Avagy Vajon kinek,- kiknek áll útjában a devizahitelesek őrangyala? Az ügyvédi kamara fegyelmi eljárás alá vonta Dr. Léhmann György, siófoki ügyvédet – mert volt bátorsága kimondani az igazságot! „A közjegyzők közreműködtek a devizahitellel kapcsolatos kölcsönszerződések megkötésében, mégpedig a hitelt folyósító bankok érdekei szerint.”

Vajon az egyszerű ténymegállapítás mely része értelmezhetetlen a Tisztelt ügyvédi kamarának? Vajon mi okoz nehézséget azon vitathatatlan tény értelmezésében, hogy a devizahitel egy hibás termék?

A fegyelmi tárgyalás helyszíne, időpontja: Pécs, Ferencesek utcája 7.

2012. október 25. napján 15.00 óra.

Megjegyzés: És még meri valaki azt mondani, hogy itt demokrácia van? Ha nem szolgálja valaki a mindenkori hatalmat, hanem helyette a NÉP szolgálatát választja, azonnal üldözni kezdik... (!!!) Léhmann György ügyvéd úr, Horváth István professzor úr, Papp Lajos professzor úr.... hogy csak a nevesebbeket említsük...

Forrás: http://fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/devizahitel-egy-hib%C3%A1s-term%C3%A9k7

Beküldte: Pesthy Ildikó Ágnes

Előzmények. Kapcsolódó írás 2012.02.26

Hibás termék a devizahitel?

Akár tömeges perek is várhatók, ha a bajba jutott devizahitelesek pertársaságot alakítanak, amint azt a Szociális Kerekasztal szorgalmazza. Róna Péter közgazdász szerint a devizakölcsönök hibás termékek.

Kártérítés jár a devizahiteleseknek azért, mert hibás banki termékeket értékesítettek nekik - erre a megállapításra jutott a Szociális Kerekasztal, amelynek felkérésére szakértői munka kezdődik a Hitelkárosultak Pertársaságának megalakítására. Mint Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke elmondta: járható útnak tartják a devizaalapú szerződésekre, mint hibás banki termékre alapozott keresetet, de az ezzel kapcsolatos döntést csak az érintettek hozhatják meg, ezért érdemes pertársaságot létrehozni.

Róna Péter, az oxfordi Blackfriars Hall egyetem tanára szerint a devizahitelek rossz termékek voltak. A leendő ügyfél hitelbíró képességének felmérése a bank szakmai feladata. Ezért több tízezer forintnyi hitelbírálati díjat számol fel, amit a vizsgálat kimenetelétől függetlenül ki kell fizetni. Az ügyfél joggal várhatja el, hogy a bank által javasolt konstrukció olyan legyen, ami megfelel hitelbíró képességének. De a deviza-, különösen a svájci frankalapú hitel olyan konstrukció, ahol nem kizárt a 20-30-40 százalékos ingadozás a havi törlesztőrészletekben, ami miatt a felelős hitelezés normális menete csorbát szenved.

A bank felelősséggel tartozik termékeiért, amelyek hibásnak minősülhetnek, ha később kiderül, hogy a pénzintézet rosszul állapította meg a hitelfelvevő törlesztőképességét. A svájci frankhitelezés ötlete egyébként osztrák bankoktól származik - mondja a közgazdász -, még a kétezres évek elején például Liechtensteinben dolgozó osztrák állampolgároknak folyósítottak ilyen kölcsönt. Bár ezek az ügyfelek svájci frankban kapták a fizetésüket, a konstrukció így is kockázatos volt, ezért ez a típusú hitelezés ott el is halt, de Magyarországon új életre kelt.

Eközben a nemzetgazdasági minisztérium és a bankok között folyó tárgyalások eredményeként a tárca benyújtotta a Parlamentnek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslatot. Eszerint az ingatlanfedezetes devizaalapú lakáshitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését.

A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú forint jelzáloghitelt nyújt. Ez a gyűjtőszámla-hitel. Ez utóbbit is törleszteni kell majd a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának végével kezdődően, és lejárata az eredeti devizahitel lejáratával egyezik meg. Az árverezési és kilakoltatási moratórium július 1-jéről október 1-jéig hosszabbodik meg, de már nem vonatkozik a 30 millió forint feletti értékű és 20 millió forintnál nagyobb hitellel terhelt ingatlanokra. Október 1-jétől pedig indul a kényszer-értékesítési kvóta: a bankok 2011-ben összes fedezeti ingatlanuk 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszer-értékesítésre.

A törvényjavaslatban nincs szó a Nemzeti Eszközkezelő Társaság, illetve a kisebb lakás vásárlásához igényelhető kamattámogatás részleteiről. Azt sem tudni még, hogy az államnak mennyibe kerül a devizahitelesek megmentése, és a bankokkal közösen valójában hány adóson tudnak segíteni. Róna Péter mindenesetre úgy véli: tisztább megoldás lenne, ha a svájci frankhitelektől végleg megszabadulhatna a lakosság. Korábban ehhez a svájci frankhitelek forinthitelre való váltását javasolta, de ennek költségei ma már igen magasak, és kivitelezése sem éppen egyszerű. Ezért most azt javasolja, hogy első lépésben euróra váltsák a svájci frankhiteleket, s utána forintra. Véleménye szerint ennek költsége két év banki különadó, vagyis közel 400 milliárd forint.

Forrás: http://hetivalasz.hu/uzlet/korabban-valtast-javasoltak-38639