VII. fejezet Tündérek
TÜNDÉRIA KORA
Amikor sikerül felderíteni egy-egy szó valódi jelentését, akkor az ősök világáról a homály elfoszlik, közelebb kerülünk hozzájuk, és egységbe szövődik múlt, jelen és jövő. Mint egy gyönyörű mozaik kirakásakor a részek, ha helyükre kerülnek, úgy válik a kép, a magyar nyelv, egyre csodálatosabbá és szebbé, gazdagabbá.
A tündérek a magyarok ősei. Abból a korból erednek, amikor az emberek agyában még nem teljesen kristályosodtak ki a szavak, a szavakhoz fűződő jelentések. Rendkívül erős volt a képi látás, a képeket igyekeztek őseink szavakba önteni. A közösségek egyre jobban pontosították a szavak jelentéseit. De ugyanakkor volt már egy több kontinensre kiterjedő emberi hálózat, amelynek tagjai megértették egymást, de a fejlődés, a szavak jelentéseinek bővülése további kapcsolatokat igényelt. Ahol a kapcsolatok elmaradtak, a nyelvek önálló fejlődésre tértek.
A tündérek tehát nem mások, mint saját őseink, messze az alsó kőkor idejéből. Mivel kétszázezer év óta írunk, és őseinknek gazdag képzelete volt, kétségtelen az a magyar hagyomány, hogy csillagokból születünk, és csillagokká válunk, amikor elhagyjuk földi életutunkat. Ez a csillagvallás alapja, amiből a többi vallás keletkezett. A tündérek a magyarok, az utolsó tündér nép, akik hagyományaikban még ma is tartják tündérségüket.
A tündérek átmeneti lények, írják sokan. Az istenekhez hasonlatosak, de úgy tűnik, régebbiek az isteneknél. Egyes sajátosságaik az angyalokkal rokonítják őket. Ezekhez a meghatározások annyit lehet hozzáfűzni, hogy itt vagyunk a Földön, nem vagyunk átmeneti lények, nem vagyunk hasonlatosak az istenekhez, az angyaloknak sem vagyunk rokonai. Az viszont igaz, hogy a mai emberiségnek 95-99 %-ának az ősei vagyunk. A múló idő folyamán, amikor nagyon sok nyelv és nép jött létre, a tündér tudat is változott. A mai változatos tündérvilág azonban mind a magyar csillagvallásból ered.
Megjegyzendő, igen sok támadás éri a magyar tündérvilágot, azt állítván, hogy egyszerű, sok motívumot másoktól vett át, csak egyes földrajzi részeken jelenik meg gazdagon a magyarok lakta területeken. Természetesen az ellenséges állítások nem igazak, 2-3 ezer éves népek egyes kutatói akarják magukat és népüket fényezni ősapáik, a magyarok ellen. Nem tisztességesek ezek az eljárások, amelyekkel a könyvek és az internet is tele vannak.
Érdemes megpróbálni a magyarokhoz köthető tündérek csoportjait felvázolni. Nagyon sok kutató foglalkozik velük, többnyire helyes alapokon. Mivel a téma rendkívül gazdag, nem hiszem, hogy meg lehet közelíteni a teljességet, de talán a további kutatóknak megfelelő alapot lehet adni a további fejlesztésekhez.
Tündéria az a terület, ahol egykor a magyarok laktak, vagy magyarok jártak, és összeolvadtak a helyi, már nem magyar nyelvű népességgel. Nagyjából az egész Földet érthetjük alatta. Tündéria kora nagyjából 270.000 évtől Kr.e. 6.000 évig terjedhet, amely korban a magyar nyelv volt elterjedve, illetve a magyar nyelvcsaládba tartozó nyelvek, a Föld felszínének nagyobb területén.
TÜNDÉREKRŐL ÁLTALÁBAN
Gyakorta olvashatunk olyan szövegeket, amelyekben a magyarok tündérvilága erősen sértett, a kelta-angol és a balkáni tündérek kiemelten elismertek. A kelta-angol és a balkáni tündérek is magyar eredetűek, ami erősen megkérdőjelezi a tündérekről alkotott mai világkép helyességét.
A Tün-Dér szó magyar eredetű, virtuóz hatással söpri el azt a sok, gyakran indoeurópai elképzelést, amit a tündérekről állítanak. Nagyon unalmas, hogy az indoeurópai látókör képtelen visszamenni Kr.e. 2.000 évig, és ezt az időhorizontot rá akarják erőszakolni a magyarokra is, akiknek első írása 200.000 éves, Francoise Bordes francia kutató meghatározása szerint. Tehát az indoeurópai kutató maradjon nyugton, ha van valamilyen fontos kutatni valója, keresse fel a magyar kutatók írásait, de ne az akadémiai szelleműeket, mert azok mind indoeurópai hatás alatt írnak, és akkor meg fogják találni kérdésükre a választ. Legjobb lenne, ha megtanulnának magyarul, mert akkor sokkal nehezebben lehetne becsapni a tisztességes indoeurópai kutatókat a ma is megszállás alatt lévő magyar nyelvvel kapcsolatban.
A Tündér szó Bíró Lajos és Tompa Gyula Dezső meghatározása szerint, szumer eredetű lenne. Összevetik a Din-Gir szumer szóval, amihez Ítélet és Hozni értelmet csatolnak. Sajnos, a levezetést nem lehet elfogadni. Azon az alapon sem, hogy a szumer nem szigetnyelv, hanem a magyar nyelv egyik elágazása, sok idegen elemmel vegyítve. De az indoeurópai nyelvekben is számtalan magyar, vagyis szumer szó van. Ami miatt a Din Hatalmas, Isteni, Rettenetes, a Gir meg Gyerek, Lány (Girl). Tehát a Din Ítélet, és Gir Hozni értelme is megkérdőjelezés alá vonható.
Azt is mondják, hogy Dingir Ilama szumer istennő Tündér Ilona magyar istennővel azonos. Ez is képtelenség. A Din-Gir nem azonosítható a Tün-Dér szóval, mert a Gir és Dér G és D hangja nem rokon. Az Ilona is más értelmű, mint az Ilama. Azt viszont látni kell, hogy a nagy magyar Ill istennő neve hatással lehetett Ilama nevére. Az Ila-Ma lehet Ila-Mama, mivel az Ila az Ilona becézett alakja, a Ma pedig valóban a Földanya, neve kettőzve Mama.
Kiszely István a törökből eredezteti a Tündér szót, ami teljesen helytelen.
Általában azt írják az elektronikus írásokban, hogy a tündérek az egész földön elterjedtek, nagyon sok népnek vannak tündérekkel rokon képzetei. Ezzel szemben az igazság szerint a magyar tündérek az összes tündérek ősei, amint a magyar nép az őse az összes tündérekben hívő népeknek.
A német Fee, francia Fée, angol Fairy, ófrancia Fay, kelta Pigsi, norvég Liosalfar, (magas, szőke), iráni Peri, sok finnugor Peri, mind egy közös tőről származnak. A finnugor Peri régebbi, mint az iráni Peri, ezért nehezen hihető el az iráni Peri (Kr.e. 800 körül) lenne a finnugor Peri
(Kr.e. 6.000 körül) őse. A Peri a Pöri szóval rokon, ami a Pörgés szava. Az udmurt Töl-Peri a forgószél, ami egyfajta tündér. A Forgás és Pörgés magyar szavak amúgy rokonok egymással.
E nevek jó részét, teljesen hamisan, iráni, meg indoeurópai nyelvekből származtatják, holott a magyar-kaukázusi-finnségi nyelvek sokkal régebbiek, mint az indoeurópai nyelvek.
Az angoloknál a tündér rejtőzködő, angyalszerű, gyakran kicsi, változó, varázslény. Mindez a tulajdonság a magyar tündérekben is jelen van.
Az ír Sleagh Maith, Fairy, Spirit, Elf nevek egy része a magyar nyelvből származtatható.
A magyar Szépasszonyok, Hattyúlányok ősisége mellett olyan nyelvészeti tények szólnak, amelyek felülírják a mai nyelvészetben szereplők ismerethiányát.
Egyes utódkultúráinkban, mint a görögben, latinban, keltában, és még sokban, a tündérek gazdag formavilágban fejlődtek sok irányban. De alapjaiban mindig megmaradtak a magyar tündérvilág által megszabott követelményeknek.
Az egész és teljes indoeurópai nyelvészet Tündér ügyben is tévutakon jár, amint minden nyelvészeti területen is. Ennek oka a magyar nyelv semmibe vétele.
A tündérek lehetnek jó szándékúak, vagy ártók. Olyanok, mint az emberek.
Varázslatosak. Magor, a magyarok ősatyja, egyben varázsló is. Nem csupán a Csillagok Ura, azután a Nap, meg a Naporoszlán, hanem a Mágus szó alapján a Magor „Varázsló” jelentésű is. Igaz, ezt a szóalakot a latin nyelvből nyerik, de a latin nyelv is magyar eredetű.
A Tündérek nevét a latin Fatum – Sors, Végzet, szóból eredeztetik általában, nagyon helytelenül. A Fatum valójában magyar szóösszetétel, a Fa és a Tum magyar szavak összevonása. A Fa természetesen a Világ-Fa, a Tejút neve, amit régen mindenki ismert. A Tum a mai Tőm régies alakja, szumer E-An-Na-Tum, vagy egyiptomi A-Tum nevekben is pontosan felismerhető. Egyelőre a szumer és egyiptomi nyelvek a magyar nyelvcsaládba tartoznak, de akkor hogyan került e szó, és sok ezer társa, az indoeurópai nyelvekbe? Csakis a magyar ősnyelvből, amely a Ráktérítőtől északra elterjedt volt. Ezért a Fa-Tum a Világfáról érkező Csillagok, Tumok jelentését adja vissza. A Tum a Nap Tu (Utu) neve, ami miatt a Tum a Napból születő emberek neve is. Még sok jelentése is van.
Fata Morgana egy Tündérkirálynő. Morgana (Morgane) Arthur féltestvére. A nevében a Mor értelme Ifjúság és Halál, a Gana a magyar Géni, Szülés, Keletkezés szava. Arthur természetesen Atilla magyar-hun király, akinek a neve Atura tartománnyal is rokon. Még Atilla-Arthur idejében is teljesen másként gondolkodtak az emberek, mint a mai modern korunkban. Ezért a nevek jelentését is teljesen más fogalmakból kell meghatározni, nem pedig a mai közgondolkodás alapján, ami alig pár száz éve sem létezett.
A latin, magyar eredetű nyelv, ami azoknak a nyelvészeknek nyilvánvaló, akik a magyar nyelv felől vizsgálják a latin nyelvet.
A mai tudósok mindenféle népséget, lényeket a tündérekhez sorolnak, ami abszolút biztosan tilos. Ezek közül egyesek valóban tündérek, mások azonban nem tündérek, hanem az őskorból visszamaradt lények nevei, vagy csak kitalált mesealakok. Azt meghatározni, hogy melyik név mögött húzódik meg egy valóban élt régi nép, és melyik név mögött csak egy mesealak ismerhető fel, rendkívül nehéz.
A Nimfák (Nymphea - Tündérrózsa)), Moirák, Párkák különböző lények.
A Najádok, Nereidák, Driádok közül a Driádok tölgyfa tündérek. A Geniuszok jó szellemek Rómában, de a Geniusz magyar, vagyis etruszk eredetű szó.
Gazdag a világa a vízi és erdei tündéreknek.
A román Fele tabu név, az albán és román Zina és Zína nem más, mint a magyar Dina változata, D-Z hangfejlődés alapján. A Din a szumerban is létezik, a Din-Gir szóban is.
A Balkán, egyik régi nevén Paeonia, vagy Pa-Ionia, tele van tündér nevekkel, amelyek a magyar nyelvből öröklődtek. A szlávok Kr.u. 500 körül érkeztek a Balkánra, előttük a területet magyar rokonságú népek lakták, mint az illyrök, trákok, paiónok, moesök és más népek. A Vila, Szamovila, Szamodiva nevekben a Vila a Ví magyar Fény igéből keletkezett név, a Szamo a Számos, a Nap neve, a Diva az Istennők egyik magyar neve.
Shakespeare írt Mab tündérkirálynőről, és Puck hobgoblinról.
Richard Wagner operájában a Die Feen a tündérek neve, nőnemű szó. De van Tündérkirály is, akinek a lánya Ada. Az Ada magyar város neve is, a héberben is nőket jelöl az Ada név. Mivel az Ad ige kifejezetten Férfi értelmű, amiből keletkezett az Adam (Ad-Helye) név is, ezért nehezen képzelhető az Ada a nőiség jelzőjének. Az -a végződés csak egyes esetekben a nőiség jele.
A kelta, ír Banshee Halálhírnök, a Finn Csínytevő Szellem. Egyesek a Trollokat is a tündérek közé sorolják, ami nagyon súlyos hiba. Mellesleg a Troll szó is a magyar nyelvből ered, a Toroll rövidült a germánban Troll alakra. A Tor amúgy nálunk Hegy is, ami a trollok hegyi elterjedését is megmagyarázza.
A gnoll, gnóm, kobold, bányamanó, brownie vagy bwca népek egy része is magyar eredetű, és nem tündérek.
Az ír hódítás előtti nép tagjai Sidhekké változtak. A Szidhek nevében is magyar eredetet láthatunk, ami a Domb Szigy, vagyis Szügy nevével rokon. A Szügy valóban Domborulat. A Szigyák hegységben meg kifejezetten Szidh (Szigy) tündérek élhetnek még ma is.
A Tuatha Dé Danan nép uralkodója Dagda, akinek több fia van. Az egyiket, Aenguszt, akinek az anyja Boanna folyamistennő, elfelejtette egyszer meghívni, ami miatt Aengusz nagyon megharagudott. Dagda palotája Bruig Na Boann, vagy Brugh na Bóinn nevű volt, amit ma némelyek a Newgrange építménnyel hoznak kapcsolatba, ami Tara közelében van. Dagda neve a magyar Dagad szóval rokon, és Napistent jelent.
Egyes országok, mint a Tir nan Óg, az Ifjúság Földje jelentést viselik. Ez így igaz, de a magyar nyelv mást is mond. A Tir több jelentésű szó, Csillag értelme megfelel a Tér, Terület értelmének, minden csillag egy-egy égi terület, ország. Az Óg Óriás, ami a Csillagképek neve. A Nan kelta szó, a magyarban és szumerban Hercegség. Ezért aztán az Ifjúság Földje alatt érthetjük az emberiség Kezdetének, Ifjú voltának a Földjét is, amikor az Óg Óriások valóban Csillagképek voltak, és a magyar táltosok és rokonaik a földet a Föld bolygó területeire értették. Az Óg lehet az Ifjú is, mivel valóban óriások voltak az emberek az ifjú, legősibb korban.
Tír Tairngire az Ígéret Földje, Tír na mBan a Nők Földje. Világos a kelta-ír szavakból, hogy a Tír Földet jelent, ami a magyar Tér, Terület értelmű szavakkal rokon. De a magyar szavaknak több más jelentése is van. A Tér lehet Csillag, amit a szumer Tir Csillag is megtámogat. Ha bemegyünk egy térre, akkor az Utak (megvilágított sugarak) a térről úgy ágaznak ki, mint a csillagokból a sugarak. Van Sugárút nevű utunk is.
Avalon ma tündérvarázslat miatt nem látható. Avalon nevében az Av régit jelent magyarul.
Az Elf angol név a német nyelvterületen is létezik, Elf, Elbe néven, a skandinávoknál is Elbe a névalak. Az Elve a magyarokat jelöli, az Elv amúgy is magyar szó, az El meg az Első, Él, Élő szavak társainak a száma több száz. Erdő-Elve, Havas-Elve a tündéri magyarok által lakott területek, Elba szigete magyar-etruszk lakosságú, a szigetnek van Elve, Ilva névalakja is. Az Elba folyó torkolatánál magyarok éltek, az Unug nép, akiktől ered az Elba neve. Az Elf, Elbe germán nevek egyértelműen a magyarokat jelölik meg első lakóknak, illetve tündér népnek a germánok lakta területeken.
Dana, az írek szerint, felhőkön érkezett Írföldre. A felhők alatt csillagfelhőket kell érteni, mivel Dana tündér, és a csillagokból érkezik a Földre. Da-Na amúgy a Földanya-Nő magyar jelentést is tartalmazza.
A Vili, Vila nevek magyar eredetűek, a Ví – Fény ige származékai. Így a magyar Villő az őse az angol Willow népnek.
Ipolyi Arnold a Tündér szóban felismerte a Tün igét. Sajnos, a Dér szóban nem ismerte fel a Csillagot, ezért a Tűnő Csillag fogalomhoz sem jutott el. Ettől függetlenül a legnagyobb magyar mitológusnak tekinthetjük őt.
TÜNDÉREK
Közvetlenül azokat a lényeket szükséges ide sorolni, akik megfelelnek a Tündér szó kritériumainak. Ezért a Tündér szó megértésére kell elsődlegesen koncentrálni. Két varázsszóból tevődik össze titokzatos szavunk, a Tün és a Dér szavakból. Mindkét szónak teljesen világos jelentése van, mégis sikerült elfelejteni a „tündér” jelentését.
A Tűn magyar ige, főnévi igenévként Tűnik az alakja. Lehet Tün is a formája, mint éppen a Tündér szóban. Ipolyi Arnold megemlíti a Tündik formát is. Azt mondja, hogy a Müncheni Kódexben a Tündérlet a Phantasma megfelelője. Több egyéb formát is felsorol: „eltűnt, mint a tündér”, tündér szerencse, tündér világ, változó és mulandó életünk, ami az aranykor eltűnésére vonatkozik.
A közbeszédben a tündéri fény a szépség, boldogság kifejeződése. A tündéri fényes, aranyos boldoglét az aranykor eltűnésével megszűnt. Az aranykor a tündérek kora, amikor az emberek, vagyis a magyarok ősei, még teljesen szabadok voltak.
A tündöklik, tündöklő szavak a csillagokra, másként a tündérekre vonatkoznak. A csillagok valóban tündökölnek.
A tündéri természet lényege a feltűnés, majd az eltűnés, ehhez igazodik a tűnés szó. Arról van szó, hogy a csillagok este feltűnnek, hajnalban pedig eltűnnek. Rendkívül sok magyar szó beszél az ég jelenségeiről, olyan sok, hogy szinte az egész nyelvet az égbolt jelenségeiből lehetne eredeztetni.
A második összetevő a Dér, aminek van Dár alakja is. A Dér apró kis csillagokból áll, hidegben megfagy a víz, ami a növényeken csillogva tündököl. Ez tehát a Dér, pontos jelentése Csillag. Sok alakja van, a Tár és Tér, meg a szumer Tir is Csillag értelmű.
Összesítve tehát a Tün-Dér a tűnő csillagok neve. De mivel a csillagokból születünk, és csillaggá leszünk, természetes, hogy a csillagok is emberi lények, akiknek több fajtája van. Ez a képzet rendkívül fontos alapja a magyar mitológiának. Csillagokból születünk és csillaggá válunk, mi, akikről azt is állítják, hogy a csillagokból jöttünk a Földre.
Mivel minden csillag este feltűnik, és reggel eltűnik, ezért minden csillag egyben tündér is. De a csillagoknak van egy másik fajtája, amelyek még az éjszaka folyamán is eltűnhetnek. Ezért a csillagokat állócsillagok és változó csillagok csoportjára is osztották őseink. A változó csillagok heten vannak: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz.
A tündéri pompa a legteljesebb fényesség. Talán a derült éjszaka pompájával azonos. A tünekedik ige is erről beszél.
Tündér szavunk igen régi, megelőzi az indoeurópai utódaink megszületésének idejét. Sok helyen máig fennmaradt, más helyeken egy-két ezer éve még létezett. Ahogy megy előre az idő, és a magyarok nem törődnek saját kincseikkel, nyelvi hagyatékukkal, úgy pusztul és tűnik a semmibe a hagyaték.
A Tundra messze északon van, ami szintén a magyar birodalom része volt. Különösen a jégkor teljesen más viszonyai között az őseink teljesen másként gondolkodtak, mint ma, de a tundra sem ott terült el, ahol ma. Az Alföld a tundra területe volt, a mai tundra több ezer méter vastag jégpáncél alatt feküdt. A Tundra szó ezért a Tundar magyar szóösszetételből keletkezett. A Tűnő Csillagok (Tün és Dár) nem mások, mint a hópihék, amelyek a hidegben igen gyakran hullottak akkoriban. A finn Tunturi levezetés helytelen, mert a finn szónak nincs is köze a tundrához. A Tun-Dar szó ráadásul régebbi, mint a finnek létezése, akik természetesen magyar származásúak.
A Tün Tun változatához tartozik a Tunika, ami egy ruhaféleség. Ez a szó is magyar eredetű, a görögök is használták. Rendes neve Tünike, mivel igen rövid ruhaféle volt, a régi korok egyik mini szoknyához hasonló ruhája, csak volt felső része is. Ma az otthonka is hasonló hozzá. A Tunika tehát a Tünike mély hangrendű alakja.
Rendkívül fontos a spártai Tyndaraosz király neve, aki a görög kor előtt uralkodott Spártában. Görögföldön is magyarok laktak, nyelvünkből alakult ki a görög nyelv, sok évszázad alatt. Varga Csabával beszélgetve teljesen egyetértettünk a kérdésről, később megírta a görög nyelvről szóló kiváló könyvét. Spárta a Szapár magyar nemzetség tája, ez a Szapár-Ta rövidült Szpárta formára, az idők múltával. Itt uralkodott Tyndaraosz is, a Tündér király. Nevének más formája Tündareósz, de ez nem változtat a lényegen. Tündareósz testvére Ikariosz, akinek a neve I-Kari formában a Kári Házból származót jelent. A Kári nép meg hatodik törzsünk.
Tündar neve szintén Tünő Csillag, azonos a „tündér” jelentésével. Tündarosz abban a korban élt, amikor a magyar nyelvből kifejlődött a görög nyelv, a történésekből a mai kutatók csak részleteket tudnak kihámozni, a folyamatot sem értik, mert nem tudják, miről van szó valójában. Tündarosz Aitóliában elnyerte Léda kezét, Léda fiai Kasztor és Pollux. De Léda ikerpár lányokat is szült, Helenét és Klütaimnésztrát. Helené nem más, mint a sokkal régebbi Tündér Szép Ilona megtestesülése, aki istennő.
Parisz trónkövetelőként érkezett Spártába, ahonnan elrabolta a magyarokat, vagyis a trójai tarjánokat megillető Tündér Ilona szobrát, vagy papnőjét. Helené természetesen Ilona, az istennő, akit nem lehet feleségül venni, de szépsége isteni, és papnője is szépséges. Sajnos, a görögök már semmit sem értettek az egykori eseményekből, mint ahogy a mai nyugati kutatók sem értenek semmit.
Trója, vagyis Torja városának több neve is volt, mint Ilion, ami Ilona nevének változata, Ili Úrnő értelemmel. De a hettita Ilusa is Iluska értelmű, a város Wilusa névformájában a W az isteni jelentést tartalmazza, megegyezik a szumer U – Isteni, Végtelen, Magasságos – jelentésével, ami természetesen szintén magyar eredetű.
Tündarisz városa Szicíliában van, az északi parton. Miképpen jöttek ide tündér magyarok, és alapították a várost, az nem ismeretes. A név viszont pontosan jelzi a magyar nyelvű emberek jelenlétét. Szicíliában egyébként rengeteg a magyar nyelvű földrajzi név, ami több magyar törzs jelenlétét is igazolja. A szikulok mellett talán a szikanok is a magyar nyelvcsaládhoz tartoztak.
Messze északtól, a tundráktól, egészen Szicíliáig tart a tündér szó elterjedtsége. Egykori birodalmukat igen sok adat bizonyítja ma is. Tehát nem lehet beszélni egy eltűnt népességről, mert mondtam, hogy a magyarok jó része a tündérektől származik. Amíg magyarok léteznek, addig a tündérek is léteznek.
A denevérek magyar nevei között találjuk a Tündemény és Tündevény szavakat. Továbbá a Tündelevény is ide tartozik. A denevérek az éjszaka állatai, a csillagok előtti levegőben repülnek, rovarokra vadászva. Bizonyára innen erednek a tündérekkel összefüggő neveik. A tündérek egy része fekete, akikhez jól illik a denevérek neve.
Népi hagyományainkban a tündéreknek külön országaik vannak. Az Arany Boldoghon a tündérek országa. A Tündérvilág talán a Világegyetem, a csillagok hona. Tündérország szintén a Világegyetem, de ennek az országnak több földi részországa is van. Soknak megmaradt a neve, a magyar és kelta népeknek köszönhetően.
Tündérországba nehezen lehet eljutni. Az út réz, ezüst, és arany erdők mellett vezet, amelyek területén réz, ezüst és arany folyók folynak. Az Óperenciás tengeren túl van, az Üveghegyeken is át kell kelni annak, aki oda akar jutni. Egy hatalmas sziklahegy csúcsán az arany varázsvessző által nyílik meg Tündérlak. Máshol ködből szőtt vár, ahova felleghíd vezet. Itt nő az aranyalmafa, amin az aranyalma terem, és az ezüst körte. Csodás mezőkön tündér városok állnak, amelyeknek növényzete csodálatos, bizonyára idegen bolygók növényvilágának képzetéből alakult ki. Az elképzelések szerint olvadt arany folyók környékén zöldellő borostyán, piruló narancsfák, szagos balzsamfák, sűrű céderfák díszlenek.
Van a tündéreknek más lakhelye is, mint a Feketeváros, vagy a tündéri Változóhely, és Változóvár, ahol a tündérek főleg nyáron tartózkodnak. A Fekete tündérek, vagy Éjtündék is a sötét városokhoz tartozhatnak. A tündérországi Paradicsomkert is ismert a magyar nép előtt.
Tündérország valahol a Mennyországgal is összeköttetésben van. Akik Tündérországba eljutnak, szépek lesznek, mint az angyalok, a fákon ragyogó csillagok teremnek, a fák alatt ezüst források folydogálnak. Ez a leírás a Tejút, mint Világfa, az ezüst forrás maga a Tejút folyója. A tündérpalota arany bokrok mögött fénylik, előtte arany oroszlán áll őrt.
A tündér királylány, ha sír, szeméből gyöngyök hullanak, ha mosolyog, szájáról rózsák szállnak, lépte nyomán arany virág nő. Ilyenek a magyar lányok, akik mind tündér királylányok.
Tündérhon ura a Tündérkirály. Felesége a Tündérkirálynő, aki ért a varázsláshoz, mint Ízisz. A királynő gyakran Tündér Szép Ilona, de van olyan változat is, amiben Ilona a királynő leánya. A királynőnek három, hét, leggyakrabban tizenkettő leánya van. Ismertek a tündérfiak is, de legtöbbször a lányok szerepelnek. Mind fiatal, csodaszép, a hajuk arany színű, ruhájuk hosszú fehér és aranyos.
A tündérek kultusza lassan kivész, nagy bánatunkra. A tündéri táncok is elfelejtődnek, pedig arra is több leírás ad bizonyítékot. Az egyik a Tündérek Tánca nevű csillagcsoport, a másik Magor és Hunor feleségszerzésének leírása, amikor két tündér királylányt és száz tündérlányt rabolnak a magyar harcosok. A krónikák már tudákosan felülírják az eredeti eseményeket, és a történelembe jobban elhelyezhető eseménnyel helyettesítik a történetet.
A tündérek országai közül hírneves Erdély. Legalább 30.000 éves magyar írások vannak a területen, de Kr.e. 8.000 tájáról már tömeges a magyar ábécével írt szövegek előfordulása. Nem is hívom fel a figyelmet az Erdély név Ered-Éj értelmére. Maga a Tündér Hon a hunokra ad utalást. A Hetedhét Ország a szumer ékírásban is szerepel, tehát bizonyíthatóan nagyon régi kifejezés. A Hét Tenger értelme mögött rejlik a Ten-Ger jelentés, ami a világűrre értendő, és Hét Isteni Kör, talán galaxis, mögötti térre vonatkozik. A Hét Világ egyértelműen hét bolygó, mert a Föld csak egy világ. Lakható világok csak a Naprendszertől messze találhatók, de nagyon sok van belőlük. Nem hihető, hogy őseink ismerték a lakható világokat, csak az nem tudható, miért írtak, beszéltek róluk.
A Hét Vár fogalmát legalább 15.000 évvel ez előttről kell levezetni. Egy mamutcsont darabra, amit a Dnyeper folyóban találtak, rákarcolták a hét várat őseink. Talán Erdélyt értették alatta, aminek másik neve Hét Vár, talán más mitikus területet. A Hét Tündérország fogalma is köthető Erdélyhez. De Gömör is tündérföld, a Csallóköz is, valamint nagyon sok más terület is. A tündéri országok felsorolását több írásban is el kellene végezni.
Tündér várak az aranyi, a dévai, a kecskekői, a firtosi, a tartodi, a torjai és kolozsvári építmények. Más várak a számosi, és deési, amiket Ipolyi Arnold megemlít.
Tündér Szép Ilona nevében a Szép az ősiséget is jelenti. Az Ilona név változatai, az Ili, Ilus, Ilusa, Ilon, már a görögök létrejötte előtt is elterjedtek, ami perdöntő Trója eredete szempontjából. Ezért azok a kísérletek, amelyek Tündér Ilonát görög hatókörbe akarják utalni, teljesen tévesek. Elvégre 40.000 éve írunk (más adatok szerint 200.000 éve), a görögök meg Kr.e. 1.500 körül jelennek meg a történelem színpadán.
A tündérek kezdetben óriások voltak. Egy tündér egyik lába a Fekete-tengerben, másik lába az Alföldön állt, ilyen nagyok voltak. Tehát csillagképek voltak, a csillagképeket a magyar szupercivilizáció alkotta meg. Később kisebbek lettek, olyanok, mint az ember. Még később kicsik lettek. A kicsik közé tartoznak a Szenderek, az Iloncák, a Fényiloncák, a Kérészek, akik a folyók felett járják halálos táncukat, meg a Fátyolkák, és mások.
A tündérek füle hegyes. Így ábrázolják Atillát is, a nagy magyar királyt. Vagyis az ábrázolók pontosan tudták, hogy a magyarok, hun név alatt is, tündérek. A kutya fül az égboltra vonatkozik, ahol halad Vezér, akinek sok neve van, és mögötte jönnek a kutyái, a Nagy Kutya, és a Kis Kutya. Erről a képzetről nagyon sok szótani megfelelés van, a Kanári-szigetektől a Szkythákig, olyan nagy birodalom, amihez csak külön érdemes hozzászólni. Aladár, Atilla egyik fia is Kutyafülű Aladár, vagyis tündér füle van.
Tündér Ilona a Csallóközben rendelkezik egy várral. A Duna szigetein hattyú alakban honol. Erdélyben is van egy laka. Az esetleges olasz Árgilus (Argirus) monda, ha létezik egyáltalán, minden kétségen felül az itáliai magyaroktól, mint szikuloktól, szabinoktól, etruszkoktól, szárdoktól és más magyar népektől eredhet.
Tündéri vidék a Csallóköz is, amit Csalóköznek is értelmeznek, mert a németek, mint csalók, itt ölték meg Kurszánt és 2.000 vitézét álmukban. De a Csal ige a Fény jelentésű Sal folyománya, ezért a Csallóköz egyben Fényesköz is lehet. A név tehát jól megfelel a csallóközi tündérek honának, elvégre a tündérek részben fénylények, részben emberek, részben asztrális istenek, vagyis csillagok. A Csallóköz a Boldog Aranykor területe, amiről Magyar Adorján is ír. Aranyhajú tündérek lakják, utalva a magyarok jó részének arany hajára. A magyar gyerekek zöme, pár hetes korukban, mind arany hajúvá válik, később a hajuk más színt vehet fel. Minden születő gyerek szeme kék, ami szintén tündér tulajdonság. Aranykert neve is volt Csallóköz vidékének. A „csallóközi szerencse” közmondás a tündéri szerencse változata, sajnos e mondásaink kivesznek a mai korban.
Hírneves tündéreink nagyon sokan vannak. Emesa, másként Emese szintén tündér. Nevében az Eme Anya, lásd pl. Emik – Szopik, ami az emlőre vonatkozik. Eme-Sa nem más, mint a Sa nemzet, a magyar nemzet Anyja. Emese neve viszont Eme-Se értelemben Anyja a Fénynek, vagy egyszerűbben Fény-Anya. A Se gabonát is jelent, mert a kalászok elnyelik a fényt, attól kövérednek meg a magok, ezért Eme-Se Árpa-Anya (Gabona-Anya) is. Van is fia, amint tudjuk, vajon hogy nevezték el a fiút?
Tündér Temise szintén istennői magasságban lévő tündérünk. Nevében a Te-Mis-E felbontás az Isteni-Ifjú Nő-Háza értelmet láthatjuk. Te az Isten, Mis az angolban is megjelenik Miss alakban, az E Ház, Palota, Templom. Igaz, a Temes névhez is hasonló, de mégsem azonos azzal, egy Temese forma azonban érdekes lehetne. A görög Temis istennő neve is kétségtelenül a magyar nyelvből ered, mivel a görögben nincsenek meg a megfelelő összetevők.
Aranyka tündér neve az arany keresésével függ össze. Népünk már messze az indoeurópai, afroázsiai népek megjelenése előtt is kereste az aranyat, az egész bolygón. Aranyka mai neve Aranka, van ilyen nevű növényünk is, ami a virágai aranysárga színe miatt kapta nevét.
Meséinkben is sok tündér szerepel. A Tündérkirály Tarkő tündérasszony férje. Mivel a Tündérkirály fondorlatot szőtt a legfelső Tündérkirály ellen, ezért a legfelső Tündérkirály elűzte rokonát a Fekete-tenger vidékére. De a Tündérkirály és Tarkő tündér házasságából két lány született, akik felcseperedve, látni szerették volna az apjukat. Tar-Kő neve Csillag-Kő, amúgy. A két lány Maros és Olt, a két folyó neve, Maros a Maris, Olt az Al-Otus névből alakulhatott ki.
A Dévai tündér egyfajta Dévajkodó, veszedelmes lány. Az Aranyi tündér arannyal kápráztatja el azt, akit akar. Aki az aranynak nem tud ellenállni, könnyen Aranyi tündér fogságába juthat. A Kecskekői tündér nevének értelme Kékcse, ő a kék égbe ragadja el a vándort, aki hisz neki. Firtos tündér a Fürtös tündér. A Nagy Istenanya lánya, vagy ő maga a Nagy Istenanya. A fürtök nem csak a hajára, hanem a mellére is vonatkozhatnak, a szőlőfürt nevet pedig ne is hozzuk elő, annyira egyértelmű a Szőlő és a Szülő kapcsolata.
A Tartod nevű tündér a Csillagos Eget tartja. Tar a Csillag, a Tart ige, és a Tartó név is Tartod tündérhez tartoznak. A Torjai tündér Trója tündére, a Tarjánok istenasszonya.
Rapsóné a Rapsó nevű rabonbán tündér felesége. Firtos és Tartod testvére, de sajnálatosan nem ismert a neve. A Rap-Só valószínűleg a Rab-Só, vagyis a Só-Ura kifejezésből ered. A Rab a Rá-Bá, Rá Napisten Fia, névből egyszerűsödött, a Rab-Bi héber szó is ide tartozik. A Rab szumer nemesi osztály neve, amiből a Rap-Só név értelme is kihámozható.
Ramocsa tündér nevéből ered a Ramocsa-mező, és a ramocsavirág, másként henye boroszlán növény neve.
Dála tündér nevéből a Székelydálya növénynév ered.
Hatos betyár nevének még utána kellene nézni.
A Balaton tündére sok varázslatot művelt. Budán is sok a tündérekre vonatkozó földrajzi név.
A Zöld Tündér az abszint nevű ital. Az Ab-Szin-T értelmezés alapján az Ab Víz, Ital, a Szin Nap, a T helyképző. Ebből az következik, hogy a franciának mondott név három magyar szóelemből tevődik össze. Azt jelenti a név, hogy az abszint italt ivó fejében Nap keletkezik, mivel az abszint valóban rendkívül erős hatású ital.
A Tündérbokrok közé egész nagy növénycsoport tartozik. A Kökény kisebb fa. A Galagonya és Mogyoró is tündérbokor. Az Élet Fája bizonyára a Tejút, de az Élet Füve fogalmához még sok növény tartozhat.
A földben tündérutak, tündér ösvények haladnak. Ráckeve és a Duna keleti partja között két alagút van. Dunakeszitől a nyugati partra is alagút vezet át. Buda területe tele van alagutakkal. Sokan hallottak már a Perut és Ecuadort behálózó alagutakról. Egyre több alagutat fedeznek fel világszerte, a felfedezéseknek nagyon az elején járunk.
A Hárfa tündér hangszer. Kell tudni, hogy a szumerok már nagyon régen feltalálták a hárfát, amiből egy a japán császár tulajdonában is van.
Az erdélyi Aranyfalva és Boldogfalva tündérvár nevek. Boldogasszonyfalva is ide tartozik. A Mezőbánd melletti Pogányvárban két tündér lakozott.
BABA TÜNDÉREK
Ipolyi Arnold mondja, hogy a Baba magyar szó Tündért jelent. Megdöbbentő közlés, de teljesen igaz. Bár Ipolyi Arnold nem fejti ki részletesen állítását, mivel a paraszti magyar néptől szerzi legjobb értesüléseit, de ettől függetlenül rendkívül értékes a meglátása.
A magyar Bá az idősebb úr neve. Közeledik élete végéhez, a csillag állapothoz. Becézve Bá-Csi, a Csi magyar szó a Nap egyik neve. A Bá kettőzve a Baba szóhoz visz. Megjelenik az életkör, a Bá halála után a Baba születik meg a csillagokból. Barabási László közlése szerint a székelyeknél a Ba Gyerek. Ennek kettőzése lenne a Baba.
A Baba tehát Tündér. A megszülető kisbaba ezért tündér, kis csillagocska, ezért kell felmutatni őt egy pillanatra a Napistennek, megszületése után a hetedik napon. Mivel Baba, a Napisten, aki főtündér, hatalma alá szükséges utalni, aki majd megvédi egész élete folyamán.
Itt jön képbe a Bab, a hüvelyesek termésében lévő Babszem. Babszem Jankó és társai ezért győznek az ellenük támadók felett. Bírják a tündérek segítségét, ők maguk is tündérek.
A Bába a Baba születésekor segédkezik. Ha nem sikerült a szülés, bizony a bábának csúnya vége lett, igen gyakran.
A Bábu egyfajta baba forma, kicsit mintázza az emberi testet. A bábukkal játszani is lehet, megszemélyesítik a játékost. Kerek fejük van és hengeres testük. A tekézés arra megy ki, hogy a játékosok közül ki tud több bábut feldönteni.
A Báb azt is jelenti, hogy nincs önálló akarata. Ilyen a bábkirály, akit másik hatalom irányít. A rovarok között több rendben is létezik a Bábállapot, a pete, lárva, báb, kifejlett rovar sorozatot nevezzük teljes átalakulásnak. A bábállapotban olyan folyamatok zajlanak, amelyek végén pl. a hernyóból pillangó lesz.
Amikor azt mondjuk valamire, hogy „babás”, az azt jelenti, hogy szép. Mind a baba, mind a szép, tündéri fogalom. Gyakori nevünk volt a Babi, ami a Baba becézése. Kétségtelenül ebből lett az angol Baby (Bébi). A magyar Bébi a kis baba becézett neve.
A szumerban is szerepel a Bab-Bar szóösszetételben a Bab. Baba istennő An, az Ég és Menny leánya, amiből világosan következik, hogy Baba asztrális tündér, hiszen az Ég lánya. Más névalakja Bau és Bawu, amiket Bájú formában kell kiejteni, magyarul.
Az egyiptomi Ba lélek fogalma szintén a magyaroktól eredhet, mivel a Baba tündér és a Bá tündér hagyományból alakulhatott ki. Tudjuk, hogy Egyiptomot magyarok alapították, akik több alkalommal is behatoltak a Nílus völgyébe.
Az akkád-utód Bab-Ilu (Babilon), Istenek-Kapuja jelentésű, itt tehát a Bab a Kapu, ami másként az akkád Pu fogalmával azonos. Úgy tűnik, a Baba – Tündér fogalommal nincs kapcsolatban.
Az orosz Bábuska is a magyar Baba származéka. Egyrészt az –us becézési forma is magyar eredetű, a –ka becézési formával együtt. De az értelmi lényeg adja a megoldást, mert a Bábuska halad a tündérré válás útján, vagyis életkora előre haladott, amikor meghal, tündérré, vagyis Babává fog válni. Ez adja a magyar és orosz nevek közti rokonságot.
Baba Jaga orosz mitológiai alak. Nevének több változata van, kétségtelenül tündér, de több boszorkány tulajdonsággal is rendelkezik. A Zlata Baba Arany Baba, a Zlatovlaska szintén arany tündér.
A törökben is elterjedt a magyar Baba, szintén az idősebb úr, a nagypapa neveként. Gül Baba neve Rózsák Atyja jelentésű, Budapesten közismert név. A tündér, vagyis csillag állapothoz közeledő emberek neve a Baba, a törököknél. Ezt a fogalmat és nevet csakis a magyaroktól, hunoktól örökölhették.
A Ba hangtani rokona a Pa, a Baba a Papa névvel is összevethető, hangtanilag.
Délibáb, vagy Déli Baba fogalmunk a tündérek egyik megjelenési formáját tárja elénk. Tág és sík területeken gyakori természeti jelenség. Az embert könnyen becsapja, mert nagyon távoli területről vetíthet képet a síkságon vándorló szeme elé. Többnyire magas hőmérsékleten képződik, a magas hőmérséklet pedig a szomjúságot hozza magával. A délibábnak nem szabad hinni, ha a vándor, vagy a karaván letér az útról, engedve a délibáb csábító képének, akkor könnyen a pusztulásba rohanhatnak.
Az Alföldön, különösen a Hortobágyon volt régebben gyakori a délibáb. Mivel azonban több ház, telep épült a területen, a délibábok manapság nem képződnek. Pedig látványosság tekintetében a legelsők között vannak, aminek igen jelentős turisztikai értéke lehetne. A Hortobágy név jelentése Hor Tüzének Ágya, ami a délibábok képződésével is összefügghet, hiszen erős napsütés szükséges létre jöttükhöz. A Délibáb nevet női névként is alkalmazzuk.
A Bábabukra a szivárvány egyik magyar neve. A Bába tündért jelent, a Bukra a szalag. Ez a szalag a Buk, vagyis Fejecske szavunkhoz kapcsolódik, rajta a Ra Napistent jelképező sugarak. A Bukhoz legyen itt elég a Buksi szó. Bába Bukra tehát a bába tündérek íve, szalagja, amin fel lehet menni a csillagok közé.
FAIRY TÜNDÉREK
A Fairy angol nyelvű szó, és tündért jelent. Meglepődhetünk, ha nem ismerjük a magyar nyelvet, amikor azt kell állítani, hogy a Fairy két magyar szó ötvözetéből jött létre. Ez a két szó a Fa, és az Iri. A Fa egyértelműen a Világfa, elterjedtsége nagy a magyarból származó nyelvekben. Meglehetősen sokat fel kellett sorolni már eddig is, és vissza is kell térni a témára ezután is, mert nagyon érdekes és rendkívüli tényeket tárnak elénk a Fa-Iri mögött lévő tartalmak.
Az Iry megegyezik a magyar Iri szóval, aminek Szem az értelme. A szem ebben az esetben csillag, ami a Világfán tündököl. A magyar Fogas-Ir növény neve Fogas-Nap (napcsillag) értelmű, a fogazottság a levélre vonatkozik, a virág hasonlatos a Naphoz, vagy egy csillaghoz. Vezér hősünk neve Osz-Iri, Sok-Szem, ami a Vezér csillagképre vonatkozik, ami kilenc fő, és nagyon sok kisebb csillagból áll. Ez a közismert Orion csillagkép. Mivel az egyiptomi Osz és Iri is megvan a magyar nyelvben, meg több ezer más szó is, világos, hogy a magyarok hozták létre Egyiptomot, vagyis a szavak a magyar nyelvből kerültek az egyiptomiba, és nem fordítva zajlott a szóátadás. Az Ír ige is, de ennyi most legyen elég, a Fa-Iry név összetétele és jelentése magyar eredetű. A Fairy kiejtése Féri, ami sok meglepetést tartogat számunkra.
Az olasz Fáta, francia Fée, spanyol Hada bizonyosan rokon a Fairy névvel, amit magyarok vihettek be Britanniába, a troicek, vagy kelták. A Fata természetesen a Fa-Tájról származó lény. A Féek a Fairyktől származnak.
Finnségi népeknél ismert a Peri, ami tündér értelmű. Az udmurtoknál a Töl-Peri forgószél, vagy szélördög. A finnségi Peri nevek egyértelműen a magyar Feri nevek társai. Ipolyi Arnold közöl egy német adatot, Firduszi Sah náméjából, ami szerint ott is szerepel a Peri, tündér értelemben.
Maga a Ferenc magyar név a Fer, és az Enc elemekből tevődik össze. Az En Isten és Csillag is, herceg, én és enség, az Enc kicsinyítés. A Kil-Enc szóban Vezér kilenc csillagát láthatjuk, a Fer-Enc szóban Tündér- istenkét, a többi megfelelő szavunkat külön kellene elemezni (lel-enc, Gem-enc, íny-enc, stb.).
A Feri magyar név tehát tündért jelent.
A Férj ezért kétségtelenül Tündér Úr értelmű. A Fér ige is, de főnévként tündér az értelme. A Fér-j névben a „j” kicsinyítés, tehát a Férj tündér uracska, nem hatalmas tündérkirály. A Fér-Fiú, Fér-Fi is tündér-fi. Miután megtaláltam a Férj és a Fa-Iry közti összefüggést, mondtam is itthon, hogy ezentúl igényt tartok a Tündérúr megszólításra. Mondták is itthon, hogy akkor vigyem le a szemetet.
A Tekergőző Féreg nevű zsuan-zsuan hun törzs neve ekkor világosodott meg. Hiszen a kínaiak a Tejútról beszélnek, amikor Férget mondanak. A Fríg nép is, akik nevét Fíreg értelemben elemezhetjük, bizonyára a Tejúthoz tartozott. A Firge magyar szó valamiképpen hasonul a Fríg népnévhez, valamint a Fér magyar szóhoz, ami tündért is jelent. A Firge gyors, a Fürge jelentése szerint. Valamilyen csillag lehetett a gyors valamikor. Azt sajnos nem sikerült felderíteni, hogy a Féreg fogalma milyen féregcsoportra vonatkozhat. A Féreg hosszúkás, mint a Tejút, és fehéres, mint a Tejút.
Viszont ismert a toportyán féreg magyar kifejezés, ami a farkasra utal. Igaz, inkább a sakálról beszélünk, ha a toportyán férget emlegetjük, de a „fába szorult féreg” már egyértelműen a farkas. Egy magyar mese pontosan elbeszéli, hogyan szorult a fába a farkas. Csak ez a Fa a Világfa, ahol fenn van a Farkas csillagkép is, még ma is. Ezért a Farkas, mint egyik totemünk, az égbolthoz kapcsolódik, amit a Forkus név formájában már megemlítettem. A Farkas szónak több jelentése van. A Far és Fér meglehetősen közel állnak egymáshoz.
SZIL TÜNDÉREK
Amikor a Szilágy név jelentését szeretnénk megérteni, amit a Szilek Ágya értelemben lehet értelmezni, akkor vetődött fel, vajon kik ezek a titokzatos szilek? Azt tudni kell, hogy a Szilfa nagyon fontos faféleség volt őseink szemében. A Szilvafa neve meg lehetne akár Szilfafa is. A szilva gyümölcse kékes, fehéres védő burka van. A ringló közeli rokona a szilvafának, termése, a ringló gyümölcse közel gömb alakú.
Mivel ismertek a Szilf tündérek, akik a lég tündérei, arra is lehet gondolni, hogy a Szilek és Szilfek közeli rokonok lehetnek, kapcsolatukat a szilfa és szilva is megerősíti.
Mivel a szilfek légtündérek, azonnal a Szél juthat eszünkbe. A Szélkirály hatalmas uralkodó, isten, aki szerepel a mesékben. A Szél a világ széléről fúj, a világ szélén némely térképeken fel vannak tüntetve a szelek forrásai, öblös arcok képében. Számuk változó, a négy fő széltől kezdve lehetnek tizenketten, vagy akár tizenhatan is. A szeleknek sok fajtája van, a Szellő kifejezetten kis szél, széltündér, aki a lombok között jár.
Azt is olvashatjuk, hogy a Szilfek nem tündérek, hanem elementálok. Ha a négy elemre gondolunk, akkor a Levegő elem része a Szél, a Lég, így tehát valóban a Szelek elementálok is, de tündérek is. A Szil-Fa, Szil-Fő lehet a Szilf név eredeti alakja.
Még a latin Szilver – Ezüst név is elénk kerülhet, ami a magyar Ver ige, és a Szil főnév ötvözete, vagyis a latin „silver” magyar eredetű szó. A Verők a kovácsok egyik neve, kifejezetten fémekkel dolgoztak, elsősorban vassal. Ezért aztán a Ferrum – Vas nem más, mint a magyar Verrum módosulata. A szél és az ezüst színe fehér.
Megdöbbentő volt számomra is az egyik városunk és növényünk nevének vizsgálata. A magyarokat zsigerből gyűlölő kutatók ilyen és ehhez hasonló összefüggésekre sosem fognak ráébredni. Azt tudtam, hogy a Rusz név a magyarokat jelöli. A Kijevi Rusz eredetileg a Kevei Rusz. Ruszt városunk neve speciálisan magyar nyelvű, a Rusz név után a T a helyet jelöli. Ruszt városunknak feljegyzett neve a Szil, 1317-ben Ceel volt a formája, amit a németek Rust értelemben adtak vissza. A Ruszt németül Szil, de mivel a magyarok egyik népneve a Rusz, ezért a város nevét is Ruszt, vagyis Szil, vagyis Tündér Magyarok, értelmezéssel rögzítették. Így tehát a Szil tündér értelmét a németek is megerősítették. Városunkat végül az osztrákok elrabolták. Ma a Szil városunk neve Rüster formájú.
A Rusztikus jelző értelme vidékies, régi. Ez is illik a magyarokra, mivel a magyar a világ egyik legrégibb népe, sokáig főleg falvakban lakott.
De a Lónyelvű csodabogyó, Ruscus hypoglossum, még tovább erősítette az elgondolást. A Rus-Cus névben a Rusz-Fa értelmet láthatjuk, csakhogy magyarul. A Rusz a magyarok egyik neve, a Cus a Kúsz (kúszik) igével azonos, Kúszni viszont a Világfára, vagyis a Tejútra kell, meséink szerint. A Kus Fát is jelent. A magyar Csodabogyó név a növény termését nevezi meg. A levélszerű, ovális ágak kiszélesednek, közepükön egy murvalevél van, ami emlékeztet a lónyelvre. A lónyelvecskék tövében apró virágok nyílnak, amelyekből piros gömböcskék fejlődnek, a termések. A piros gömböcskék a csillagok, a Csoda szóról meg tudjuk, hogy Csillag-Ország a jelentése. Így fonódik össze a Ruszok, magyarok Fája a csillagos égbolttal, a csillagra hasonlító termés által. Így gondolkodtak őseink, amit a magyar szavak jelentéseinek helyes feltárása alapján érthetünk meg. Így kerül kapcsolatba a Rusz és a Szil két magyar név.
SZÉP TÜNDÉREK
Szép szavunk olyan messze nyúlik vissza az időben, amit pontosan meghatározni nem is lehet. Egyiptomban a Szep Tepi korszak nevét feljegyezték, ami Ősi (Szép) Isten-Csillagokat jelent. Mivel az egyiptomiak több helyről mentek Egyiptomba, ezért a Szep Te-Pi kifejezést sem ott találták ki, hanem abban a hazában, ahonnan érkeztek. Egyiptom felvirágoztatása a magyarok nevéhez fűződik.
Kis-Ázsiában Kamru-Szepa istennő nevét egyszerűen Kamra-Szépe formában lehet értelmezni, mivel a magánhangzók olvasása mindig problémás az indoeurópai tudósok számára. Az ókori szövegek jelentős része mássalhangzókat megjelölő írás volt. Ezért a Kamra-Szépe nevet Kamru-Szepa alakban olvasta valaki, amit aztán el is fogadtak a többiek.
Szép szavunk egyrészt az istenek szava, jelzője, másrészt az ősiség szava. A magyar hagyományban az Apa-Nagyapa-Dédapa-Ükapa-Szépapa rendszerben a Szépapa a legrégebbi. De a Szép magyar szó más helyeken is felismerhető. Mivel Tündér Szép Ilona nevében is jelen van, azt kell látni, hogy a Szép a Szépség neve, ami az istenek tulajdonsága, de egyben a régiség neve is, ami szintén az istenek fogalmához kapcsolódhat. Legrégebbiek az istenek, akik a Világegyetemet lakják. A Szépkorúak az idősek, akik hosszú életet élnek, és Szépapa vagy Szépanya válhat belőlük.
A Szépség isteni tulajdonság. Akit szépséggel ajándékoztak meg az istenek, az a személy könnyebben érvényesül az élet ezer útvesztőjében. A férfiak nem szépek, hanem inkább jóképűek, mai nyelvhasználatunk szerint.
A Szép szó változata a Cip. Jelzett alakja a Cipő, amit tehát eredetileg nők viseltek. Igei alak a Cipel, amikor egy nő hordoz egy súlyos terhet. Amikor terhes, akkor a gyerekét cipeli. A Ter Csillag jelentése azt mondja, hogy a Terhes nő Csillagot visel, vagyis a magzatot hordozza. Tévedés tehát azt gondolni, hogy a Terhes szó valamiféle terhet jelent az anyáknak, hanem éppen a csillag cipelését jelenti, a csillag pedig egyértelműen a baba.
A Cipőhöz társul még a Cipellő, ami könnyed női tündércipő.
A lányok régebben kicsipkedték magukat, ha vendég érkezett a házhoz. Így pirosabb lett az arcuk, ami szerintük szebbé tette őket. A Csíp ige emiatt a Szép szóból ered, a Szip szavak a Szép és Szep változatai. A Szip-Og jelentése Nagy-Szíp.
A Csíp ige igen sok szóban megvan, a Csípő kifejezetten a nők szép csípőjére vonatkozó szó. A Csipked az arc csipkedését jelentette, de azután még sok jelentést is felvett. A Csip-Csup kicsit jelent, vagyis Csillagot. A Csipetke is kis csillag alakú tészta. A Csipek, mint égi csillagok, kicsik. A Csiperke-Cseperke kis cseperedő csillag. A Csepp az égből alá eső csillag, vízcsepp. A Cseppek Csöppek, a fenti csillagok és a lezuhanó esőcseppek gömbszerűek, hasonlóak egymáshoz.
Sok Cybles hegycsúcs van, Erdélyben legalább három Cybles ismeretes, amelyek a turista térképeken is szerepelnek. A Cybles szó értelme Szip-Les. A hegycsúcsokról a Szípek leskelődnek az emberekre, vagyis a Cyb a Szíp szóval azonos, és Tündért jelent. Tehát a hegyek csúcsairól tündérek leskelődnek, de már azt is tudni lehet, hogy a hegyek csúcsai gyakran csillagok ücsörögnek, akik éppúgy megpihennek égi útjukon, mint a Napisten nappal a sziklákon.
Trója Szibylla papnői Szép Ila papnői. Mivel a rómaiak magyar eredetűek, és Trója is egy magyar, vagyis Tarján központ volt, ezért a Szibylla női jós, vagy papi rendet egyértelműen magyarnak kell gondolni. Tündér Szép Ilona a magyarok istennője, semmilyen más nép nem törődik vele. Ezért aztán azok, akik támadják Tündér Szép Ilonát, csak maguknak tesznek rosszat.
Az olyan egyszerű szavak, mint a Cipó, a Szíp-Ó fogalmat testesítik meg, mert a cipó még ma is kerekded és sárga, mint a Nap, a tündérek egyik atyja.
A KÁR ÉS KÉR TÜNDÉREK
Kár, vagy Kér törzsünk olyan régi, hogy a tündérek korában is már létezett. A Kár és Kér neveinknek több jelentése van. Eredetileg valószínűleg egy jelentése volt e népnévnek, de azután a sok ezer év alatt más jelentések is rárakódtak népnevünkre. Kária Kis-Ázsia délnyugati szögletében terült el, Kréta szigetének neve a Kér-Ta magyar szóelemeket tartalmazza, ami Kér-Táj, Kér-Ország jelentést viselt. A Kér-Ta magyar szóalkotásból lett azután később a Kré-Ta görög jellegű országnév. Karpatosz szigetének a neve Kar-Pat értelemben a Károk Háza. Pontosan ezt jelenti a sokkal régebbi Kárpátok neve is, ami szintén a Károk Háza. A károk népe a görögök előtti kor egyik magyar népe. Déloszon a károk szent sírjaiból kidobálták a barbár görögök a kár múmiákat, tetemeket. Egyiptomban kár falanxok harcoltak a fáraók seregeiben, ahova csak később kerültek be görög zsoldosok. Vajon ki találta fel a falanx harcrendet, ha magyar neve van? Fal és An, illetve Ankos, amiből a görögök Falanksz szót csináltak.
A Kárpok az Északkeleti-Kárpátok külső vidékén éltek, nyelvük egészen biztosan a magyar nyelvcsaládba tartozott. A dákok, akik szintén magyar nyelvűek voltak, a kárpokkal szövetségben álltak, így alakult ki a kárpodákok népnév.
A Kérészek, mint tündérek, a folyamok felett mutatják be táncukat. A Tiszavirág és Dunavirág táncából következtettek őseink arra, hogy valójában tündérek tánca zajlik a folyók felett. Nagy költőiség és képzeletvilág alkotta meg a Kérészek tündér fogalmát. A szó a Kér és Ész, vagyis a Kérek Fénye jelentést tartalmazza.
A Khariszok a szépség megtestesítői, szintén tündérek. Görögföld eredetileg magyar föld volt, ami miatt a görög hagyományokban számtalan magyar vonás van. Az egyik a Kharisz név, ami a Károk Fénye értelmet tartalmazza. Női név is lett belőle.
A Qarok szintén tündérek, csak talán az angol nyelvben rögzültek. Kétségtelenül a magyar Kar tündérekkel azonosak. A Qarok formája változatos, nagyok és kicsik, többnyire gonoszak az emberekkel kapcsolatban. Tad Williams a Qarok háborúja regényeiben ír róluk.
De a görög Kérek is tündérek.
A finnségi Karél nép nevében is szerepelnek, ami a Károk Országa jelentést tartalmazza, magyar szempontból.
A Kári és Kéri magyar nép őshazája több területről is bizonyítható. Teljesen bizonyos, hogy nem török eredetűek, az viszont teljesen bizonyos, hogy Európából erednek, így a törökökhöz kevés közük lehet.
A Kert a tündérek kerített területe. Maga a Kert szó is a Kér tündérekhez tartozik, a kertben sok a virág és a díszfa. Ma is több város viseli a Kert nevet, továbbá a Kertész (amerikai Curtis) név is gyakori a magyarok között.
A Kár szó egyik jelentése Hegy, a károkozás kapcsolatos a „Kara – Fekete” magyar szóval, ami nem török, mint sokan állítják, hanem magyar szóösszetétel. Ha a törökben is szerepel a Kara szó, az csak a magyarból kerülhetett a török nyelvbe. Emiatt a rengeteg nyugati megfelelő mind csakis a magyarból eredhet, mivel általában sokkal régebbi szavak, mint a 220 körül képződő török nyelv ideje. Csupán legyen elég Kronosz nevét megemlíteni, aki a Kor istene.
A VILLŐK
Fénytündék, akik elsősorban erdőkben élnek. Gyakran kijönnek az erdőkből, de nem távolodnak el túlságosan messzire a védelmező fáktól. Testük átlátszó is lehet, vagy villogó jellegű. Feltűnnek és eltűnnek, játszanak az emberrel. Általában szeretik az embereket.
Nevükben a Ví magyar ige az alap. A Ví Fényt is jelent, meg vívást, ami szintén a gyors villogás neve. A Ví ige L igeképzővel Vil alakot ad. Ehhez a Vil alakhoz kapcsolódik a Lő, illetve Ló szó. Ha a Lő fogalmát vesszük alapul, akkor a Vil-Lő jelentésében a Világosságot, vagyis Fényt Lövő fogalom van benne. Ha a Ló, vagyis Ember fogalmat vesszük alapul, akkor a Vil, Világosság Embere értelemhez jutunk. Mindezzel a megfogalmazással az a szándék, hogy a Vil szó sok európai nyelvben a magyar tündér néptől származik.
Az angol Willow kicsi nép, kétségtelenül a magyar szépséges Villők rokonai. A Villő a magyaroknál ma is női név. Egy kis feminizmus is van a szóban, mert a Villők lehetnek férfiak is. A németeknél is létezik valamilyen Villő fogalom, amit Geothe Villi király névvel írt egy csodálatos versben meg.
Germán nyelvekben a Wil írásalak van meg. Willach városa, Wilhelm személynév, Willendorf a magyar Vil Wil alakú alakját tartalmazza. A Vilmos személynév jelentése Világosság (Fény), Ifja.
A litván Vilnius város nevében a Vil, Kiss Lajos akadémikusunk szerint, hullám értelmű.
A magyar Villány egyértelműen Vil Lány (esetleg Lény) világító tündér nevet hordoz. Akadémikusaink Villám megoldása a Villány névre azért nem helyes, mert a Villám második tagja, a Lám Hegy értelmű, a Lát-Lád-Lász-Láz csoportba tartozik, lásd pl. Hul-Lám szavunkat. Villány városa inkább egy misztikus tündér lányról kapta a nevét, mint a villámról.
Hasonló a Vilmány település név is, amiben a Mány Föld értelmű, mint a Lágy-Mány-Os névben. Vil-Mány ezért a Vilik, Villők Földje értelmű.
A Világ, Világos, Világos város és hasonló neveinkben a Vil mindig a Fényt jelenti.
A Vilák és Szamovilák neve tartalmazza a Vil szót. A Vil-A jelentése lehet Világos, Fényes tündér a Vízben, mert az „A” a magyar nyelvben sokszor vizet jelent. Vil-A magyarul Tündér a Vízben.
TÜNDÉREINK ÉS A CSILLAGOK
A magyar csillagvallás mélyen beivódott a magyarok nyelvébe és hagyományaiba. De ez a helyzet a magyarokkal valóban rokon népekkel is. Ezért a mitológiai képzetek feltárása legalább annyira fontos a rokonság megállapításánál, mint pár száz, vagy sok ezer szó rokonságának megállapítása, esetleg a nyelvtani szerkezet hasonlósága. Bár a nyelvtani szerkezet változik a leggyorsabban, ezért alig alkalmas rokonsági vizsgálatokra.
A Tündérek kutatása és feltárása azért is rendkívül fontos, mert segítségükkel behatolhatunk a sok ezer évvel ezelőtti őseink világába. A csillagok emberek voltak, a csillagvallás alapja még ma is erősen él nagyon sok nép tudatában. Ha felismerjük őseink világképének legfontosabb alapjait, közelebb juthatunk hozzájuk, ami a mi jelenünket és jövőnket is segítheti.
Ne a mai szóáradatban hemperegjünk, hanem őseink tiszta forrásaiban fürdőzzünk! Miután megtisztultunk, induljunk tovább az őseink által kijelölt utakon, amelyek mindegyike a csillagok közé vezet.
Az Iloncák és Fényiloncák olyan repkedő tündérek, akiket ma rovar formában akarnak eladni nekünk. A Szenderek is eredetileg tündérek voltak, mint az Iloncák és Fényiloncák, ma lepkéknek állítják be őket. A Kérészek szintén eredetileg tündérek. A Fátyolkák sem rovarok, eredetileg a villőkhöz hasonlatos fénylények voltak.
Az emberek, különösen a magyar emberek, Fénylények. Erről is nagyon sok magyar szó beszél. A Fényemberek, vagyis a magyarok apja a Nap, anyja a Nap, más esetekben a Hold. Több rendkívüli rendszer is van a magyar nyelvben, amelyek a kozmikus objektumok neveiből jöttek létre. Az egyik a Család fogalmának tagolása. A Szülő, az Anya és Apa, a Nap. A Szül ige a Szól és Szol, latin Sol, és más hasonló szavak rokona. A Nap az élet szülője is. A Család a Gyerek. Hatti, és esetleg hettita név a Chalad, ami a Hold. A sok gyerek a szülők Haladását is jelenti, a Halad magyar ige a Chalad, Család és Hold nevekkel egy tőről ered. A Család tehát a Hold, amúgy a magyarok a család szót valóban gyerek értelemben használták. Tehát a Szülők a Nap, a Hold a Gyerekek. De hol vannak a Csillagok? Az Unokák a csillagok. Un Ég Királynőjének Okai, Ékei a Csillagok. Az Ok és Ék főnévként csillagot jelentenek. Így néz ki tehát a magyar család: Nap, Hold, Csillagok. De sok más szótani bizonyíték is igazolja a magyarok tündérségét.
A Magyar népnév is több jelentésű. A Mag-Yar pontos jelentése Csillag-Járó. Vagyis a magyarok fénylények a csillagok között, és a csillagok között járnak, talán révülés segítségével. A Jár, Járda és angol Yard a Yar forma rokona. Ehhez a témához több kiváló magyar kutató is sokkal jobban hozzá tud szólni. A Mag szó csillag értelmét onnan is láthatjuk, hogy a növények virágot hoznak, ami csillag formájú, ebben a virág-csillagban születik a mag, vagyis gyerek, csillag, amiből azután új nagy növény fejlődik ki. A felnőtt már nem csillag, a gyerek viszont igen. A Magok Ura a csillagok ura, ami a Naprendszerben a Napot jelenti. Ő Magor, másként Magyar, a Napisten. Ha Magyarázunk, megvilágítjuk a mondandónkat, amint Magyar Napisten is bevilágítja világunkat.
Fontos népneveink közül a Sza és Hu szintén Menny Fia, vagyis Csillag jelentésűek. A Sza magyarokhoz tartoznak a Sza-Várdok, a Sza-Binok, a Sza-Beusok, és a Sza-Bók nemzetségei. A Hu magyarokhoz tartoznak a Hu-Na és a Hun népek, és bizonyára a Hanok is. Azonban népneveinkben még sok rendkívüli jelentés ismerhető fel, ami népneveink jelentéseinek vizsgálatához tartozik.
A Lu magyar alapszó, mai Ló formája is eredetileg Fény és Ember értelmű volt. Az alapok meghatározása nagyon fontos, aki viszont nem érti a szavainkat, attól nem is várható el a tényleg ősi képzetek kombinálása és felderítése a szavak jelentései által. A Lux Fény a magyar eredetű latinban, a Lu Ember a magyar eredetű szumerban. A Lu-Fu alig ezer éves magyar szó, Ló-Fő értelemben, amiben a Lu még Ember, Lu-Fu az Emberek-Fője. De további példa a Locsol szó, amiben a Lo-Cso-L értelmezés megadja az Ember-Víz-Igeképző fogalmát, vagyis amikor az Ember Vízzel Csinál valamit, pl. öntözi a kert növényeit. Felettébb fontos a magyar nyelv kellő ismerete, mert a kellő ismeret hiányában az utódaink azt mondanak, amit akarnak, érdekeik szerint. A Lu tehát Ember értelmű, ráadásul Fényember, ami a magyarokra, vagyis az igazi tündérekre vonatkoztatható.
Az Edel tündérek népe Edelény városunk nevében is feltűnik. Igaz, a város neve Ede-Lény formában is érthető, de a Lény szó is félig-meddig szellemi, asztrális, tündér lényt jelent.
A Fehér Nép a nők neve, de tudjuk, hogy a Fehér Köz nem más, mint a Tejút. Ha a Fehér Nép a Tejútról, vagyis Fehér Közből származik, akkor a magyar a nők csakis tündérek lehetnek. Ez a tény is egy bizonyíték arra, hogy a magyarok a tündérek népe. Azt már tudjuk, hogy a Fér-Fi értelme Tündér-Fi. Akkor tehát a magyar nők, a magyar férfiak is tündérek, a gyerekek is, meg az unokák is. A magyaroknak számtalan egyéb neve is van, ami tündérségüket bizonyítja. Régebben is, és ma is, számtalan királyi család, és számtalan férfi vett feleségül magyar lányokat, és számtalan magyar ifjúhoz akarták ésakarják hozzáadni a lányaikat a nem magyar családok. Mivel tudják, hogy a tündérekkel kerül kapcsolatba vérségileg a családjuk.
A magyar irodalomban igen sok kiváló író foglalkozott a tündérekkel. Magam nem vagyok felkészült a mai tündérirodalommal, de a modern kor tündéreivel ebben a fejezetben nem is foglalkozhatom.
A tündérek világának kutatása nem fejeződött be!
Tartalom
♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
♦ Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet