ANTANTÉNUSZ

NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK

Ki ne ismerné a gyerekmondókát, amivel kiszámolósdit lehet játszani? A gyerekmondókák általában nagyon régi korból származnak, ami miatt rendkívüli értéket képviselnek. Olyan régi korból, amikor még a szótag nyelv létezett, az emberek szótagokkal beszéltek, mert a szótagok voltak a szavak. Abban az időben még nem léteztek indoeurópai nyelvek, és az afroázsiai nyelvek sem terjedtek el nagy területekre. Az indoeurópai nyelveknek meg kellett várniuk a szavak kiteljesedését, amiből aztán felgyorsulhattak, lerövidülhettek, elsősorban a magánhangzók kivetésével, és megjelenhettek a minden szótagot, vagyis eredetileg minden szót kimondó nyelvekből, nyelvjárásokból.

A gyerekversikék és a gyereknyelvi szókincs a legértékesebb nyelvi hagyatékok közé tartoznak, mert nagyon ősiek, változatlanok, és őrzik az ősi korok szókészletének egy részét.

Az Antanténusz mondóka jelen van a magyar nyelvterületen, azután Ausztriában, főleg a Duna-völgy vidékén, végül a finnek lakta területeken. A Duna-völgy magyarok által volt lakott Ausztriában, amit a települések nevei ma is igazolnak. Természetesen nem Várvidékről van szó.

Elemezzük a mondóka szavait. Első lépésként nézzük meg a mondóka szövegét.

An Tan Tén Usz

Szó Ra Ka Tén Usz

Szó Ra Ka Digi Daga

Ala Bala Bambusz vagy Barbuz

Láthatjuk, hogy a mondóka magyar nyelvű, és azt is, hogy a mondóka nyelve rendkívül régi. Ha a mondóka szövegét megfigyeljük, akkor az is kiderül, hogy ez a nyelvi jelleg a két betűs szavak sűrű előfordulását mutatja. További megfigyelés, hogy a felszólító mód még nincs nyelvtanilag kifejlődve, vagy a szövegben elharapják a mondók egyes szavak végződéseit. Végül ötödik megfigyelés lehet, hogy a szöveg hangsúlyos verselésű, de az időmértékes verselés csírái is jelen lehetnek benne. Magam arra hajlok, hogy az időmértékes verselés a görögöknél és Itáliában egy régebbi magyar időmértékes verselésből alakult ki, majd fejlődött rendkívül gazdag színtre.

Nézzük meg egyenként a szavakat és a sorokat.

Első sor: An – értelme Ég, Menny istene. Tömeges a magyar nyelvben. Elöl jejesedve Jan, azután Janus – latin, János, Hans – német, Johann, Giovanni – olasz, John, és még sok alakban él ma is. Hátul lágyulva Anya, sok nyelvben létező szó. Az akkád Anu férfi isten, a magyar Anyu az Anya becézett formája.

Tan – értelme a tudomány összessége, fontos szó. Közvetlen rokona a Ten, a Tana nevű őskirályunk, és talán a Tanya, Tania (Mauri-Tanya, Aqui-Tanya, stb.)

Tén – értelme Isten, az Is-Ten szó utótagja. A Ten-ni főnévi igenév alapszava, rendkívül elterjedt szó, általában Isten jelentéssel. Külön fejezetben foglalkoztam Ten szavunkkal a mitológiai kutatásaim egyik első fejezetében. Az Isten szóban az Is a Fény jelentésű szavaink közé tartozik, tehát Is-Ten aki a Fényt Teszi, vagyis létrehozza. A Tén megjelenhet Tin, továbbá Den és Din formában is. Bár a Tün önálló ige, de a Tin rokona is, a Tün-Dér jelentése Tünő-Csillag, és máris az asztrális istenek egyik csoportjának nevénél járunk.

Usz – értelme ige, Úsz-ik. De a sumer nyelvben "halott, halál", a magyarban még Us-Üs-Ős formában Ős, a latinban a hím nem jele, ami alighanem a magyar Ős (Usz, Us) fogalmából származik. Az Usz hangtanilag az Ut, Ud közvetlen rokona, amelyek Napot jelentenek. A Nap, Utu, Udu, Úszik az ég tengerén, és világosságot ad.

Második sor: Szó – alapvetően a Szó Fény jelentésű, amitől megvilágosodik az értelmünk. Magyar igeképzővel Szól, ami a Nap a latinban, Sol. A mondókában, úgy vélem, a Szá az alapvető forma, ráadásul a Szállj fogalmát kell értenünk alatta. Úgy látszik, a J hangot nem jelöltük sokáig, ami a felszólító mód jele.

Ra – ez a szó Rá Napisten neve.

Ka – értelme és jobb alakja a Ke. A Kel ige rövidülése a Ka. A szöveg alapján úgy lehet értelmezni, hogy felszólító módban van jelen, vagyis Kelj a formája. Reggel szavunk is hasonló, Rég, vagy Réh Kel a Reggel eredeti összetétele. A Régen magyar szóban is a Rég a Ré, Réh Napisten, az En Isten értelmű. Régen szavunk a Napisten uralmának idejét jelenti, amikor még a Napvallás volt uralmon.

Tén Usz azonos az első sor Tén Usz szavaival.

Harmadik sor: Szó – azonos a második sor Szó szavával, Szá lenne eredetileg, ami igeképzővel Száll alakra módosul.

Ra Ka – azonos a második sor Ra Ka elemeivel. Rá Kelj az értelme. Igaz, lehetne Rá Kapuja, vagy Rá Király, de nem lenne túl sok értelme a sornak.

Digi Daga – nem lehet függetleníteni a két szót egymástól, mert valószínűen szójátékot alkotnak. Egy másik gyerekversikében is előfordulnak, lásd: Digi Dagi Daganat, Kergheti A Halakat, stb. A Digi Dagi megfelel a Digi Daga párosnak. Azt gondolhatnánk, hogy a Digi Daga illik a mondóka szövegkörnyezetébe, ami igaz is, nem tudni, hány ezer évvel ezelőtti korban. Ma Digidj Dagadj lenne a kimondott alak.

Negyedik sor: Ala Bala. Ismét páros szót gyaníthatunk a régies alak mögött, egymással összetartoznak, egymást kiegészítik. Felszólító módban Alázd Balázd lenne a helyes alak. Egyes esetekben a második szó B hangot kap elöl, aminek az okát még nem derítették ki. Ilyen páros az Egyedem – Begyedem, Ingyom – Bingyom.

Bambusz – bizonyára nem a bambusz növénynév volt itt eredetileg. Talán a Bamba szó Bambusz, Bambus jelzett alakja, de ez sem valószínű.

Egyes magyar kutatók a Bambusz szó helyére a Barbuz nevet teszik, azt állítva, hogy a Barbuz szumer eredetű, a magyar nyelvben is létezik, és ördög a jelentése. Ebben a kérdésben nehéz állástfoglalni, ismeretek hiánya miatt. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nincs így, nem tudni az igazságot.

Összesítve a mondóka értelmezését, a következő mai magyar nyelvű szöveget kapjuk:

An Tan Tén Ússz

Szállj Rá Kelj Tén Ússz

Szállj Rá Kelj Digidj Dagadj

Alázd Balázd Bambuszt, vagy esetleg Barbuzt

A mondóka gyerekek játéka alapján maradt fenn. A szöveg régies, modernizálva pontosan érthető. Magyar nyelvű, a szöveget alkotó szavak rendkívül régiek.

Más versikékben is rendkívül érdekes tényekre bukkanhatunk.

A "Csiga-Biga gyere ki, Ég a házad ideki, Kapsz tejet, vajat, Holnapra is marad" versikében a Csiga neve utal a második sorra. Csi-Ga jelentése: Nap-Háza. Talán a spirális tekeredés miatt, vagy a csiga nevű emelő eszköz miatt, amivel sok tonnás köveket is tudtak mozgatni őseink. Értelmezéseim általában jók, tudom ajánlani a magyar nyelvet kutatóknak. A csiga eszköz az uralkodók építkezéseihez kellett, az uralkodó meg a Nap nevében uralkodott, innen is eredhet a Nap-Háza jelentés.

A versikének második sora, az Ég a házad ideki, nem azt jelenti, hogy a csiga háza ég (ige), hanem azt, hogy a csiga háza az ég (főnév). Máris értjük a Csi-Ga jelentését, hogy a Nap-Háza, ami természetesen az Éggel, Égbolttal azonos.

A "Zime Zum, Zime Zum, Rece, Fice, Bum, Bum, Bum" sorban a Szime Szum, Szime Szum, Ré Szé, Fi Szé értelem rejlik. A Szim és Szum a Nap, a Szem, a Ré- Szé a Ré Fénye, a Fi Szé a Csillag Fénye. Ré és Rá, valamint a többi változat nem egyiptomi eredetű, hanem magyar Európából. E nevek a fél világon elterjedtek, amit általában a kutatók nem vesznek figyelembe.

A "Hopkodáré hop, hop, hop" dalszövegben a Kapkod a Ré, hop, hop, hop értelem lehet. Mármint Varga Julcsa bő szoknyája után. Kis változtatás a szövegen, és már alig értjük az eredeti mondandót.

A magyar nyelv tele van rendkívüli rejtélyekkel. Az a dolgunk, hogy őseinket szeressük, tiszteljük, és gondolkodásukat, a lelküket és lelkünket, tudatunkat minél jobban megértsük.

 TUBAL-KAIN

NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK

Fontos földrajzi név a Tubal-Kain, amely a Bibliában is előfordul. Vagy a Bibliában fordul elő elsődlegesen, amit aztán, más adatok segítségével is, sikerült földrajzilag azonosítani. A névben egy ókori ország, és talán a népe neve rejlik.

Számunkra fontos névről van szó, mert Tubal-Kain Kis-Ázsiában volt, a magyarok egyik központi területén. Egyik országunk neve Szabartoi-Aszfaloi, amit Rendíthetetlen Szavárdok értelemben adnak vissza a kutatók.

Tubal-Kain neve két fő részből áll, ahogy látjuk, a két részt külön érdemes elemezni.

Tubal hangtanilag megfelel a Szubar névnek. Szubar nagyon régi ország, egyértelműen régebbi a szumeroknál. Nagyjából azonos a Termékeny Félhold északi, középső részével. Itt laktak a szubarok, a magyarok egyik ősi népe. A területen fekszik Göbekli Tepe (Pocakos Domb), ahol szenzációs ásatások zajlanak. A domb építményeit egyértelműen magyarnak kell tartani, nem csupán a kőoszlopok faragványai miatt, hanem elsősorban azért, mert a kört alkotó oszlopokat, és a körön belül lévő két oszlopot, 60-80 évenként, a régészeti meghatározás alapján beszélhetünk a 60-80 évről, betemették, és új építményt hoztak létre. Mintegy Kr.e. 10.200 táján kezdődtek meg az építkezések, tartottak Kr.e. 8.000-ig, tehát 2.000 évnél is tovább, majd valamilyen ok miatt nem állítottak több kőkört.

A meghatározott 60-80 év rendkívül fontos, mert a precesszió 72 évére lehet következtetni belőle. A precessziót a magyarok ismerték, jóval régebben ennél a kornál is, amit más csillagászati hagyaték is bizonyít.

Szubar területéről csoportok húzódtak le Mezopotámiába, a mocsaras Két-folyó országába, ahol megkezdték a mocsarak lecsapolását. Hamarosan megalakultak az első városok, Kr.e. 5.500 körül. A szumerok csak 2.000 év múlva, Kr.e. 3.500 után jelennek meg a terület déli részein.

Az északi Szubar, vagy Tubal neve megjelenik Alulim eridui király birodalmának részeként, Szubir-Ki néven. Alulim az özönvíz előtti királyok közül az első, tehát a legrégebbi. Nem biztos, hogy szumer volt, sőt valószínűleg nem volt szumer, mivel az özönvíz Kr.e. 4.400 táján történhetett, a sok közül az egyik utolsó, Alulim pedig Kr.e. 5.500 körül uralkodhatott Eriduban. Ebben az időben tehát már létezett Szubar ország, és Eridu.

A hosszú idő miatt a szubaroknak több névvariánsa jött létre. Nem csak innen vándoroltak el más tájakra, hanem más tájakon is élhettek szubarok, akiknek a neve lassan változhatott a sok évszázad alatt. A Szabár, Szavár, Szavárd, Szabir, Szibir és sok más névforma a nevüket őrzi.

A különböző névalakok közül egyeseknek pontosan érthető a jelentése, másoknak nem. A nem pontosan érthető névalakok jelentésére megpróbálok helyes megoldást bemutatni.

Szubar országának a neve Szub-Ar formában Alsó-Hegyek. Az Ar Hegy jelentésű, pl. a Fog-Ar-As névben, ami Fog (alakú) Hegyek Háza jelentést tartalmaz. A Fogarasi havasok Fogaras városától délre valóban fog alakú csúcsokból állnak. Vagy az Ar-Ar-Át a Hegyek-Atyja, az Ar duplázódása régies többes számot is jelent. A Szub Alsó, pl. a latinban is, lásd szubtrópusok, vagy a szumerban, lásd Szub-Lugal, Al-Lugal jelentését. Eszerint a Hegyek Alja, (Hegyalja) a név értelme.

Szu-Bar formában a Szu a Hold, a Hold mindig alsó helyzetű a Naphoz képest. A Bar Magas Labat szótárában, tehát a hegyeket is jelenheti. Voltaképpen a Szu-Bar azonos jelentésű a Szub-Ar változattal.

Tubal lehet egyszerűen a Szubar hangtani változata, de lehet Tu-Bal formában Nap Bál, vagy Országa Bálnak is. Az asszír időkben Kelet-Anatóliát jelentette. A Tu gyakran "ország" értelmű, az akkádban, asszírban, és a magyarban is, bizonyára azért, mert a Tu, Utu, a Nap uralma alatti terület is felvette a Tu nevet.

A Bal jelentése Nagy és Ragyogó, valószínűleg a Nap neve. A mai Bála is Nagy, a Bál pedig ragyogó, fényes ünnepség. Bala alakban kaukázusi nyelvben is létezik. A sémi népeknél megjelenik a Baal forma, kettős magánhangzóval. A magyarban ismert a Bél magas hangrendű változata is. A bélből ideget készítettek az íjra, ami az íj ura, tehát a Bél és Bál névben az Úr értelem is szerepel.

Tubal országa rajta van a történelmi térképeken. A Saros és Piramos folyók közén terült el, a folyók dél felé haladnak a tengerbe. Az ország területe folyamatosan változott az idők folyamán.

Sabiresu tartománya a Tigris felső folyása mentén terült el, amely szabir lakosságú volt. A szabir népesség állama már szétesett az asszír uralom idejére. Nem tudni, volt-e egységes szabir állam a területen, mivel több más országnév is érthető magyar nyelven, ami azt bizonyítja, hogy több magyar nyelvű ország is létezett a Kis-Kaukázustól délre.

Szubir-Ki nevében a Ki a Kő, Ország, a nevet szumernak állítják be, de valójában minden eleme magyar nyelvű. A Szubar-Tu névben a Tu jelenti a Földet, országot, Szubartu néven szerepel a Bibliában is.

Érdekes a Shubur név, ami Kelet jelentésű. Talán a Shub a Szub szóval azonos, az Ur meg a Napot jelenti.

Szibarisz nevű városból kettőt lehet ismerni, de lehet, hogy több is volt. Aranyvárosnak értelmezik a mai Georgia területén egykor létezett város nevét. Szibar a Szabir név változata lehet. A Szi a Nap, a Barisz a Város. A georgiai nyelvben az -iszi város értelmű, pl. Tbiliszi, Kutaiszi nevében, amit régebben -isz formában is írtak, pl. Tiflisz (Tbiliszi) nevében.

A másik Szibarisz Itália déli részén volt, lakossága rendkívül magas életszínvonalon élt. A szomszéd Karaton (Kar-Aton) város megirigyelte Szibarisz népének jólétét, és elpusztította a települést. A cibariták kifejezés ma is azt jelenti, hogy az illető személyek túlzottan szórják az anyagi javakat.

A görög korban is létezett még a Szaszpeir ország, nagyjából ott, ahol a szabírok éltek. Hérodotosz is ír róluk. Nevük Szapir lehetett, amit Sas-Peirra módosíthattak valamilyen ok miatt.

Szabrita név alatt a Kék-Nílus és Fehér-Nílus között éltek emberek. Az ókort ábrázoló térképeken néha megjelenik nevük. Valamilyen agresszió elől menekültek délre, bár közelebbi adatot nem sikerült találni. Sokkal régebbiek, mint a magyarábok. Bőrük színéről nincs adat, lehet, hogy a fekete magyarok közé tartoztak.

A Szavárdok nevét pontosan lehet érteni. A Sza jelentése Menny Fia, Tokarevnél, a szó aztán szétterjedt, és valóban a Sah és a Sakk szavak is belőle származnak. Azonban eredetileg a magyarok egyik népneve, nem indoeurópai szó. Még a Száj régebbi formája is a Sza volt (Orr-Sza > Orca > Arc), vagyis az Arc az Orr és a Száj neveinkből képződött. A Szavárd névben a Sza tehát minket, a Menny Fiait jelenti, a Vár szó Várda alakban szerepelt a névben, ami rövidült a Várd alakra. Ez tehát a Sza-Várd népnevünk pontos jelentése. A Vár ige és főnév természetesen magyar eredetű, régebbi alakjuk volt a Bar, és esetleg más hasonló szó.

Augustus római császár, a Pax Romana érdekében, sok szavárdot telepített át Pannoniába, mivel ott azonos nyelvet beszéltek velük. A szírekkel állandóan torzsalkodtak, ezt a torzsalkodást akarta megszüntetni Augustus, hogy elmondhassa, béke van a birodalomban. Később Claudius császár várost alapított a szabírok részére, amit Savaria (Szavária, Sza-Vária) néven neveztek. A történeti adat, amit a római történészek jegyeztek fel, bizonyítja, hogy Pannoniában magyarul beszéltek, és a Kis-Kaukázustól délre lévő Szubartuban is magyarok laktak. Varasd város neve Várasd lehet.

Nyitra Zobor neve is a Szavár variánsa.

Szovát és Szováta neveink szintén Szavárd jelentésűek. A székelyek között szintén él a szavárd hagyomány.

Szibéria nevét szintén mi adtuk. Elég nagy terület, a szkythák és hunok mellett sok rokon nép élt és él Szibériában. A kínaiak, koreaiak, japánok szintén rokonságunk körébe tartoznak.

A latin nyelv alapvetően magyar alapokról fejlődött ki. Róma történelme tele van magyar nevű emberekkel. Severus császár neve a Szavár változata. Ismert egy Severus nevű pápa, akinek felmenői hunok voltak, vagyis magyarok.

Itália Szabinjai szintén a Sza néphez tartoznak. Sza-Bin a Sza nép Házába tartozó embereket jelent.

A Szabeusok egyik része Jemenben élt, a másik része Szavárdia déli részén.

Irán északi részén, a 7. században, volt egy Szaparda nevű tartomány, amely szintén a szavárdok lakhelye volt.

Spárta (Szpárta) eredetileg a Sza nép városa volt, a Sza-Pár-Ta név a Sza nép Házának Tája jelentést tartalmazza. Spártában Tündaraosz király idején még a magyar tündér nép uralkodott. A Szapora szóban a Sza nemzet Pora jelentést láthatjuk, az Égei-tengeren az Északi és Déli Szporádok szigetcsoport neve a Szapora magyar szóösszetételből származik.

Ismert az óorosz Szeverján törzs, amely magyar származású törzs volt. A Szever északi, abban az értelemben, hogy a magyarok északiak a sémikhez, szumerokhoz képest. A Szever a Szavár változata. Az orosz nyelv szókincse 75 %-ban szumer eredetű, állítják jelentős nyelvészek. Ez tévedésnek látszik, az orosz nyelv mintegy 80 %-ban magyar magyar szókincset tartalmaz. A magyar a sokkal régebbi nyelv a szumerhoz képest, és a szumer tartalmaz igen jelentős magyar szókincset. Ebből következik, hogy az orosz nyelv magyar alapokról fejlődött ki, és nem a szumerról.

A magyar Szapár, Szapári és az orosz Szaparin családnevek közvetlenül rokonok. Az üzbég Szabirov szintén a magyar szabir névből ered.

Nagy-Bolgária, tehát az északi bulgárok állama területén lévő Szuvar város szintén a szavárdok városa. A bulgárok eredetileg magyar nyelvű nép volt.

Megemlítendő Szpartakusz neve, akit tráknak vélnek a kutatók. Szapartakusz formában a neve a Szapár, vagyis szavár néphez tartozik. A trákok szintén a magyarokhoz tartoztak, a trójai, tarján, türhén, etruszk ághoz. Görög szerzők, pl. Sztrabón még azt állítja, hogy Paionia az egész Balkánt jelentette régebben, a paionok viszont a türhének újabb nevét viselik, vagyis eredetileg etruszkok voltak, akik viszont magyar nyelvet beszéltek.

Sevard-na-dze grúz elnök neve annyit jelent, hogy a Szevardok Fia. Szintén grúz családnév a Sevard-dze is, hasonló jelentéssel.

Tubal-Káin nevének második része Káin, aki azonos Ki-En, vagyis En-Ki isten nevével. A név változata a Kaján, héber Kajin, a vaskovács, és talán az In-Ka, vagyis Ka-In. Káin bibliai hős, a földművelés feltalálója, Ádám és Éva első gyereke.

Ki-En nevét a görög mitológia is ismeri, Okeanosz nem más, mint Ki-En. A Keán nevet bulgár testvéreink is használták. Okeanosz az elterjedt Óceán névvel azonos.

Csupán röviden említendő, hogy a földművelést a Dunántúlon találták fel őseink, Ságvár közelében, Kr.e. 18.200 éve, amiről a Kaposvári Múzeum fontos tárgyakat őriz.

A magyarok Kangrez neve rokon lehet a Kengir (Ki-En isten gyerekei) névvel.

Tubal-Káin országa tehát létező ország volt, a szavárd magyarok fontos területe. Létezése messze a szumerok megjelenése elé nyúlik. Elterjedésük igen nagy volt, a magyarok egyik fontos ágát alkották.

 SZAVÁRDOK + KALIBÁN →