Magyar Tudományos Akadémia Lovász László akadémikus úrnak, az MTA elnöke Budapest

Tárgy: állásfoglalás kérése az 5 G mikrohullámú elektromágneses sugárzás (EMFR) hazai veszélyeiről és kockázatairól

Tisztelt Elnök Úr!

A Százak Tanácsa 2019 XII. 5 - i ülésén Freund Tamás akadémikus alelnök úr – aki egyik tagtársunk – az egyetértését fejezte ki arra nézve, hogy az 5 G hazai alkalmazásával felmerülő veszélyek és kockázatok tudományos megítélése tárgyában az MTA állásfoglalása indokolt. 
Alelnök Úr egyben megígérte, hogy a Százak megkeresése alapján kezdeményezni fogja az állásfoglalást. Mivel a kérdéskör – véleményünk szerint – nemcsak az MTA VIII. Biológiai Osztályát, hanem több tudományág képviseletét is érinti, célszerűnek tűnik, hogy az állásfoglalás kezdeményezésére elnöki hatáskörben kerüljön sor. Kérésünk indokai a következők: 

A Kormány a negyedik ipari forradalomban az ország versenyképességét a Digitális Jólét Programmal kívánja megalapozni, amelynek célja a „gigabit társadalom" építése. Ezen belül a mezőgazdaság részére meghatározta Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját. (DAS: 1470/2019. /VIII. 1./ Korm. hat.) Mindkét program az ötödik generációs cellás rendszer mikrohullámú elektromágneses sugárzására (5 G EMFR) épül. E döntések alapján a Vodafone távközlési cég a főváros belső kerületeiben és a Duna vonalán 33 állandó bázisállomást telepített és 2019 X. 18 – tól 3,5 GHz sávon elindította hazánk első 5 G hálózatát, amit az országos rendszer kiépítése – később a magasabb frekvencia tartomány alkalmazásával - követ. 

Az 5 G technológia bevezetése nálunk anélkül történt, hogy az új minőségű sugárzás esetleges egészségügyi kockázatairól és az élővilágot fenyegető veszélyeiről a telepítést végző környezethasználó cég az érintett lakosságot tájékoztatta és az engedélyezési eljárásba bevonta volna. Arról sincs köztudomás, hogy a környezethasználati engedély megadása előtt a környezetvédelmi hatóság folytatott – e – az EMFR sugárhatás következményeit tisztázó – környezeti hatásvizsgálatot. A közigazgatás illetékesei a hírközlő szervekben az 5 G felől úgy nyilatkoztak, ami egyszerre állítja annak veszélytelenségét és azt, hogy az egyértelműen nem zárható ki. (Ld. Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ sugárbiológiai és sugár - egészségügyi főosztály osztályvezetőjének álláspontját: „ ..egyelőre nem lehet azt mondani, hogy az 5 G - hálózatok valódi egészségügyi kockázatot jelentenek az ember számára, de az ellenkezőjét sem lehet egyértelműen kijelenteni. Ehhez hosszabb időt felölelő vizsgálatok kellenének..") 

A 4 és 5 G sugárhatás káros élettani következményeinek a kutatását – közel 20 éve – kiterjedt nemzetközi szakirodalom dokumentálja. A kutatások – 2/3 – 3/4 arányban – az ember, az állat – és növényvilág EMFR sugárzás miatt bekövetkező létroncsolását bizonyítják. (Agyrák, leukémia, gerincesek betegségei, madarak, rovarok – főleg a méhek – pusztulása, stb.) Kisebb részük viszont tagadja, hogy a kóros elváltozások oksági összefüggésben állnak a sugárzással. Az utóbbi szakvélemények azonban rendszerint a távközlési ipar vagy más pénzforrások által támogatott szakértőktől származnak, így az álláspontjuk – tárgyilagosság hiányában - nem minősülhet tudományos bizonyítéknak. (Pl. az olasz Legfelsőbb Bíróság az ún. Marcolini ügyben ezért zárta ki a bizonyítékok köréből az Interphone Study agytumorra vonatkozó véleményét, ami helyett független szakértők bizonyítékait tette a jogerős ítélet alapjává. Ld. a Mellékletben) A tudományos viták - a távközlési ipar ellenérdekeltsége, valamint a szakértőik érdek - kötöttsége és elfogultsága miatt - aligha hozhatnak áttörést. 

Az 5 G valós veszélyeinek felméréséhez ezért érdemes azoknak az államoknak a szakmai indokait megismerni, amelyek elutasították e technika alkalmazását. Az utóbbiak közé tartozik Ausztrália, Franciaország, a Belga Királyság és Izrael. Rajtuk kívül több ország – kormányzati részvétellel – törekszik az 5 G kizárására, illetve korlátozására. (Pl. Lengyelország, Dánia és az Egyesült
Királyság.) Egyes régiók pedig már megvalósították az 5 G helyi kizárását. (Pl. az USA hét nagyvárosa és Mill Valley, Svájcban három kanton, Neuchatel, Vaud és Genf.) Ezeknek az államoknak a döntéseiben közös vonás, hogy egyrészt az 5 G kizárását a hazai és a nemzetközi kutatóknak az EMFR sugárzás káros hatásait feltáró bizonyítékaira alapozzák. Másrészt az alkotmányos környezetvédelmi politikájuk hangoztatja, hogy az életé az elsőbbség: a lakosság egészség – és életvédelmét, az élővilág megőrzését előtérbe kell helyezni a versenyképesség fejlesztésével és a digitális jövő ígért előnyeivel szemben. (Koránt sem véletlen, hogy Brüsszel „nem kér 5 G – t": bár elvileg az EU központi döntéshozatalának működtetése megkívánja a legfejlettebb vezeték nélküli távközlést, az EB, az EP és az egyéb szervek lemondanak az EMFR sugárzás közvetlen alkalmazásáról. Hasonló a helyzet Genfben is, ahol a NATO központja és más közintézmények székhelye, hivatali szervezete működik.) 

Izrael tudósai értékmintát adnak mind az 5 G EMFR sugárhatás valóságának a közérdekű feltárása, mind az ellene való védekezés megalapozása és erősítése terén. Legkiválóbb kutatóik nemcsak az 5 G embert és élővilágot sújtó következményeit kívánják tisztázni közel 20 éve, meggyőző bizonyítékokkal, hanem – a nemzeti önvédelem kiépítésén túl – nemzetközi terepen is fellépnek a káros sugárhatás visszaszorítása, illetve az élet – és környezetvédelem érdekében. Izraelben a lakosságnak, továbbá a növény – és állatvilágnak az 5 G EMFR sugárzástól való megvédése az életminőség döntő feltétele lett, mára elsőrendű közügy. Közelebbről, az 5 G hálózatok telepítésének a megtagadása az izraeli élet – és környezetvédelmi politikának három – szilárd és egymást erősítő – pillérére épül. A rendszer első eleme a legmagasabb szintű és tekintélyű (akadémiai, egyetemi) tudományos kutatás, amelynek eredményei folyamatosan mind a két további pillérhez áramolnak. Második – a társadalom megfelelő tájékoztatásával – a hírközlés, a közírók, újságírók, bloggerek, polgári aktivisták által életre hívott népmozgalom, ami a jogállam élet – és környezetvédelmi kötelessége címén fellép az EMFR sugárzás káros alkalmazása ellen.

Harmadik pillér az 5 G sugárzás kizárására és az EMFR sugárhatások tudományos kutatásának segítésére létrehozott, felelős állami intézményvédelem. (Ld. részletesen a Mellékletben.) Ez a bevált rendszer Európában is alkalmas lehet arra, hogy az állam – alkotmányos feladatát teljesítve – megvédje a területén élő embereket és az élővilágot a káros sugárhatásoktól. 

Nálunk az 5 G hálózatok kiépítése a távközlési cégnek azon a meg nem alapozott állításán és annak a környezetvédelmi hatóság által hallgatólagos elfogadásán alapul, hogy az EMFR sugárzás veszélytelen. A világpiacot oligopóliumként uraló, vezeték nélküli távközlési ipar azonban ezt az állítását tudományos hitelességgel még soha és sehol nem bizonyította, miközben a független kutatások azt több ezer kutatási eredménnyel cáfolják. Nyilvánvaló: a független kutatók hiteles eredményeinek puszta tagadása és/vagy elhallgatása semmivel nem támaszthatja alá a távközlési ipar hamis állítását, amihez – hatalmi és nyereségérdekből – a végsőkig ragaszkodik. Ilyen kiélezett hatalmi és érdekharcban a hazai lakosság egészség – és életvédelme, az élővilág megőrzésének igénye az 5 G telepítésénél fel sem merült. 

A Százak Tanácsa fontosnak tartja, hogy az 5 G EMFR sugárzás nemcsak a digitalizáció technikai fejlesztése, hanem a XXI. század egyik legsúlyosabb kihívása, amire adott válasz eldöntheti az ember és a természet sorsát, a fenntartható környezet minőségét. A kialakult hazai konfliktust sikerrel – a lakosság teljes tájékozatlanságát, az egészségügyi és egyéb veszélyek, kockázatok bizonytalanságát - csak az üzleti és a politikai érdekek felett álló, elfogulatlan és független tudományos testület hiteles szakértői oldhatják fel. Ilyen szervezet az MTA. Úgy gondoljuk, a tudós testületnek nem az a feladata, hogy a fent vázolt vitát – az érdek – kötött és a független kutatók között – szakmai érveivel eldöntse. E helyett a következő kérdésben kezdeményezzük a tisztelt MTA állásfoglalását: 

„1. Az 5 G hálózat hazai telepítésével járó jelenlegi EMFR sugárzás – amely 3, 5 GHz sávon üzemel - jelent(het) – e objektív (a forrása, a célzott hatása alapján tárgyilag és a hatással érintettek köre szerint beazonosítható) veszélyt, akár tartós, állandó, akár eseti vagy időszakos jelleggel a sugárhatásnak kitett lakosságra, az élővilágra, az állat – populáció egyes fajaira és egyedeire, továbbá a növényzetre, illetve annak egyes fajtáira.

2. Az objektív veszélyhelyzet – a valószínűség – számításon alapuló, tudományos előrejelzés szerint – miképp alakul(hat) az 5 G hálózat országos bevezetésével és a technológia globális térnyerésével, amikor – a tervezés alapján - a sugárzás 24 – 90 GHz tartományban fog üzemelni, valamint a sugárzás mennyisége (a földi kibocsátás és a világűr magnetoszférájában működő műholdak, mint két összehangolt forrás szinergikus összhatása eredményeként) a jelenleginek a több tízszeresére, vagy több százszorosára is növekedhet." 

A fenti kérdésben a T. MTA állásfoglalása jelentősen erősítheti azt a közérdekű környezetvédelmi politikát és jogalkotást, amely a digitális modernizáció igénye, valamint az alkotmányos élet – és egészségvédelem, illetve a fenntartható környezet és az élővilág megőrzésének követelményei között egyensúlyt kíván létrehozni. 

Tagtársunk, Tanka Endre jogász kutató (professor emeritus) a nemzetközi szakirodalom alapján röviden összegezte az 5 G EMFR sugárzás bizonyított kártételeit és nem cáfolható veszélyeit. (Melléklet) Kérjük, hogy a T. MTA álláspontjának kialakítása során – a saját szempontjain túl – szíveskedjék a Mellékletben foglaltakat is figyelembe venni.  

A dr. Kellermayer Miklós orvos, emeritus professzor MTA doktor és dr. Tanka Endre jogász emeritus professzor MTA doktor által fogalmazottakra kérjük szíves válaszát. 

Boldog, munkás, sikerekben és örömökben gazdag újévet kívánunk Önnek és munkatársainak.

tisztelettel köszönti

dr. Szíjártó István a Százak Tanácsa ügyvivő elnöke

Kiemelések a M.M. szerkesztôtöl 

Beküldte: Antal Miklós

Az eredeti Levél letölthetô ITT →