A bankárdinasztiák egy szándékos logikai érvelési "hibával", a "demokrácia" szó mesterséges többértelműségével ringatják a népet az "önkormányzás" álomba. Az álmot pedig egy pártrendszernek nevezett messiás gyártja minden "ígért földön". Ez a messiás váltja meg az élősködőt az élettel járó "elviselhetetlen öneltartás kényszerhelyzettől".

A "demokrácia" szónak ma már több értelme van. Ezt a szót a megtévesztők szándékosan olyan értelemben forgatják hogy a fegyelmezetlen gondolkodó bedőljön téves logikai következtetéseknek. E szó egyik értelme a ki?, mi? kérdéssel foglalkozik. Ki dönt és miről? Ez a kormányzás fajtáját (típusát) fejezi ki. Ebben az értelemben a "demokrácia" "önkormányzást" jelent, azaz, a közösség dönt a közügyekben. A másik értelme a hogyan? kérdéssel foglalkozik, azaz, hogyan dönt a közösség a közügyekben? Ez a kormányzás módszerét fejezi ki. Ebben az értelemben a "demokrácia" azt jelenti hogy a közösség bérbe vesz egy végrehajtót (kormányt) határozatai végrehajtására.

A megtévesztők érvelésüket a következőképpen etetik meg a néppel:

• Főtétel: Egy demokráciában a közösség dönt a közügyekben.
• Altétel: Itt demokrácia van.
• Következmény: Itt a közösség dönt a közügyekben.

A fortély ott van elrejtve ahol az altétel nem a főtétel értelmében alkalmazza a demokrácia szót. A főtétel, "Egy demokráciában a közösség dönt a közügyekben", azt határozza meg hogy kié a döntéshozatal joga. At altétel, "Itt demokrácia van", viszont a kormányzás módszerét határozza meg. A logikai "hiba" ott van becsúsztatva ahol az egyenlet egy megbízott kötelességét azonosítja megbízója jogaival. Ahhoz hogy a következmény "Itt a közösség dönt a közügyekben" logikus legyen, be kell bizonyítani hogy a megbízott (kormány) határozatai egyeznek a megbízó akaratával.(Magyarországon erről szó sincs).

Egy másik szándékosan terjesztett tévhit a "demokrácia" és a "köztársaság" szavak fölcserélhetősége. Ez a két szó nemhogy nem egyértelmű, de szeges ellentétben állnak egymással. A demokrácia, akár közvetlen (népszavazás) vagy közvetített (képviselet), semmi más mint egy kisebb vagy nagyobb többség akaratának ráerőszakolása a közösségre, azaz, egy többség-zsarnokság, abszolút diktatúra. Ha ez a többség úgy dönt hogy fölbérel egy kormányt de nem a közösség - még csak nem is a többség - akarata végrehajtására hatalmazza föl hanem, diktatúráját gyakorolva, elveszi a közösség döntéshozatal jogait és azokat átutalja a fölbérelt kormányra, akkor az a kormány egy korlátlan uralmat élvez amelyben határozatai föllebbezhetetlenek.

A demokráciával ellentétben, a "köztársaság" fogalom viszont "korlátozza" a kormány hatalmát, s, elvileg, így védi a közösséget a bérbe fogadott kormány esetleges visszaélései ellen. Ez azt jelenti hogy a kormány csak és kizárólagosan a közösség akarata végrehajtására van fölhatalmazva. Ezen túl, a közösség kifejezetten megtilthatja "bérese" tevékenységét bármilyen működési téren. Egy valódi köztársaságban, ezt a korlátozást az alkotmány biztosítja. Tehát mondhatjuk hogy a "demokrácia" engedélyezi, a "köztársaság" pedig korlátozza a kormány fennhatóságát.

A harmadik tévhit a "többség" fogalom félremagyarázásából származik. A "többség" tévhit a "demokratikus" pártrendszer eszköze amivel egy kisebbséget élvező párt elkobozza a közösség jogait. Egy közvetített demokráciában, a közösség képviselőket jelöl és választ. Példakép, nézzünk meg egy leegyszerűsített, 100-ülésés országgyűlést (parlamentet), ahol 100 képviselő dönt a közügyekben. Azokhoz az ügyekhez amelyek eldöntéséhez abszolút többség kell, 51 képviselő jóváhagyása szükséges. Ez a 51 képviselő viszont közel sem képviseli a közösség többségét. Nézzük meg valódi képviseletüket bontásban. Egy 100 üléses országgyűlésen egy párt "többséget" nyer ha jelöltjei:

• 51 választókerületben, mindegyikben 2 jelölt közül egyszerű többséget nyernek. Ebben az esetben a párt a közösség 26 százalékát képviseli (0.51 x 0.51).
• 51 választókerületben, mindegyikben 3 jelölt közül egyszerű többséget nyer. Ebben az esetben a párt a közösség 16 százalékát képviseli (0.51 x 0.34).

Minden mástól eltekintve (pl. 100-nál mindig kevesebb a szavazók százaléka), a legjobb esetben is, egy választókerületenként 3-jelöltből választott országgyűlés mindenkire rákényszeríthet egy olyan kormányt amelyet csak a közösség 16 százaléka tart kívánatosnak. Ezt a 16 százalékot pedig a párt pénzelője, a bankárdinasztiák - akik egyben annak valódi parancsnokai - óriási megtévesztő propaganda támadással árasztja el. Ehhez hozzájönnek a csalások, megfélemlítések, zsarolások, megvesztegetések.

És eddig még meg sem említettük a kisebbségi kormányokat ahol ez a százalék még mélyebbre zuhan, ahol az ugyanaz az ideológia de különböző színű zászlóját lobogtató pártok "szövetkezésével" (koalícióval) egy néhány százalékkal megszavazott párt hatalomra kerül. Azt sem hogy a pártrendszer lehetővé teszi egy olyan személy uralkodását akire senki sem szavazott, aki a közösség 0 százalékát képviseli (például a mostani libatolvaj).

Ahhoz pedig hogy a pártrendszerre alapított uralom korlátlan legyen, a kormány egyszerűen kijátssza az alkotmányt. Ha határozatai esetleg ütköznek az alkotmányba, akkor a kormánynak egy másik szerve, az alkotmány-bíróság (akire senki sem szavazott) dönti el a határozatok törvényességét - természetesen a kormány előnyére. (Ezen bíróság, úgymint minden zsidó érdek fölött döntő bíróság függetlensége csak egy gyártott délibáb. Itt szó sem lehet igazságszolgáltatásról. Ezt a valóságot a kis Solymosi Eszter pásztorlányért még ma is hulló könnyek bizonyítják.)

Állandó korlátlan uralmat pedig a pártrendszerre alapított kormány alkotmány módosítással biztosíthat magának, illetve, főnökeinek, a bankárdinasztiáknak. Ha ehhez mondjuk (egy megadott joghatóságon belül) kétharmad képviselői szavazat kell, még akkor is képes egy kisebbséget képviselő kormány megváltoztatni - vagy egyszerűen megsemmisíteni - saját korlátozásait. Ebben az esetben, a 100 választókerületből egy párt kétharmad "többséget" nyer ha jelöltjei:

• 67 választókerületben, mindegyikben 2 jelölt közül egyszerű többséget nyernek. Ebben az esetben a párt a közösség 34 százalékát képviseli (0.67 x 0.51).
• 67 választókerületben, mindegyikben 3 jelölt közül egyszerű többséget nyernek. Ebben az esetben a párt a közösség 23 százalékát képviseli (0.67 x 0.34).

Természetesen, a megtévesztések (pénzelt propaganda), csalások, megfélemlítések, zsarolások, megvesztegetések itt is tényezők.

Gyakorlatilag, az önkormányzás elv bőrbe bujtatott demokratikus pártrendszer egy "nép akaratának" nevezett tévhit amivel a zsidó bankárdinasztia a gójokat tudtuk nélkül évszázadok óta rabszolgaságban tartja. Ezt a messiás-szörnyeteget kell kiherélni.

Hazafias szeretettel,
őszkatona

Eltárolt hozzászólások