A szerb-bosnyák és a horvát-bosnyák háború során és azt megelőzően is, a hadviselő felek nem fukarkodtak az etnikai tisztogatásokkal. Kölcsönösen gyilkolták egymást, beleértve a más népcsoporthoz tartozó polgári lakosokat is. Nyugat-Európa szinte szótlanul tűrte az 1991 –ben kirobbant háborúskodást, mely végül Jugoszlávia felbomlásával járt. Talán erre az érdektelenségre a legjobb példa Butrosz-Gáli ENSZ-főtitkár elhíresült kijelentése 1992 júniusából: 

←Ratko Mladics

“Az Egyesült Nemzetek Szervezetének sokkal fontosabb feladatai is vannak, mint a jugoszláv konfliktus megoldása.” Meg merem kockáztatni, hogy nyugat, a fegyveres összetűzések elején még inkább a szerbeket támogatta. Erre utal az is, hogy a Biztonsági Tanács fegyverembargóra vonatkozó határozatot fogadott el, mely komoly mértékben sújtotta Horvátországot és Boszniát, – akik így kerülő úton szerezhették be a szükséges hadianyagot – de nem érintette a szerbeket, hiszen kezükbe volt az igen erős Jugoszláv hadsereg szinte minden hadieszköze. (A BT csak később módosította a fegyverembargóra vonatkozó határozatát, ami már csak Szerbiára és Montenegróra vonatkozott ezután.)

Tény, hogy a független Bosznia-Hercegovina kikiáltása a szerbeket nem érte váratlanul, sőt meg is kívánták akadályozni az erre vonatkozó népszavazást. A szerb-bosnyák háború kitöréséhez, illetve Szarajevó közel négyévi ostromához, a közvetlen okot az szolgáltatta, hogy az amúgy bűnöző muszlim Ramiz Delalic Ćelo egy szarajevói szerb esküvőn lelőtte a vőlegény apját, megsebezte magát a vőlegényt és a pópát is.

←Ramiz Delalic Ćelo

Tettét később egy szarajevói tv interjúban el is ismerte, de minden mondata így kezdődött: „Engem a Korán…” Később ez az ember, akit a muszlimok amúgy hősnek tartanak, a bosnyák hadsereg 4. brigádjának parancsnoka lett. A háború után Celot beidézték a hágai nemzetközi bíróságra, ahol nem hogy letartóztatták volna a gyilkosság miatt, hanem tanúként meghallgatták Sefer Halilović bosnyák tábornok ellen folyó eljárásban. 

← Sefer Halilović

A katonatisztet a Neretva művelet ’93 során Grabovica és Uzdol falvakban a horvátok ellen elkövetett mészárlásokkal vádolták! Sefer Halilović-ot a törvényszék felmentette a vádak alól, az ügyészség fellebbezése után ugyanezt tették. (Ćelo-t – ki addigra már az alvilág legjelentősebb figurái közzé „küzdötte” fel magát – később, egy bűnbandák közötti leszámolás kapcsán lőtték le Szarajevóban.)

A boszniai csapatok soraiban egyébként nagyon sok muszlim hitű arab – köztük terroristák – is harcoltak. Az arab világ, az élőerő- és fegyver utánpótlást Neum kikötőjén keresztül biztosította, így nem véletlen, hogy a szerbek ágyúzták a bosnyák kikötővárost.

Az Irak és Kuvait között kirobbant háború, az irakiak totális vereségével 1991. február 27. én lezárult. Az arab pénzügyi körök figyelme egyre inkább az 1992 –ben kezdődött szerb-bosnyák harcokra koncentrálódott, hiszen meglátták a lehetőséget az iszlám európai hídfőállásának kiépítésére. Álláspontom szerint az arab tőke európai nyomulása, kiegészítve az olaj árával történő fenyegetéssel, okozhatta azt, hogy Nyugat-Európa inkább a szerbekkel történő konfrontációt választotta, mint a gazdaságukra döntő befolyással bíró arabok rosszindulatát, vagy a kőolaj árának esetleges ismételt emelését. (Kuvait, Irak általi lerohanása azt eredményezte, hogy egyik hónapról a másikra a kőolaj világpiaci ára a duplájánál is többre emelkedett, majd a békekötés után visszaállt 20 § alatti szintre.) Ebbe sorba illeszkedik később, a NATO szerb célpontok elleni bombázása Koszovó kapcsán.

Arra, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság sem független a politikától és a pénzügyi köröktől, bizonyíték lehet Sefer Halilović 2005 –ben történő felmentése, hiszen egy igazhitű muszlimot elítélni nem lehet, kövessen el bármit! Az arab tőke ezt nem engedi meg! Ezért van az is, hogy gyermekeket- nőket erőszakoló, gyilkoló, rabló emberre, feltéve, ha muszlim, nevetséges büntetést szabnak ki napjainkban, vagy ha lehet, felmentik őket a vádak alól, mert pl. mentálisan sérültek! Ez mára már gyakorlattá vált Nyugat-Európában.

De persze szó sem lehet bírósági kettős mércéről!

Madarász László

Az írás eredete megtalálható a szerzö blogján.