Magyar Megmaradásért

Dr. Madarassy Enikő erdélyi származású matematikus-fizikus. / Torma Zsófia kutató levele: - Örvendetes, hogy végre olvashatunk a magyar médiában az első magyar régésznőről, Dr. Torma Zsófiáról ! De, sokak számára felmerül a kérdés, hogy miért a 444.hu-ban, amely köztudottan egy magyar-ellenes és alacsony szintet képviselő lap! Miért pont most és itt jelent meg egy cikk a túlságosan mellőzött régésznőről?  A MTA miért hanyagolta el olyan mértékben a régésznőt, hogy például egy dél svédországi régésznő, Dr. Elisabeth Arwill-Nordbladh, aki egy tanulmányt írt az első régésznőkről: Genusforskning inom arkeologin (Nemek kutatása a régészetben, 2001) címmel, ebben a könyvében nem szerepel Dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznõ neve!!  

Torma Zsófia (1832-1899), a világ első régésznője hosszú évtizedek után a liberálisok ingerküszöbét is elérte. A 444.hu oldalon 2018. november 18-án egy Varga Máté nevű szerző tudományosnak álcázott cikke a következő furcsa címmel jelent meg: „Sofia Szászsebesről többször ír, kár, hogy nem férfi".

Tanulmány Dr. Torma Zsófiáról – az első tudományos módszerrel dolgozó magyar régésznőről, aki felfedezte és elsőnek kezdte kutatni a TORDOSI kulturát

Az 1880-as berlini kongresszuson Torma Zsófia találkozott a történelmi és "homéroszi" Trója felfedezőjével, Heinrich Schliemannal is. Schliemann meglepetéssel vette tudomásul, hogy Er­délyben egy hozzá hasonló státusú - dilettánsnak bélyegezett, de zseniális intuiciójú -régésznő az általa "homeroszi-nak hitt trójai leletekhez hasonló tárgyakat talált. A két felfedezés támo­gatta, kiegészítette egymást, úgyhogy Schliemann egyik legjelen­tősebb művében, az Illiosban, mely a trójai ásatásokat és ered­ményeiket tárgyalja, bőven hivatkozik is Torma Zsófia kutatása­ira s az általa talált tárgyakra.

Szerkesztő előjegyzete: A SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN Fehér Jenő Mátyás és Fehér Anna, a "MAGYAR ŐSKUTATÁS", Buenos Aires, 1972, "SUMÉR KÖNYVEK", három részből álló kiadása. A Bevezető és Előszó Fehér Anna fogalmazása; az I. rész, Jáki Gábor, TORMA ZSÓFIA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA, című dolgozata; a II. rész, Torma Zsófia, SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN - Foyta István fordítása; a III. rész, Jáki Gábor, SUMÉROK MAGYAR FÖLDÖN című dolgozata.

Torma Zsófia munkáiról

" Az akkori akadémiai címeket - mint a politikai hatalom nyomása alatt élő magyarság történetében annyiszor - , nem annyira a tudás, hanem a mindenkori hatalom tányérnyalói tehetség alapján osztogatták. Bár nem szándékom megsérteni és leértékelni a mindenkori Akadémiánk „nagyjait", hiszen valóban nagyon sok emberi érték volt és van közöttük, de soha nem szabad elfeledkezniök, hogy nem a cím teszi az embert, és hogy Caligula lova - bár szenátorrá avatták - mégis csak ló maradt örökre." 

Seton Lloyd vezette angol-török régészeti expedíció, a Sultan Tepe-i ásatásoknál 600 ékiratos agyagtáblát talált, amely egy sumírpap könyvtárának egy része volt. (Bővebben lásd Hans Baumann: In the Land of UR című könyvét.) Az egyik agyagtábla a nippúri szegény ember, GIMIL-NIN-UR-TA történetében azonosíthatjuk a mi Ludas Matyinkat.