A horvátországi függetlenedési háborúban kegyetlenül mészárló gyilkos nemzetisége szerb, mivel az őt elfogó hatóságok Stevan B. nevet közöltek és, hogy egy szerb állampolgárról van szó. Azonban a portálunk(delhir.info) birtokába jutott információk szerint a most elfogott férfi nemzetisége eredetileg magyar, a neve Budacs István (édesanyja szerb nemzetiségű volt).
A tetteivel örökre kiírta magát a magyar nemzet közösségéből.
Az 50 éves Stevan B. 1991 és 1995 között horvátok és magyarok elleni terrorcselekményekben vett részt egy félkatonai szervezet tagjaként.
A rendőrség tájékoztat, hogy a férfi szerb állampolgár, Horvátország területén született, és nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene a civil lakosság ellen elkövetett háborús bűnökért. Ez a román büntetőjogban a tömeggyilkosság kategóriájának felel meg - szögezi le a rendőrségi közlemény.
Budacs István, akit mindenki csak Dzsekszonként ismert, a Bezdánnal szomszédos Duna-menti faluban, Kiskőszegen született.
A településről tudni kell, hogy mindig is itt volt a Dráva-szögben a legnagyobb a jugoszláv kultusz. Ennek oka, hogy a szovjet és partizán csapatok egy véres, 3000 elesettet követelő csatában itt keltek át a Dunán. Az ütközet emlékére és az első partot érő partizán nő tiszteletére egy 27 méter magas emlékművet állítottak a folyó feletti dombtetőre. A faluban sokan a partizánszobor által bevonzott turizmusból éltek és a jugoszláv kultusz erősen beivódott a helyiek lelkében. Ezen felül pedig a faluban viszonylag több szerb is élt, mint horvát. A háború előtti kb 1200 lakosból 800 magyar 300 szerb és 100 horvát volt. Azonban ezek sem magyarázzák Budacs István miért állt be szerb szabadcsapatok soraiba és gyilkolta saját népét.
Dzsekszon a Fekete Kézben
A megszállás alatt a baranyai falvakban több helyen kvázi rendvédelmi feladatok céljából gárdákat alakítottak. Leginkább szerbekből, vagy a szerbséghez hű helyiekből. A gárda feladata a gyakorlatban az volt, hogy segítse és részt vegyen a szabad-rablásban és a nemzeti alapú megtorlásokban, illetve a szerb lakosság betelepítését segítse az elmenekültek házaiba, hiszen a háború végére a baranyai magyarság közel 70 százaléka elmenekült az otthonából.
Aki pedig fel merte emelni a szavát, azt megverték vagy megölték.
Kiskőszegen is létrehoztak egy ilyen martalóc csapatot, amit Fekete Kéznek neveztek el, a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merényletet végrehajtó egység emlékére. A Fekete Kéz tagja volt ez a Budacs István is.
Véres munkásságuk során Kiskőszegen Budacs terrorbrigádja kegyetlenül kivégezte Marin Somogyvárac-ot, akit azzal vádoltak meg, hogy a helyi katolikus pappal szervezkedett, illetve lvan Zelenbort, a Horvát Demokratikus Párt helyi elnökét.
Dzsekszont vádolják azzal is, hogy részt vett a szomszédos falu, Vörösmart polgármesterének agyonverésében. Tür Jánost, a Magyar Néppárt egyik alapító tagját, a falu vezetőjét előbb elfogták, majd összeverték, később a falu előtt végigvonultatták, hogy félelmet keltsenek mindenkiben, ezután a családja elé vitték a súlyosan megkínzott férfit, hogy ők is lássák: így járnak a magyar vezetők, akik kiállnak a közösségükért. Mindezek után ismeretlen helyre vitték, ahol addig ütötték és rúgták, amíg életét nem vesztette.
A horvát hatóságok szerint ezen felül Budacs István egy társával egy lakóházba kézigránátot dobva is megölt egy horvát családot.
Azonban Dzsekszonnak gyorsan inába szállt a bátorsága, amikor nem fegyvertelen civileket kellett gyilkolnia elmenekülve a szülőföldjéről. Onnan egyenesen a Délvidékre szökött, ahol Bánátba, Nagykikindán telepedett le.
Azonban 1996-ban távollétében bírósági eljárás indult ellene tettei miatt, amely során először 15 év börtönbüntetésre ítélték távollétében, később formai hibákra hivatkozva az ítéletet megsemmisítették és új tárgyalást rendeltek el, ezzel párhuzamosan pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki az időközben tengerésznek állt Budacs István ellen.
Végül néhány napja, Galac kikötőjében, az Interpol körözési listája alapján fogták el, magát az ápolatlan, csetnikszakállas férfit.
A saját népét gyilkoló Budacs Istvánt jelenleg a román hatóságok őrizetben tartják, arról később döntenek, hogy kiadják-e majd és ha igen, akkor melyik országnak.
Őszintén reméljük, hogy legalább annyi évet kap majd, mint a temerini fiúk annak idején!
Sz. A.
Készült a www.agerpres.ro és delhir.info tudósítása alapján. ← A megjelölt eredeti forrásokban képekkel és linkekkel olvashatók a részletesebb tudósítások. A kiemelések a Magyar Megmaradásért szerkesztőtől.