Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2020Oct28

2020. Január 09., Csütörtök 19:02

Felavatták Wass Albert felújított csepeli szobrát

Írta:  csepel.hu
Értékelés:
(8 szavazat)
112 éve született Wass Albert erdélyi magyar költő, író, akinek felújított szobrát szerdán este leplezték le a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Ház közelmúltban megújult parkjában.

A magyarsága miatt üldözött és halálra ítélt író-költő szobrát a zsidó származása miatt üldözött és meggyilkolt Radnóti Miklós szobrától alig pár méterre állították fel: így üzennek most ők együtt a gyűlölet ellen, és az irodalom szeretete mellett. A balliberális pártok helyi szervezeteit azonban semmi nem hatotta meg: Ceaușescu egykori román diktátort idézve zavarták meg az ünnepséget.

Méltóságteljes ünnepség és megemlékezés
A Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti parkban avatta fel Wass Albert szobrát Tarlós István miniszterelnöki főtanácsadó, korábbi budapesti főpolgármester és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere. Tarlós István hosszan méltatta Wass irodalmi munkásságát, és rámutatott az őt ért vádak abszurditására is. Ahogy beszédében fogalmazott: itthon talán nem ellentmondásos, de kétségkívül megosztó írónak és embernek mondható, de igaz magyar. Vannak, akik legfigyelemreméltóbb magyar írónak tartják, mások náci kollaboránsnak nevezik, a legszélsőségesebbek útszéli hangon becsmérlik személyét és írói teljesítményét egyaránt. „Nekem egyik legkedvesebb szerzőim közé tartozik” – emelte ki.

A szoboravatás után megtelt a művelődési ház színházterme, ahol igazi vastapsot kapott az ünnepi irodalmi est. A csepeli önkormányzat 2010 óta minden évben emlékműsort szervez az író munkásságának bemutatására. Idén Lakatos Dóra, Czető Ádám és R. Kárpáti Péter művészek idézték fel az 1908-ban Válaszúton született költő művein keresztül kalandos életét.

Wass Albert közadakozásból készült csepeli mellszobrát, Sárossy Tibor faszobrász munkáját 2008-ban adták át a királyerdei Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében. Az eredetileg fából készült alkotást az évek során nem kímélte az időjárás, ezért kellett felújítani. A megújult szobor az eredeti mása, ám most már kőből és bronzból készült.

Ceaușescu üzenetét skandálták a balliberális pártok

A szobor felújítását és felállítását a csepeli ellenzék egy része is támogatta az önkormányzat testületi ülésén. Az MSZP, a DK és a Momentum azonban nem. Sőt, több politikusuk hisztérikus vitában sorolták a román kommunisták magyarellenes koncepciós perének állításait. Wass Albert műveit később Nicolae Ceaușescu tiltotta be. Az ünnepséget megzavarók a román diktátor szellemét idézték fel skandálásukkal: Wass Albertet nem kérjük!

Pedig nem nehéz eldönteni, kinek lehet igaza Magyarország és Erdély egyik legnépszerűbb írója ügyében. Az egyik oldalon a magyarellenes román kommunista párt koncepciós eljárása, majd Nicolae Ceaușescu román diktátor kiadatási és gyilkossági kísérletei állnak, a másik oldalon pedig a demokratikus Amerikai Egyesült Államok védelme és igazságszolgáltatása. A román kommunista diktatúra bűnösnek, az amerikai demokrácia igazságszolgáltatása ártatlannak találta.

 Tarlós István miniszterelnöki főtanácsadó ünnepi beszéde:

1908-ban született Erdélyben, a Kolozsvár melletti Válaszúton. Édesapja gróf, huszárszázados, a család 1744-ben, Mária Teréziától kapott grófi címet. Édesanyja Bánffy Ilona bárónő.

Debrecenben, Stuttgartban és Párizsban is diplomát szerzett. Hat gyermeke közül az egyik fia az Amerikai Egyesült Államok hadseregének tábornoka lett.

A II. világháborúban részt vett, ottani szerepét a háború utáni Románia súlyosan eltorzította, s egy román népbíróság „háborús bűnökért” távollétében halálra ítélte. 1952 óta az Egyesült Államokban élt. Hogy a román megítélés mennyire alaptalan volt, annak több mint elégséges bizonyítéka, hogy – bár több ízben kérte Románia a kiadatását – az Egyesült Államok sorozatosan megtagadta Wass Albert kiszolgáltatását. Mert, hogy róla beszélünk.

Ceaușescu betiltotta a könyveit, sőt mivel Erdélyről szóló művei hozzájárultak, hogy Amerika Ceaușescu Romániájától megvonta a legnagyobb kedvezmény elvét, ezért a diktátor „Románia elsőszámú közellenségének” nevezte.

Ezt azonban ő maga – ahogy fogalmazott – kitűntetésnek tekintette.
A Securitate az USA –ban nem is egy merényletet, gyilkossági kísérletet kezdeményezett vele szemben, volt amelyiket a CIA hiúsított meg.
Magyarországon is csak a rendszerváltozás után jelentek meg írásművei.
Itthon – talán nem ellentmondásos, de kétségkívül megosztó írónak és embernek mondható, de igaz magyar, amit gondolatai felidézésével is igazolni kívánok majd.

Vannak, akik a legnagyobb, legfigyelemreméltóbb magyar írók közt emlegetik, mások „náci kollaboráns”-nak nevezik, a legszélsőségesebbek útszéli hangon becsmérlik személyét és írói teljesítményét. Nekem legkedvesebb szerzőim közé tartozik.

Ami tény: 1934-ben és 1940-ben is Baumgarten díjat kapott. Ez azért is feltűnő, hiszen egyes kritikák ezt a díjat azzal a váddal illették, hogy „épp a liberális írókat kívánták volna vele helyzetben hozni”.

A mai – nyílván nem egészen véletlen – félreértések tisztázása céljából jegyezzük meg, hogy ezt a díjat megkapta többek között Juhász Gyula, Tamási Áron, Illyés Gyula, Gelléri Andor Endre, Füst Milán, Karinthy Frigyes, Szerb Antal, vagy posztumusz József Attila. Nem egy közülük nagyjából egyidőben Wass Alberttel.

2005-ben idehaza közönségszavazatok alapján az egyik legkedveltebb magyar írónak nevezte meg az olvasóközönség.

„A funtineli boszorkány” a szavazók szerint a legnépszerűbb 12 magyar regény közé tartozik, de a legnépszerűbb közt ott találjuk Wass Albert „Adjátok vissza a hegyeimet”, valamint a magyar történelmet 1050 óta feldolgozó „Kard és kasza” című műveit is.

1993-ban Antall József miniszterelnök úr előterjesztésére Göncz Árpád köztársasági elnök úr Wass Albertet a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntette ki.

„Náci kollaboránsi” szerepére, valamint állítólagos „hungarizmusára” félremagyarázásokon, bizonyítatlanságokon kívül semmi hiteles alátámasztás nincs. Személyének „lenácizása” pedig éppenséggel teljesen megalapozatlan.

Markánsan konzervatív, mondjuk ki: eltökélten hazafias nézeteket vallott, hangoztatott, de ebből fenti gyűlölködő minősítések nem következnek.

Radikális, ha úgy tetszik szélsőséges balosokkal ugyanakkor a Wass Albertet gyalázóknak semmi baja.

Míg Lukács György népbiztosi tevékenységével szemben tisztelettudó türelmet és óvatosságot tanúsítanak, addig Wass Alberttel szemben ez az óvatosság elmarad. Izzó gyűlölet, közönséges stílus, alantas és tudatlan sértegetés, sekélyes lelkek özönlő fröcsögése lép a helyébe részükről.

Az online térben meg aztán végképp minősíthetetlenül megfeledkeznek magukról.

Nagyon idős korában szeretett volna Wass Albert hazatérni. Erről a vágyáról „A bujdosó imája” c. költeményében is beszélt már:

„A Kárpátok alatt, ahol apáim éltek,

rendelj nekem is egy csöndes menedéket

csak akkora legyen, hogy elférjek én, s a béke…

…Uram, ki fönt az égben lakozol fényességben,

hallgasd meg kegyesen , hallgasd meg könyörgésem.”

Később, a ’90-es évek derekán így ír:

„Nyolcvannyolc éves vagyok, magyarnak születtem.

Mint magyar állampolgár kívánok hazalátogatni,

nem pedig mint román, vagy amerikai.”

Az akkor illetékes magyar hatóságoknak csatolta apja, önmaga és fia magyar születési anyakönyvi kivonatát, házasságlevelét, előnévhasználati jogát.

Az akkori külügyminiszter, az a Kuncze Gábor, akinek hivatala egy Ausztráliában élő volt ávós kérésére olyan igazolást adott ki, miszerint "az ÁVH „közrendfenntartó szervezet” volt, s „az ÁVH-n nem volt megengedett a gyanúsítottak bántalmazása”, Csoóri Sándor közbenjárására sem teljesítette Wass Albert kérését.

Értelmezgetett törvényi kötöttségre hivatkozva, azt állítva, hogy Wass Albert az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezése alapján elveszítette magyar állampolgárságát, ami nem visszaállítható, csupán egy megalázó „ideiglenes állampolgársági bizonyítványt” állított ki számára. Ennek érvényessége 1997. június 26.-tól 1998 június 26.-ig szólt. Az idős író ezt a lelketlen és sértő megoldást nem fogadta el, viszont kisvártatva önkezével vetett véget életének.

Ma Erdélyben, Marosvécsen nyugszik, Kemény János szomszédságában.

Nem arról van szó, hogy kötelező, vagy elvárható lenne Wass Albertet Arany jánosi, vagy József attilai magasságba emelni. De hogy színvonalas íróról, érző emberről beszélünk, aki fájóan, bátran és érzékletesen fejezte ki mindazt, ami a maga korában rengeteg magyar érzelmű honpolgár félelme volt a jövőtől, bánata, hazaszeretete, ma is aktuális ragaszkodása volt a sok százados hagyományokhoz, az aligha tagadható.

Ami pedig az örökös „nácizást” illeti, lehetett-e náci kollaboráns, pláne náci érzelmű az az ember, aki ilyen gondolatokat vetett papírra? :

„Szeretem a hazámat és szeretem az emberiséget, és meg akarom védeni azt, aki védelemre szorul…”

„Az erdélyi ember másféle ember, akár magyar, akár román, akár zsidó, akármicsoda. Nincs benne elfogultság másokkal szemben, csak türelem. Türelem és emberszeretet.”

„Én nem vagyok pap, s mégis azt vallom, amit a Szentírás tanít: kétféle ember van csupán, jó ember és rossz ember.
…Egy idegen nevű tisztességes ember többet ér nekem ebben a hazában, mint egy magyar nevű gazember.”

„Teller Ede, Wigner Jenő magyarságához éppen úgy nem fér kétség, mint egy Damjanich, egy Liszt Ferenc, egy Petőfi Sándor magyarságához. De sorolhatnánk még százakat a történelem lapjairól. Magyarnak lenni ma már nem csak azt jelenti, hogy valakinek az ősapja ezerszáz évvel ezelőtt ott lovagolt a kilenc törzs valamelyikének soraiban. Ezt a keretet régen szétfeszítették már a Kárpát-medence törvényei…”

Ezek a gondolatok Wass Albert gondolatai. Mondjunk köszönetet Borbély Lénárd polgármester úrnak, Németh Szilárd korábbi polgármesternek és társaiknak, hogy Wass Albert megérdemelt emlékhelyén állhatunk ma Budapest egyik, arra méltó közterületén.

Wass Albert megdolgozott, és megszenvedett azért, hogy ne engedjük elfelejteni őt, hogy ne engedjük méltatlanul bemocskolni a nevét.
 
Beküldte: Antal Miklós
Megjelent: 3654 alkalommal

Hozzászólások  

 
Tamas Klara
#3 Tamas Klara 2012-03-25 15:24
Kiallitas szkita kincsekkel New Yorkban:
nytimes.com/.../...
Idézet
 
 
anonim
#2 anonim 2012-03-25 15:13
Az akadémikusoknak ló van a kertjükbe
Idézet
 
 
Rekabea
#1 Rekabea 2012-03-24 22:32
Na és ettöl mi változik ! SEMMI !
Tessék már végre az Akadémikusokat s....be rugdosni !
Majd akkor lesz változás a történelem szemléletben.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.2%Austria 1.3%
Romania 5%Canada 1.1%
United States 4.5%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.8%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Norway 1.4%Italy 0.1%
Serbia 1.4%Poland 0.1%

Today: 8
This Week: 1532
Last Week: 5363
This Month: 19278
Last Month: 18513
Total: 2498671

Belépés