A zárt beágyazás egy működő folyamaton belül elindított és megállított folyamat. Pl. kerékpárral fékezni, elkezdeni kanyarodni, abba hagyni a kanyarodást de folytatni a fékezést.

A nyitott beágyazás egy működő folyamaton belül elindított folyamat, amely a korábban elindított folyamat megállítása után is tovább működik. Pl. kerékpárral fékezni, elkezdeni kanyarodni, abba hagyni a fékezést de folytatni a kanyarodást.

A testedzést, például, betudom ágyazni az 5-kiló súly leadásba, és az 5-kiló súly leadást betudom ágyazni az egészség ápolásba. De mi történik a vállalkozás vezérlésével ha, például, továbbra is akarok sportolni - mert szeretek sportolni -, de föladtam az 5-kiló súly leadását, viszont elkezdek diétázni, de csak azért mert egészséges?

A beágyazásnál arra kell ügyelni hogy ki ne maradjon egy logikus célpont. Pl. hibás a testedzést célpontok nélkül beágyazni az egészség ápolásba, mert a testedzést ebben az esetben semmi sem szabályozza; nincs se kezdete se vége. A logikus sorrend a testedzés elindítása, a testedzés, a testedzés megállítása (ami lehet egyben a pihenés elindítása), a pihenés, a pihenés megállítása (ami lehet egyben az étkezés elindítása), az étkezés, az étkezés megállítása... stb.

"Nyitott" beágyazás

Célpont űzésbe

• Átmegyek a domb tetejéről a szembelévő domb tetejére (célpontot űzök)
  • Terepet járok (folyamatot működtetek)
    • Lemegyek a domb tetejéről a völgybe (célpontot űzök)
      • Haladok egyenesen lefelé (folyamatot működtetek)
        • A szakadékhoz érve (célpont)
          • Kanyarodok balra - de még mindig lefelé (folyamatot működtetek)
            • A völgybe érve sík terepen - de tovább kanyarodva - megyek a másik domb emelkedőjéig (célpontot űzök)
            • Megyek - még mindig kanyarodva - fölfelé (folyamatot működtetek)
            • A kapaszkodó kiegyenesedésénél (célpont)
    • Egyenesen megyek föl a domb tetejére (célpontot űzök)
• Eredmény: Átmentem a domb tetejéről a szembelévő domb tetejére (célpontot űztem)

Folyamat működtetésbe

• Járom a természetet (folyamatot működtetek)
  • Átmegyek a domb tetejéről a szembelévő domb tetejére (célpontot űzök)
    • Terepet járok (folyamatot működtetek)
      • Lemegyek a domb tetejéről a völgybe (célpontot űzök)
        • Haladok egyenesen lefelé (folyamatot működtetek)
          • A szakadékhoz érve (célpont)
            • Kanyarodok balra (folyamatot működtetek)
      • A völgy sík terepének kezdete (célpont)
      • Haladok még mindig kanyarodva de már nem lefelé (folyamatot működtetek)
      • A másik domb kapaszkodójának töve (célpont)
      • Haladok fölfelé de még mindig kanyarodva (folyamatot működtetek)
      • A kapaszkodó kiegyenesedése (célpont)
      • Haladok fölfelé de innen kezdve egyenesen (folyamatot működtetek)
      • A domb teteje (célpont)
      • Megállok (célpontot űzök)
• Eredmény: Jártam a természetet (folyamatot működtettem)

Kiegészítő jegyzet:

Nemrég említettem máshol (Anyanyelvünk szerepe... továbbá) hogy a szavak a fogalmak nevei. Ezekkel a kis egyszerű címkékkel azért tudjuk a legbonyolultabb fogalmak közti viszonyokat is fontolgatni, mert a szavaknál sokkal terjedelmesebb és bonyolultabb fogalmak "egybe vannak csomagolva". A szavak mindenestül előidézik ezeket a millió és millió egymásba font tényezőket, de csak egyetlenegy "labda"-ként terhelik meg a gondolkozás zsonglőrködését. Mivel hogy csak egy néhány tényezőt tudunk egyszerre latolgatni, képtelenek lennénk gondolkozni nyelv és az efféle elemes (modulusos) adatszerkesztés nélkül.

Ha jól értem a számítástechnika programozás alapelveit, ma már azok is az elemes szerkesztést tükrözik. Óriási munkamenetet tudnak előhívni egyetlenegy parancsszóval. Ez nem azt jelenti hogy egy program nem működne másfajta szerkesztési sablonok szerint: Ha a parancsok jó helyen vannak leadva, jó helyre vannak küldve és ott fogadásra-kész "teljesítőkre" találnak, ugyanazt az eredményt termelnék ki. Sőt, általában kevesebb munkával. A baj csak az hogy az efféle "nagy tál spagetti" programokon lehetetlen eligazodni. Ahol, például, egy munkamenet nem terv szerint teljesít vagy ha változtatni kell rajta, ott egy "ahogy esik úgy puffan" munkamenet ok-okozó viszonyait gyakorlatilag lehetetlen követni. Ezért fontos a munkamenetek függetlenségének szigorú betartása és határai megjelölése. (Az elemes szerkesztés másképp is előnyös - és hátrányos is - de arra itt nem érdemes kitérni.)

Ezt a kis bevezetőt azért írtam le mert egy vállalkozás - akár csak a gondolkozás (különben az is egy vállalkozás) meg a programozás - is munkamenet, melybe egy vagy több munkamenet lehet beágyazva, melyekbe szintén egy vagy több, további munkamenet lehet beágyazva, stb. ahogy mélyül a részletezés.

Vállalkozásokban a függetlenség betartása abból áll hogy minden munkamenetet önállóra tervezünk. Ez az ismérv nem is okoz nagyobb nehézséget ha minden munkamenet ki lett dolgozva és ki lett próbálva - valóságban vagy valószerű gyakorlatban - elejétől végéig. A második ismérv viszont sok fejvakarásért felelős: A munkamenetek közti határok jelzőtábláit még a tapasztalt tervezők is sokszor elfelejtik kitűzni a bonyolultabb vállalkozások megtervezése során. Mivel hogy a folyamatok semmi jelzést sem tartalmaznak, mindenkinek azt tanácsolom hogy, amikor csak lehet, folyamat működtetéseket csak célpont űzések közé ágyazzanak be, még akkor is ha az fölöslegesnek tűnik, mert így biztosak lehetnek hogy meglesz a jelzőtábla, azaz, a beágyazott folyamat elindító és a megállító célpontja. Pl. Könnyű elvileg beágyazni az egészség-gondozásba a testedzést meg a tisztálkodást (mind a három folyamat), de, például, mi indítja el a testedzést és mi állítja meg? Ezen beágyazással ha a testedzés véletlenül el is indul - pl. külső okozó -, akkor vagy karambolozik a tisztálkodással - ha az folyamatban van - vagy meg sem áll az összeroskadásig - de valószínű hogy el sem indul. Ez egy olyan helyzet ahol valaki valakibe ütközik vagy valakire vár hogy elkezdhesse munkáját, nem tudván hogy az előtte lévő még el sem kezdte dolgát. (A "külső okozó" fogalom fejtegetésére itt nem akarok kitérni; a Világegyetemet alkotó kölcsönhatásokról Grandpierre K. Endre is írt már bőségesen.)

Régi mondás: Egy munkamenet sohasem olyan amilyent akartunk; legföljebb olyan amilyent megterveztünk. És, a hibás munkamenet nem azért veszedelmes mert kudarcba fulladhat, hanem azért mert sikerülhet. Ezért megy ki a főmérnök a hídépítés helyszínére; ezért megy ki a parancsnok a csatatérre.

* * *

A munkamenetek összjátékának "jóhangzása" a "karmester" tehetségétől függ.

Vissza az igába, a szerelősorra

A részletezés mellőzésével leegyszerűsítettük a szerelősor minden beágyazott munkáját egy, a 10.c. pontban egybefoglalt, "Pántot szerelsz ládára" folyamat működtetésre. Ezután ágyazzuk be ezt a folyamat működtetést fokozatosan magasabb szintű munkamenetekbe.

Ágyazzuk be a 10.c folyamat működtetést egy magasabb szintű (11.) célpont űzésbe

11.

• A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
  • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)

Ágyazzuk be a 11. célpont űzést egy magasabb szintű (12.) folyamat működtetésbe, melyet egy célponttal megállítunk.

12.

• Szerelősoron dolgozol (folyamatot működtetsz)
  • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
    • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
  • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
    • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
  • stb.
• Dél (célpont)

Ágyazzuk be a 12. folyamat működtetést két másik folyamat működtetéssel együtt egy magasabb szintű (13.) célpont űzésbe.

13.

• Ledolgozol egy munkanapot (célpontot űzöl)
  • Szerelősoron dolgozol (folyamatot működtetsz)
    • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
      • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
      • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • stb.
  • Dél (célpont)
  • Ebédelsz (folyamatot működtetsz)
  • 13:00-óra (célpont)
  • Szerelősort javítasz (folyamatot működtetsz)
• 16:00-ora (célpont)

Ebben az esetben, 16:00-orakor elérted célpontodat, ledolgoztál egy munkanapot függetlenül attól hogy megjavítottad-e a szerelősort vagy sem, vagy hogy mikor fejezted be a javítást - ha befejezted. Munkanapodat 16:00-órakor dolgoztad le.

Most nézzük meg ugyanazt, de alakítsuk át a második folyamat működtetést (Ebédelsz) célpont űzésre (13.a)

13.a.

• Ledolgozol egy munkanapot (célpontot űzöl)
  • Szerelősoron dolgozol (folyamatot működtetsz)
    • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
      • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
      • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • stb.
  • Dél (célpont)
  • Megeszed ebédedet (célpontot űzöl)
  • Szerelősort javítasz (folyamatot működtetsz)
• 16:00-ora (célpont)

Itt a "Szerelősort javítasz" folyamat működtetést az (a célpont) indítja el hogy megetted ebédedet. Ha 12:45-re már megetted az ebédedet, hamarabb kezded a szerelősor javítást. Ha csak 13:15-re etted meg ebédedet, később. Munkanapodat mindenképp 16:00-órakor dolgoztad le.

Ezután nézzük meg a 13. célpont űzést, de a harmadik folyamat működtetés (Szerelősort javítasz) helyett célpont űzéssel befejezve (13.b)

13.b.

• Ledolgozol egy munkanapot (célpontot űzöl)
  • Szerelősoron dolgozol (folyamatot működtetsz)
    • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
      • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
      • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • stb.
  • Dél (célpont)
  • Ebédelsz (folyamatot működtetsz)
  • 13:00-óra (célpont)
  • Megjavítod a szerelősort (célpontot űzöl)

Amikor megjavítottad a szerelősort, elérted célpontodat, ledolgoztál egy munkanapot, függetlenül attól hogy mikor fejezted be a munkát. Munkanapodat a szerelősor megjavításakor dolgoztad le.

Végül is, nézzük meg a 13. célpont űzést, de alakítsuk át a második és a harmadik folyamat működtetést célpont űzésekre (13.c)

13.c.

• Ledolgozol egy munkanapot (célpontot űzöl)
  • Szerelősoron dolgozol (folyamatot működtetsz)
    • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
      • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • A szerelősoron jövő ládára fölszerelsz egy pántot (célpontot űzöl)
      • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • stb.
  • Dél (célpont)
  • Megeszed ebédedet (célpontot űzöl)
  • Megjavítod a szerelősort (célpontot űzöl)

Amikor megjavítottad a szerelősort, elérted célpontodat, ledolgoztál egy munkanapot, függetlenül attól hogy mennyi időt töltöttél étkezéssel vagy szerelősor javítással. Munkanapodat a szerelősor megjavításakor dolgoztad le. Ha 5 perc alatt bevágtad szendvicsedet és 10 perc alatt megjavítottad a szerelősort, akkor 12:15-kor dolgoztad le munkanapodat. Ha 2 óráig rágcsáltad ebédedet és 10:00 órába tartott megjavítani a szerelősort, akkor éjfél-tájban dolgoztad le munkanapodat.

Még egy elv

A célpont űzés meghatározott munka-eredményre alkalmas. A folyamat működtetés meghatározott munka-mennyiségre alkalmas.

A rossz példa is jó példa

• Elmegyek a kocsmába (célpontot űzök) Elindítja a tanulmányozást
  • Tanulmányozom az odajutás lehetőségeit (folyamatot működtetek)
    • Fölértékelem az odagyalogolást (célpontot űzök) Elindítja a gyalogolás fontolgatást
      • Fontolgatom a kocsmába gyalogolást (folyamatot működtetek)
        • Eldöntöm, jó-e az idő a gyalogolásra (célpontot űzök) Megállíthatja a gyalogolás fontolgatást
        • Eldöntöm, messze van-e gyalog menni (célpontot űzök) Megállíthatja a gyalogolás fontolgatást
        • Eldöntöm, kedvem van-e gyalog menni (célpontot űzök) Megállíthatja a gyalogolás fontolgatást
          • Gondolkodom más megfontolni valókon (folyamatot működtetek)
        • Kifogytam megfontolni valókból (célpont) Megállítja a gondolkodást megfontolni valókon és elindítja a mérlegelést
          • Mérlegelem döntéseimet (folyamatot működtetek)
      • A mérleg az odagyalogolás ellen billen (célpont) Megállítja a mérlegelést és a gyalogolás fontolgatást
    • Fölértékelem az odakerékpározást (célpontot űzök) Elindítja a kerékpározás fontolgatást
      • Fontolgatom a kocsmába kerékpározást (folyamatot működtetek)

        • Eldöntöm, jó-e az idő a kerékpározásra (célpontot űzök) Megállíthatja a kerékpározás fontolgatást

        • Eldöntöm, messze van-e kerékpárral (célpontot űzök) Megállíthatja a kerékpározás fontolgatást
        • Eldöntöm, kedvem van-e kerékpározni (célpontot űzök) Megállíthatja a kerékpározás fontolgatást
          • Gondolkodom más megfontolni valókról (folyamatot működtetek)
        • Kifogytam megfontolni valókból (célpont) Megállítja a gondolkodást megfontolni valókon és elindítja a mérlegelést
          • Mérlegelem döntéseimet (folyamatot működtetek)
  • Eldöntöm hogy kerékpárral megyek-e (célpontot űzök) Megállítja a mérlegelést, a kerékpározás fontolgatást, és a tanulmányozást
  • Kitolom a kerékpárt a színből (célpontot űzök) Elindítja a kerékpározást
  • Kerékpározok (folyamatot működtetek)
    • Fölülök a kerékpárra (célpontot űzök) Elindítja a tekerést
    • Tekerek a kocsma felé (folyamatot működtetek)
      • A mellékutca sarka (célpont) Elindítja a kanyarodást
        • Kanyarodok (folyamatot működtetek)
      • A mellékutca egyenes szakaszának kezdete (célpont) Megállítja a kanyarodást
    • Kocsma előtt (célpont) Megállítja a tekerést és elindítja a fékezést
      • Fékezek (folyamatot működtetek)
    • Megállítom a kerékpárt (célpontot űzök) Megállítja a fékezést
    • Leszállok a kerékpárról (célpontot űzök) Megállítja a kerékpározást
  • Falnak támasztom a kerékpárt (célpontot űzök)
  • Bemegyek a kocsmába (célpontot űzök)
• Eredmény: Elmentem a kocsmába (célpontot űztem)

Ugyanaz a munka de csak célpont űzésekkel

• Elmegyek a kocsmába
  • Fölértékelem az odagyalogolást
    • Eldöntöm, jó-e az idő a gyalogolásra
    • Eldöntöm, messze van-e gyalog menni
    • Eldöntöm, kedvem van-e gyalog menni
  • Eldöntöm, odagyalogolok-e
  • Fölértékelem az odakerékpározást
    • Eldöntöm, jó-e az idő a kerékpározásra
    • Eldöntöm, messze van-e kerékpárral
    • Eldöntöm, kedvem van-e kerékpározni
  • Eldöntöm, odakerékpározok-e
  • Kitolom a kerékpárt a színből
• Fölülök a kerékpárra
  • A kocsmáig kerékpározok
  • Megállítom a kerékpárt
  • Leszállok a kerékpárról
  • Falnak támasztom a kerékpárt
  • Bemegyek a kocsmába
• Eredmény: Elmentem a kocsmába

Ugyanaz a munka de csak folyamat működtetésekkel

• Megszomjaztam (célpont) Elindítja a kocsmában lét tanulmányozást
  • Tanulmányozom a kocsmába jutást (folyamatot működtetek)
    • Gyalog ötlet (célpont) Elindítja a gyalogolás fontolgatást
    • Fontolgatom a kocsmába gyalogolást (folyamatot működtetek)
      • Időjárás jut eszembe (célpont) Megállíthatja a gyalogolás fontolgatást
      • 3 km távolság jut eszembe (célpont) Megállíthatja a gyalogolás fontolgatást
      • Kedvem jut eszembe (célpont) Megállíthatja a gyalogolás fontolgatást
      • Kifogytam hirtelen megfontolni valókból (célpont) Elindítja a gondolkodást más megfontolni valókon
        • Gondolkodom más megfontolni valókon (folyamatot működtetek)
      • Kifogytam megfontolni valókból (célpont) Elindítja mérlegelést
        • Mérlegelem döntéseimet (folyamatot működtetek)
    • A mérleg az odagyalogolás ellen billen (célpont) Megállítja a mérlegelést és a gyalogolás fontolgatást
    • Kerékpár ötlet (célpont) Elindítja a kerékpározás fontolgatást
    • Fontolgatom a kocsmába kerékpározást (folyamatot működtetek)
      • Időjárás jut eszembe (célpont) Megállíthatja a kerékpározás fontolgatást
      • 3 km távolság jut eszembe (célpont) Megállíthatja a kerékpározás fontolgatást
      • Kedvem jut eszembe (célpont) Megállíthatja a kerékpározás fontolgatást
      • Kifogytam hirtelen megfontolni valókból (célpont) Elindítja a gondolkodást más megfontolni valókon
        • Gondolkodom más megfontolni valókon (folyamatot működtetek)
      • Kifogytam megfontolni valókból (célpont) Megállítja a gondolkodást más megfontolni valókon és elindítja mérlegelést
        • Mérlegelem döntéseimet (folyamatot működtetek)
  • A mérleg az odakerékpározásra billen (célpont) Megállítja a mérlegelést, a kerékpározás fontolgatást és a tanulmányozást, és elindítja a kerékpározást
  • Kerékpározok (folyamatot működtetek)
  • Szín (célpont) Elindítja a kerékpár kitolást
    • Tolom a kerékpárt (folyamatot működtetek)
  • Kint van a kerékpár (célpont) Megállítja a kitolást és elindítja a tekerést
  • Tekerek a falu felé (folyamatot működtetek)
  • A mellék utca sarka (célpont) Elindítja a kanyarodást
    • Kanyarodok (folyamatot működtetek)
  • A mellék utca egyenes szakaszának kezdete (célpont) Megállítja a kanyarodást
  • Kocsma előtt (célpont) Megállítja a tekerést és elindítja a fékezést és a leszállást
    • Fékezek és szállok le a kerékpárról (folyamatot működtetek)
  • Földre érek (célpont) Megállítja a fékezést, a leszállást és a kerékpározást, és elindítja a tolást
    • Tolom a kerékpárt a fal felé (folyamatot működtetek)
  • 20 cm a faltól (célpont) Megállítja a tolást és elindítja a támasztást
    • Támasztom a kerékpárt (folyamatot működtetek)
  • Fal (célpont) Megállítja a támasztást és elindítja a vánszorgást a kocsmaajtó felé
    • Vánszorgok a kocsmaajtó felé (folyamatot működtetek)
  • Kocsmaajtó (célpont) Megállítja a vánszorgást és elindítja a kocsmában létet
• Eredmény: Kocsmában vagyok (folyamatot működtetek)

Kiegészítő jegyzetek

Magától értendő hogy a csak folyamat működtetésekkel megtervezett munkamenet - azon kívül hogy semmiképp sem akar zöld ágra vergődni - eredménye, "Kocsmában vagyok", nem azonos az "Elmentem a kocsmába" eredménnyel. Pl. lehetek a kocsmában anélkül hogy elmentem volna a kocsmába (pl. valaki elvitt), és elmehetek a kocsmába anélkül hogy ott legyek (pl. mert már kitették a szűrömet). Célpont űzés hasznos egy lét, állapot elérésére: folyamat működtetés hasznos egy lét, állapot fenntartására. A célpont űző okoz egy folyamatot, melyet a folyamat működtető megvalósít. Pl. lehetetlen kocsmában lenni odajutás nélkül. A folyamat működtetés viszont fenntartja azt a létet, állapotot mely lehetővé tesz célpont űzéseket. Pl. lehetetlen kocsmában meginni egy fröccsöt kocsmában lét nélkül.

Habár egy vállalkozás megtervezését és lebonyolítását sokan tudományágaknak tekintik - ami nagy részben igaz is -, a fönti példák megvilágítanak egy másik valóságot is: Minden vállalkozást a művészet "színez". A munkamenetek összjátékának "jóhangzása" a "karmester" tehetségétől függ. Ám, a "művészet" nem csak "szépíti" a vállalkozást: Gyakran a vállalkozás sikere a vállalkozó "művészi" adottságától függ. Erre a tényezőre itt talán érdemes egy pillanatra kitérni.

Minden vállalkozás titka az erők és hatásaik ismerete. Párhuzamos, egyszintű célpont űzés vagy folyamat működtetés elvileg lehetséges - és ahol bőven van erő, lényegesen föl is gyorsítja a munkát -, de nem mindig tanácsos. Ahol csak összpontosított erővel lehet - vagy előnyösebb - legyőzni az ellenállást, ott nem tanácsos megosztani az erőt. Pl. egy félkilós kalapáccsal és egy acél vésővel követ lehet faragni - vagy föllehet darabolni még egy hegyet is - mert a véső összpontosítja az erőt. De ugyanavval a félkilós kalapáccsal és egy lapáttal nem. A vállalkozás akkor művészet amikor a vállalkozó éleslátása megtalálja az ellenállás erős és gyenge pontjait, kikerüli az erős pontokat vagy enged nekik, és összpontosított erőt vet be gyenge pontok ellen. Akinek ehhez nincs tehetsége, az szándékosan vagy véletlenül nekimegy (vagy ellenáll) a túlnyomó erőknek és megsemmisül. Hasonlóképp, párhuzamos vagy soros - de mindenképp megosztott - erőt vet be az ellenállás ellen. Nem ismervén annak erős pontjait, föláldozza erejét de semmire sem megy. Természetesen, van amikor az erők megosztása tanácsos. Ahol az ellenálló erő folyékony vagy számos szemek összessége, ott az összpontosított erő hatástalan. Pl. villával lehetetlen levest enni vagy homokot lapátolni. Egy vállalkozás siketét nagy részben a saját- és ellen-erők ismerete dönti el. Ezen erők és hatásuk megismeréséhez, viszont, "művész szemek" kellenek.

Elvek, elvek, elvek...

Egyszintű célpontok közé csak folyamatot ésszerű közvetlenül beágyazni. Pl. ésszerűtlen ugyanazt két jelzővel megjelölni. Egyszintű célpontok között csak folyamat ésszerű még akkor is ha nincs köztük (tér-idő, helyzet, körülmény, stb.) távolság. Pl. ha itt vagyok és itt akarok maradni, akkor a folyamat az engem helyemből kimozdítani próbáló erők ellenzése.

Célpontoknak a folyamatok adnak értelmet. Értelmetlen meghatározni egy haszontalan célpontot, pl. bekarikázni egy várost a térképen ha nem oda akarunk menni.

Folyamatokat a célpontok ésszerűsítik. Pl. Képtelenség haladni ha nincs hova.

Egy folyamat csak akkor működhet ha azt egy célpont elindítja. Pl. gyalogolás az első lépés nélkül nem működik. Valójában, ez itt csak a célpont megszemélyesítése: Egy folyamatot a folyamat működtető indítja el (vagy változtatja meg, vagy állítja meg) egy meghatározott célpontnál.

Egy működő folyamatot csak egy célpont tud megváltoztatni. (A közegre ható erők létrejövetele, megváltozása, megszűnése is lehet célpont). Pl. a kerékpár sebessége állandó ha nem gyorsítunk föl vagy nem lassítunk le - ha minden más állandó.

Egy működő folyamatot csak egy célpont tud megállítani. Pl. a kanyarodó kerékpár a végtelenségig kanyarodik ha senki vagy semmi sem hozza egyenesbe.

A célpont űzés törekvés egy célpont felé, melyben a legmagasabb szintű folyamat maga az "űzés".

Cél vagy végcél?

A "végcél" szónak két értelme van: Az egyik az "alapvető cél" fogalom. Ebben az értelemben, a különbséget egy cél és a végcél között a rang-szervezet határozza meg. Egy vállalkozás végcélja a legmagasabb szintű munkamenet célja. Minden más cél a végcélt szolgálja, közvetlenül vagy közvetve. Pl. a zsilip szabályozásának célja a patak folytatása. A patak folytatásának célja a malom üzemelése. A malom üzemelés célja a molnár megélhetése. A zsilip szabályozásának, a patak folytatásának, a malom üzemelésének végcélja a molnár megélhetése.

A "végcél" szónak másik értelmét könnyebb fölfogni a "cél" fogalom latolgatásával. Korábban már megjegyeztük hogy a "cél az amire egy törekvés irányul". De mi a cél forrása? Honnan származik "az amire egy törekvés irányul"? Ha a vállalkozások igényeit nézzük, akkor a cél egy szükség (vagy kívánság). Ezen szükségeket pedig munkamenetekkel elégítjük ki. Miután ezek a szükségek ki lettek elégítve, a cél, azaz, a szükség megszűnik, és a kielégítésükre létrehozott munkamenetre sincs továbbá szükség.

Célpont űzésben a szükséget avval elégítjük ki hogy elérjük célpontunkat, mely egyben megállítja munkamenetünket. Ha pedig egy cél elérése megállítja munkamenetünket, akkor azt végcélnak hívjuk mert: A "végcél az a cél amelynek elérése után az érte való fáradozás megszűnik, a cselekvés befejeződik; végső cél". "Végcél" ebben az értelemben valami végére utal. Mivel hogy minden célpont űzésben a célpont elérése megszünteti a munkamenet, azaz, a munkamenet végét jelenti, a célpont űzés célja egyben annak végcélja is.

Folyamat működtetésben viszont a szükséget (vagy kívánságot) a folyamat megmozdulása már kielégíti. A fönti elv szerint, ha a szükség kivan elégítve, akkor a cél megszűnik, tehát az azt kielégítő munkamenetre nincs továbbá szükség. Ez most akkor azt jelentené hogy a folyamat megmozdulása után a folyamat működtetés célszerűtlen lenne? Egyáltalán nem. Ugyanúgy mint ahogy egy folyamatnak nincs se kezdete se vége, se a folyamatot igénylő szükségnek, se annak kielégítésének sincs se kezdete se vége. És, mivel hogy egy cél egy szükség, egy folyamatos szükség csak egy folyamatos cél lehet. Pl. az egészség egy folyamatos szükség melyet folyamatos gondozás elégít ki. És mert egy folyamatnak nincs vége, ésszerűtlen keresni egy folyamat végét magába foglaló fogalmat. Emiatt egy folyamatnak ebben az értelemben nem lehet végcélja.

Na még egy egy kis pacskolás, aztán ki a vízből

Minden célpont űzést az űzendő célpont indít el, szabályoz és (tervszerűen) állít meg. Korábban már megállapítottuk hogy az "űzés" a célpont űzésben egy folyamat - a legmagasabb szintű folyamat. Ha pedig folyamat, akkor közeg és erők. Ezen folyamat közege maga a célpont űző, az erők pedig a célpont vonzása melyet a célpont űző állandósága egyensúlyoz. (A célpont akkor is vonzza a célpont űzőt ha azt a célpont űző személyesen nem űzné - pl. valaki más tűzte ki. Aki célpontot űz, az azt saját akaratából teszi, függetlenül attól hogy ki, mi, hogyan, hat akaratára.) Pl. amikor a 8-hónapos kisgyerek meglát egy szép piros almát, elindul afelé. Kúszik-mászik, küszködik, törekszik az alma felé. Ha valaki elállja útját, az almára összpontosítva kikerüli az akadályt. Ezért fontos minden döntés előtt, ha kell, újra megkeresni a célpontot. Célpont űzésben az űzendő célpont szabályoz minden munkamenetet. Amikor a kisgyerek eléri az almát, abbahagyja a kúszást-mászást. Ugyanígy vonzza az esti lámpa-fény a molyt; a lány a fiút. Tehát mondhatjuk hogy a célpont űző a célpontból kisugárzó, egy mágnes vonzó-erejéhez hasonlítható, erőt fog föl, mely megdönti az állandóságát fenntartó erő-egyensúlyt.

Célpont űzésben az "űzés" a legmagasabb szintű folyamat. Minden más munkamenet az "űzés folyamat" alárendeltje. Minden célpont űzésnek utolsó tervszerű munkája az "űzés folyamat" megállítása.

Aki célpontot űz, célját csak a folyamat végén éri el. Aki folyamatot működtet, célját a folyamban bárhol és mindenhol érinti. Pl. aki megmenekül, célját csak akkor érte el amikor a veszély már nem fenyegeti. Aki menekül, célját az első lépéssel már megvalósította.

Egy vállalkozás sikertelen - vagy legföljebb csak véletlenül sikerül - ha a folyamat működtető hibás célpontokat tűz ki. Pl. a templomba járás sikertelen ha templom helyet mindig a kocsmában kötök ki.

Egy vállalkozás sikertelen - vagy legföljebb csak véletlenül sikerül - ha a célpont űző hibás folyamatot alkalmaz. Pl. a kocsmába kerékpározás sikertelen ha a vállamon cipelem a kerékpárt.

A különbség a célpont és célpont űzés közt az hogy a célpont egy jelző, a célpont űzés viszont törekvés a jelző felé. Pl. Szeged célpont, Szegedre utazás célpont űzés.

A különbség a folyamat és folyamat működtetés közt az hogy a folyamat maga a munka, a folyamat működtetés viszont a munka vezérlése. Pl. A Tiszában folyó víz folyamat, a Tisza szintjének szabályozása folyamat működtetés.

Folyamat működtetés magába foglalhat sorban több folyamatot illetve folyamat működtetést. Pl. az "utazok" lehet buszozás, villamosozás, vonatozás, gyalog. Célpontokkal szabályozva, buszozok a villamosmegállóig, villamosozok a vasútállomásig, vonatozok falumig, gyalogolok haza. Célpontok nélkül ésszerűtlenségek és képtelenségek születnének. Pl. ésszerűtlen gyalogolni a villamoson, és lehetetlen gyalog buszozni. Folyamat működtetésben alapvető a közlekedés módja és az út állomásai. Pl. ha bármelyik jármű vagy állomás kimarad - pl. nincs busz vagy elfelejtek leszállni a villamosról -, a folyamat működtetés megbénul.

Célpont űzés magába foglalhat sorban több célpontot illetve célpont űzést. Pl. "hazamegyek": villamosmegálló, vasútállomás, falum, lakom. Folyamatokkal összekötve, eljutok a villamosmegállóig, eljutok a vasútállomásig, eljutok falumig, hazajutok. Valamiféle "eljutás" folyamat nélkül sehova sem jutok el. Célpont űzésben a közlekedés módja és az út állomásai mellékesek. Ha bármelyik jármű vagy állomás kimarad - pl. nincs busz vagy elfelejtek leszállni a villamosról -, űzendő célpontomra nézek és, ha kell, másképp, más úton jutok haza.

Na, ki a vízből! Legközelebb lejátszunk egy meccset Zoli kérdéseivel.

* * *

Őszkatona: Vállalkozások kezelése PDF

Eltárolt hozzászólások