20240329
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2020 február 02, vasárnap

Jövőnk a gyermek

Szerző: Radics Géza

2019 végén a fenti címmel egy könyv jelent meg Benda József és Báger Gusztáv szerkesztésében. A tartalomjegyzéket három és fél oldalon sorolják fel, melyek írói egyetemi professzorok és tanárok.

ADALÉKOK A NÉPESSÉGGYARAPODÁS TÁRSADALMI PROGRAMJÁHOZ I.

A könyvben közölnek olyan adatokat, amelyek kevésbé ismertek. Mielőtt ezekre rátérek, íme az adatok a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából:

 Év  Születés  Halálozás  Abortusz
1954 223 347  106 670  16 300
1960 146 461 120 197  162 160
970 151 819 120 197   192 283
1975 199 240 131 102 96 212
1980 148 673 145 355 80 882
1981 142 890 144 757 78 421
1990 125 679 145 660 90 394
2000 97 597 135 601 59 249
2010 90 335 130 456 40 449
2015 91 700 131 600 32 663

Ezen adatok a világhálón elérhetők évenkénti kimutatással. A tízévenkénti adatokkal kívántam érzékeltetni a kilátástalan helyzet kialakulását. 1954-gyel kezdtem, mert ez volt az első év, amikor az évi abortuszok száma jelentősen megemelkedett, és ezt a Nagy Imre-kormány tette lehetővé. 1953-ban 2800 abortusz volt, majd rohamosan emelkedett mindaddig, amíg a szülőkorban lévő nők száma jelentősen nem csökkent. Ez az 1970-es évek első felében következett be. Az 1980-as évek közepére már egymillió szülőkorban lévő nővel volt kevesebb, mint az 1950-es években. A kimutatható népfogyás 1981-ben állt be. Piros számokkal érzékeltetve. Az abortuszok esése nem a javuló erkölcsnek tudható be, hanem a fogamzásképes nők száma rohamos csökkenésének. Monokon, Kossuth Lajos szülőfalujában 2010 szeptemberében egyetlen magyar gyermeket se írattak be az első osztályba. Északkelet-Magyarországot némelyek Cigányországnak nevezik, ahonnan a fiatal magyarság menekül. A „rejtett erőforrás" viharosan növekszik. Egyes vélemények szerint a ma született gyermekek kb. fele cigány. A cigány, amelyiknek született adottsága van a tanuláshoz, az iskolába jár, képesítést szerez és beolvad a magyarságba. Amelyik nem, az cigány marad és ezek szaporodnak.

2010-zel kezdődően az Orbán-kormány több olyan törvényt léptetett életbe, amellyel a születések számát kívánta emelni. Dr. Benda József általi szervezkedés 2015-ben kezdődött azzal a szándékkal, hogy megkeressék a gyermektelenség okait, majd annak orvoslását. A kormánnyal karöltve dolgoznak. A könyvben közlik, hogy az eddigi intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt. Ahhoz, hogy egy nép – bármely nép – tartani tudja lélekszámát, családonként két gyermek az átlag, de mert nem minden családban születik két gyermek, ezért a termékeny családoknál a három-négy gyermek a kívánatos gyermekszám. Az Orbán-kormány intézkedései az 1.3-ról 1.49-százalékra emelték a gyermekszületés arányát, de ez még mindig nagyon messze van a jelenlegi népesség állagának tartásához. Ehhez az évi 130-140 ezer gyermeknek kellene születni. Jelenleg a születések száma a 90 ezer alatt van. Tehát mintegy 40-50 ezerrel kevesebb a kelletnél. Ebből még nem mutatkozik ki a kilátástalanság mélységének valós mértéke, ami a magyarság jövőjét illeti. Más kimutatásban az található, hogy a cigányság születésaránya 2.3, ami azt jelenti, hogy a magyarságé jóval az 1.49 százalék alatt van.

Felmérték a 35-44 év közötti korosztályt – mintegy utolsó reményt –, amely korosztály a legnépesebb, és van kb. 400 ezer nő, aki szeretne gyermeket. A gond az, hogy ebben a korban a fogamzásképesség már nagyon alacsony. Ettől függetlenül, azt remélik, hogy a jelenlegi születéseket e korosztály a következő 10 évben 100-120 ezer gyermekkel növeli, annak ellenére, hogy lélekszámuk évente mintegy 5 ezerrel apad. Ez szép, de alig több a halálharang kongásának tompításánál. A magyarság lélekszáma ötmillióra csökken, és a remények szerint ott megállapodik.

Győrffy István: „A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá. Ha azonban csak az európaiságra törekszünk, lehetünk nagyműveltségű népek, de minél hamarabb megszűnünk magyarnak lenni."

A 450 oldalas könyvben felsorolják a gyermektelenség számos okát, és hangoztatják a „paradigmaváltás" szükségességét, de nem találom a könyvben, hogy az ifjúságot hazafias szellemben kellene nevelni, beleoltani a haza szeretetét. Mit jelen magyarnak lenni?, - amelyet kiöltek a magyarságból!? Hogyan lehet megmagyarázni a bakonyi kanász, vagy a hortobágyi csikós fiatal feleségének, hogy a magyar jövő érdekében vállaljon legalább három gyermeket, ha neki e szó: magyar, nem jelent semmit? Egyébként is, mit jelent a „paradigmaváltás" ? –, melynek használata nagyon divatossá vált. Az 1950-es években Amerikában négy gyermek volt a „divat", amely családban nem volt legalább négy gyermek, ott valami baj volt. Mi történt Amerikában? Paradigmaváltás? A négy gyermekes anyának a lánya már csak egy, esetleg két gyermeket vállal, azokat is 35 éves kora után, amikor már nagyon gyötri a gyermek utáni vágy, és ha szerencsés szül egy gyermeket. Az egészséges és természetes folyamat, hogy a fiatalok a 20-as éveikben alapítsanak családot, és tudják azt is, hogy miért? A társadalom feladata, hogy olyan körülményeket teremtsen, amely a családalapítás a leghatásosabban támogatja.

Az ifjúság hazafias szellemben való nevelése megkerülhetetlen, ha a magyarság élni akar. Csak a hazáját szerető ember képes az áldozathozatalra. Ez vonatkozik egész Európára is. Vissza kell állítani az erkölcsöt, az asszony, az anyaság tiszteletét, a haza szeretetét. A „kicsi vagy kocsi" helyett vissza kell állítani: „egyet az anyának, egyet az apának, egyet a hazának" életfelfogást, amelyre a fiatalokat kisiskolás koruktól fel kell készíteni. A „paradigmaváltás" alatt – használhatnánk a „divatváltást" is, amely célszerűbb lehet – pedig azt kell érteni, hogy fel kell számolni a társadalomromboló eszméket. Hogy e feladatra képes-e a magyar és Európa értelmisége, az egy óriási kérdőjel!

Még csak annyit: Tudni kell, hogy az ember társadalmi lény, s mint olyan közösségben él. Életét társadalmi vonatkozásban nem az értelem, hanem az érzelem vezérli, egy szinte elenyésző százalékot kivéve. Ezért fontos a „divat" kiemelése. Ha a szomszédnak új kocsija van, akkor nekem is az kell. Ha a szomszédban négy gyermeke van, akkor nekem is annyi kell! Ez nagyon tudománytalannak mutatkozik, de a társadalomi lelkület így működik!

NEMZETEK MEGSEMMISÍTÉSÉRŐL

"A nemzeteket úgy likvidálják - mondta Hübl -, hogy legelőször elveszik emlékezetüket. Megsemmisítik könyveiket, műveltségüket, történelmüket. És valaki másféle könyveket ír, más műveltséget nyújt, és másfajta történelmet gondol ki nekik. A nemzet aztán lassan elfelejti múltját, és nem érti jelenét. A környező világ még sokkal hamarabb felejt.
Hát a nyelv? Azt minek vennék el tőlük? Puszta folklórrá válik, és előbb-utóbb természetes halállal kimúlik."

(Milán Kundera: A nevetés és felejtés könyve, Európa, Bp. 1998. 201-202. oldal)

Radics Géza

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások