Szeptember 1-jén kezdi világhódító útját Bancsi Tibor. Ilyet még nem láttak! A önismereti és kalandtúra távirányítható lesz. Cívishír-interjú

Cívishír: – Valaminek csak történnie kellett ahhoz, hogy világgá menj...
Bancsi Tibor: – Elhatároztam még régen. Kicsit elfáradtam a napi irodai munkában. Volt már ilyen két éve. Egy szerdán azt mondtam otthon, hogy megyek egyet sétálni…

Cívishír: – Lementél kenyérért, és egy év múlva jöttél vissza? Ne! Ez egy városi legenda...
Bancsi Tibor: – Elindultam stoppal Dél-Franciaországig, majd gyalog át a Pireneusokon, utána pedig stoppal haza Pamplonából.

Cívishír: – Úgymond egy szál gatyában?
Bancsi Tibor: – Nem. Azon a szerda estén összepakoltam. A szüleim tudják, hogy mennyire önfejű vagyok, mit lehet ellen tenni? Ha megyek, hát megyek..., majd jövök is. Ez se más; csak most valamivel több hét, mint az a kettő.

Cívishír: – Bizonyára sokkal.
Bancsi Tibor: – Két év alatt meg lehet csinálni.

Cívishír: – Stoppal Debrecenből más Mikepércsig se jutna el egykönnyen – ismerve az autósok bizalmát.
Bancsi Tibor: – Budapesten stoppoltam, onnan egy taxis vitt el ingyen Bécsig. Ezúton is köszönet neki.

Cívishír: – Mázlista. Ingyen a sürgősségire se visz el a taxi még akkor sem, ha hiányzik a fél fejed.
Bancsi Tibor: – Bécsbe volt fuvarja, egy svájcit vitt a reptérre. Gondolom, megkérdezte, nem zavarja-e, ha elüldögélek hátul. Kérdezte, mennyit adnék, ha elvisz Bécsbe; mondtam, nézzen a hátizsákomra, nem túl sokat... Beszálltam, Bécs belvárosában meg ki. Kérdeztem, mennyivel tartozom. Azt mondta: vigyázzon magára.

Cívishír: – Állj elő az útiterveddel!
Bancsi Tibor: – Terveim szerint északra indulok. Szlovákia-Lengyelország-Baltikum-Finnország-Svédország-Norvégia, utána átstoppolok hajóval Izlandra. Után a brit szigetek, majd vissza a kontinensre, Benelux-államok

Cívishír: – Le lehet lestoppolni egy hajót???
Bancsi Tibor: – Hajót kis távra stoppolni jó szándék kérdése. Kompra felkerülni a kamionosokkal a legegyszerűbb. Nagy távra pedig halpucolás/takarítás az út ára.

Cívishír: – De nem egy rakomány osztriga között fogsz aludni, ugye?
Bancsi Tibor: – Miért ne? Aludtam már benzinkúton, eresz alatt, büféasztalon vagy a kávéautomata melletti padon, ahol 10 percenként ment a gépbe az euró, jött a visszajáró, és közben darálta a kávét…

Cívishír: – Észak-Afrika után merre?
Bancsi Tibor: – India felé, aztán dél és Ausztrália.

Cívishír: – És kelet keleti szélénél stoppolsz egy repülőt?
Bancsi Tibor: – Nem. Hajóval Indonázián át. Ausztráliában tervezek hajót stoppolni hosszú távra. Dél-, majd Észak-.Amerika. Szállásom lesz, ebben segít a coachsurfing.org közössége. Elvileg két év múlva jövök vissza.

Cívishír: – Nyertél a lottón?
Bancsi Tibor: – Nem nyertem. Sőt.. Ha kell, lefestem a kerítést egy éjszakáért és egy vacsoráért. Bízom az emberekben

Cívishír: – Más motorozik, te így feszegeted a határaidat.
Bancsi Tibor: – Szeretném megtudni, hogy gondolkodik egy pakisztáni. Kitalálni, hogyan értetem meg magam egy perui benzinkutassal. Ilyen téren önismeret is.

Cívishír: – Összepakoltál már? Gyanítom, nem nyakkendőtű lesz a hátizsákodban.
Bancsi Tibor: – Összepakoltam, aztán majd holnap kipakolom a felét, mert nehéz..., aztán rájövök, mi hiányzik, aztán megint kipakolok. Nyakkendőtűm nem lesz, de azért bizalomgerjesztően kell kinézni, ha stoppol az ember. Könyvet feltétlenül viszek. Rejtőt jó olvasni bárhol, aztán majd elcserélem más könyvre, ha elolvastam.

Cívishír: – Mobiltelefon lesz nálad?
Bancsi Tibor: – Persze. Felhívtok ha Delhiben bolyongok?

Cívishír: – Épp javasolni akartam, hogy írj egy-egy e-mailt minden fontosabb állomásról, de hát a sivatag vagy Delhi-Alsó nem a netkávézóiról híres.
Bancsi Tibor: – Állítólag wifi mindenhol van. Fogok írni egy blogot például. És lesznek egyéb érdekességek is. Szavazni lehet a blogon arról, hogy merre menjek tovább. (A/B/C variácó), azaz lehet majd távirányítani. Lehet küldetéseket adni – az ép ész határain belül. Mert rezsimeket nem döntök, diktátorokat nem taszítok le a trónról sehol. Gyűjtöm majd a pontokat, hogy sikerült-e megkóstolni az izlandi rohadtcápát vagy a 100 napos tojást és egyéb gasztronómiai különlegességeket.

Cívishír: – Lonley Wanderer (’magányos vándor’) – ez a neved a Facebookon. Útitárssal nem lenne jobb kóstolgatni?
Bancsi Tibor: – Útitárs? Mindenki ezt kérdezi. De épp elég önmagamért felelősséget vállalni.

Cívishír: – És az itthoni szerelem? Nem akarok vészmadárkodni, de egy thai csodának elég nehéz ellenállni – ha úgy akarja.
Bancsi Tibor: – A párom azt mondta, megvár. Hajlamos vagyok elhinni. Bár ő csak egy évre adta áldását. A stoppolás egyébként is kiszámíthatatlan. Lehet, hogy egy nap haladok ezer kilométert. Lehet, elázok, két napig száradok, és csak 50 kilométer lesz meg. De ha belefutok egy természeti csapásba, katasztrófába, akkor beállok segíteni, és ott maradok, amíg kellek.

Cívishír: – Nem félsz, hogy akár veled is megtörténhet? Szinte bármi.
Bancsi Tibor: – A legjobb arra gondolni, hogy ha kell, hasznos tudok lenni bárhol. Gondol arra az ember, ha elindul a Hortobágyra szétnézni, hogy tragédia történhet vele útközben? Nem. Rettegve nem érdemes élni.

Cívishír: – Van önbizalmad, fűt a kalandvágy, mi kellhet még!? Hazatérve majd fújsz egy nagyot, és visszaülsz az irodába?
Bancsi Tibor: – Lehet, kitanulom a sörfőzést vagy a sajtgyártást, és belevágok abba; de lehet, hogy másba. Bármibe.

Bereczki-Csák Helga

Forrás: http://www.civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/kalandozo-magyarok-stoppal-indul-debrecenbol-a-vilag-kore/0822221234
Beküldte: Nappárduc