Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

„Egy ilyen merénylet Ausztria történelmétől idegen, teljesen hihetetlen!”  (Von Sailer, pécsi polgármester, 1853 februárjában)

A vastag állógallér mentette meg Ferenc József életét

1853. február 18-án nem sokkal délután egy óra előtt Ferenc József ausztriai császár a szárnysegédje, O'donell Miksa ezredes társaságában a szokásos ebéd utáni sétájára indult el a Hofburgból, az egykori várfal mentén.

Hosszú uralkodása alatt összesen hét merényletet kíséreltek meg Ferenc József ellen, mind a hétszer sikertelenül

A középkori eredetű városfal a mai Ring (a bécsi nagykörút) nyomvonalában húzódott. Ott, ahol napjainkban az osztrák főváros híres sétálóutcája, a Kärntner Straße kezdődik, és ahol most a bécsi opera épülete látható, átellenben, a jelenlegi Bristol Szálló helyén állt a régi bástyafal.

A 19. század derekán még meglévő bástyafal mentén facsemetékkel és virágágyásokkal beültetett sétány terült el, amelynek egyik, a bástya tőszomszédságában álló padján egy jól öltözött fiatalember üldögélt.

A mindaddig ismeretlen, Csákvárról elszármazott, Bécsben élő magyar szabó, Libényi János nevét azonban alig egy-két óra múlva az egész császárváros megismerte.

Ferenc József pontban délután egy órakor érkezett meg a Kartnertorhoz. A császár a bástyafal mellvédjéhez lépett, hogy azon áthajolva megtekintse a sáncárokban felállított újoncszázad gyakorlatozását.

Ekkor ugrott oda hozzá Libényi, aki kést rántott elő a kabátja alól, és azzal erőteljesen a császár nyaka felé szúrt.

Az uralkodó megtántorodott és a földre roskadt, ám a merénylőnek már nem adatott meg az újabb szúrás lehetősége, mert O'donell ezredes a segítségére rohanó Joseph Ettenreich bécsi hentesmester segítségével leteperte a támadót.

Libényi János merényletet kísérel meg Ferenc József ellen, 1853. február 18-án (Egykorú színezett kőnyomat)Forrás: Wikimedia Commons

A császár egyenruhájának magas, keményített gallérja nagyobbrészt felfogta a szúrás erejét, alapvetően ennek köszönheti Ferenc József, hogy életben maradt.

Az uralkodónak még sikerült a saját lábán eljutnia Albrecht főherceg közelben álló palotájához, ahonnan a Burgba szállították.

Joseph Ettenreich bécsi hentesmester, aki részt vett a merénylő leteperésében, és aki ezért magas kitüntetésben részesült (Korabeli litográfia)Forrás: Wikimedia Commons

A sérülését ellátó udvari orvos megállapította, hogy a merénylő késszúrása nem ért életfontosságú szervet, de a seb mégis súlyosnak bizonyult; mert néhány napig kérdéses volt, hogy a császár nem fog-e megvakulni.

Nemzetközi összeesküvést szimatolnak a császár ügybuzgó kopói

Az uralkodót ért támadás mély megdöbbenést és nagy izgalmat váltott ki Bécsben. Alig három órával a merényletkísérlet után már az utcákra is került a Wiener Zeitung különkiadása Libényi János elvetélt tettéről.

Ferenc József megmenekülésének örömére este hat órakor hálaadó szentmisét celebráltak a zsúfolásig megtelt Stephans dómban, amelyen a császári család tagjai is megjelentek. Libényi letartóztatása után nagy erőkkel azonnal megkezdődött a nyomozás.

A vizsgálatot vezető inspektoroknak az volt a prekoncepciója, hogy a sikertelen merénylet hátterében kiterjedt összeesküvés állhat.

1853 februárjában igen forró volt a helyzet a Habsburg Birodalomban, hiszen mindössze néhány nappal Libényi János merényletkísérlete előtt, február 6-án Milanóban az osztrák elnyomás elleni fegyveres felkelés tört ki. A nyomozók ezért is keresték az összefüggést az olaszországi események, valamint Libényi tette között.

Persze, egy titkos magyarországi összeesküvés szintén tetszetős és hihető hipotézisnek tűnt a buzgó bécsi detektívek számára, mert mindenki tudta, hogy akkortájt, a Bach-korszak éveiben Ferenc József volt a leggyűlöltebb személy a „rebellis magyarok” földjén.

Alexander von Bach báró neve egybeforrt az 1850-es évek abszolutisztikus kormányzásával. A nyomozók mindent el is követtek, hogy bebizonyítsák, kiterjedt nemzetközi összeesküvés áll a február 18-i félresikerült merénylet hátterében. 1853-ban a bécsi udvarban még erőteljesen kísértett Kossuth szelleme

Ezért nem fogadták el Libényi vallomását, aki váltig azt állította, hogy kizárólag egymaga tervelte ki és hajtotta végre tettét. A magyar szabó tettének motívumáról azt nyilatkozta, hogy az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok megbosszulásáért akarta megölni a császárt, aki noha könnyedén megkegyelmezhetett volna a mártíroknak, ám mégsem tette meg ezt.

A bécsi vizsgálók nem hittek Libényinek, pedig a legnagyobb igyekezetük ellenére sem sikerült semmiféle bizonyítékot felmutatniuk, ami alátámaszthatta volna a vélelmezett nemzetközi összeesküvést. Kempen rendőrminiszter fel is jegyezte naplójában, hogy Libényi ... részben tagad, részben valótlanságot állít.  

Pedig amit az aradi vértanúkért bosszút esküdő magyar szabó állított, az volt a színtiszta igazság.

Csak nevettünk rajta, korlátolt, ártalmatlan embernek tartottuk

Libényi János 1831. december 8-án született a Fejér megyei Csákváron, id. Libényi János szűrszabó céhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként. A szabómesterséget apjánál tanulta ki, majd Székesfehérváron, illetve Győrben dolgozott segédként.

A szabadságharc idején Aradra került, ahol a Hadfelszerelési Bizottmánynál dolgozott katonai szabóként, ám harci cselekményekben nem vett részt. Az ifjabb Libényi a világosi fegyverletétel után költözött Bécsbe.

Haynau rémuralma idején fogalmazódott meg benne a szándék, hogy bosszút álljon a „véreskezű zsarnokon”, aki nem adott kegyelmet az aradi tizenháromnak. A fiatalember nem volt mentes sem a szélsőséges nézetektől, sem pedig a nagyotmondástól, hiszen bécsi kollégáinak azzal dicsekedett, hogy a szabadságharcban a felkelőknél szolgált, illetve Zichy Ottó gróf küldönce volt, akivel a forradalom leverése után is tartotta a kapcsolatot.

A társai közül nem mindenki vette komolyan a magyar kollégájuk kiszínezett történeteit, mint ahogy egyikük a nyomozás során jegyzőkönyvbe is mondta: Csak nevettünk rajta, korlátolt, ártalmatlan embernek tartottuk.

Ám a túlbuzgó inspektorokat – noha semmi sem támasztotta alá a hipotézisüket – semmi sem tudta eltántorítani attól a meggyőződéstől, hogy a magyar szabó egy szerteágazó titkos lázadócsoport tagja lett volna.

Hét merényletet élt túl hosszú uralkodása alatt Ferenc József 

Libényi János felett statáriális hadbíróság ítélkezett, amely felségsértés bűntette miatt kötél általi halálra ítélte a szabót. Ferenc József nemcsak az aradi tizenháromnak, hanem neki sem kegyelmezett meg, így alig nyolc nappal a merényletkísérlet után, 1853. február 28.-án az akkor 21 éves fiatalemberen végre is hajtották a halálos ítéletet.

Libényi merénylete után Ferenc József elállt attól a szándékától, hogy feloldja az 1849 után bevezetett korlátozások egy részét

A merénylet következményeként ismét fokozódott az elnyomás, és újabb megtorlási hullám indult. Ferenc József, aki 1852-ben a békülés jegyében nagy körutat tett Magyarországon, és már éppen azon gondolkodott, hogy feloldja az 1849 után bevezetett rendszabályokat, Libényi merényletkísérlete után meggondolta magát.

Éljen a király! Ferenc József megkoronázása a kiegyezés záróakkordjaként a budavári Nagyboldogasszony templomban, 1867. június 8-án

Ferenc József ellen hosszúra nyúlt uralkodása alatt összesen hétszer kíséreltek meg merényletet, mind a hét alkalommal sikertelenül.

Az uralkodó családtagjai azonban már korántsem voltak ennyire szerencsések:

Erzsébet császárnéval 1898-ban egy olasz anarchista végzett Genfben, a császár unokaöccse, Ferenc Ferdinánd trónörökös életét pedig 1914. június 28-án Szarajevóban egy szerb diák, Gavrilo Princip pisztolygolyói oltották ki.

Kapcsolódó írások:
* Ferenc József magánéletét tragédiák sora hálózta be →
* Ferenc József sírba vitte Mayerling sötét titkait →
* Ferenc József magánéletét tragédiák sora hálózta be →

Forrás: origo.hu