Adósunk Európa

Volt egyszer egy ország,
ahol élt a magyar.
A Kárpátok védték,
ha jött a zivatar.

Az idők folyamán
ráéheztek mások.
Széjjeldarabolták
Nagy-Magyarországot...

Akartuk? Mi élők?
Tehetünk mi róla?
Felelős mindezért:
a vén Európa!

Széttépték országunk',
sok millió szívet,
kisebbség nemzetünk
öt országban, így lett.

Ki kérdez ma minket
- Jó nektek így élni?
Kinek van jogában
szíveinket tépni?

Trianont sínylődi
hat ország magyarja.
Köztük nem sok akad
aki így akarja...

Fel is sorolhatom:
a szép Kárpátalja
lakossága magát,
ős-magyarnak vallja.

Ott nyílt meg számunkra
a Kárpát-medence,
ontotta a magyart
az áldott Verecke.

De megjött Trianon
és sorsokkal játszva,
csodás országunkat
darabokra vágta.

Ekkor szlovák, végül
orosz lett Verecke.
Ez a magyarságnak
mindenkorra: lecke!

És így van ma Bánát,
Baranya és Bácska.
Hetven év után lenn,
Jugoszláviába'.

Ezért román Erdély,
szlovák a Felvidék.
Nagy-Magyarországot,
eképpen tépték szét.

Szlovákiában még
azt várják a néptől:
- váljon meg örökre
a múlt emlékétől.

Erdélyieknek sem
fényesebb a sorsa.
Őértük ugyanúgy
felel: Európa!

Vasvillával, bottal
erőltetnék rájuk,
hogy a magyarokból
legyenek románok...

Nem csak minket sújt a
trianoni átok.
Kik bennünk' tipornak,
azokra is szállott.

Számukra sem hozhat
mindig boldogságot,
míg más üldözöttként
éli a világot...

Fontosnak tartom, hogy
Bácskáról meséljek,
mert születésemtől
e vidéken élek.

Ez tanított arra,
hogy mi nekünk sóhaj,
másik nemzeteknek
az ne legyen óhaj!

Ne legyen a magyar
mások keze-lába.
És ne alattvaló,
saját hazájába'.

Beszélhesse nyelvét
úgy, ahogy tanulta.
Hisz' ő tekinthet a
leggazdagabb múltra.

Sokaknak nem tetszik,
ha mi ezt kimondjuk;
- de él az igazság
akárhogy' titkoljuk...

Együvé tartozunk.
S büntetnek. Azóta
e hét évtizedért
vádlott: - Európa!

 Jézusra emlékezve,
a 2014-es év Karácsonyán.

Csillagfény vezetett oda,
jelezvén, hogy a jászolba,
Égből jött egy Szent-ajándék,
Reménythozó Újszülöttként.

Azért küldte a Földre ISTEN,
hogy mindenki Benne higgyen!

Majd Felnőttként értünk haljon:
Kereszthalált, bűnt vállaljon.

Ártatlansága jutalma:
Égen, Földön - van hatalma.

ISTEN, - Neki erőt adott,
a halálból feltámadott
és visszatért a Mennyekbe,
csalódván az emberekbe'

ámde

JÉZUS-t visszavárjuk,
Őt soha többé ki ne zárjuk!

Nyissuk ki a szívünk, ajtónk,
jöhessen be, mint MEGVÁLTÓ-nk,
hogy SZERETETE fénysugara,
zúduljon, mint a Niagara.

Hogy sötétség, ami börtön,
ne legyen többé a Földön.
Mint vízesésben kristályszemcsék,
TISZTASÁGA úgy röppenjen szét.

Mossa le az ember vétkét,
hogy láthassuk: mi az érték?!
Osszon ismét majd SZENTLELKE-t,
mindenkinek oly értelmet:

hogy ne járjunk többé vakon,
mehessünk majd új utakon.
Vesszen ki az önző hajlam,
segítsük azt, ki bajban van,

hogy ne legyen nyomor, éhség,
szűnjön gyilkosság, betegség.
Senki ne élhessen harácson,
akkor lesz  BOLDOG KARÁCSONY

- - - - - - - -

Nélküled Jézusunk tévelyeg az ember,
töltsd fel a lelkeket: Hittel, Szeretettel.
Kérve-kérünk Téged: jöjj újra le a Földre
és maradj velünk ÖRÖKKÖN-ÖRÖKRE!

- - - - - - - -

Ez legyen mindannyiunk imádsága.
Topolyáról küldöm, öleléssel:  Andróczky Lászlóné - Etelka