Ám egyre jobban kiszorulunk a hagyományainkból, kultúránkból és hazánkból. Ez ellen tenni kell! Elképzelésem lényege Mátyás király egyik meséjéből ered: hiszen alakítunk is pártot meg nem is! Én magam nem lehetek e pártnak a tagja, mert nem országosan elismert nemzetépítő vagyok, de a legteljesebb alázattal segítem és szolgálom annak megalakulását, működését.  Dr. v. Bene Gábor

NEMZETET építs, ne pártot!

Géczy Gábor Magfalva tulajdonosa azt állítja, hogy „…gyávák vagyunk és lusták…”! Igaz lehet-ez? Bogár László közgazdász szerint azonban csak az alázat hiányzik belőlünk. Ő ezt írja: „Bizalmi válság van. A pusztító világerő betiltotta a diskurzust is! Ezért mindenki számára elérhetően, létre kell hozni a beszédtereket, cselekvéstereket! A nemzet, a pártok miatt hullt darabokra, mi pedig gyűlöletben élünk, holott szeretetben kellene. Eddigi próbálkozásaink ennek megváltoztatására, nem hoztak eredményt, mert nincs bennünk elég alázat.”

Saját álláspontom szerint ezek kivédésére az első lépés a magyar nép számára, hogy felismerje: ellen kell állnia minden megosztó jelegű pártkísérletnek, s vissza kell találjon ahhoz, amit egykor nemzeti szervezettségnek hívtunk. S ami a gyakorlatban nagyon bevált, hiszen a magyarságot eddig nem volt képes teljesen felszámolni a nyugat erkölcstelensége és gondolkodási struktúrája.

Fel kell ismernie legalább a népünkből kiemelkedő Nemzet kevésszámú tagjának, hogy: Csak tudatos, nemzetpolitikailag erős, erkölcsi minta „önszerveződése” képes érvényesíteni akaratát!

Az országot járva a jelen előadásommal, sok helyen felteszik a kérdést: Eddig csak pénzpórázon lévő párt győzhetett a választásokon? Sajnos igen. Ugyanis csak pártok versenyezhetnek a mai törvénytelen törvények alapján a közhatalomért. A választási kampányhoz pedig sok pénz kell, s ennek banki hitelként vagy lobbisták adományaként való megszerzésével a pártok önkéntesen is a nyakukba veszik a „pénzpórázt”. Pedig már annyira csalódott a magyarság, hogy csak egy kizárólag erkölcsös és közismerten nemzethű, kicsi létszámú ál-párt adhat önszerveződési mintát a népnek és esélyt a Nemzettől elrabolt közhatalom visszaszerzésére! Újabb hagyományos pártot tehát csak önérdek hoz létre, de erkölcsi mintaként jelentkező nemzetépítőkből „igazságpártot” a Nemzet!

A Nemzet ugyanis az én felfogásom szerint: a legmagasabb szintű lelki és tudati összetartozás, cselekvő (tehát önvédelmi) közössége. (Amely gyökere múltba vész, s koronája az égbe visz.)

A közhatalom mai bitorlói ugyanis nem akarják tudomásul venni, hogy egy-egy nemzedék nem dönthet se a jövő generációk kárára, se az őseink nehezen kicsiszolt alkotmányossága ellenében.

Sokszor felmerül az a kérdés is a nemzetpolitikai klub működése, vitái kapcsán, hogy: Érdemes-e szavazni bármely mai pártra, melyet – piramis-szerű – felépítése: le is leplez számunkra?

Milyen is az a hűbéri piramis? (Ehhez a diák között egy szemléltető ábra is van!)

A nyugati gondolkodás ma is a „hűbéri piramis” mentén gondolkodik, s a pénzmachinációs bankár- háttérhatalom ez alapján alakíttatta ki a számára oly kedvező pártdemokráciát. A pártpiramis vagy az állam csúcsán lévő kevés számú vezetőt ugyanis könnyebb pénzpórázra venni, mintha a teljes társadalommal vagy a teljes párttagsággal tennék. Így a piramis csúcsán elhelyezkedő vezetésbe épülnek be a karrieristák, ide törekszenek az ügynökök, sőt a lobbisták is. Lásd a pufajkás szovjet ügynök Horn Gyula, vagy a MAZSIHISZES Szegedi Csanád. Sőt a Medgyesi Péter (D 209-es) is, bár neki egyéb feladatai mellett voltak komoly botlási is, amit azonban a ’politikai-színház’ ma is díjaz.

A következő szintje a piramisnak a jól fizetett párt, vagy akár állami adminisztráció is, ahol az ügyek többsége eldől, hisz ők az ún. „bevált szakértők”. Erre példa az állam szintjén az ún. privatizációs szakértők károkozásai, amikor a teljes élelmiszer-feldolgozó iparunkat felszámolták, vagy akár pártszinten a MIÉP vezetőjének egykori szertője, kinek szakértelmét állítólag lehetetlen volt megkérdőjelezni. Szerintem e szinten volt Gyurcsány, Bajnai, sőt a miniszterelnöki poszt előtt és után még Medgyesi is ide csúszott vissza, bár neki (mint D 209-nek) egyéb megbízása is volt és van.

A piramis következő szintje a középvezetőké, akik felfelé nyalnak, s lefelé taposnak. Ez a szint a karrieristák tartalékfészke, ahonnan felfelé nemigen megy információ csak lefelé a „parancs”; E szinteken persze a hitelesség látszata miatt lehetnek olyanok, akik Sztálin szóhasználata szerint „hasznos idióták”, akik látványos módon hitelesítik a hiteltelen pártot, vagy a hazugságállamot.

S végül a hűbéri piramis alján található a legnépesebb tábor, amely ha államról beszélünk: akkor az Istenadta Nép, ha pedig pártról: akkor a megtévesztett tagság. Ők ugyanis valóban azt hiszik, hogy van szavuk a pártban, sőt mint szavazópolgárok el is döntik, hogy ki legyen a következő négy évben hatalmon. A nép/párttagság tehát a többnyire tisztességes tömeg, amely azt hiszi, hogy az ország vezetői a nemzeti közjót szolgálják. Ők azonban nem veszik észre, hogy olyan szinten van ezáltal megosztva minden nemzet, hogy vidáman uralkodnak rajtunk a pártpolitikusok, akik persze nem elsősorban a közjót, hanem elsősorban a magánérdekeiket, másodsorban a párt ún. részérdekeit, s csak harmadsorban a választók egy részének az érdekeit képviselik. Ez nem is csoda, hiszen a PÁRT egy latin szó és RÉSZT jelent, tehát a pártérdek magyarul részérdek.

Ezzel szemben áll a szkíta őseink mellérendelő rendszere.

A magyarság nem a hűbériség rendszerében élt, mert nálunk nem csak hűséget kellett fogadni a hűbérúrnak, de kizárólag érdemek alapján válhatott jogosulttá bárki: birtokra, vagy bármilyen előjogra. Sőt előjogokkal és birtokkal a kötelezettsége is megváltozott, s annak arányában megnőtt. Ez hívták őseink a jogok és kötelezettségek egyensúlyának.

Szabad magyarok és hunok nem voltak soha alattvalók, mert az ősi rend ezt nem ismerte. Igaz, volt katonai fegyelem amikor a véres kardot körbe hordozták, de békeidőben és a hétköznapi életben nem voltak alárendeltek, csak a hadban. S ott is a maguk választotta tizedes, vagy hadnagy: bajtárs. Az ősi rendben csak a hadi vezetők, így a fővezér a gyula tisztsége volt az, amit választással oldottak meg, mert ott nem volt mindegy, hogy kire bízzák a saját és az egész nemzet életét. Békeidőben azonban nem volt sürgős választani vezetőt, így a főfejedelem (kende vagy kündü) választódott ki azok közül, akik az ég és a föld közötti kapcsolat létrehozására alkalmasok voltak, s ennek számtalan jelét is adták, az idők során. A sok évezredes szokásjog tehát nem ismerte az alattvaló fogalmát, így ma ennek a lenyomata az, hogy nem állunk be senki mögé, egymás mellé azonban IGEN!

Ráadásul az ősnyelv birtokosaiként – amely nem alá-fölérendelő, hanem mellérendelő –, így ettől nem is tudtunk szerencsére megválni, bár sokan gondolják hibásan, valamiféle összeférhetetlenségnek. Szerintem nem küzdeni kellene ez ellen, hanem felismerve és átgondolva hasznosítani a jövőben. Ez ugyanis ősi örökségünk. Ha tudunk róla, akkor nem káros, sőt a közösségért való alázatra, bátorságra és együttműködő tettekre nevel minket.

A nyugati alá-fölérendelő nyelvek és gondolkodás miatt kialakult hűbéri piramis csúcsán az ÖNZŐ vezetőket ugyanis lehet zsarolni, megfélemlíteni, korrumpálni, s így azok a népek ezt már régen megszokták. Sőt azok a népek át is vették a liberalizmust, tehát az „önzés szabadságát” így nem nagyon szenvednek tőle. Mi magyarok azonban ezt nem vagyunk képesek megszokni, mert számunkra a lelkünkben élő igazság a legfőbb törvény, s ha nem az igazság működését tapasztaljuk magunk körül, akkor nem tudatosan ugyan, de rossz a közérzetünk tőle. Ezért ha egy mozgalomnak, vagy államnak korona a csúcsa - tehát körszerkezetű - úgy minden tagja mellérendelt lesz. Akkor önszerveződő közösségeinknek nem kell a mai médiamanipulációs választás, csak ott helyben, ahol az nem manipulálható és mindenki ismer mindenkit. Országos szinten viszont a nemzetépítésben eltöltött idők során kiválasztódott és érdemekkel bíró alkalmasok közül isteni akarattal lehet kisorsolni a közjót akaró vezetőket. A Nemzet legalsó szintjein – ahol még ismerik egymást az emberek – tehát pl. a tizedeknél, amelyek mai szóhasználattal kisközösségek, minden további nélkül lehet gyulát, tehát operatív vezetőt választani, de feltétlenül szükséges ott is, hogy legyen a csapatban egy őrző (Kende), aki az értékrend felett tartja a felügyeletet. Ez a személy lehetőleg a kisközösség, vagy tized köztiszteletben álló, erkölcsös megalapítója legyen!

A mi NEMZETÉPÍTŐ NÉPMOZGALMUNK valójában egy KÖZKERÉK, amely a nemzetépítés „misszionáriusait” jelenti, s nem kíván párttá alakulni, sem feladni a közjó iránti céljait. Sokszor megkaptuk a vádat, hogy párttá akarunk alakulni, de ez nem igaz. Soha nem párt akartunk lenni, de pártolói és építői vagyunk annak a Nemzetnek, amely évszázadokon át képes volt minden nyomás ellenére megőrizni a magyar alkotmányos berendezkedését. Mi magyarok soha nem lázadók voltunk, csak az igazságot, a bevált alkotmányunkat akartuk megvédeni a betolakodók és a ránk telepedett idegen uralkodókkal szemben. Azt viszont ma már világosan látjuk, hogy a mai pártdemokrácia keretein belül szükség van egy nem részérdeket képviselő pártra, mely mintaként szolgál majd az önzés szabadságát sajnos elfogadó népnek a nemzeti önszerveződéséhez. Ehhez ajánlja fel a Magyarok Szövetsége – Nemzetépítő Népmozgalom a „Bölcsek Tanácsát”, amelynek a tagjai soha nem voltak ügynökök, pártelkötelezettek, harácsolók. Viszont tudósok és tisztességes magyarok, akik így kiválasztódva vállalják, hogy az alulról szerveződően kialakított megyei követek közül a saját listájukon bejutatják az Országgyűlés (valójában csak alsóház) tagjai sorába, sőt a működésük ellenőrzését elvégzik a mandátum időszaka alatt. Teszik ezt alázattal, minden tiszteletdíj vagy egyéb juttatás nélkül, mert tudják: az igazságot ma nem képviselheti senki ott, hiszen az ismert „pénzpóráz” megregulázza a legtisztességesebb pártképviselőket is.

Az MSZ-NN közkerék szerepe azért jelentős, mert önkénteseink (akik ugye NEMZET-PÁRTOLÓK) ott vannak minden egyéni választókerületben, képesek a többi nemzeti erővel összekapaszkodva hiteles személyeket a választási küzdelembe bevonni, s így - optimálisan minden településen - legalább egy olyan kisközösséget alkotni, akik „pénzpóráz” veszélye nélkül képesek a szeretet jegyében képviselni és óvni az össznemzeti érdekeket.

Ezen kisközösségek megyei gyűlései a saját döntésük szerint választanak, vagy sorsolnak 1-1 helyben elismert, hiteles követet a Bölcsek Tanácsának önkéntes tagjaiból alakult „párt” listájára. A Bölcsek „minta-pártja” pedig 10-12 kiválasztódott fő, de évenként újra sorsolt vezetőkel, mert ők olyan tudós emberek, akik valóban mintaként állíthatók a Nemzet elé.

Ez a 10-12 erkölcsileg kikezdhetetlen „Bölcs” fogja igazán leleplezni a pártokat és a hamis demokráciát, hiszen nem vállalnak sem képviselői, sem más pozíciót a jelenlegi hatalmi struktúrában, pedig az összes párt vezetői mind ott ülnek az Országgyűlésben. Ők azonban a nemzetszolgálat alázatával csak ellenőrzik a listájukon szereplő képviselőket, s ha azok nem tartják a választóknak tett ígéretüket, vagy erkölcstelen módon szavaznak, úgy vissza fogják rendelni a tisztességes követeket, akik belátják ha hibáztak, ezért lemondanak.

A választások kapcsán persze fel kell készülnünk arra, hogy nem a kevésszámú nemzeti szavazó fogja a képviselői helyeket biztosítani az alulról szerveződő megyei követeknek, hanem az a tömeg, amelyet sokáig megtévesztettek ugyan a pártok, de ma már látja, hogy nincs bal és jobb, hanem tisztesség és tisztességtelenség van, s így a hazudozó és saját hasznukra dolgozó pártpolitikai erők ellen fog majd szavazni. Hogy mennyien az attól függ, képesek leszünk-e minden egyes faluban megtalálni a közismert és hiteles szószólóinkat.

Lássuk be, hogy konzumidiótává alázott és részben elkényelmesített, de a „fülkében még bátor” és az erkölcstelenség ellen buzgón szavazó tömeg fog eldönteni mindent, s nem a Szent Korona egyelő jogú és kötelezettségű tagjai, mert mi kevesen vagyunk.

A mi népmozgalmunk igazi ereje az, hogy nincs „bebetonozható” alá-fölé rendelés, van viszont bevált nemzeti értékrend, mely megtartott minket, s nyelvünket évezredeken át.

Ám kötelezettségünk, hogy akivel csak lehet meg kell értetni, hogy legitim Országgyűlés a Nemzet 44 vármegyei követéből áll, s a többi képviselő csak a pártokráciát képviseli, s nem a népet! Ezek a követek megkapják a vármegye követi utasítását, maguk is kidolgoznak abból egy komoly képviselői programot, s „Bölcsek” Becsületbírósága naponta fogja ellenőrizni a munkájukat. A Bölcsek Tanácsának a másik nagy feladata az ún. alternatív pártminta, amely „apostoli feladatokat jelent”, hiszen ahogy járják az országot, megmutatják, hogy lehet erkölcsös a pártpolitika, amit eddig nem láttunk a piramis szerkezetű pártoktól.

Ahogy a frakció megalakul azonnal mellérendelésbe kerül a „Bölcsek Pártjával” s így a két intézmény mellérendelésben lesz, de ha a Szent Korona értékrendet megsérti bárki, úgy a másik által (ügyesen) visszahívható! Tehát ne feledkezzünk meg a székely rafinériáról, hiszen ennek az elképzelésnek lényege Mátyás király egyik meséjéből ered: alakítunk is pártot meg nem is!

Azzal, hogy az „elnököt” határozott időre sorsolják, senkinek nem lesz esélye kiépíteni az ún. „pártvezetést” a saját köréből, így minden „Bölcs apostol” egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel működik! Csak közismert és tisztelt személyek adhatnak, alternatívát a választási aljassággal szemben, s a megyei követeket is ugyanúgy kötik az alkotmányos evidenciák!

Ebben a megoldásban, végre megszűnne a Lenin-féle demokratikus centralizmus uralma, s nincs lehetőség arra, hogy bárki eltérítse ezt az igaz és közjót akaró mozgalmat. Ne feledd! Minden nemzeti-KÖZKERÉK pártolótag egyben misszionárius, és minden Bölcs a nemzet apostola.

Ők pótolják a jövőben is a nemzeti tudáshiányt, derűt és szeretetet akarnak sugározni, szervezik a mozgalmat, de mindenki egyaránt csak önkéntes, ezért senki se várhat, semmi ellenszolgáltatást!

A párt nem ígérget, nem mocskolja a többi pártot, nem magát fényezi : de MEGVALÓSÍT!

• * A Szent Korona állama ugyanis minden magyar családnak vissza fogja juttatni az elrabolt közvagyonból neki járó részt!

• * Ez kb. családonként 6-10 millió forint!

• * Ám teljes ereje csak akkor lesz hozzá, ha visszakerül a főhatalomba,

• * vagyis, ha a Nemzetépítő Népmozgalom jelöltjei kapják az OGY alsóházi 2/3-os többséget!

Így készüljön a 2018-as VÁLASZTÁSOKRA minden jó magyar!

Szerkesztői hozzászólás:
Dr. Bene Gábor honfitársam a következőt kérte tőlem: " A csatolmányt csak akkor tedd ki ha egyet is értesz vele! "

Nos többszöri olvasás után sem értettem miért csak nekem szólna ez az írás. Ezért úgy döntöttem, hogy mégis megjelentetem az írást mivel úgy értékeltem, hogy ez egy felhívásféle a 2018-as választásokra illetve a változtatásokra. Azt azonnal leszögezem, hogy honlapunk továbbra sem támogat pártokat és nem is jelentet meg tőlük toborzásra hívó vagy hízelgő írásokat, itt viszont a szerző meg is erősíti, hogy nem pártban gondolkodnak és olvasva gondolatait szerintem sem hajlik abban az irányban. Úgy gondoltam erről nem csak nekem kell tudni, inkább nemzetünknek attól függetlenül, hogy én valójában egyetértek e vagy sem itt a távoli északon.
- De ha már az egyetértésről van szó azt is megírom, hogy az itt leírtakkal nagyjából (75%) egyet is értek kisebb aggályokkal vagy inkább toldalékokkal.
Bene Gábor honfitársunk említi Géczi Gábor állítását, hogy gyávák vagyunk és lusták. majd megkérdi igaz lehet-e ez. Nos ezen a kérdésen érdemes lenne tovább menni, mert merem hinni azt, hogy G. Gábor-bátyánk nem teljesen alaptalanul mondhatott ilyen súlyos "vádat" ránk. Énszerintem a gyávaság nem a legmegfelelőbb minősítés ránk inkább jobban a közömbösség, a napi harc a megélhetőségért, az egoizmus kialakulása, a mással és másokkal való nemtörődömség lehet az ami elragadta a többségünket az igazi értékektől, a nemzetünkhöz való ragaszkodó szeretettől. Ez az a " rákfene " ami pusztít bennünket ami nagyon is régen kitervelten bedobott métely a magyarságunk megrontására amivel ellenségeskedésre "nevelték nevelik" nemzetünk jó részét. Mint Bogár László is nagyon helyesen említi, hogy " Bizalmi válság van ". - Igen. Nem merünk már bízni senkiben, többnyire abból indulunk ki, hogy mindenki ellenség, (ezt is akarták az ellenségeink) de azzal viszont nem értek egyet, hogy az alázat hiánya lenne egyik nagy bajunk. Ha a "nemzetünk a pártok miatt hullt darabokra" (amivel én is egyetértek) akkor most nem alázatra lenne legnagyobb szükségünk, hanem inkább az engedetlenségre a minket tipró hatalmaskodók irányába. De, hogy ezt feltudjuk vállalni ahhoz kell, hogy legyen előttünk már olyan látható igaz út ami ha távoli is de tudjuk az kivezet majd minket a sötétségből és a gyűlöletből.
A szerző világosan tárja elénk a " Hűbéri piramist " amire épült és épül ma is a hatalmi diktatúráink ott csonka-honban, de akár mondhatjuk az egész világon. Azokat a sorokat ahol a piramisról ír, jól át kell rágnia nemzetünknek, hogy ráébredjünk annak romboló hatásaira és ezen tudásunk alapján tudjuk majd értékelni azt amit Bene Gábor leírt a szittya őseink mellérendelő rendszeréről is. " Szabad magyarok és hunok nem voltak soha alattvalók, mert az ősi rend ezt nem ismerte ".

Továbbá ha már véleményezni merészelem az írást, ott is hiányolok, egy kis kitérőt azzal kapcsolatban, hogy; idézek B Gábortól:

" Ezért ha egy mozgalomnak, vagy államnak korona a csúcsa - tehát körszerkezetű - úgy minden tagja mellérendelt lesz. "

Azt szeretném ha a mellérendelt gyakorlati alkalmazást mindenben és mindenhol alkalmaznánk és gyakorolnánk, hogy visszajuthassunk oda ahol még nem létezett a magyarság számára az olyan megkülönböztetés mint amit a Habsburgok ránk-erőszakoltak és most már szinte zsigereinkben él és abban a tudatban nevelkedtünk - nevelkedünk, hogy ez így van rendjén és ez lenne egyfajta " tiszteletadás " módja mások irányába, pedig dehogy van ez így. Hogy érthetőbb legyek miről "papolok" pontosabban itt a "maga", Ön, és hasonló formába helyezendő "elvárt" megkülönböztetésekre gondolok. Az érthetőség kedvéért álljon itt egy jó példa amit már nem tudom kitől is kaptam de megőriztem mert kiválóan példázza azt, hogy ez a ránk-erőltetett "magázási" forma nem magyarnak való.

" Magázva vagy tegezve?

A főnök aggódik a beosztottja miatt, mert 12:00-kor mindig elmegy valahová, 14:00-kor megérkezik, és újra leül dolgozni. Felbérel egy detektívet, hogy kiderítse, mit csinál közben. A nyomozó másnap jelenti:

- János ismét elhagyta az irodát, beszállt a kocsijába, a házához hajtott és bent lepihent. Utána megebédelt a hűtőjében talált ételből, és lefeküdt a feleségével, ezután elszívott egyet a legjobb szivarjai közül, és visszajött dolgozni.

- Én már azt hittem valami baj van. Ez nagyon egészséges!
- Nos, megengedi, hogy tegezzem?
- Természetesen.
Akkor elmondanám még egyszer:

- János elhagyta az irodát, beszállt a kocsidba, a házadhoz hajtott és bent lepihent. Utána megebédelt a hűtődben talált ételből és lefeküdt a feleségeddel, ezután elszívott egyet a legjobb szivarjaid közül, és visszajött dolgozni. "

Próbáljunk meg visszatérni oda amikor még másoknak is ugyan úgy szóltunk mit Teremtőnkhöz. Miért várnám én el TŐLED, hogy magázzál amikor Teremtőnket tegezed? Hiszen nem úgy szóltunk szólunk neki, hogy Jöjjön el az Ön vagy Maga országa... - hanem a legnagyobb egyszerűséggel azt kértük - kérjük tőle, hogy jöjjön el a TE országod.. vagy legyen meg a TE akaratod... és nem a maga vagy az Ön akarata és így tovább.

Szeretettel: >Zoli<