatt, Gyagyás is enyhén. Az Og, mint óriás, a magyar nyelvben ma mint rag van jelen, hatalmas mennyiségben.
Az „–og” végződésű szavak közül talán a Hab-Og, Dob-Og, Rob-Og, Gág-Og szavakban helyes értelmezésnek, felbontásnak látszik, ha az Og szót önállónak gondoljuk. A Nagy Gágogó feltétlenül kapcsolatos az éggel, mivel tőle születik a világ (Og=Ég). Mag-Og nevének pontos jelentése eszerint Csillag-Óriás. Az Ogham írás nevét Ojjamnak ejtik. Tir-Nan-Og országa, a magyar és szumer nyelv szerint Csillag-Hercegség-Óriás, másként a Csillag-Óriások Hercegsége értelmet tartalmazza. Gog és Mag-Og nem helytelen írásos alakok, hanem éppen rendkívül pontosak, csak a jelentésüket kell jól meghatározni.
Őseink közül sokakat óriásnak neveznek. Ez azért van, mert a magyar hagyományok szerint, a meghalt nagy hősök felmentek az égbe, mint amúgy minden magyar, amikor meghalt, ahol csillagképet, vagy csillagot kaptak az égi világban. Ők a hősök között is helyet kaptak, az egyszerű emberek is, a sok hős között. Az óriásokról még nagyon sok adat szól.
Nimrúd, akit gyakran gigásznak, vagyis kárpáti magyarnak neveznek, az óriások közé tartozik. Nimrúd hatalmas magyar király, akinek az uralkodását legjobban Kr.e. 7.000 körülre tehetjük, ha történeti azonosságot várunk uralkodása idejéről. Azonban azt is látnunk kell, hogy őseink valamiféle csillagködben uralkodtak, amihez számtalan adat nyújt bizonyítékot, és újabban nagyon megerősödött azoknak a pártja, akik a régi szumer, egyiptomi és hasonló mitológiákból magyar mitológiákat olvasnak ki. A Világegyetem rezgése arról beszél, hogy a magyar ősök egy ősi rezgésből erednek, amihez nincs semmi fogható, csak a Világegyetem biztonsága.
Tartalom
♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
♦ Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet