A helybeli, de nagy lapszámú, KÜLÖNBÖZŐ című újságokban, kevés időbeli különbséggel, TÖKÉLETESEN EGYEZŐ (szóról szóra) cikksorozatok jelentek meg. Tekintélyes KÜLFÖLDI lapokból, népszerű amerikai, angol, francia, német stb. színes, képes magazinokból átvett cikkekben fejtegették, csűrték-csavarták EBLA témáját. Kilátszott, hogy azon van a HANGSÚLY, hogy a közvélemény MINÉL SZÉLESEBB RÉTEGEIHEZ érjen el a hírverés áradata. Mintegy reklámplakátot ragasztottak az emberek tudatába. Ugyanis a cikkek, írások, fejtegetések, magyarázatok MINDEGYIKÉBEN feltűnik a FŐMOTÍVUM, előjön a közös nevező, kicsendül a hangsúly: A ZSIDÓSÁG ŐSTÖRTÉNETÉNEK DICSŐÍTÉSE, égig magasztalása és tűzzel-vassal történő bizonyítása, másrészt pedig az arab világ alattomos lekicsinyítése, eltörpítése minden vonalon. EBLA korszakalkotó felfedezését úgy tünteti fel, mintha az csak HITTÖRTÉNETI KÉRDÉS lenne, mely nemcsak a zsidókat érinti, hanem az egész MŰVELT NYUGATOT is, az összes zsidó-keresztény „ájtatos gójjal" együtt.

Az USA a „fundamentalisták" fő fészke (ők azok, akik szóról szóra veszik a Biblia szövegét és eredetiségét mindenáron bizonyítgatják) és leghangosabb, legjobban megszervezett csoportjuk ott működik. A „Bibliai régészet tájékoztatója" c. folyóiratuk, amit dr. HERSHEL SHANKS nevű dúsgazdag „amerikai" ügyvéd finanszíroz, szerkeszt és dirigál, természetesen az előbbiekben tárgyalt „kampány" egyik legfontosabb eszköze, ha meggondoljuk, hogy az összamerikai sajtó úgy kezeli Shanks urat, mintha ő lenne a pápa.

Hogy a „lóláb ki ne lásson, az „OPERACION EBLA" szervezőinek és irányítóinak feltétlen keríteni kellett egy olyan világhírű valakit, akire nem eshetett zsidó származása miatt a részrehajlás gyanúja. Ekkor vetették be mint nagyágyújukat a VATIKÁNI BIBLIAKUTATÓ INTÉZET dékánját, MICHAEL DAHOUD JEZSUITA PAP SZEMÉLYÉBEN.

DAHOUD atya, vatikáni bibliakutató és tudós lett aztán a fundamentalisták legjelesebb szószólója. EBLA PRÓFÉTÁJA (mint ahogy nevezi magát), aki a „szentmagú", valódi, hamisítatlan zsidókénál SOKKAL NÉPESEBB TÁRSADALOMNAK - azaz a világ összes szerencsétlen, zsidó-keresztény gójának - EX CATEDRA kinyilatkoztatta:

,.Az irodalmi tradíció, ami a Kr.e.-i 3. évezred közepén EBLA-ban megnyilatkozik, VILÁGOSAN TANÚSÍTJA, hogy az Ótestamentum szövegírói és költői egyeneságú ÖRÖKÖSEI VOLTAK ANNAK. Ezek után úgy mutatni be őket, mint irodalmi újoncokat, az tisztára nevetséges dolog. ."

„...Ma már abszolút biztos vagyok nemcsak abban, hogy az »eblaita« nyelv a hébernek legközelebbi rokona, hanem abban is, hogy EBLA-i agyagtáblák a VALÓDI BIBLIA SZÖVEGEK..."

A főtisztelendő úr azt is világgá kürtöli, hogy „minden táblán megtalálható a YAHVE-ra (JEHOVA) vonatkozó »YA« istennév". Azt is ő jelenti ki, hogy „Észak-Szíria minden fanatikus ortodox számára a SZENTFÖLDET jelenti".

Szent haragjában nekimegy MATTHIAE professzornak is, aki szerint a JEHOVA egyáltalán nem „jelenik meg" az EBLA-i írásokban, és megdorgálja őt imigyen:

„Ezek a régészek, mint pl. a MATTHIAE, hogy csak egyet említsek, igen sovány szolgálatot tesznek úgy saját maguknak, mint a tudománynak, azt erősítgetvén, hogy semlegességüket és tárgyilagosságukat őrzik meg, mikor elkülönítik véleményüket a Bibliától, illetve különbséget tesznek a »VALÓDI RÉGÉSZEK« és »ÁBRAHÁM ÜLDÖZŐI« között." (Ennél világosabb talán nem is lehet. Aki „eltántorodik a Bibliától", az tárgyilagos nem lehet és nem szolgálja a tudományt! Lehet, hogy el is fog kárhozni!)

DAHOUD atya, aki Pettinato prof. fordításait magyarázza, mint valódi exegeta, nyilvánosan hirdeti, hogy EBLA felfedezése óta „valósággal újjászületett". Ezt a hírt még a mai napig sem tudtam megerősíteni. Az azonban biztos, hogy valamelyik „melegágyi" ős lelke szállta meg, mikor bedurrantotta a világ közvéleményébe;

„ÁBRAHÁM NEM VOLT NOMÁD, HANEM EGY HATALMAS ÉS GAZDAG KERESKEDŐ, AKI TÖBB SZÁZ ÉVVEL ELŐBB ÉLT ANNÁL, AMIT EDDIG KÉPZELTÜNK, EGY OLYAN NÉPKÖZÖSSÉGBEN. AMI MÁR RÉGES-RÉGEN MEGÍRTA A GENEZIST."

* * *

ÁBRAHÁM ÚJRA INDUL?

PETTINATO megszállott exegétája azonban túllő az EBLA-i „melegágyon". Az olasz sumirológus fordításaiban megtalálja a többszáz EBLA környéki helység között UR város nevét is.

Nos, DAHOUD próféta ezt az EBLA környéki UR-t veszi célba - minden látszat szerint -, mert hisz miért ne lehetne ÁBRAHÁM-ékat erről az ŐSSZEMITA környékről indítani? Elvégre, mint sofisztikált nagykereskedő, lehetett ő mondjuk üzleti tárgyaláson is a káldiak UR városában. A szumír UR-nál sokkal jobban fekszik most a SZÍRIAI héber UR. Na és a korkülönbség? - kérdeztem magamtól.

Ki tudja, talán nem csak egy Matuzsálem volt!... (Nem hiába aggódtam én már előbb Ábrahám sorsa miatt.)

* * *

A TUDOMÁNY MEGGYALÁZÓI

A sajtó híreiből később megtudom, hogy az ásatást végző tudós csoport erősen méltatlankodik a fundamentalisták és ügynökeik szélhámosságai miatt. A szíriai kormány berkeiben pedig felháborodást vált ki a „bibliai conexio" és a zsidók HIPOTETIKUS ŐSIDÓKTŐL VALÓ JELENLÉTE hazájuk területén. A szíriai sajtó, valamint az egész arab világ, hevesen tiltakozik a Bibliával hadonászók mesterkedései miatt és PETTINATO működésének ELLENŐRZÉSÉT sürgeti. Az első bomba azonban akkor robbant, mikor a damaszkuszi hivatalosban, a „TISHRIN" c. újságban megjelent dr. AFIF BAHNASI, a Szíriai Műemlékek és Régiségek igazgatójának nyilatkozata. Ebben, többek között azt mondja:

„...Sajnos vannak olyan szélhámosok és a »TUDOMÁNY KORRUPTORAI«, akik politikai céljaik érdekében - amik valójában a cionizmus előretörését szolgálják - megkísérlik felcserélni a történelmi események sorrendjét, azt állítva, hogy az EBLA-i ásatások alatt feltárt dokumentumok és más régiségi leletek a Biblia utáni időkből származnak."

Megvádolja ez a magasrangú szíriai tisztviselő az észak-amerikai sajtót is, hamis kijelentéseket tulajdonítva prof. PETTINATO-nak, amikből azt következik, mintha az olasz nyelvész a cionisták hálójába került volna.

Hogy ki esett bele és ki nem a „cionisták hálójába", pontosan nem sikerült megtudni eddig. Azt sem, hogy mi mást mondott dr. BAHNASI ezen kívül, nyilatkozatának ugyanis nem csinált a világsajtó valami nagy propagandát. De PETTINATÓ-val kapcsolatban már az előzőkben feltűnt, hogy kezdeti nyilatkozata ellenére - miszerint fogalma sem volt, hogy milyen nyelven is írták a táblákat - mégis villámgyorsan megtalálta azokban az ABBA-MUT, a DAU-DUM-ot, ISRA-ILU-t, ABRI-UM-ot stb. stb.

Egy alkalommal pedig azt jelentette az újságíróknak, hogy „cionista cinkosként" vádolták meg, holott ő szicíliai, nem zsidó és nem politizál, mert a POLITIKA AZ MATTHIAE RESZORTJA. Hogy valóban így hangzottak-e PETTINATO nyilatkozatai vagy hogy mondott-e mást is, „amiről az írás sem beszél", azt természetesen nem lehet megtudni. (Ki nem ismerné az „egykéz" irányította sajtó különböző „stiklijeit", agymosási merényleteit, hamis hírek és adatok terjesztését, valódi tények abszolút elhallgatását stb. stb.? Aki még nem ismeri, az is, egy „irodalmi újonc".)

A következő „futamban" azonban a szíriai kormány PETTINATÓ-t „persona non grata"-nak nyilvánította. Ez volt a második bomba. A harmadikat pedig dr. MATTHIAE maga robbantotta, amikor az EBLA-i dokumentációs anyag tanulmányozására egy TÍZ TAGBÓL ÁLLÓ NEMZETKÖZI TUDÓS EGYÜTTEST kért fel, mellőzvén volt munkatársa dr. PETTINATO közreműködését.

A „szicíliai" sumirológusnak menni kellett, annak ellenére, hogy még kiutasítása előtt, egy a sajtónak adott nyilatkozatában, a következőket fektette le: „Az a körülmény, hogy az agyagtáblákon talált nevek idézve vannak a Bibliában, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az EBLA-beliek Izrael ősei voltak!"

* * *

„HÁTULRÓL MELLBE"

Prof. PETTINATO tisztázatlan szerepe, de inkább - gondolom - a rajta élősködő „exegeta", azaz „újjászületett" próféta Jehovai kinyilatkoztatásai szegény PAOLO MATTHIAE-t súlyos kényszerhelyzetbe hozták. De az sem lehet vitás, hogy az ő lépése és intézkedése, valamint a szíriai kormány sakkhúzásai alaposan „betréfliztek" a fundamentalistáknak. Az operáció (OPERÁCIÓN EBLA) ezennel nem sikerült és a paciens még életben van.

SHANKS úr azonban résen volt. Még a botrány kitörése előtt orvtámadást rendelt el. Világgá kürtöltette, hogy a szíriaiak „eltüntetik a bizonyítékokat", mint Lord CARNAVON tette Tutankamon sírjának felfedezése után. Sőt, tovább is ment, és azt híreszteltette „suttogó propagandájával", hogy az EBLA-i archívumot - ami az egyetlen a világon - a TELJES MEGSEMMISÍTÉS veszélye fenyegeti, mert a benne foglalt dokumentációs anyag -, amivel a BIBLIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSOKAT eszközölni lehet - túlságosan veszélyesek az arabok számára.

Abrakadabra, fülben a bolha! Mindenki vegye tudomásul, hogy veszélyben az EBLA-i „őshaza", és hűlt helye a „melegágynak", mert eltűnt agyagtáblákkal „bizonyítani" képtelenség!

* * *

A ROMOK MESÉLNEK

Dr. MATTHIAE könyve, az EINADU cég kiadásában, 1979 végén végre megjelent Rómában. Címe: EBLA - UN IMPERIO RITROVATO. Ez komoly

munka. 277 oldal. 7 fejezetre osztva, 160 illusztrációval, térképekkel, rajzokkal, táblázatokkal ellátva, bőven szolgáltatja adatait a tudomány számára. A könyv tartalma igazolja szerzőjének előzőleg már több ízben kihangsúlyozott véleményét, miszerint:

„Kezdettől fogva jeleztem, hogy felfedezésünk forradalmasítani fogja eddigi ismereteinket, amiket a Kr. e.-i közel-keleti történelemről alkottunk. Azokról a történelmi eseményekről van szó, amik Észak-Szíria területén játszódtak le, s aminek főszereplője a »proto-szíriai műveltség« volt, mint az emberiség városi kultúráinak egyik fő gócpontja.„

Az 1. fejezetben az olvasó rövid szintézist kap a Szíria területén eddig lefolytatott kutatásokat történetéről, és megismerheti a görögök előtti Nyugat-Szíria históriai problémáit.

A 2. fejezet arról a munkáról számol be, amit a könyv megjelenéséig végeztek Tell Mardik-ban s megtudjuk, hogy ez a terület a Kr. e. 300 óta városként lakott volt - a keresztes hadak elvonulásáig. Kb. Kr. u. 1093-ig.

A következőkben EBLA Kr. e.-i történetét 13 régészetileg meghatározható korszakban tárgyalja a „PROTO-SZÍR" (3500-2900) és a régebbi bronzkor (2900-2400) után. Már ezekben a korokban is található bizonyíték arra, hogy a városban a települt társadalom élt, aminek utcái, épületei voltak és fazekasiparral is rendelkezett.

A 2400-2250-ig keltezett rétegből egy magas kultúrszintű, erős városállam romjai bontakoznak ki. Innen kerülnek elő azok a szumír ékírással egy „eblai" nyelven (ami a kánaáni nyelvek, mint pl. az UGARITI, FŐNÍCIAI stb. ŐSÉNEK LÁTSZANAK) írt agyagtáblák - szám szerint 16 610 -, amik az állam „archívumát" képezik. Az anyag témái különfélék. Hivatalos állami és diplomáciai levelezés mellett kereskedelmi szerződések, katonai egyezmények és irodalmi termékek egyformán találhatók. Történelmi, nyelvészeti, vallási, földrajzi stb. adatai felbecsülhetetlen értékűek. Az összeköttetésben álló városok, államok és kormányzóik nevén kívül azokat a helyeket és vidékeket is feljegyzik, amikről tudomásuk volt. De talán a legnagyobb történelmi jelentőséggel az a kétnyelvű sumír-eblaita szószedet bír, amit az állami „levéltárban" megtaláltak. Ebben a korszakban - ami a FEJLETT ÉS KÉSŐ PROTO-SZÍR megnevezést kapja - EBLA erős, jól szervezett és biztos kézzel kormányzott városállam, mely ellenőrzése alatt tartja az akkori Kelet és Nyugat közt folytatott élénk kereskedelmet, elsősorban a gabona-, a libanoni fa- és az anatóliai fémszállítmányokat. Fejlett mezőgazdasággal és kézműiparral rendelkezik. Messze földön keresettek a művészien megmunkált faipari termékei és bútordarabjai. 2250 körül azonban a várost ellenség támadja meg. Lerombolja és felgyújtja. A táblák agyagát azonban a tűzvész tökéletesen kiégeti és kiszárítja, így azok legnagyobb része igen jó állapotban kerül a kutatók kezére.

EBLA azonban újjáépül, s ismét virágzásnak indul. Ez 2000-ig tart, amikor megint külső támadást kap és feldúlják.

A "RÉGI ÉS FEJLETT PALEO-SZÍR" történelmi periódus (2000-1600) egy újabb rekonstrukcióval kezdődik. A város erős és hatalmas lesz, mint azelőtt volt. Ekkor épülnek a nagyszabású monumentumok, elsősorban templomai. Gyors fejlődése következtében ismét fontos gazdasági centrummá lép elő és befolyásos, komoly politikai tekintélyt szerez magának.

Az új korszak kultúrája KÜLÖNBÖZIK az előbbitől, ami megfigyelhető úgy az építészeti koncepciókban és formákban, a díszítés elemeiben és motívumaiban, mint a művészeti stílusokban. Új szobrászatának „eblaita" sajátossága ellenére azonban - MATTHIAE szerint - azon minden esetben tisztán fellelhető a MEZOPOTÁMIAI BEFOLYÁS.

Könyvének ötödik fejezetében az olasz régész visszatér ÉSZAK-SZÍRIA nyelvi problémáihoz, és úgy véli, hogy az eblaita nyelv, ami e vidéken és ebben a szíriai és talán palesztinai kultúrában nyilvánul meg, merőben különbözik a keleti szemita nyelvektől, mint pl. az AKKÁDTÓL, és mint a legősibb nyugat-szíriai nyelvezetet kell megítélni.

A hatodik fejezetben EBLA kultúráját illetve a prae-hellén Szíria területén talált építészeti és művészeti emlékeket tárgyalja. Kiértékeli a városállam PROTO-SZÍR korszakának művészeti megnyilvánulásait, ugyanakkor áttekinti MEZOPOTÁMIA PRAE-DINASZTIKUS kultúráját is.

Az utolsó, 7. fejezetben pedig - EBLA őstörténelmi jelentőségét kutatva a régi közel-keleti civilizáció egészében - összefoglalást nyújt a SUMÍR VÁROSÁLLAMOK kultúrájáról. Célja a SUMÍR, illetve az ÉSZAK-SZÍRIAI-i műveltség kapcsolatainak, illetve paralellizmusának bemutatása. Ezek a kapcsolatok a Kr. e. 3. évezredre nyúlnak vissza, amikor SUMÍR TELEPESEK, feltételezhetően, Aleppo környékére érkeztek.

A város e korszakbeli műveltségét értékelve, illetve annak eredetiségét mérlegelve MATTHIAE így vélekedik: „Valószínű, hogy az észak-szíriai városi civilizáció megszületése EGYENES FÜGGVÉNYE a SUMÍR KULTÚRA EXPANZIÓJÁNAK, jobban mondva, az a PALEO-SUMÍR VÁROSI CIVILIZÁCIÓ OLTVÁNYA, ami helyi alapokra lett átültetve."

Jelen összefoglalás egy sajnos nagyon szűkre szabott könyv ismertetése alapján íródott. Meggyőződésem, hogy MATTHIAE professzor könyve sokkal több és érdekesebb adatokat is szolgáltat az érdeklődőknek, hisz rengeteg más információ hiányzik még egy teljes és tudományos kép megalkotásához. Azt azonban más forrásból tudom, hogy a kutatóknak eddig már több királyt sikerült identifikálni, illetve azok uralkodási idejét megállapítani. Felsorolom őket:

AGRISH HALM, 2400 körül ő építette az EBLA-i királyi várat.

ARKAB DAMO, megszilárdította kapcsolatait szomszédjaival és kiterjesztette befolyását egész Észak-Perzsiáig.

AR ENOUM, 2340 körül uralkodott. Egyik generálisa ANA DAGAN, meghódítja MARI városát.

EBIRIOUM. A híres AKKAD-i SARGON-nal egyidőben uralkodott. Ez utóbbi legyőzte és megsarcolta EBLÁ-t. Fia pedig SHOURA DAMOU, MARI-t foglalta el.

ABI SIBSH, utolsó királya ennek a kornak a város elpusztításáig uralkodott. Ez 2250-ben következett be, és azt minden valószínűség szerint NARAM SIN, SARGON unokájának hadereje követte el.

ABI ZICO, 1850 körül. Uralkodása összeesik HAMMURÁBI-éval.

PAOLO MATTHIAE, aki az olasz múzeumok vezérigazgatójának fia, egész fiatalságát a Tell Mardikh-i ásatásoknak szentelte. Mikor első ízben járt az aleppói múzeumban, figyelmes lett egy rituális kőkorsóra, aminek oldalára oroszlánok és harcosok vannak vésve. Lelőhelyét MARDIKH vidékében adták meg. Ezt a mesterien készített, meglepő szépségű régiséget megjelölt koránál sokkal „idősebbnek" tartja, és elindul a lelőhelyére. A monumentális MARDIKH-i rom és annak stratégiailag tökéletes elhelyezkedése (feleúton a tengerpart és Mezopotámia között) felhívja figyelmét és érdeklődését. Engedélyt kér s kap az ásatás megkezdéséhez. A szíriai kormány mindennel ellátja és segíti a fiatal régészt, aki fanatikusa a tudománynak. Bámulatos kitartással és „isteni" türelemmel hosszú éveken át túrja a homokot és vallatja a romokat, hűséges asszisztensnőjével. dr. STEFÁNIA MAZZONI-val és a többi olasz és szír munkatársával. Az eredmény nem is marad el. EBLA feltárása a 20. század második felének legnagyobb és legszenzációsabb tudományos eseménye.

MATTHIAE bebizonyítja, hogy a 3. évezredben Kr. e. - tehát mikor a sumír városok és zigguratok épültek és az egyiptomi piramisok az égnek emelkedtek - Észak-Szíria területén is kifejlődik egy hatalmas és szövevényes civilizáció.

Az olasz régész-misszió vezetője azonban nemcsak a tudománynak, hanem az igazságnak is fanatikusa. Állításai bizonyított tényeken alapszanak. Tárgyilagosságra törekszik. Nem befolyásolják sem az áltudományos viták, elhamarkodott vagy tendenciózus „nyilatkozatok" sem a burkolt, de jól érthető fenyegetések. A tudomány fölényével mondja: „Véleményem szerint a feltételezett bibliai összefüggések NEM ALAPSZANAK REÁLIS BIZONYÍTÉKOKON, Yahveh isten neve az EBLA-i szövegekben sehol sem található meg. Ezt a magas fejlettségű VÁROSI CIVILIZÁCIÓT tényleges alapokon nem lehet összehasonlítani a patriárkák NOMÁD KULTÚRSZINTJÉVEL."

DE MATTHIAE az első, aki megtalálja az egyiptomiak nyomait Szíria belterületén a romokban talált bizonyíték alapján. E szerint I. PEPI fáraó (2332-2282) uralkodása kezdetéig a város nem lett elpusztítva. Más nyomokból pedig azt következteti, hogy valahol a romok alatt egy későbbi, a 18. századból származó archívum is rejtőzik. (Ez a mezopotámiai Hammurábi korával esik össze.)

Sokatmondó, fontos felfedezés az is, hogy a hosszú nyelű fejsze (fokos) a HATALOM JELVÉNYÉT képezte EBLÁBAN, ha meggondoljuk, hogy sok szakember az ETRUSZKOKAT - akiknél ez a hatalmi jelvény szintén megvan - FŐNÍCIA partjairól származtatják az Égei-térségbe és a Kárpát-medencébe. De az EBLAI arannyal átszőtt SKARLÁTSZÍNU BROKÁT - amitől a mai szíriai brokátok nem sokban különböznek - szintén kánaáni, illetve föníciai specialitás, „export cikk", s mondhatjuk, ismertetőjel volt. (Tudjuk, hogy EBLA több ízben lett feldúlva. Feltehető, hogy lakosai, akik magas nívójú műveltségét létrehozták, több irányban menekültek a barbár hódítók elől. Talán neveiket is megváltoztatták, s „közbeeső" új hazákban telepedtek, míg - szintén más nyelven - az ókor történelemkutatója megtalálja őket végleges telephelyeiken, mint ez pl. az etruszkok esetében is megtörténik. Ezért van az, hogy egyesek a föníciai partokról származtatják őket, mások Kis-Ázsia különböző helyeiről, a Balkánról, illetve a KÁRPÁT-MEDENCE déli részéről.)

* * *

AZ AGYAGTÁBLÁK HIÁNYZÓ ADATAI

Sok minden hiányzik azonban az eddig elmondottakban. Sok, rengeteg adat, hír, nyom, eredmény, következtetés stb. stb., ami már a tudomány birtokában van, ami már létezik, de amiről nem értesítettek minket - a világ-közvélemény milliós seregének közkatonáit a United Press, Reuter stb. irodák kommentárjai, a világmagazinok szivárványszínű lapjain közölt szenzációs cikkek, kommentárok, értekezések, amik belevesztek a DAUDUM, ABRAHUM, SAUM, EBRIUM leborult bibliai özönébe, mint az egyiptomiak a Vörös-tenger hullámaiba. Mert hol vannak a dokumentumokban ezerszámra hemzsegő nevek, amik személyeket, városokat, falukat, országokat, vidékeket stb. stb. jelölnek. Kimaradtak, mert nem szerepelnek a Bibliában? Na és az antropológiai adatok? Nem találtak egy fia sírt, egy koponyát? Vagy nem héber melegágyi koponyákból, hanem mongoloid rasszos fejekből lettek felrakva Sargon unokájának, NARAM-SIN-nek diadalhalmai, mikor gorilláival felégette EBLÁT? És ezek közül egy sem esett el a viaskodásban, került a ledőlt falak romjai alá? Az eblaiak, úgy látszik, testestül-lelkestül üdvözültek meg.

Milyen érdekes lenne pedig megtudni mindezt!... Avagy ez nem érdekes, erről a KÖZVÉLEMÉNYNEK nem is kell tudomást szerezni? Nos - úgy gondolom - nem is szerzett tudomást. Mert ha létezne is bővebb információ, a szaklapok és tudományos közlemények a nagyközönség számára úgyszólván hozzáférhetetlenek!!!

Az állítólagos 500 istent tartalmazó panteonból legalább két tucatot soroltak volna fel a források, de a hírközlőknek, kommentaristáknak és újságírónak úgy látszik, „tiltja a vallása" bővebben beszélni az EBLA-i lelkiségről. Így eddig csak pár nevet olvastam, amik azonban ismerősek, mint DAGAN, ISTHAR, SAMAS, KAMIS, DAMU. Aki azonban a legfontosabb a sorrendben, az ENLIL, a sumír NIPPÚR főistene.

* * *

HÍREK A SOROK KÖZÖTT

Aztán egy ideig csend volt itt helyben s nem hallottam Ábrahámról. Mintha a sivatag nyelte volna el. De megtudtam Cyrus Gordon professzor úrról, hogy ő nemcsak Ábrahámot, hanem az elveszett zsidó törzseket is üldözi. Évtizedek óta nyomoz, s azoknak hűlt helyét hol az észak-amerikai indiánok wigwamjai körül, hol az inkák birodalmában, hol Brazíliában, hol Argentínában, hol a paraguayi guarani indiánok között stb. stb. találja. Őshéber hajósok és a „semita" föníciai hajótöröttek csontjai után kutat vagy azok zörgését füleli az amerikai kontinens partjain, S MINDEN JELBEN őshéber névjegyet (vagy rémet) lát, azaz hirdet meg a Reuter-iroda és hasonlók szócsövein.

De mit lehet kielemezni az eddigiekből? Vegyük sorra!

Sumír írást és nyelvet tanultak az eblaiak.

Sumírok voltak nyelvtanáraik, tanítómestereik minden téren.

A sumír történelmi események szembetűnőleg összeesnek Ebla históriájának mozzanataival.

Sumírok voltak uralkodóik, valószínűleg Mezopotámiából kiküldött kormányzók, akik a helybeli törzsek vezetőiből alakult tanáccsal kormányozták a belügyeket, de nem a külügyet.

A táblák toponim adataiból végül fel lehet deríteni az eblaiak által valóban beszélt nyelvet, azok embertani jellegét, valamint a velük összeköttetésben álló vagy uralmuk alatt lévő országok fekvését és népeik jellegét. Meghatározható lesz a kapcsolatok mibenléte, gyakorisága, a gazdasági, kulturális kölcsönhatások jelentősége, a határok, távolságok, a valláserkölcsök, kultúrfejlettség, hitvilág, a szárazföldi, folyami, tengeri közlekedés útvonalai, a pénz és számrendszer, az időszámítás, a tudományok ismerete, képzőművészet, a törvényhozás, politikai és katonai szemezetek, a barátok, ellenségek, riválisok, a hadjáratok, a háborúk, az égi és földi hatalom viszonya, a papi hierarchia, a papság befolyása, szerepe, a rítusok mibenléte. A korok politikai háttere, különböző fennálló történelmi talányok lesznek megoldhatók talán, pl. az, hogy honnan jöttek elő és kik voltak a „vad semita hordák", akik a mezopotámiai városokra és az észak-szíriai telepekre törtek. Hogy kik voltak az amorriták. És kik voltam az Elam-beliek. És így tovább.

Dr. PAOLO MATTHIAE és munkatársai EBLA felfedezése által óriási, felbecsülhetetlen kultúrkincset ajándékoztak az emberi tudománynak. EZ A LÉNYEG? Ez a korszakalkotó, ez a fontos, ez a valóban SZENZÁCIÓS. És nem az állítólagos héber „melegágy".

A felsorolt tárgykörökhöz, természetesen, hozzátartozik a vallástörténet is. Tiszteletem a becsületes kutatóké. Tőlem nyugodtan nyomozhat a Gordon is, a Shanks ügyvéd úr is, összes megszállott fundamentalistájával egyött. De történelmet HAMISÍTANI és a tudományt PROSTITUÁLNI még a vén szakállas Yahve „isten igájában" sem szabad.

Az nem világcsoda, hogy a bibliai szövegben olyan nevek találhatók, mint az EBRIUM - mert azt az arabok IBRAHIMJÁBAN is megtaláljuk (könnyebben, mint az ÉBERBEN) - és a többiek, mert azok mindenhol Közel-Keleten fellelhetők TÍZEZER SZÁMRA, úgy a régi múltban, mint a jelenben.

Az sem biztos, hogy pater DAHOUD az EBLA-i DA-HU-DUM egyenes leszármazottja, még annak ellenére sem, hogy e jámbor, a Bibliától eltántorodottakat dorgáló, libanoni szülőktől származó és az USA-ban született tudós egyetlen alkalmat sem mulaszt el arra, hogy fűnek-fának bizonyitsa, miszerint a neve a DÁVIDÉBÓL ered.

És újság az, hogy EZDRÁÉK állítólag Byblosban összetákolt szent szövegeit nem a Yahve copyright-olta, hanem a Lopkowitz próféta „sugallta"? De nem ám! Azokat Mezopotámiában mindenki ismerte, és ott még a datolyapálmákon fészkelő madarak is betéve tudták és kórusban csiripelték, jobban, mint az EBLA-i sumír nyelvkurzusok kisdiákjai. Azonban sok titok van még, ami nincsen megfejtve. Pl. hogy van az, hogy a Yahve „odaígérte" választott népének a szent főidet, ha az öröktől fogva az övéké volt. S miért gyilkolták halomra az ott talált összes melegágyi testvért a bandákban szövetkezett rabló, fosztogató, gyújtogató kultúrhéberek?

Senki sem vádolhat meg jogosan tehát azzal, hogy véglegesen eltántorodtam a Bibliától (és ez alatt MINDIG a Tórát értem, amit a kiválasztott népből keresztény püspökké előlépett EPIHANIUS avatott „szentté" a Kr. u.-i 4. században „ÓSZÖVETSÉG" címmel.) De hogy a poklok tüzét is elkerüljem, kárhozzanak el helyettem mások. Bátrabb, „nagyobb legények". Lássuk, mi is a helyzet 1983-ban.

* * *

AZ „ALJAS VITA"

Az ásatások tovább folynak. A tudósok dolgoznak, lázasan vizsgálják a fellelt dokumentumokat, fordítják az írásos agyagtáblákat. A fundamentalisták másik márkás szócsöve, a „Biblia és a Kard" szaporán vagdalkozik. Shanksék hisztiznek, DAHOUD DÁVID, KI TUDJA, HÁNYADSZOR NYILATKOZIK az újságíróknak. Egyikük feljegyzi, hogy „nagyon izgatott és ékírással teli kartotékokat mutogat"... „és kevés hiányzik, hogy prédikálni menjen a Szt. Péter térre".

Gondolja el - mondta neki -, hogy még 89 „tell" kiásása hiányzik. 40 ezer dollárt adtunk az amerikaiaknak, hogy ássanak KARKUR-ban, az Orontes mellett. Bizonyos vagyok benne, hogy újabb bizonyítékokat fognak találni. Azt is megtudom, hogy a „merész jezsuita" eddig csak az UGARIT-i nyelvet tanította az „egzotizmus betegségébe esett papnövendékeknek és Dávid zsoltárainak újraértelmezését ugyanennek a nyelvnek alapján, amit 1930-ban a franciák fejtettek meg". De tovább is megy imigyen: -...azt beszélik, suttogják, hogy Dahoud - akinek egyáltalán nem erőssége a szemantika, már gyakran adott vitatott értelmezéseket ősi szövegekről, olyannyira, hogy tanítványai úgy hívják őt, hogy a MEGTÉVESZTŐ.

Szegény megszédült Dahoud atya, talán észre sem veszi, mennyire nevetségessé teszi magát és milyen siralmasan kompromittálja sorstársait is. Őszintén szólva a hittudomány szakembereinek nagy része nem ért egyet vele.

Lássuk azonban, mit ír az EBLA-KOMPLEXUMRÓL egy híres francia kommentarista, FRANCOISE MONIER: „Az ügy akkor kap drámai fordulatot, mikor a szíriai kormány követeli egy új epigrafista kijelölését és egy nemzetközi vizsgáló bizottság kinevezését Eblába. Megjelenik ott aztá a szemita és sumír nyelvek szakértőinek a krémje és az ékírások művészeinek GOTHA-ja láthatólag eléggé kellemetlenül érezvén magukat ennek a viharnak közepette. Pettinato a régészet GALILEI-jének képzeli magát!

Ennek ellenére egy régész sem védi meg őt. Ellenkezőleg, GELB IGNÁC, a chicagói egyetem híres orientalistája a kis szicíliai professzor összes teóriáját összedönti. GELB szerint Ábrahám neve - még kevésbé a Yahve-é - nem szerepel a táblákon, éppen ezért semmiféle bibliai conexio nincs.

Jean Claudi MARGUERON, francia professzor a strassburgi egyetem keleti-régészeti fakultásáról, a MARI-ban végzett ásatások vezetője és szellemi örököse André PARROT-nak, megerősíti, hogy MATTHIAE-nek igaza van, és a szíriaiakra zúdított vádaknak alapjuk nincsen, mikor ezeket mondja: „Szíria Állami Műemlék és Régiségvédelmi Bizottságának tisztviselői kiváló szakemberek, akik szintén a történelmi igazságot keresik."

Dr. Abraham BIRAN, a jeruzsálemi Héber Collegium elnöke és az Izraeli Régiségek Intézetének volt vezérigazgatója így vélekedik: „A táblákon szereplő nevek, feljegyzések stb. legnagyobb része nincs bizonyítva. Tehát túl korai messzemenő következtetéseket levonni."

Dr. Ephraim Stern, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tanára, a Műemlékek Intézetének KADMONIOT c. folyóiratában cikket közöl, és abban leszögezi, hogy az „eblaita" nem „új" semita nyelv és legkevésbé hasonlít a héberhez, hanem a régi akkádnak egyik dialektusa..."

„EBLA a nemzetközi érdeklődés központjában áll. De ezt 15 évvel ezelőtt MATTHIAE nem így képzelte el. Az agyagtáblák, mint egy lidércnyomás nehezednek rá. Annál lesújtóbb ez számára, mert azon a szerinte legfontosabb tényeket ködösítik el, mint pl. hogy egy eddig ismeretlen, magas kultúrszintű városállamot és civilizációs központot tárt fel; hogy hány másik palotát ásott ki munkatársaival; hogy mennyi faragott elefántcsontot, arany függőt, lapizlazulival berakott nyakéket és a fáraók EBLA-nak ajándékozott serlegét sikerült megtalálni és összegyűjteni; hogy rekonstruálni tudta a város építészeti stílusait, ami legalább olyan gazdag, mint MARI-é volt, stb. stb.

Az EBLA-i csodás, fantasztikus régészeti feltárást egy piszkos vitává aljasították le."

* * *

A SUMÍROK „ÜLDÖZŐI"

Azt hiszem, ennyi elég, hogy tisztán lássunk több mindent. Elsősorban az aljas vita felidézőit, főszereplőit, piszkos céljait, az ÉBER-i ,.melegágy" hervadásnak indulását (a „töménytelen trágya ellenére"), az „izgalmukat csak nehezen titkoló" héber tudósok „pálfordulását" - mikor Damaszkuszban minden kötél elszakadt - s a közmondás bölcsességét, ami azt mondja: „Kutyaugatás nem hallik az égig..."

Sokkal érdekesebb azonban a sumírokat „üldözni", azok nyomait kutatni. Azt keresni, hogy ŐK MERRE INDULTAK a „kaldi UR"-ból. Erre is van adat. Persze ez az ügy nem lett „felfújva", mint az Ábrahámnak üzleti útjai. Pedig ugyebár nagyon fontos. Ha nem is a SHANKS úr és a „tudomány prostituálói" számára, de az emberiség IGAZ TÖRTÉNELMÉNEK megismeréséhez.

Útjaikat követve és tanulmányozva azt is megtudhatjuk, hogy még merre indulhattak el akkor, mikor az előbbiekben említett „vad semita hordák" rájuk törtek s békés otthonaikat elhagyni kényszerültek. Nemcsak minket magyarokat, másokat is érdekel ez!

THOR HEYERDAHL világhírű kutató és fáradhatatlan utazó, mint viking ősei. Mindenki hallott róla. Most azonban hallgassuk meg őt: „Senki sem tudja pontosan, honnan jöttek a sumírok. De csodálatos műveltségüket rövid időn belül kiterjesztették úgy Kisázsia, mint a mediterrán térség lakosaira. Vajon indultak-e más irányba is? És milyen távolságokra jutottak el hajóik? Szerepet játszottak-e ezek a tengeri utak a mezopotámiaihoz hasonló, egykorú, de független egyiptomi és Indus-völgyi műveltségek kialakulásában?" Heyerdahl tanulmányozza az ékiratokat és rájön, hogy a mezopotámiaiak elsőrangú folyami és tengeri hajósok voltak. Nádkötegekből építették nagy vitorlás hajóikat. A norvég kutató olvasta az ékiratokban, hogy a sumírok DILMUN-ba, MAGAN-ba és MELUHHA-ba szerveztek tengeri expedíciókat. Nyomukba eredt. Az IRAK-i „marsh" arab törzs szakértőivel és a bolíviai Titicaca-tó környékén lakó, hajókészítő aymara indiánok segítségével egy a sumírokéhoz hasonló nádvitorlást építtetett, és azt a Tigris és Eufrates összefolyásánál vízre bocsátva, elindult a Perzsa-öböl felé.

A „TIGRIS" nevű vitorlás első állomása BAHREIN szigete volt, ahol a híres dán archeológus, GEOFFREY BIBBY hosszú éveken át végzett ásatásokat, és elsőként fedezte fel, hogy ez a sziget ahhoz az országhoz tartozott, amit a sumírok DILMUN-nak neveztek. Ez a felfedezés kimutatta, hogy Mezopotámia befolyása SOKKAL távolabb terjedt ki KELET felé, mint azt a tudomány eddig feltételezte.

Ugyancsak DILMUN-on „landolt" ZIUSUDRA is bárkájával a „vízözön"' után, ahogy ezt a sumír hagyomány meséli. Egyben itt volt a sumír kereskedelmi flotta legfontosabb tengerentúli bázisa.

Dr. BIBBY többek kőzött rézhorgokat, krétakő pecséteket, finomréz maradékokat, elefántcsont darabokat, cornalin kőből faragott golyókat, kő súlyokat is talált, s mivel ezeknek alapanyaga helyben nem található, feltételezte, hogy ezek más helyekről, mint Ománból, Indiából, Pakisztánból. Afrikából stb. származhattak. Nyilvánvaló tehát, hogy DILMUN volt a sumírok legnagyobb áthajózó kikötője. Ennek sekély vizein, nagy terhekkel rakva is, nyugodtan tudtak operálni a Tigrishez hasonló kis süllyedésű mezopotámiai nádvitorlások.

A dán régész azonban egy templomot is kiásott, ami a sumír ZIGGURATOKHOZ hasonló. Ennek homokkő anyagát a szomszédos - mai nevén JIDDAH - szigetről szállították át. Heyerdahl meg is találta ezeket a homokkőbányákat ott.

A Tigris második állomása a mai OMAN, ahol dr. PAOLO COSTA, olasz tudós a kormány régészeti tanácsosa. Az ő vezetésével látogatta meg a norvég kutató az ősi SUHAR nevű kikötő közelében épült lépcsőzetes piramis romjait, amit a Harvard Egyetem kutatói fedeztek fel s aminek teljes kiásása még nem fejeződött be. Az egész környék rézkő-törmelékkel van borítva s a közeli magaslatokat hívták a sumírok „MAGÁN TÁVOLI RÉZHEGYEINEK". Innen jutott a nagyértékű réz - aminek lelőhelyét érthetően mélyen titkolták, DILMUN kikötőjén keresztül, Mezopotámiába.

Már csak MELUHHA hiányzott. Heyerdahl több adatból kiindulva, az Indus folyó torkolata felé vette az irányt. 1978 januárjában éri el az ősi MOHENJO DARO-t. Az ottani tapasztalatai és fellelt bizonyítékok végleg meggyőzik őt arról, hogy megtalálta a sumírok MELUHHA-nak nevezett országát.

* * *

Thor Heyerdahl-t azonban fűti a kutatás láza. 1982-ben már ismét úton van. Az Indiai-óceán MALDIVAS szigetcsoportján keresi, nyomozza a sumírokat. Az egyik szigeten, trópusi környezetben, fejlett civilizációt talál. A mezopotámiai piramisokhoz hasonló, domborművekkel és hieroglifekkel díszített templomokat fedez fel, amikben a NAPISTENT imádták a szigetlakók..

Az írásjegyek és más egyebek kétségtelen kapcsolatokat mutatnak az Indus-völgyi kultúrcentrum felé is. Sok olyan szigete van ennek a csoportnak, amiket eddig egyetlen kutató sem keresett fel...

De mindezek után is nyitva áll a kérdés.

Még hová, milyen irányban és milyen távolságokra indultak el hazájukból, a „FŐLDI PARADICSOM"-ból a sumírok?

Mint láttuk, norvégok, dánok, olaszok, amerikaiak stb. kutatnak utánuk.

De mi, magyarok is nyomukban vagyunk.

Minden intelligens embernek kötelessége a tudományok - így a história művelése. De joga is van az igaz történelem megismeréséhez! (Kurigalzu)

JEGYZETEK

(2 FORRER, F.: ZDMG. 75. sz. 228. old.)

(3 Ignace J. GELB: „Hurríans and Subar-ians" Univ. of Chicago. (Studies in Ancient Oriental Ciuilization No. 22.5 old.))

(4 Thureau-Dangin, F.: „Vocabulair and Subarians " (JAOS LXVlII. 1948.))

(5 E. A. SPEISER: Hurrians and Subarians" (JAOS LXVIlI. 1948.))

(7 Thureau-Dangin: Op. cít.)

(8 E. A. SPEISER: „Ethnic Mouemenis irt the Near East in the Second MiIIenium B. C. (AASOR. Xlll. 933. 13-54. old.))

KÁLDEÁTÓL ISTER-GAMIG III, PALESZTÍNA TÖRTÉNETE ÉS NÉPEI, EBLA 1

KÁLDEÁTÓL ISTER-GAMIG III, PALESZTÍNA TÖRTÉNETE ÉS NÉPEI, EBLA 2