Az elemek és elementálok XI. fejezet

Elem szavunk El része az Első, Élő, Élet jelentései szerint Isten lényegét írják le. Mivel roppant fontos és rendkívül ősi szavunk, elterjedtsége a magyar nyelvben nagyon szerteágazó, nagyon sok szóban felismerhető. Élő Isten nevünk meglehetősen pontosan fejezi ki az El/Él fontosságát. Minden létező Elsője, maga az Élet, az Élő Isten fennhatósága alá tartozó tényezők összessége El szavunk tartományába tartozik.

Az El-Em szó második része, az Em a keletkezés neve. Elsősorban női fogalom, a Földanya Ma nevéhez tartozó névforma. Az –m végződésű főnevekhez csatolható, azokkal rokon táborba tartozik. A Terem szóban a Ter-Em értelmezés a helyes, a Ter Csillagot jelent. A régi Terem oldalán csillagok, vagyis fáklyák ragyogtak, így világítottak és étkeztek, mulattak őseink. A modern termek csillognak az aranytól, tükröktől, csillároktól, megőrizve őseink hagyományait.

Az Elem szó származéka az Elementál. A névben az Elem után a magyar En – Isten szó következik, majd a Tál – Bölcsesség jelentésű ősi magyar szó. Eszerint az Elementál értelme: Isteni Bölcsesség Elemei. Ugyan a szót kevesen tartják magyarnak, de íme, minden eleme magyar nyelvű.

Az elemekkel kapcsolatban láthatjuk, hogy őseink a természet összetevőit megpróbálták a legegyszerűbb formákban megtalálni. Négy elemre tagolták a létező világot, ez a négy elem alkotta a világ összes dolgát. A fogalmi kísérlet nem volt helyes, nem találták meg az atomok létezését, bár Tum isten neve, a Tőm, minden létező legegyszerűbb alkotójára utal, amit a görög Atom és egyiptomi Atum név is kifejez. A négy elem tehát még kisebb dolgokból, az atomokból épül fel, bár az atom valódi fogalmát nem sikerült felfedezni.

Ellenben, ha a négy elemet megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a halmazállapot szerint mégiscsak helyesen bontották őseink alkotórészeire a világot, ami azért hatalmas tudományos tényt jelent. A négy elem a Tűz, a Víz, a Föld és a Lég. Vannak rendszerek, amelyekben ötödik elemként megjelenik a Szellem, illetve az Üresség, de csak újabb idők óta. Az eredeti felosztás a négy elemre vonatkozik.

A Tűz és Lég a légnemű, a Víz a cseppfolyós, a Föld a szilárd halmazállapothoz tartozik. Továbbá párokba is állítják az elemeket, a Tűzhöz a Víz, a Földhöz a Lég tartozhat. Lehet még más felosztásuk is.

A zend mythos öt elemet állapít meg, Kevan a végtelen légkör, Ap a víz, gyakran mithra melléknévvel, Hvare a Nap, Mah a Hold, és Atar a tűz.

Igen érdekes Ipolyi Arnoldnál az egyiptomi meglátás, amit Röth magyarázata szerint közöl: Pe az égivíz, Anuki a föld, Re a nap, Joh a hold, Hattor (Hat-Hor helyesen) és Phtah a tűz, Neith a vízistennő vagy ősanya.

A hiongnu (hszi-ung-nu) fejedelem, a Tanjou, vagyis Jóu-Tan, aki az ég és a föld fia, reggel a Napnak, estve a Holdnak, az égnek és a földnek áldozik. Mellesleg a Tanjou cím nem azonos a Shan-Hu címmel, ez utóbbi jelentése: Menny Fiainak (Hu) – Ura (Shan).

A mongol népek a napot, a tüzet, a vizet, s a földet imádják. A mongolok Kr.u. 600 körül képződnek szétesett magyar csoportokból, erős mongolid keveredéssel, ezért az Eredet szempontjából nem perdöntő a vallásuk.

Theophylaktos írja a magyarok, vagy turkok vallásáról: tisztelik a tüzet, leget és vizet, tisztelik még, és énekkel dicsérik a földet, de imádják egyedül, és istennek nevezik azt, ki az eget és földet alkotta. Tipikus egyistenhit, kiegészítve egyéb kisebb isteni lényekkel.

Abulfeda mondja: a magyarok, török nemzet, földüket a bedzsnah (besenyő, pacinacita) és székek (székelyek) tartomány közöttinek mondják, tüzet imádnak. Megjegyzendő, hogy a törökök Kr.u. 250 körül képződnek roncsolódott magyar nyelvű törzsekből, majd igen gyorsan nagy diadalokat érnek el, elpusztítva a magyar területek jelentős részét. Tehát a magyarok nem török nemzet, hanem a törökök a magyarok utódai. Még a nevüket is tőlünk vették át, mivel az első vezető nemzetségeik valóban magyarok voltak.

A magyarokra jellemző a természetelem és tünemények őseredeti tisztelete.

A TŰZ

A magyar tűztisztelet, a források szerint, rendkívül ősi. A Világegyetem látható anyagának a jelentős részét a csillagok anyaga teszi ki, ami fortyogó tűz. A Tűz adja a fényt, ami Isten egyik legfontosabb kifejezője. Tűz nélkül megfagyunk a hidegben. A test lassú tűzben ég, normális hőmérséklete 36,6 C fok. A melegvérű emlősök és madarak külön csoportot képviselnek az összes többi állattal szemben.

A Fény a Pen – Fen – Fény – Fenyő, továbbá a Fenn, Fönn csoport egyik tagja.

Menandernál az avar kagán a tűzistenre: deus igni, esküszik, amikor a bizánciakkal szövetségre lép. Az avarok nem törökök, hanem egy ősi nép, vörös hajúak, ami kizárja török mivoltukat.

A Gyu gyök és Gyúl ige nagyon régi magyar szavak. A Fagy-Gyú fagyott gyúlékony zsiradékot jelent. Sokáig világítottak az emberek faggyúval. Az Ál-Gyú az Ágyú régebbi neve, amely Áldást, viccesen értve, küldött az ostromlott városra. A Gyú ebben a szavunkban is a gyújtás, felgyújtás neve.

Gyu szavunk annyira régi, hogy amikor kialakult, indoeurópai nyelvek még nem is léteztek. Érdemes a magyar nyelvi fázist euindoeurópainak, vagyis igazi, valódi, jó indoeurópainak, a többi nyelvi fázist meg indoeurópainak nevezni. Ugyan a nyelvtudomány a magyar nyelvet, teljesen tudatlanul, preindoeurópainak és aziánusnak nevezi, de az „előindoeurópai” kifejezés teljesen helytelen, sértő és félrevezető. Gyu szavunk a Du lágyult alakja, a Du Nap, mint a Du-Na szóban (Nap-Háza) is láthatjuk. Du – Dju – Gyu, ez az egyik levezetés. A Nap pedig a tűz forrása volt az ősidőkben.

De van a Gyu szónak egy másik levezetése is, aminek alapja a Gu. A Gu szintén lágyulhat, így lesz Gju, majd Gyu. A Gyula valószínűleg a Gu+La elemekből jött létre, de szintén kapcsolatos a tűzzel. Amikor a piramis, ami Gúla, tetején az aranyozott piramidion reggel felragyogott, kétségtelenül a Gyújt ige lép életbe. A Gu jelentése Nyak, Szarvasmarha és Fej, a Gyula a Fej-Helye jelentést tartalmazza.

Amikor a Gyo szóelemet látjuk, akkor szintén a Gyu szóra kell gondolni. A Gyo-Pár magyar név, jelentése Gyulladás Háza. Valamikor a jégkorszakban őseink a gyopárt összeszedték és meggyújtották. A gyopár anyaga kitűnő a tűzgyújtási alapanyag, az égő gyopárra aztán egyéb anyagokat raktak és kész volt a tábortűz. A gyopár az Alföldön is tenyészett, mivel a hideg éghajlat miatt a periglaciális éghajlat és növényzet a Kárpát-medence területén is uralkodott. Gyönyörű Gyopár nevünket is el akarják ragadozni, de ne engedjük, a szent Igazság miatt.

A szanszkrit Div Istenség és Fény, de a szanszkrit a magyar nyelvből ered. A Div szót Ipolyi Arnold említi. Kétségtelen, hogy az alig 4.000 éves indoeurópai névalakok mind a magyar nyelvből erednek.

Tűz szavunk és nagy rokonsága Utu, a Nap nevéből származik. Vigyázzunk az Utu és Udu névvel is, mert tartalmazhatnak más jelentést is, nem a szumer az elsődleges, hanem a magyar. Az Utu név lehet U-Tu – Hosszú-Nap, vagy az Út-U – Út-Hosszú, összetételek eredménye is. Maga az Út a Nap, amikor átmegy az égen, akkor utat jár be. Az Út önmagában is fényes, ha este egy tízezer éves városba érnénk, akkor látnánk az Út kivilágítását. Még ma is kivilágítjuk útjainkat, őseink szokása szerint.

Tűz szavunk valószínűleg Tu-Zu, vagyis a Nap, Utu isten Tudása szóösszetételből alakult ki (Tu – Nap, Zu – Tudás, Igeképző). A tűzet az őskorban a Nap gyújtotta az embereknek, jó 200.000 éve, meg régebben. A Tuzu rövidült Tuz és Tűz alakra, mint pl. a Ku-Zu a Köz alakra. A Tűz szónak sok rokona van, amiről külön értekezést kell írni. A Tisz szó a Tesz változata, jelentése Isten, illetve Aki Teremtette A Világot, Kétségtelenül Tenni főnévi igenevünk kapcsolatban van a Fénnyel, mivel Is-Ten teremtette a Fényt, vagyis a látszó Világegyetemet. A sötét anyagról és sötét energiáról most ne értekezzünk.

A Tisztesség gyakran Tyztesség alakban fordul elő régi iratainkban. Ezért a Tisz és származékai, valamint a Tűz (Tyz), mint Ten isten jelképe, igen közeli tőből származik. Kétségtelenül valódi bizonyítékok támasztják alá az elképzelést.

Mu szavunk is jelent tüzet, fényt. Mu-Ha a Tűz-Háza, szláv utódaink is használják ezt a szavunkat is. Ha-Mu jelentése Háza a Tűznek, a szó egyszerűen gyönyörű leírása a tüzes parázsnak, ami a kihűlt anyag, a háza alatt lapul. Mu kontinense, Churchward ezredes szerint, egy „M” jel alapján kapta a nevét. Az „M” jel azonban „V” olvasatú valójában. Az ezredesnek különös mázlija volt, ugyanis a Mu szó valóban létezik, Fény, Tűz a jelentése. Mivel a Fény, Tűz keletről érkezik az Óvilágra, amikor felkel a Napisten, a Mu név a keleti fényre utal. Indiában is használatos a név, bár az indek sem régebbiek 4.000 évnél, de fontos minden szavuk és hagyományuk, mert a magyaroktól erednek.

A Mo-Ha szintén a Tűz-Háza, hasonlóan a Gyo-Pár névhez. A Moha szintén kiváló tűzgyújtási anyag, a pattintott kövekről ömlő szikrák hamar meggyújtják, majd a mohára rakott egyéb éghető anyagokból nagy tüzet lehet létrehozni.

Mókus szavunkban a Mó a Tűz, Vörös, a Kus Fa, mégpedig a Világfa értelmet képviseli. Ezek a jelentések teljesen megdöbbentők lehetnek, de nagyon sok adat alapján kellett erre ráébredni. A Mó-Ka a Tűz, Fény-Háza, ami az Ész Fény jelentését is bizonyítja. Az Észnek is nagy tartománya van, jelentése megkérdőjelezhetetlen. A Móka is az eszesek játéka.

A székelyeknél ismeretes a Tűzhalom, ami a sereg egybehívását jelezte. Aki nem ment be a hívásra, az a fejével fizetett.

Van egy Láncfa kifejezés is, ami a Lármafa fogalmával rokon. A Lármafa nagyon ősi magyar fogalom és a kőkori magyar városokban alkalmazták először, amikor még nem léteztek indoeurópaiak, afroázsiaiak, kínaiak és sok más mai nagy népcsoport sem. A város közepén egy fát állítottak fel őseink, amire mindenféle éles hangot kiadó tárgyat függesztettek fel. Ha ellenség jelent meg, vagy tűz ütött ki, ezt a Lármafát ütögették, mert harang még nem volt, nem találták fel. A Lármára összefutott a nép, eloltotta a tüzet, vagy az ellenség előtt bezárta a kapukat és felkészült a harcra.

A Lármafa neve helyesen: Lár – Sugárzó, Ma – Hely, és Fa. A Lármafa ütögetésére a hangok szétsugároztak, a nép értesült a bajról. Ezt a nevet ma Alarm – Riadó formában használja az utód népesség. Az Alarm jellegzetesen összement szó, az „A” Nagy, Magas, a Larm a Lárma egyszerűsödése. Az összes indoeurópai nyelv így alakult ki, rövidült, gyorsult, összement, az eredeti magyar jelentés már alig tapintható ki. A Lár szó helyes jelentésének megtalálása igen nehéz volt. Az 1.800 éves török nyelvből nem kerülhetett a latinba, bár ez az alaptény sokakat nem érdekel.

A természetben lévő Égi Tűz a Villám. A Vil-Lám szó jelentése Világos-Hegy. A Hegy jelenti a becsapódás rettenetes voltát, a Vil a ragyogást, a tüzet, a fényt. A Lám a Látást is jelenti, természetesen. A Villám az istenek félelmetes fegyvere.

Az Isten Nyila szólás a villámra vonatkozik, mert a villám valóban lehet nyíl alakú. Ellenben az Isten Nyila fogalmat más dolgokra is lehet vonatkoztatni, pl. állatok maradványaira.

A Naphta tűzforrásoknál tisztelték a tüzet. A Naphta természetesen magyar szó, helyesen Nap-Ta a formája. A Nap jelöli a Tüzet, a Ta a Földanya, vagy csak egyszerűen Táj. A Naphta könnyen ég, a szót valami arabnak mondják, helytelenül.

A Tűzkőből Acéllal Kiütés fogalma arra vonatkozik, hogy acéllal a tűzkövet megütve rengeteg szikrát kapunk, ami tűz meggyújtásához szükséges. A Tűzkő lehet a Kova is, ami szintén magyar név. A Kova így vizsgálandó: Ko-Va. A Ko a Kő, a Va Felsőbbség, Isteni. Mivel kova képes tüzet gerjeszteni, ezért kapta elképesztően logikus, egyszerű és gyönyörű nevét. Az Acél magyar szó, A-Szél az eredete, ami a szkytha, csuda harcosok testét fedő vaspáncélra mutat rá. A harcos a teste szélén viselte az acélt, alatta volt valamilyen védő ruházat, meg a bőre. A Bőr szintén jelent Házat is.

A Tüzet fából dörzsölve is elő tudták őseink állítani.

A nép szokásai számtalan hagyományt őriztek a tűzzel kapcsolatban.

A Tűz általi tisztulás a lélek csillagtűzben való tisztulásával rokonítható. A Ház Tűz Nézés régi szokás volt, a menyasszony tisztaságára, ügyességére vonatkozott.

Az Iz szó is rendkívül fontos. Az Izzó Szénre Állás, Átmenés próbák a személy tisztaságát hivatottak bizonyítani. Tüzes folyamok felett lebeg a Tűztündér. A Tűzkirály tüzes szakállal ül Tündér Ilona fogságban, amikor a királyfi megszabadítja, visszatér Tűzországba, ahol Tűzpatakok folynak, s Tűztátosokon lehet járni.

Mé szavunk Fény jelentésű. Éppen Ipolyi Arnold írja, hogy régebben a Mé és Fény a nép között fele-fele arányban volt használatban. Később a Fény kiszorította a Mé szót, ami a Mu szóval közeli rokonságban lehet (magas és mély forma). A Mé azonban nagy számban ma is jelen van a magyar nyelvben. Mécs szavunkban a Mé a Fény, a Cs kicsinyítés, tehát a Mécs Fényecske, Kis Fény. A Méh szerv és a Méh mézelő méhecske is Fény jelentésű, a Fényt jelképezik. Az Anyaméhben fejlődik az isteni napgyermek, vagyis a kicsi magzat. A Mé változata a Me és a Mi.

Bul szavunk szintén Tüzet jelent. Igen gazdag tartománya van, amit talán más munkában kellene kifejteni (lásd: Bul szavunk vizsgálata). A török Bül-Bül madár kétségtelenül magyar eredetű név, jelentése Tűz-Madár, pontosabban a Tüzek-Tüzének Madara.

A Bolygótűz a mocsarak felett jár.

Dab szavunk Tüzet jelent. Dab és Dabas városunk talán szent tüzet őrzött. De a Deb is Tűz lehet, mert Deb-Rő, Deb-Recen is nem csupán Debella (Telített Lény) értelmű, hanem Tűz jelentést is viselhet. A Duba a szumerban Tűz, az E-Duba-A, vagy E-Dub-Ba-A az Írnokok Háza, de helyesebben E-Duba-A, vagyis A-Duba-E, A-Tűz-Háza, mert ezekben a házakban égették ki az agyagtáblákat.

A Tuba is Tűz, mert aki látott már Tuba-Rózsát, az láthatja a rózsa tűzszerű kitörését, amint kifeslik a sok szirom. Képekben is kell gondolkodni, nem csak a költőknek. A Tuba hangszer úgy néz ki, mint a Tuba-Rózsa, kétségtelenül a magyar nyelvből származik a Tuba, elvégre az etruszkból ered a latin, vagyis a magyarból. A Tubi és Tubica a Tüzes szerelmesekhez tartozó név. A galambok Tubi neve örök hűségükhöz tartozik, mert a galambok egy életre választanak párt, mint régebben az emberek is.

Tábla szavunk egyszerűen Táb-La, vagyis a Tűz-Helye, csak a szó nem Sumerra vonatkozik. Úgy látszik, a Tábla agyagból való kiégetése régebbi magyar találmány, mint amit a sumer rokonainknál felfedeztek a kutatók.

Táp szavunk is Tűz jelentésű. Amikor táplálkozunk, akkor tüzet eszünk, mert a táplálék a testben, az oxidáció folyamán, hőt termel. Ezért a Tapolca név ősi magyar név, a Tapló (Tap-Ló) pedig a Tűz-Helye. Mivel ezek a szavak a szláv nyelvekben is jelen vannak, kétségtelenné teszik a szláv nyelvek magyar eredetét. Természetesen a szláv szókincs döntő többsége is magyar eredetű, ami az igazi származás alapja.

A Táltos Ló tüzet eszik, orrából tüzet fúj, rúgása halálos. Lábának száma Öt (a Nap), Hét (a Király), Nyolc (a Szerencse) jegyeit jelentik. A bölcs mesélő így adja tudtára a hallgatóságnak, hogy a Táp Tűz, elvégre a Táltos Ló csakis parazsat hajlandó elfogadni Jánoskától (An isten nevéből képzett hős) a Világfa című mesében.

Hé szavunk szintén Tűz, valamint Nap értelmű. Hé megszólításunk annyit jelent egyszerűen, hogy te Nap. A szumerok is használták a He kifejezést, az ökrök megszólítására, ami alatt Napocskát értettek. Éppen nem durva, hanem kedveskedő kifejezés. Hé-Víz tehát Nap-Víz, Heves megye egyszerűen Nap megye. A He a görögökhöz is átkerült, Heliosz, a Napisten neve a magyar He, a magyar Li és a görög Osz toldalék elemekből képződött. He a Nap, Li a Király, Osz a hím nem jele. Ezért Heliosz valójában, a magyar nyelv szerint, nem Nap, hanem Nap-Király jelentésű. Nem nagy különbség, de így pontosabban érthetjük a szót.

Az ind Igni szó is Tűz, ami az Égni magyar szóval közeli alakot mutat. Az Ig és Ég kétségtelenül azonos, az Ég ige jelentését képviselik. Elvégre a magyar Igen szó is Ég-En, vagyis Ég-Isten jelentésű. Amint sok nyelv „igen” szava teljesen hasonlatos keletkezésű, mint a magyar Igen, csak szinonimákat használnak.

Lan szavunk rendkívül érdekes. Alapvetően Lány a jelentése, valamint Oroszlán és Nap. Mivel a Lány Hosszú Hajú, ezért kapcsolódik a Lan szóhoz a Hosszú jelentés is. A Lan alakváltozatai számosak. A Láng a Lán és Ga ötvözete, jelentése a Nap Háza. A Lánga rövidült Láng alakra. A Lev is a Lán változata, Oroszlán és Nap formában. A Lev, vagyis a Naporoszlán Égője a Lev-Égő, vagyis a Levegő, ami már egy másik elem.

Parázs, Zsarátnok és még sok szó tartozik a tűz elemhez.

A Lidérc is tűzzel kapcsolatos. A Sárkány fontos fegyvere a tűzokádás.

Még az Ördög is kapcsolatos a Tűzzel. A Pokolban nagy tűz van, a finn pokol viszont nagyon hideg és jeges.

A VÍZ

Dicsőséges őseink a Víz elemmel kapcsolatban is számtalan hagyományt ruháztak ránk, méltatlan utódokra, akik még a nyelvet sem képesek megvédeni fiatal utódainktól. A Víz az Élet egyik jelképe. Valamiképpen őseink rájöttek, hogy az élet a vizekből származott át a szárazföldekre. A mai modern elméletek csupán ráépülnek őseink elméleteire. Aki figyelve járja a világot és van egy-két agysejtje, pillanatok alatt ráébredhet a világot meghatározó legfontosabb tényezőkre. Az teljesen más kérdés, hogy a kifejlődő és kezdetleges kapitalista világ miért gyalázza az ősöket, miért tekinti őket primitív őslényeknek, miért nem ismerik el a legfontosabb történeti tényeket sem.

Ez a klasszikus történelemhamisítás, amit a Nyugat tudománya ma is nagy hévvel művel. Minden sejtünk ugyanis őseinktől származik, aki 70.000 éve már szőttek és fontak, finom ruhákban jártak. Legalábbis egy részük.

Víz szavunk grandiozitása hasonló Ház szavunkhoz, amely szintén rendkívül fontos és gazdag a magyar nyelvben, mindkét szó döntő bizonyítékokat ad a magyar nyelv legősibb mivoltára. A Víz szó eredetét nem ismerem pontosan. Talán Vi-Du, a Fényes-Nap helye lehet az eredeti összetétel. Vagy más forma, mert a név nagyon gazdag elterjedésű.

Azt már nem tanítják, hogy a Víz szó indoeurópai eredetű, mert sok finnugor nyelvben is szerepel. Ezért a közös eredetet hirdetik a legjobb nyelvészek, ráadásul egyesek már az indoeurópai és finnugor nyelveket egyetlen nyelvcsaládba tömörítik. Az eljárás helyes, de azt hozzá kell fűzni, mindkét nyelvcsalád a magyar nyelvből, nyelvekből származik. A Víz szó formai rokonsága meglehetősen gazdag.

Fontos a Bíz szó, ami a vízzel való bizonyítással kapcsolatos. A Bizony és Bizony-Íték a vízítéletek szava. Bizánc a Bizantium név alapján a Víz-Öntő fogalom származéka. De a Víz-Öntő csillagképről elnevezni várost nem fér bele a görög észjárásba. Bizánc nevét Pap Gábor fejtette meg.

A Baden, a Bath és rokonaik mind a Víz származékai. Bath régi angol, vagyis kelta és római város, ahol gyönyörű fürdő épült, ezt viseli a város neve ma is. A germán nyelvek teljesen magyar eredetűeknek látszanak, szókincsük alapján.

A Fűzfa valójában Vízfa. A folyók, tavak, vizek mentén gyakori, amit őseink is észre vettek, innen ered a magyar név.

A Fish, Fisch ugyan Hal, de valójában Víz a jelentése. A Hal vízi állat, a halászok a vízből szedik ki, hogy megegyék az emberek, a név tehát kétségtelenül magyar eredetű. A Fésű is lehet a Víz rokona. Ugyanis a hal gerincoszlopának dorzális része kitűnő fésűt formáz, ha a csigolyanyúlványokat lecsiszoljuk, hogy ne szúrjanak. Igaz, a hun Pa-Su jelentése Fésű, tehát a Fej-Kéz (Pa – Fej, Su – Kéz) is lehetne a Fésű szó kezdete.

A Vöd-Ör helyesen a Víz Őre, amiben van a víz. Mivel az Őr szó csak a magyar nyelvben létezik, nem lehet elragadni tőlünk ezt a szót sem. A Vid-Ra jelentése Víz-Ember, vagy esetleg Vízi-Lény, a Ra teljes bizonyossággal igazolja magyar eredetét, meg még nagyon sok más szóét is, amiben jelen van ez a fontos magyar alapszó.

A gót Vato, az ónémet Wazar, a szláv Voda Víz, a finn Vesi – Víz, Vuo – Folyó. A gót Vego – Folyó. Még sok változatot lehet találni, de a magyar jelentéshez nem lehet közel férkőzni, indoeurópai szemlélettel.

Vezér nem más, mint Ozirisz, aki Egyiptom, az Égi Pitom, vagyis az Égi Folyó országának egyik legfőbb megalapítója. Vezér a Níl istene is, vagyis Víz isten. Aki nem látja a Vez és Víz elemek rokonságát, az ne olvassa írásaimat. A Vez-Ér a Víz-Ér közvetlen társa. Mivel a névben a Vez szó sok más szó alapját adja, kétségtelen magyar eredete. A Vezír ezért nem lehet török eredetű, mivel a török nyelvek maximum 1.800 évesek lehetnek, még az ujgur sem régebbi 2.200 évesnél. A magyar nyelv meg legalább 100.000 éves.

A Vezet, Vezérlő, törzsek Vezérei, a Vész, a Vesz, a Veszt, mint az angol West, mind a magyar Víz és rokonai származéka. A Víz magyar szó sokkal gazdagabb, mint az itt bemutatott néhány tény.

„A” szavunk elsősorban Isten, azután Víz jelentésű. Az „A” szóról az indoeurópai nyelvészek azt írják, hogy preindoeurópai eredetű, ismerik Víz jelentését is, pl. Svájcban, Dániában. A szumer nyelvben is az „A” lehet Víz. A magyar nyelvben az „A” tömeges megjelenésű, de még csak néhány bátor magyar nyelvkutatónál lehetett látni helyes megfejtést. Ilyen az Apad szó, amiben az A Víz, a Pad a Padozat. Az A-Pad tehát azt jelenti, hogy az A/Víz a Padhoz, a meder aljához közelít, tehát Apad, csökken a víz. Egyéb megfelelők tömegesen találhatók szavaink között.

Az „A” szónak változata az Atel, vagy Atil, ami Atel-Kuzu nevünkben is felismerhető. Az Atel/Atil a Víz – „A”, és Élet, Csillogás –„Tel, Til” szóelemek ötvözete. A Volga és a Don, meg más nagy folyók is viselték ezt a nevet, valamint Atilla, Etele neve is innen értelmezhető. A különböző török, mongol és keleti nyelvekből nem eredeztethető az Atil, Etil folyónév, hanem kizárólag a magyar nyelvből, ugyanis a név elemei nem érthetőek más nyelvből. Nagy kár, hogy kutatóink nem értik a magyar nyelvet, és folyamatosan alávetik magukat a magyarnál sokkal fiatalabb nyelveknek.

Nagyon úgy tűnik, hogy az „A” Víz szóból származik a Ja és Jó, valamint az Ak is.

A Jó szó nagyon fontos jelentése Víz. Tömegesen fordul elő egész Eurázsiában, sokszor Ja az alakja. Hangtani rokonuk a Jo, a Ho, a Ko, talán a Kai is. A japán Kuro-Shio jelentése Fekete-Víz, vagyis a Sió Vizet és Folyót jelent Japánban is, mint nálunk. A Jó változatai is igen elterjedtek, máshol már sok megfelelőjét összegyűjtöttem. Maga a Sió is Si-Jó lehetett eredetileg, ami Nap-Víz, Meleg-Víz jelentést tartalmazhatott. A Kuro-Shio japán névben a Kuro – Fekete valójában Meleg fogalmat jelent, mivel a hatalmas áramlás valóban meleg tengeráramlás.

A Berek-Jo – Berettyó, He-Jo (Hejő), Sa-Jó (Sajó), Si-Jó (Sió) példák mutatják a Jó folyó jelentését. A Belaja szóban a Bela-Ja, Fehér-Folyó jelentést tapasztalhatjuk. Végig Eurázsiában a Jó víznév rengeteg helyen előfordul. A Jó hely valóban összefügg a Víz jelentéssel, mivel az élethez feltétlenül szükséges a víz.

A Folyó magyar név valójában Fő-Jó értelmű. A Pa-Jo, vagyis Fő-Jó forma az ókorban is élt, Hérodotosz Haxampaiosz folyóneve valójában Égszem Pa-Jo volt eredetileg. A Folyó névben azonban Ly betűt használunk, nem pedig J betűt, aminek oka lehet a tudatlanság is. De a latin Fluidum a Folyadék magyar szó romlása. Ha a két szót egymás mellé tesszük, teljesen világos, hogy a Folyad a Fluid eredeti szava, csak a latin előre löki a mássalhangzót a szavaiban. Ez a Folyad rokona a Folyó szónak (Fő-Jó, Fo-Jó), amiből ered a latin összes megfelelő, mint a Fluidum is. A Fúl magyar ige is a Folyó névből ered. Mivel a magyar Fo-Lyó összetétel, pontosan érthető a két elem jelentése, teljesen kizárt, hogy ne a magyar szó legyen a latin szó eredete.

Don, Den, valamint Ton, Ten eredetileg Isten neve. Az elemek nevei mögött gyakran Isten fogalmát találhatjuk a magyar nyelvben. Ezért aztán az Úr neve lehet Don is, lásd spanyol rokonainkat, ahova a rézbányászok után Katar király, majd Facsal király is behatolt, aki megsemmisítette az arab seregeket 948 körül. Ezért Facsalt ki akarják törölni egyes erők a magyar történelemből, de nem fog nekik sikerülni. Fa-Csal a Fa Fénye nagyjából, tehát a Tejút nevét viseli nevében. A Fa egyik jelentése a Tejút, vagyis a Világfa.

A Ton rövidülése a Tó, az utolsó hangzó lekopásával hosszabb lesz a magánhangzó. A Ton végződésű nevek közül a Kapu-Ton, az El-Ton, a Fer-Ton és a Bala-Ton említhető meg. A Don név természetesen ősmagyar eredetű. A Haja-Don olyan lány, akinek a Haja-Folyó, mivel még nem ment férjhez. A Tulajdon szintén magyar név, a Celadon viszont már inkább kelta, akik közeli testvéreink. A mai kelták nagy tudati elnyomásban élnek.

A Don folyó neve tehát magyar eredetű, a Ten változata. A Don-A-Per (Dnyeper), a Don-Iszter (Dnyeszter) nevek magyar eredetűek. A folyók isteni rangja számtalan magyar névben látható.

Dentu-Moger nevünkben a Dentu név jelentése valójában Don Kettő. Ezt a nevet régebbi kutatóink teljesen félreértelmezték, esetleg Den-Tő, vagyis Don Tő értelmet olvastak ki belőle. A Tő szónak a torkolatra való alkalmazása helytelen, mert a Tő lehetne az eredet is, vagyis a forrás helye. De mivel a Don forrásvidéke nem illett az elképzelésekbe, ezért a Don torkolatához társították a Tő nevet. Holott a Dontu, Dentu pontos jelentéssel bír. A Don és Den valójában Isten, vagyis Ten neve, sokszor Folyót jelent a név, a Tu pedig Ország, Táj, továbbá sokszor Kettő. Den-Tu ezért Folyó-Kettő jelentésű, ami Mezopotámia és Közép-Ázsia területeire jellemző, de a Duna-Tisza-köze sincs távol a Két Folyó Közének jelentésétől.

Ipolyi Arnold folyónak értelmezi a Tanais, Don, Ten, Tin neveinket is, holott azok egyrészt folyónevek, tehát helyes Ipolyi meglátása, másrészt azonban istennevek. Különösen a Ten és Tin, a Tana viszont egyik ősünk neve. A Tana-tótól Tanaisig terjedő határ a magyarok területe. Sokaknak nehéz ezt elhinni az ellenséges agymosás miatt, pedig ez az igazság.

A Don folyó jelentése skót rokonainknál is ismert, van is Don nevű folyójuk.

A Ton rövidülése Tó, ami elhárítja az ellenség támadását, akik el akarják ragadozni ezt a szavunkat is. A Ton (Tó) nagyon gyakori a magyar nyelvben. Több ókori tónév is jelzi a névadók magyar nyelvűségét, valamint azt is, hogy merre jártak őseink, hol hagytak nyomokat a földrajzi névanyagban.

Grandiózus kiterjedésű a Va és Ve szavunk is, amelyeket Vé képzőnek mondanak a tankönyvek. Valódi jelentésük azonban „Kisebb Isten”, a Világ Teremtőjéhez, Tenhez nem mérhető, de azért fontos helyek istenei. Maga a Van szó, ami Isten egyik megjelenését mutatja be jelentésével, a Va-Na, vagyis Isten-Háza fogalomból ered.

A Va nem csupán folyónevekben fordul elő, hanem más nevekben is. A Zagy-Va folyónévben a Zagy a folyó vizének hordalékos mivoltát nevezi meg, a Va a Víz, és egyben a Zagyva folyó kisebb istenének a neve. A folyónevek kutatása felrajzolja a Va, és Ve, elterjedési övezetét. Lappföld, Oroszország, Ural keleti része, lásd Szoszva, Észtország, Lívföld, de Lettország többi része nem, Lengyelország, Csehország, régi Magyarország, Macedónia, Bulgária, Szerbia, Bosznia, Horvátország, Japán és Polinézia. Bizonyára még más helyekről is előkerülhet a Va Víz jelentése. A szláv területek Va nevei bizonyítják a szlávok magyar eredetét, valamint a szkytha magyarok elterjedését.

Ha egy név egyik elemét már pontosan értjük, akkor könnyebben meghatározhatjuk a név többi elemét. A Rony-Va, Szin-Va, Drá-Va, Szá-va, Mora-Va és rengeteg egyéb rokona segít feltárni az igazságot a magyar nyelvvel kapcsolatban.

Az Edeles helynévnek Vízköz jelentést tulajdonítanak.

A finnek saját Suomi és Fenni neve a finn Suoma és ógermán Fen értelménél fogva Víz, Mocsár jelentésű. A finnek nem adnak maguknak ógermán nevet, a Suomi inkább Szu-Omi, vagyis a Víz (Szu) Helye (Omi), a Fenni meg a magyar, vagyis szkytha Fenni szóval azonos, ami ismét a Fény nevet tartalmazza, valamint az Északot, vagyis ami fenn van. Tacitus Fennus neve ezt tökéletesen alátámasztja.

Ipolyi hozza a super tulbou kifejezést, ami Nagyon Túlbő lehet. A ritu paganismo transnataverunt kifejezésből a ritu paganismo vallási tényre használt kifejezés. Továbbá a tubul ismeretlen eszközzel átkelő. Ez a tubul a tóbul régies alakja is lehetne, ha magyar nyelv alapján nézzük a szavakat.

A Kuzu szó mindig vízzel kapcsolatos, és sok példát is láthatunk az állítás igazolására. Úgy vélem, ez is teljes félreértése a magyar nyelvnek. A Ku-Zu pontos jelentése Száj – Ku, Zu – Tudás, tehát a Száj-Tudása, vagyis értjük a másik ember beszédét. Megfelel a mai Köz szó a Kuzunak, aminek a Közöl formája pontosan jelzi az eredeti értelmet. Mivel két ember egymás közt teret képez, amikor közöl valamit, ezért a Köz természetesen valami közötti területet is jelent. Nagyon gyakorta a két folyó közti terület neve is Kuzu és belőle a Köz. Rábaköz, Muraköz, Bodrogköz, Szigetköz és egyéb nevek bizonyítják a tényt. De a Község és a Közösség is ebbe a Közegbe tartozik.

Kút szavunk a Ku-Ta – Száj-Táj összetételből származik. A Száj fogalmában a nyílás, kapu, átjáró, üresség a falban és hasonló fogalmak is benne foglaltatnak. Így a Kút nem csupán vizet tartalmazó hely, hanem az Alvilágba levezető nyílás is lehet. Kuta városa mellett valóban volt egy Alvilágba vivő lejáró, ezért a Kuta melletti nyílást meséinkben előforduló alvilági lejáratok közé soroltam be.

A sziklából fakasztott forrásokról is sokat tud a néphagyomány. A tündérek által épített kis kaláni fürdő forrásánál a tündér lova patkójának nyoma ma is látható. Más forrás a megölt sárkány nyomában, vagy fekhelyén ered, mint a Sárkánytörés forrás. Tornán minden forrást a sárkány okádja ki.

A vízelem tiszteletét lehet látni egyes víztüneményekben. A Legfőbb Lény nyilatkozatát vélték kiolvasni a vízből. A Jós szó Jó alapja valóban Jó jelentésű, valamint Víz jelentésű. Ebből is következik, hogy a víz, mint jóslási elem, rendkívüli fontosságú volt őseink életében.

A vízzel való ítélkezések, mint a vízítélet, szorosan összefügg a szavárdok hagyományaival. Közel-Keleten talán ma is létezik a Kádi fogalma, ami a magyar Kád – Víz Háza, fogalmából származik. A Kád a Ház szócsoportunk egyik tagja.

A dagadó és apadó források különös jós tulajdonság hitet gerjesztettek. A dodonai forrás déltájban elapadt, a víz zúgásából jósoltak a papnők. Germán jósnők is jósoltak a víz zúgásából. A Dagadó forrásnak nevezett Kalugyer falu melletti forrásból magyarok jósoltak.     Érdekes hagyomány a szörényi sz. kútról, hogy valahányszor egy magyar király meghal, vagy baj éri, a kút vize vérré válik.

A víz ereje természetfeletti, új életet létrehozó is lehet. Az Élet Vize fogalom olyan régi, hogy nem ismerhetjük eredetét. Már Ízisz magyar istennő Égi Pitomban a tizennégy részre szabdalt Vezért az Élet Vizével forrasztja össze, valamikor Egyiptom keletkezésének az elején. Vezér feltámad, s nemzi Hort, majd később felmegy az égbe, ahol Vezér csillagképként látható ma is. Az Élet Vize sok más történetben is szerepel.

A Medve nyom, Szarvas törés, Farkas nyom nevezetű források vize is különleges, aki iszik belőle, átváltozhat. Még a Bárány, az Őz és más állatok is lehetnek források névadói.  Vízi szellemek, vízi tündérek laktak egyes vizekben. Sellők, Örvények, a Fúlasztók, a Vízi Csikó, a Forrás Őrszellemei laktak egyes helyeken. Kútforrásokból is buzgott elő víz.           Vízbeni Fürdés, Mosás, Tisztulás a test és a lélek megtisztulásának módja volt. Indiában a Gangeszben rituális fürdés van ma is. Csak a magyar fürdés sokkal régebbi, mint az indiai. Szent János is vízzel keresztelt a Jordán folyóban.

Fertő szavunk a Fürdő változata. Még a 18. században is Ferton volt a Fertő-tó neve. Nu-Feretu isten neve Nő-Feredő jelentésű, vagyis az egyiptomi istennő neve magyar nyelvű. A japán fürdő is o-furo, vagyis rokonságban van a magyar névvel. Egyiptomi házak kertjeiben kis tavak voltak, a nők abban hűsöltek a nagy melegben.

A Víz sok neve Istent jelent, mint az „A” név is. Aki ezt tudta, ezért keresztelt vízzel.

Egyik mesénkben a Víz a Föld és Tűz nővére. Amikor a hős, a Föld és Tűz által a Vízhez küldetik, amidőn a vízhez tér, egy hatalmas tavat lát, amibe minden folyó befolyik és belőle kifolyik. A Víz önmaga Kékszínű Hölgyalak formájában emelkedik ki minden vizek tavából. A hőst a mesében a Víz a negyedik testvérhez, a Légtestvérhez utasítja tovább.

A Négy Folyó eszménye tőlünk került a Bibliába. Amikor a magyarság összeszorult a Kárpát-medencében, ide is magával hozta az ország jelvényében, vagyis címerében is látható négy folyó eszmeiségét. A Négy Folyó a Világ négy világtáját jelöli. Azt is számításba kell venni, hogy az eszme valahol a jégkor mélyén keletkezett. Ezért a Négy Folyó eszménye minden olyan területre érvényes, ahol jellegzetesen négy folyót találunk.

A Csalló-köz eredetileg négy folyóág térsége volt. A Körös-vidék szintén négy folyó területe, a Körös továbbá a Nap neve. A Kárpát-medence négy nagy folyója a Duna, a Tisza, a Dráva és a Száva. Mellesleg a folyónevek is azt bizonyítják, hogy a Kárpát-medencében ősidők óta magyar nyelvű népesség élt. A feliratok szerint legalább 34.000 év óta.

A Biblia Négy Folyó eszményének lehetséges megfelelői: a Tigris és Eufrátesz, persze magyar neveiken, Barana, Buranuna és Igidinna, Idiginna, azután a Níl, a Nyílás folyója, vagyis a Tejút, és az első a Duna. A történelmi korok változnak, az első folyó később esetleg az Amu-darja is lehetett. Az a négy folyó, amelyik az Örmény-felföldről ered, nem felel meg a Föld négy nagy folyó eszmeiségének.

Vízneveink száma igen nagy. Nagyon fontos a Csa, a Cso, a Csu, a szumer Szu – Víz tükrözése az Úsz ige. Ezek a fontos szavak Thaiföldig, Mexikóig, Tibetig, Szibériáig viszik a magyar nyelvet (Lásd Cso szavunk vizsgálata).

Ügy szavunk is jelent vizet és istent, az Ügyelő a Legfelsőbb Úr. Ő a Világügyelő, aki a vizek folyására is ügyel. A szumer Ig rokona, meg az Id rokona, lásd Idig/Igid. De Somogy neve is a Szem-Ügy mai, alig érthető formája.

Nedű és Nedv szavaink a Nék itala lehetett, a Nedv esetleg a Méz szóval is kapcsolatban van.

Nektár szavunk magyar eredetű, mivel a Nék által Tárolt ital neve. Ez az ital pedig a Tej, ami valóban isteni ital (anyatej), ami minden fertőzéstől megvéd.

A Pocséta a Poszeidon őse lehet. Ér szavunk is egészen elképesztő jelentéstartománnyal rendelkezik. Az Ér-mellék névtől az Ércig, az Erekig, az Eredetig és még sok más szóig fellelhető nyelvünkben és az utódaink nyelveiben.

Még sok víz jelentésű szavunk van.

A FÖLD

Theophylaktosz írja, tisztelik és énekkel dicsérik a Földet. A Föld szó ősi magyar eredetű, elég sok rokona van. A Feudum is Fődüm, vagyis magyar eredetű szó. A Feudum szót Atillához kötik, a hunok vazallus királyai rendelkeztek feudummal. Íme itt is egy hun szó, ami magyar nyelvű. A Föld az a terület, amit Föl lehet szántani, a D a helyképző, illetve a Földanya neve. Megdöbbentő, hogy a szó milyen erősen a földművelés szava. Föltúrt, fölszántott Da.

Rokon nyelveink tele vannak a megfelelőivel. Az angol Field –Mező, a Föld szó rontása. A finn Pelto is Föld, a holland modern Polderek is Földek. A német Feld, észt Pöld is Mező, Föld. Természetesen sok más nyelvben is fellelhetjük Föld szavunk változatait.

A Gaea, Terra, Rhea, Cybele, Ops, a germán Nerthus, Hertha, Erda nevek kapcsolatosak a Földdel. E nevek egy része magyar eredetű.

Gé, Gaea, Gaia nevek a magyar Ge, Gye származékai. Valójában a Kő szó az alap, aminek a magyar nyelvben szinte teljes flexiós sorozata van. Ezek a Ku, Ko, Ka, Kő, Ke, Ki, Kü. Szumerban a Ki változatot olvassák ki a kutatók az agyagtáblákról. A Ki Országot is jelent. De a Gé mellett, ami hangtanilag megfelel a Ke alaknak és rokonainak, a Gi is megjelenik, mint pl. Har-Gi-Ta és Tar-Gi-Ta-os neveinkben.

A Gé és Ég tükrözése különösen fontos, mivel egy nagyobb rendszer részeit alkotják. A Gé az Ég ellentéte, a Gé lenn, az Ég fenn van. Amint mondja Hermész Triszmegisztosz, ami fenn van, lenn is, ami lenn van, fenn is. Csak a sorrendet ne változtassuk meg, mert a sorrend is hihetetlenül nagy bölcsességet tartalmaz.

Gyepü szavunkat így írták régebben: Ge-Pu, ami Föld-Üres, vagy Föld-Kapu jelentésű. Megye szavunk Me-Ge, vagyis Fényes-Föld értelmű.

Da Anya a Földanya, megszemélyesítve Dada. Kis-Ázsiában Da Anyának temploma volt még 2.000 éve is. A magyar nyelvben Da Anya annyira tömeges, hogy számbavétele talán nem is lehetséges. A földrajzi nevekben is tömeges, a –d végződések mind Da Anyát jelentik.

Da Anya nevének is sok változata van, köztük a Dé és a Di. A kelták Dé formában nevezik a Tuatha Dé Dannan, vagyis Danu Istennő (Dé) Népe, kifejezésükben.

Ma Anya is rendkívül elterjedt név, megszemélyesítve Mama. Rendkívül elterjedt a magyar nyelvben. Kis-Ázsiában élő magyarok Ma Anyának még 2.000 éve is templomot tartottak fenn.

Ha nem lennének a 30.000 évesnél is régebbi magyar nyelvű feliratok, ha nem lenne nyelvi evolúció, ha nem létezne a betűk fejlődése, ha nem létezne genetika, ami szerint a magyarok az ősnép, akiktől a mai emberiség többsége származik, ha nem létezne még további sok bizonyíték a magyarok elsőbbségére, akkor el is vitatkozgathatnánk a Da, a Ma és a többi alapszó származásáról. De vita nem lehetséges, mert nevetséges az alig 3.000 éves nyelvek, és a 30.000 évesnél jóval régebbi magyar nyelv összevetése. Ráadásul a magyar utódnyelvek kutatói nem is értik saját nyelvüket, mert képtelenek visszafelé haladni az időben. Ami a magyar nyelvben lehetséges, nem lehetséges a fiatal nyelvekben.

Kő szavunk feltétlenül a kőkorszakból származik. Kocka szavunk az nagyobb kő, amiről a kisebb szilánkokat lehasították. A Koc-Ka ugyanis a Kocc Háza értelmű, vagyis a Kockát kellett ütögetni. A Koccan és Koccant igék is a kövek koccantásának emléke. A Szakóca nevében a Kóca a Kő neve, a Sza a saját nagyon fontos népnevünk. A Kovács is Követ Ácsol, tehát nem a vasat veri eredetileg. A Köveket eszerint mesterek, a kovácsok alakították, akiknek mestersége átment a későbbi vasat alakító mesterek nevére.

A Kő szent volt, a fémeket már régóta ismerték őseink, használták is őket, de a kő szent mivolta akadályozta a fémek használatát. A kelta Kő Moun, ami a Menny jelentésű magyarul. Azonnal feltűnik a Menny-Kő szó, amit Villámnak gondolunk. De lehetett a Menny-Kő, bizonyos esetekben, meteorit is.

A Ta is Földanya, a magyar nyelv nagy számban tartalmazza nevét. Jejes alakja a Táj. Rövidült formában T, a szavak végén tömeges, továbbá a településnevekben, amelyekben kifejezetten a helyet, a Földanyát jelölik. A hattiban a Ta Férfi, ami megmagyarázza a Tata nevünket. Mivel a Ta olyan hatalmas elterjedésű, hogy a határait alig lehet behatárolni, ezért a mai nyelvészek hajlamosak olyasmit állítani, hogy ismeretlen eredetű, vagy indoeurópai eredetű, vagy valami hasonló blabla szöveget mondani, amivel a kérdést elintézhetik. Aztán rengeteg szóra azt mondják, hogy nemzetközi szó. Az esetek döntő többsége mögött magyar eredet áll, csak a nyelvészek ezt nagyon nehezen akarják tudomásul venni.

A Ta hiába van meg az egyiptomiban és szumerban is, kétségtelenül magyar eredetű szó, amit a Táj is jelez, a sok T végződés (lásd Pest, stb.), valamint a Ta férfi jelentése, a Földanya mellett. De a gyakori Tu is jelen van a magyar nyelvben, amint az akkádban is, szintén Ország, Föld jelentéssel. A Don-Tu Don-Ország, és nem valamiféle Tő.

A Ta származéka a Talaj, ami helyesen Ta-Lak (k > j hangevolúció). A Talaj neve kifejezetten földművelési szó, mivel a Ta-Laj valódi Lak mivolta kifejezetten a Magokra vonatkozhat. De a Talaj, és Lak szavunk nagyon régi, mert pl. a Himálaja (ez a jó kiejtés) valódi értelme Hi – Hó, Má - Föld, Laja – Laka.

Egy másik szavunk, a Lanka szintén jelen van Indiában. Szri-Lanka, a régi Ceylon neve Ragyogó-Lanka értelmű.

La szavunk is a földre vonatkozik, lásd „Amott La”. Talán a Lak és csoportja (Luk, Lok, Lék, Lik) is a La alapszóból ered.

El szavunk szintén Földet, Helyet jelent. Az El Isten is. Az Élet szó szerepel terület neveként is. Kimegyek az életbe – azt jelenti, hogy kimegyek a földre. Az Élet még Ételt is jelent, közismert jelentésén kívül. Az El sok névben felismerhető, pl. Csep-El, Tit-El, stb.

Nagyon úgy tűnik, hogy a Hely az El származéka. Ez azért nagyon fontos, mert a Hely és Hel sok nyelvben szerepel, néha Pokol értelemben, a Hellasz országnévben talán Hely a jelentése.

A Mány szó talán a Ma alapszóból származik, szintén Föld a jelentése. Lágy-Mányos egy olyan hely, ahol a 20. század elején még tó vize hullámzott. Láby volt a Mány, vagyis a föld, azon a területen. Nagy-Mányok, vagy Or-Mán-Ság neveinkben is láthatjuk ezt a nevet. Ám az Or-Mány már Orr-Kéz értelmű. Így a latin Manus – Kéz, rokonságban áll az Ormány magyar szóval. A Man – Ember szó a Kéz értelemmel kapcsolatos, elsősorban.

A Pu üres hely, ezt igazolja a Puszta. A Köz a Kuzu származéka.

Érdekes a Tér szó, aminek több testvére van, ezért írom Tár, Tér és Dár, Dér csoportba ezeket a szavakat. A Tér egy Csillag, aminek a szárai az Utak. De a Térre rá is lehet menni, ezért Terep jelentése is van. Ráadásul a Világtér is a csillagok között helyezkedik el. A szócsoportnak nagy tartománya van.

Egyik a Terra, ami a magyar Ter és Ra elemekből áll.

A Hegy szókészlete is gazdag, Domb, Völgy, Csúcs, Csecs, Hágó, Tető, Szikla, Bérc és még sok szó tartozik a hegyek fogalmához.

Egyes szavainkat idegennek mondanak, de ez nem igaz. Éppen az az igazság, hogy az indoeurópainak mondott nyelvekben elképesztően nagy a magyar eredetű szókészlet.

Lapos vidékeink szavai is sokfélék. Sík szavunk változata a Skí, a Siklásból van a Skízés. Rét szavunk alapja Ré, a T helyképző. A sík területeket a Nap jól képes megsütni, bevilágítani, amint a medencéket és völgyeket is. Ezek a szavak legtöbbször azt fejezik ki, hogy a Nappal kapcsolatosak, a napfény képes bejárni térségüket.     

Az Űr szó szorosan kapcsolódik az Úr szóhoz.

Mondásaink közül sokban szerepel a Föld. Nyeljen el a föld, ha igazat nem mondok. A Föld gyógyít is: „Édes anyám, Föld neked mondom, torkom fáj”, ezt háromszor kell mondani, majd háromszor meg kell csókolni a földet.

A gyepföld, eleven föld, szűz föld a Föld különböző nevei. Egyes növények nevei is tartalmazzák a Föld nevét: föld epéje – Centauria, föld füstje – Fumaria, föld kenyér – Solanum.

A Föld szellemei a Kincsőr nemtők, Bányaszellemek, esetleg a Manók, a Törpék, akik szeretnek bányászni, és a kővé dermedt Óriások

A Földtündérnő egy barlangban lakik, oldalában drágakövek, karbunkulusok, mint bíbor lángú szövétnekek világítanak. Ha a hős az emberiség jótevő anyjának nevezi a Földanyát, akkor segíti a hőst feladata elvégzésében.

A LÉG

Teophylaktosz szerint a Levegőt is tisztelik a magyarok. A Lég szó, amint adja magát, a Lé-Ga összetételből eredhet. A Lé folyékony közeg, mint a levegő és a víz, a Ga Ház. A Lég magasan helyezkedik el, ebből a helyzetéből ered a Leg fokozó szó. Egyik fejleménye a Leg szónak a Legio. Kezdetben csak egy Legio volt Rómában, aminek a tagjai a Leg-Jó (legjobb) harcosok voltak. Róma nyelve és története tele van magyar szavakkal, elvégre a magyarok alapították ezt a várost is, nem is majmok.

Levegő szavunkban a Lev és az Égő részelemek ismerhetőek fel. A Lev az Oroszlán, vagyis a Nap, a Magor, az Égő szó meg amúgy érthető szerencsére. A Lev Égője tehát az a közeg, amiben a Nap ég. Eszerint úgy gondolták, hogy a Napot, a Levet ez a bizonyos Égő anyag élteti, vagyis a Levegő egészen a Napig terjeszkedik? Nem biztos, mert az ember, a magyar is Lev, vagyis Oroszlán. Ezért a Lev Égője a magyar ember életben tartója is lehet. Mivel a Lev – Oroszlán szót a Levéssel azonosítják, rá kell mutatni, hogy a Lét valóban kapcsolatban van az Oroszlán fogalmával. A Levita törzs magyar eredete kétségen felüli, ők az Oroszlán törzs. Fontos Levante neve is, ami a Földközi-tenger keleti partszakaszának magyarokra vonatkozó neve.

Szél szavunk eredetét még nem sikerült felderíteni. Annyi bizonyos, hogy a Szé Fény, illetve Gabona értelmű, az L lehet igeképző is. A Szél a levegő mozgása. A Széle valaminek, pl. Lapszél, természetesen azonos a Szél szóval, bár ezzel kapcsolatban is sületlenségeket állítanak egyesek. A Szél Szélről jön, Szélről fú. Régi térképeken a négy sarokra (ÉK, ÉNy, DK, DNy) négy pufók emberfejet rajzoltak, amint a szájukból szelet fújnak a világra.

A Szellő a Szél becézése. A két „LL” jellegű becézést a latin is örökölte tőlünk, de más utódnyelvünkben, mint az angolban is, jellegzetes. Még megjegyzem, hogy a Ló/Lő gyakran Embert is jelent. A Szel-Lő ezért lehet Szél-Ember is, vagyis kicsi szél a nagy szélhez képest. Elvégre az ember eléggé kicsi a légóceánhoz képest.

Szellet szavunk régen Szellem értelmű volt.

Szellem szavunk ma nagyon elterjedt. Azokat a kisebb isteneket mondjuk szellemeknek, amelyek itt léteznek közöttünk. Egyes esetekben a halottak lelkei is szellemek. Olyan szellemek, akik nem tudtak, valamilyen fontos oknál fogva, átjutni Isten szellemi létsíkjára, ahol a bírák elé kell majd állniuk. Ezért itt kísértenek az élők világában, amíg meg nem oldódik a probléma, ami miatt itt ragadtak az anyagi világban.

Lélek szavunk egyszerűen Lél Éke értelmű. Maga Lél isten is a Levegő Ura. De ne a szumer Lil (En-Lil) szóból vezessük le a magyar megfelelőket, hanem éppen fordítva, a szumer istennevek is, mint En-Lil, magyar eredetűek.

Ismert a Levegőég kifejezés is, ahol az Isten és az ember közötti lények jelentős része lakik. A magyar mítoszokban gyakorta szerepelnek a Lég lényei. A Zúgó Viharnak felel meg a Rossz Lélek. Az Ördögnek szél a méne, amelyen nyargal. Megjelenése Zúgó Szélben történik. Egy mondánkban a kijátszott a kijátszott három ördög egyike Forgószéllé, a másik Repülő Mennykővé, a harmadik zúgó Viharrá lesz.

A Légies Tündér a levegőben jár, szelet és égiháborút gerjesztve. A Forgószél a boszorkányok tánca. A Dühöngő Sárkány a levegőben repülve Szélvészt gerjeszt. Légben repül a Tüzes Lidérc, valamint a légben nyargaló Tátos.

Az Óriások egy része is képes a levegőben száguldani.

Szélanya, vagy Léganya tündérnő fiai a hazatérő Szelek. A Szélsógor veszedelmes, még embert is ehet.

Nemere a neve a székelyföldi öldöklő szélnek, ami még az embert is megölheti. Nemere neve nem azonos Nimrúd nevével, de Ninurtáéval sem. Sajnos, hősi neveinket nem értik a kutatók, ezért mindenfélét kitalálnak róluk.

A Szélütés a Gutaütés. A Guta egy kisebb szellem.

A Szél gyakran Madár képében lett megszemélyesítve. Atilla nevét Aquila, vagyis Sas formában is írták, ami azt jelképezte, hogy Atilla, mint a Sas csap le az ellenségre. A Turul lehet Sas vagy Sólyom, a régi ábrázolások szerint. Atilla madara a Turul volt. A Hadnemtői Holló alakja is lehet Szél formájú.

Az Érc Szélkakas a szél irányának a jelzője.

A Kékhegység ormán lakik a Légtündér, a Szélanya, kék ruhában ülve, számtalan kapuval bíró Kék háza előtt. Fiai, a szelek a kapukon ki-be járnak. A hőst a Déli Szél és az Éjszaki Szél sem segíti meg, de az Esti Szél, anyja kedvence, végül igen.

A Szélkirály nagy istenség, a Napkirály és Holdkirály testvére.

A Szél Laka és Hona rejtélyes hely. A Fehérhegység Poson és Nyitra megye határán lévő Nádas helység melletti völgyben van a Szél Vára. Benn a Hegy Szellem fogva tartja a szeleket, a nép elkerüli a területet. A néphit szerint Turócban a mazarna barlangban lakik a Szél Szellem. A Zólyom és Liptó közti Ördög Menyegzőjének nevezett hegyorom a Szél Laka.

A Hegyszellem az Erdő királlyal van szövetségben. Az Erdő király a szélparipákon járó Vihart hívja szövetségesül a szerelmét megvető Tündér Vándorláp ellen. A vízi, ördögi vagy tündéri Zöldszellem vagy Zöld Szörny szövetségben van a Zivatarral.. A Fehérhegy szelleme szélméneken jár.

Időjós szerepe van a Lisztesi hegységnek Nógrádban. Hasonló a Málna pataki és a Kornai hegység is.

A Vihar és Zivatar gerjesztése a szellemeké, de a tudás leszállt már az emberekre. A jósnők képesek Tündéri Szelet, vagy Zivatart gerjeszteni. A tudás átszállt a Boszorkányokra és a Garaboncokra is. A Légies Istenség megjelenéseiben már csak jós, varázsló, bűvös, pogány papi hagyományt látnak a régebbi kutatók.

A szelet fontol, füst árán szelet akar venni, és füst árán szelet ád régi közmondásaink. A Szél áros (árus) kifejezés Ipolyi koránál régebbi eredetű. A Szél csináló, a Szelverdi, a Szeleburdi, a Szélhámos nevek mögött érdekes hagyományok lapulnak.

Szélneveink: Éjszaki szél, Apuliai szél, Napkeleti szél, Napnyugati szél, Föl szél (aquilo), Nappali szél, Jövendölő szél, Déli szél, Forgószél. A Juszél a palócoknál a csípős szél, a Vak Tamás szél északkeleti irányból fúj. A Jakab szél és Demeter szél ezeken a napokon fúj.

A Fergeteg, Szélvész, Zivatar, Zihar, Zegernye, Vihar, Viheter, Viheder, Orkán, Szélvihar a szelek különböző fajtái. A Fergeteg vagy Forgatag hatalmas erejű szélvihar, ami mindent felforgat. A Szélvész Vészt hozó Szél.

A Zivatar a Zi – Élet, Va – Magas, Kisebb Isten, Tar – Tárol, Csillag szavakból áll, hacsak nem a Szi-Va-Tar újabb alakja. A zivatar életet adó esőt hoz, többnyire rövid ideig tart.

A Zihar szóban a Zi az Élet, a Har Hegy, ami az élet elleni villámokról is beszélhet.

Vihar szavunkban a Vi a Ví igével azonos, fénylő, villámló jelentést is tartalmaz. A Har egyértelműen Hegy, ami megint a hegyes villámokról beszél. A Vi-Har a szlávoknál Vichor – Szélvész formában él, a finneknél Vihuri az alakja. Mindkét alak magyar eredetű. A Viheter, Viheder talán a Vi és a Het-Er (Hét-Úr, Király-Úr) elemekből ötvöződött.

Orkán szavunk az Or-Kán felbontás alapján Hegy-Kán értelmű. A Kán magyar eredetű rangnév, a Kan egyszerű változata, sok magyar nyelvész is az alig 1.700 éves törökök tulajdonának írja le ezt a fontos és nagyon régi magyar szót. Az Or-Kán, mint Hegy-Kán, akkora erővel támad, mint egy hegy. De az Ork-Án jelentése már Égi (Án) Hegyecske, ami rengeteg villámot szól a földre.

Zegernye szavunk titokba burkolózik előttem.

A Hurrikán kör alakú vihar, Körri-Kán, Vihar-Király. Nem akarom elhinni, hogy a Hurri és Kán szavakból áll össze az amerikai eredetűnek gondolt szó.

A Tornádó azonban már egyszerű szó, a Tor és a Nad (Nagy) magyar szavak ötvözete. De ebben a szóban a Tor az a Hegy, amelyik a viharból lefelé nyúlik a föld irányába.

Itt érdemes kitérni néhány közismert névre, mivel a latin és görög fejezetben takán elfelejtődnek. A Levegő latinul Caelum, Aér, Ventus, Animus, Spiritus. Több jelentésük van, amint sok más latin szó is hasonló fogalmakat jelent. A Caelum kiejtése Ka-Élum, vagyis Háza az Élőmnek. Ha Célumnak ejtjük, akkor nincs pontos jelentése a szónak, tehát az Ae ebben a szóban nem É, hanem A és É kiejtésű. Az Aér az Éra (Aera) rövidülése, jelentése É-Ra, vagyis Háza Ra istennek. Ez az egyik szféra, ebben úszik a Napisten.

A Szellem Spiritus, Animus. A Spiritus a Szapiritusz egyszerűsödése, így saját népnevünket tartalmazza. Sza a Menny Fia, a Pir a Pi-Ra rövidülése, a Piros Nap neve, amelyik felkel reggel. Piros lábaival gördül fel az égre, amelyen sok lábával átgördül, átforog, vagy kocsiján vágtat végig. Szapir népnevünk alatt a csillagismerőket értették Itáliában. A Spiritus jelent Leheletet, Szellőt, Lelket és Szellemet is. Az Animus értelmét Nemtelennek vélem, az A fosztó képző, a Nim a Nem változata. A halott lelke lehet Animus. A régi magyar Szellet Aura. Az Aura az A és Úr magyar szavakból jött létre. Az Úr lehet a Nap is.

A görög Zephyros, Boreas, Notos testvérek, Boreas fiai Zetes és Kalais a szárnyas szelek. A Zephyros névben a Szép-Hír értelmet láthatjuk. A Boreász még ennél is érdekesebb. Északi Szél a nevének jelentése. Bor-E-Ász a helyes magyar értelme, amely névben a Bor a Víz. Az Üveg hegyek déli lábainál 10.000 éve még hatalmas, 50 km széles folyamok hömpölyögtek. Bor-E a Bor-Háza, erre az északi tájra vonatkozik a név, mégpedig magyar nyelven. Az Ász kisebb isten és a hős, hérosz neve, tehát Bor-E-Ász a Víz-Házának-Istene. Mivel a Bor pl. a Borul szóban az égre és a viharokra is vonatkozik, ezért a Bor névben Északi Beborulást is felismerhetünk. A Notosz a Déli szél neve.

A magyarok csak egyetlen dologtól félnek: ha fejükre szakad az ég. E mögött a szólás mögött nem a vihartól, orkántól való félelem van, hanem az égbolt kilendülése. Amikor az égbolt kilendül a helyéről, akkor nagy a baj, a Föld letért a pályájáról. Ettől félnek a magyarok, de ennek a félelemnek csillagászati alapja van.

Az Eget szférák, magyarul Héjak alkotják. A Héj az É – Ház jelentésű szavunk modern alakja. A Szféra is magyar eredetű, Isz-Fér a szó két eleme, a Fény-Férőhelye a jelentése. Hét, kilenc és tíz szféráról tudunk, a szférák magyar neveinek felderítése folyamatban van.

Az Ég fogalmához még számtalan titokzatos dolog tartozik, amelyek tárgyalása várat magára.

A XII. fejezet "Csillagismeret" az eredeti helyen található ITT →