Amikor a társai a fiú segítségére siettek, a támadók elmenekültek a katolikus temető irányába. Nem sokkal később az Idea üzlet egyik elárusítónőjét támadták meg, ugyanúgy késsel.

Ugyancsak szombaton Belgrád központjában három migráns kirabolt egy 47 éves férfit, akit később a lábsérülései miatt a kórház ortopédiai részlegében kezeltek. A másik verekedésre egy parkban került sor, ott is egy férfira rontottak rá, vaslapáttal ütötték fejbe. A helyszínre érkező mentősöket sem kímélték, nem is tudtak elsősegélyt nyújtani mindaddig, amíg a rendőrök a helyszínre nem érkeztek.

A magyarkanizsaiak egy pénteki észrevétele: A buszállomásnál több a migráns, mint eddig bármikor. Rendőrök sehol.

Szombat: Most szaladt le a Népkertbe egy 20 fős csoport.

Majdány szombaton: Harmincan a kocsma előtt.

Megpróbáltak betörni az imaházba.

A sajtó kezd foglalkozni az esetekkel

Az egyik szerb nyelvű tévéműsorban átfogó képet adtak a jelenlegi migránshelyzetről. A Centar Médiaház Vita című műsorának két vendége volt: Aleksandra Nikolić, a Savamala városrész lakója és Dragan Pilipović politológus. Mindketten úgy fogalmaztak, hogy ez a népvándorlás már nem csak külpolitikai kérdés – a migránsok nem csupán átvonulnak az országon (rendbontások, zavargások nélkül), hanem ahogy múlik az idő, kezd egyre inkább egy kezelhetetlen belpolitikai problémává válni. A migránsok nem mennek tovább, hanem itt maradnak Szerbiában, rövid idő alatt feltalálják, már-már otthon érzik magukat, és ezáltal igencsak megkeserítik a lakosság mindennapjait.

Dragan Pilipović: Bandákba szerveződnek és autókat törnek fel, az ország déli részén megtámadtak egy papot, az autóbuszokon nem váltanak menetjegyet, ezért rátámadnak a sofőrökre, a nőket inzultálják. Eleinte leginkább csak a befogadó központokban voltak rendbontások, éjszakai késes leszámolások, de most már világos nappal a főváros központjában is gyakoriak a támadások. Ami megtörtént Svédországban, Dániában, Franciaországban, az megismétlődik, az várható Szerbiában is, mi sem fogjuk megúszni. Az utóbbi időben annyi változás történt, hogy az incidensek végre bekerülnek a médiába, a sajtó kezd foglalkozni az esetekkel. Korábban a hírzárlat miatt ilyesmiről nem lehetett beszámolni.

Naponta 50-100 új bevándorló érkezik

Aleksandra Nikolić: A migránsok azt mondják, hogy ez már nem a ti országotok és nem a ti városotok – és ennek megfelelően is viselkednek. Én Belgrádnak a Savamala nevű részében élek, ott van a központi autóbusz-pályaudvar, annak a környékén pedig a legerőteljesebb a migránsjelenlét. Naponta legalább 50-100 új bevándorló érkezik, a régebben ittlevők fogadják és útbaigazítják őket. Az utaztatás is, az elszállásolás is szervezetten zajlik. Azok a migránsok, akik már egy-két-három éve Szerbiában élnek, bandákba verődnek, és ők azok, akik garázdálkodnak. Sokan jól beszélik, meg is tanulták a szerb nyelvet. Elhagyatott házakban, vagy pedig félig kész, be nem fejezett épületekben élnek. Illegális telepeket alakítottak ki, sátorokat állítottak fel, mindenhova beférkőznek. Egy ilyen nagy épület van a Gavrilo Princip utcában.

Reggelente látni őket, ahogy a hátizsákjaikkal előbújnak. Húszan, harmincan vannak egy csoportban, már a látványuk is félelmetes. Nemrég történt, hogy be akartak törni a Bristol Szállodába. Azon a környéken este 9 óra tájban már egy lelket nem látni az utcán. Egyedül kószáló gyerekeket régóta nem láttam, csak felnőttek kíséretében közlekedőket. Ha az embereknek napközben arrafelé visz az útjuk, inkább elfordítják a fejüket, nem akarják látni azt, amit látnak. Már 2015-ben is megtámadták a járókelőket, már akkor is követtek el bűncselekményeket, de a sajtó arról nem írhatott. Hiába kértük a segítségüket.

A Blic tudósítója kereken kimondta, hogy mindabból, ami elhangzott, egy mondat sem fog megjelenni az újságban, mert olyan a lap szerkesztéspolitikája, hogy a migránsokról semmi rosszat nem közölhetnek. A Savski Venac nevű község területén tarthatatlan állapot alakult ki, szemét, bűz, hangoskodás, lárma volt mindenfelé, és azt már nem lehetett tovább tűrni, akkor a községi vezetőséghez fordultak, akiktől ezt a választ kaptuk (szó szerint idézem): ez a zord valóság, amit el kell fogadniuk és hozzá kell szokniuk. Petíciót írtak, minden felelős szervhez eljuttatták, de válasz sehonnan nem érkezett. 2016-ban a közgazdasági egyetem fiataljai is föllázadtak a migránsok ellen, a tiltakozásukat azonban gyorsan elfojtották, behívatták a szervezőket, akiket azzal fenyegettek meg, hogy kirúgják őket az egyetemről.

A kábítószer is jelen van az utcákon

2015-ben sok eldobott útlevelet találtunk, de szíriai egy sem volt közöttük, csak iraki, iráni, pakisztáni, marokkói, algériai. A migránsok közti összetűzések leggyakrabban a pénz miatt történnek. Meglopják egymást. A kábítószer-fogyasztás is jelen van az utcákon, ez annyira gyakori, hogy talán minden második migráns drogozik.

Nem járhatok szabadon az én utcámban, az én városomban. Többen emiatt el is költöztek. Feltűntek az ingatlankereskedők is, felvásárolják a házakat, a lakásokat, felújítják, előkészítik, de nem költözik be senki, egyelőre még üresek, várnak az új lakókra.

A rendőrökkel is beszélgetünk, akik elmondják, hogy tehetetlenek, nem szabad bántaniuk a migránsokat.

Dragan Pilipović: Be kell fogadnunk a migránsokat, hogy megnöveljük a természetes szaporulatot – jelentette ki a köztársasági elnök a képviselőházban. Ana Brnabić azt mondta, büszkék vagyunk arra, hogy a migránsok mihozzánk jönnek, és hogy állampolgárságot adhatunk nekik. Ezek arra utalnak, hogy zajlik a betelepítés. A migránsok azért jönnek Szerbiába, mert tudják, hogy itt maradhatnak, és könnyen juthatnak állampolgársághoz. Hogy ez mennyibe kerül az országnak, hogy mennyit költ a migránsok ellátására, befogadására, azt nem lehet tudni, mert szinte államtitokként kezelik.

Szabó Angéla
Forrás: Délhír infó