IV. fejezet Meséink rejtélyei

A MESE

Gyakran némelyek arról beszélnek, hogy egyes meséket ettől, vagy attól a néptől vettük át. Nincs kizárva, hogy a magyarok vettek át más népektől meséket, vagy motívumokat, de általában a magyaroktól vettek át más, a magyaroktól eredő népek, meséket. Mivel a magyarok 40.000 éve írnak, ezért kétségtelen, hogy akkoriban már léteztek, de egyetlen más nép sem létezett a rokonsági körünkből.

            Nagy kutatóink Orbán Balázs, Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Benedek Elek, Ipolyi Arnold, Illyés Gyula, Berze Nagy János, és mások. A tudós mesegyűjtők néha felülírták a mesélő szövegét, ha nem értették, mit mond a mesélő. Ezzel kárt okoztak, mert a mesélő olyan régi szemszögből mesélt, amit a mesegyűjtő már nem értett meg. De a gyűjtők érdeme mégis rendkívüli, mert az utolsó pillanatokban gyűjtötték össze a mesekincset.

            A mesék a tiszta tudást tükrözik. Ezért is rendkívül értékesek.

            Az ősköltészet szinte teljesen kiveszett. Tudjuk, hogy hatalmas magyar költészet volt, amit a nagyurak udvaraiban adtak elő a művészek, legtöbbször zenével együtt.

            Hősmondák, mesék, balladák, legendák, énekek előadása emelte a fejedelmi udvarok étkezéseit, ünnepségeit. Az előadók megbecsült személyek voltak, akik az esti, éjszakai ivászatokban is részt vehettek.

            A hun származás, nőrablás feleségnek, eredetmondák, a Turul monda, Csudaszarvas monda, vérszerződés, fehér ló, fejedelem választás mikéntje, Lél kürtje, Botond monda voltak azok a témák, amelyekről biztosan tudjuk, hogy léteztek.

            Mese szavunk pontos jelentése: Mes-E. Mes az ifjú harcos, esetleg harcosnő, az E Ház, Palota, Templom. Tehát a Mese az ifjak háza. A kicsi gyerekek is, lányok és fiúk, hősnek képzelik magukat, ezért a mese az ő házuk is lehet. De az ifjú hősökről szóló történetek többnyire fiatal hősökről szólnak, tehát a mese az igazi hősök háza is egyben.

            A mese rejtvény. Ez a megállapítás arra kell ösztönözzön minket, hogy a rejtvényeket felfedjük, megoldjuk, tisztázzuk. A Jókai kódex, Döbrentei kódex tartalmaz meserejtvényt. Idősebb Cséri Verestói György (1698-1765) halotti búcsúztatójában is jelen van. Heltai Gábor és Haller János is foglalkozott mesékkel.

            Az első magyar mesegyűjteményt Gaál György németül jelentette meg 1822-ben.

            Arany László 1867-ben, a Kisfaludy Társaságban, „Magyar népmeséink” című tanulmányt mutatott be.

            Később Kálmány Lajos, Solymossy Sándor, Honti János, Katona Lajos, Borbély Mihály, Nagy Olga, Vöő Gabriella, Faragó József, Szabó Judit, Katona Imre, Kibédi Varga Ádám, Vámos Ferenc foglalkozott mesékkel.

            Berze Nagy János ismerte fel a Nap anyja, a Hold anyja, és a Szél anyja isteni hármasságot. Az istenanya hármas valószínűleg sokkal régebbi, mint a későbbi isteni hármasságok. Egyiptomban már nincs hármas istennői csoport, csak Apa, Anya, Gyerek, aki mindig fiú, tehát a lányok kezdenek visszaszorulni.

            Jankovics Marcell 1980-ban „A népmesék és a csillagos ég” című írásában az égbolttal kapcsolatos meglátásait írta le.

            Makay László, Harkai István, Nagy Mihály Tibor és Szántai Lajos is vizsgálta a magyar mesevilágot.

            Pap Gábor kiemelkedő óriás a mesekutatók között, bár sok kiváló mesekutatónk van. Az állatöv, a hét bolygó, az öt elem és számtalan más terület felderítője. A Napút kulcsszerepét is ő ismerte fel, amivel kapcsolatos a fény-árnyék, jó-gonosz, szeretet-gyűlölet, és hasonló fogalmak.

            A Fehérló motívum megjelenik a kínai „Sárkány Király” alapította Loyan-i Fehérló kolostorban, ahol a fanyűvő, vasgyúró, kőmorzsoló gyakorlatokat tanítják ma. A kínaiak is rokonaink, még nyelvileg is.

            Magyar Adorján a Leányszínű Bálint és a Gyöngyszínű Ilona mesék értelmezésével ért el hatalmas érdemeket.

            A meséket osztályozzák különböző szempontok alapján. Vannak mitikus mesék, hős mesék, tündérmesék, varázs mesék, csúfoló mesék, legenda mesék, állatmesék, ördög mesék és novella mesék. A novella mese csak a XVI-XVII. századtól kezdve jelenik meg. Népmeséknek nevezik a nép köréből gyűjtött meséket. A meseírók maguk találnak ki történeteket, legtöbbször a népmesék ismeretanyaga alapján.

            A magyar mesék igen gyakran kozmikus mítoszok. Rendkívül régiek, nem vethetők egybe egyetlen európai nép mesekincsével sem. Egyszerűen azért, mert a mai európai népek mind a magyaroktól származnak, ráadásul nagyon fiatalok, még a baszkok is. Talán néhány kaukázusi nép nyelve adhat találgatásra okot, mert nem kellően ismertek.

VILÁGFA

Természetesen a Tejútról van szó, a Tejút a Világfa. Egy kicsit illene meglepődni azon, miért nevezték így a magyarok a Tejutat, már az indoeurópaiak létrejötte előtt. Honnan tudták a magyarok, hogy a Világfa a Tejút, illetve eredetileg Teuta, vagyis Te isten Útja? Honnan tudtak a Tejút-galaxis létezéséről, már a magyar nyelv megszületése idejében, amikor a Galaxis felfedezését a Nyugat a XX. századra teszi? Nagy kérdések ezek, amelyek megoldása azt bizonyítja, hogy őseink fejlettebbek voltak, mint amit gondolnak és hirdetnek a nyugatiak.

            A Világfa másik neve a Tetejetlen Fa, és az Égig Érő Fa. A történetben egy gonosz sárkány lejön a Tejútról, és elrabolja a királylányt. A király nagy bánatba esik, majd kihirdeti, hogy aki a lányát visszahozza, nagy kincset kap. Sok hős jön, de egyik sem képes a királylány nyomára bukkanni. Amikor tehetetlenség lesz úrrá a királyi palotán, színre lép Jánoska.

            Nem ám akárki az ifjú hős. Ismeri a királylányt, mert a királyi udvarban kiskondás. A neve Jánoska, ami mitikus név. A Ján An isten nevéből származik, aki az Ég, Menny ura, ezt is jelenti a János név. Jánoska gyaníthatóan An isten fia. A király megörül Jánoskának, még azt a kérését is teljesíti, hogy csináltasson a csonka szarvú bivaly bőréből hét pár bocskort és hét pár gúnyát. Mi ugye tudjuk, hogy a Gu Szarvasmarha (bivaly, ökör, tinó, barom stb.), a Gúnya ezért a szarvasmarha-háza, vagyis a szarvasmarha bőréből varrt ruházat. A kérést a kismalac javasolja Jánoskának, aki Makkos isten lehet, malacka képében.

            Jánoska a baltáját vágta a Világfába. A Bal-Ta névben a Bal (Bál és Bél) jelentése Ragyogó és Nagy. A Világfa a Tejút, a levelek különböző bolygók, amiket ágak kötnek össze. Megérkezik a keresett bolygóhoz, amin van erdő, mező, folyó, tenger, város, hegy, völgy, de embert nem lát. Elérkezik egy gyémántpalotához, ami sebesen forog, mint egy pulzár. A Gyémánt azt akarja kifejezni, hogy a mi Földünk anyagánál nehezebb anyagból áll az a világ. Jánoska belevágta a baltáját a palota garádicsába, és szépen felsétált a lépcsőkön az ajtóhoz, hiába forgott a palota sebesebben, mint a forgószél. A palotának hétezer ablaka és hétezer garádicsa volt. Amikor az ajtóhoz ért, a királykisasszony szaladt felé, a nyakába ugrott, és édes kicsi Jánoskámnak nevezte.

            A kilencfejű sárkány rabolta el a királykisasszonyt. Adott Jánoskának egy feladatot, hogy etesse meg a sánta lovat, de mindig mást adjon neki enni, mint amit kér. Jánoska összebarátkozik a lóval, végül tüzes parazsat ad neki enni, amitől a ló szőre arannyá válik, és látszik, hogy öt lába van. Az öt láb azt bizonyítja, hogy a Nap lovai közé tartozik, mert Öt = Utu, a Napisten. Jánoska végül legyőzi a sárkányt, akinek ereje egy vaddisznó fejében van, amiben egy nyúl van, a nyúl fejében egy iskátulya van, amiben kilenc lódarázs zümmög. Ha Jánoska megöli a darazsakat, a sárkány elveszti az erejét. Jánoska megöli a sárkányt, az ötlábú lovon leszáll a Világegyetemből, és elveszi szíve választottját, a királykisasszonyt.

CSUDASZARVAS

Ez a mese eredetmítosz, a legteljesebb pompájában. A Csu-Da pontos jelentése Csillagok-Földje. A Szár-Vas pontos jelentése Sárga-Fehér, másként Arany-Ezüst, a latin Cervus már erős rontása a Szarvas szónak. A szarvasok oldalán a fehér pettyek a csillagokat jelképezik. Itt is megjegyzem, hogy a gímszarvas borjai is pettyesek, születésük után több hétig, és az őzek gidái is.

            A mese Nimrúd ősatyához kanyarodik vissza, de teljesen biztos, hogy nem Nimrúd az első ősatya neve. A Csuda-Szarvas az éggömb, a csillagok országa, amely látszólagosan keletről nyugati irányban forog. A mesebeli szarvas tehát az égboltozat. A lába nem érinti a földet, hiszen az égbolt is a talaj felett forog. Agancsait csillagok díszítik, fején a Nap, homlokán a Hold ragyog. Mivel a szarvas maga az égbolt, elérni soha nem lehet, de útmutató szerepe eléggé egyértelmű.

            A mesében szerepel Nimrúd, akinek a fiai heten vannak. Hunor és Magor testvérek, de a magyar mese nem nevezi meg a többi öt testvért, talán már műveleti okokból. Nimrúd a Nagy Vadász, vagyis az Orion csillagkép, ami olyan fontos volt őseink hitvilágában. Fiai nevét nagyjából sikerült azonosítani, mind a hetet, mivel Nimrúd azonos Japhettel, akinek szintén hét fia volt, a neve, Ap-Het, „Háza a Hétnek” értelmű, magyarul, természetesen.

            Ez a mese hosszú időt tömörít egybe. A Csudaszarvas utáni vándorlás, vagyis a keletről nyugatra való haladás, már 70.000 éve lezajlott. De alapos a gyanú, hogy még ennél az időnél is volt egy sokkal régebbi időszakasz, régebben százezer évnél, amikor a magyarok nyugat felé haladtak Európában. Azután a hurrita időkben, vagyis Kr.e. 10.000 évtől kezdve is volt egy nagy hulláma a magyaroknak Nyugat felé. A mezőgazdálkodás terjedése egy következő magyar hullámot bizonyít. Azután a Kr.e. 4.000 körül nyugatra haladó etruszknak nevezett magyarok terjeszkedése következik, végül a magyar-hun terjeszkedési hullám, ami a szlávokkal volt egybekötve. Most röviden hat magyar terjeszkedési hullámot neveztem meg, amelyek létét elsősorban írásos bizonyítékok, másodsorban régészeti anyagok igazolják.

            Ezért a Csudaszarvas, mint éji égbolt, a magyarság vezetője, nehezen köthető egy adott történeti korhoz.

            Ha mégis, megszegve az előírásokat és a történelmi, nyelvészeti tényeket, egy adott korhoz akarjuk kapcsolni a Csudaszarvas történéseit, akkor a Kr.e. 8.000 körüli éveket vehetjük górcső alá. Mivel a Csudaszarvas állításai teljesen szemben állnak a magyar írás és a régészet dokumentumaival, felmerülhet, hogy tudálékos kutatók alkották meg a mesét, a saját koruk szája íze szerint. Nimrúd, Hunor, Magor, Ankisza és a többi szereplő nevét már nem értették, mint ahogy ma sem érti a magyarság, köszönhetően ezeknek a pipogya kutatóknak.

            Nimrúd áldást ad két fiára, vagyis a kezét a magasba emeli, és fiai fejére teszi. Az Áld szóban az Ál szó itt Magasat jelent.

            A két királyfi ötven-ötven vitézzel indul vadászatra. Az Ötven a Nap száma, Gilgames és Enkidu is ötven harcossal indul Humbaba ellen. Az Egyesült Államok ötven tagállama bizonyítja az Államok eszmeiségének magyar eredetét. Az Ötven fogalmának jelentős irodalma van.

            Találnak egy réten száz lányt és két hercegnőt, amint éppen táncolnak. Tündérek voltak, két tündérhercegnővel a középen. A Tündérek Tánca csillagkép adja a mintát a lányok körtáncához. Az csak későbbi betoldás, hogy Dúl király lánya a két hercegnő. Dúl király az alánok királya (Alán – A-Lán, vagyis isteni lányok), de valójában Napkirály. Dulo formájú neve Du-Ló, vagyis Nap-Ember értelmű, és magyar nyelvű.

            A két hercegnő igazi neve Maja és Deja, vagy Teja. A Majóták törzsei éltek a Majótisz-tengertől keletre, amit Maeotisz, Meotisz néven is írnak. A Majóta név azonban perdöntő a kérdésben, Maja istennő, és Deja is, sokkal régebbi, mint az indoeurópaiak megjelenése a Földön. Ezért aztán a két hercegnő alán sem lehetett, hanem inkább tündér, ötven-ötven kísérőjükkel együtt.

            Magor és Hunor közötti elsőbbség külön vita tárgya. A születő Napisten a Magor, a lenyugvó Napisten neve Hunor, aki hunyni megy. Különben a Mag és Hun is csillagot jelent elsődlegesen. De ami fenn van, lenn is.

ARDILUS KIRÁLYFI

Az Ardil szó jelen van egy ezer éves versben, ami éppen a Csudaszarvasról szól. Az Ar-Dil a Hegy-Csillaga, vagy másképpen Arany Csillag. A Dil Dél, a teljes csillag, Dil-Mun nevében is jelen van. Ezt a nevet Argyílusra rontják a mesegyűjtők. Egy város neve Arghilasz Marokkóban, még az arabok előtti időkből. Az Arghilasz nevet többen az Argyílus névvel azonosítják, nem is siker nélkül. Marokkóban mellesleg többször jártak magyarok, akik le is telepedtek az Atlasz vidékén.

            A királynak volt egy aranyalmafája, aminek a termését elkezdték lopkodni. Fekete holló képében tündérlányok érkeztek éjfélkor a fához, álmot bocsátottak az őrzőkre, azután elvitték az aranyalmákat. A király két nagyobb fia csődöt mondott az őrzésben, a legkisebb, Ardílus, azonban nem aludt el, elkapta a tündérlányok közül az egyiket, éppen Tündér Ilonát. Lett is nagy szerelem.

            De az ördög szolgálója, a vén banya, levágott egyszer Tündér Ilona hajából egy tincset, amikor a két szerelmes aludt. Amikor felébredt Tündér Ilona, megmondta, hogy el kell mennie, többé nem jöhet, de Ardilus keresse meg őt. Ardilus elindult tündér mátkáját megkeresni.

            Amikor még az Üveghegyeken is átment (jégkor), utána a Napistennel, a Holdistennel és a Szélistennel is találkozott, de nem jutott semmire. Megérkezett az Egyszemű Óriáshoz, aki szintén a Napisten volt, más aspektusból, aki aztán segített a keresésben. Ő volt az Állatkirály, aki a szumer hagyományok szerint is az állatok védnöke. Vagyis a Nap, az Egyszemű Óriás, aki nagyobb volt a legnagyobb óriásnál, egyben az állatok védője is. Szeme előtt nem volt ildomos megölni egyetlen állatot sem, mert a gyilkosságot a Nap megbosszulta. Azért vágják még ma is a sertést hajnal előtt, hogy a Napisten ne lássa az állat megölését. De az Egyszemű Óriás sem tudott semmit Tündér Ilonáról. Ellenben volt egy sípja, amivel összehívta az állatokat, akik közül senki nem hallott a titokzatos tündérről, de a végén megérkezett egy sánta farkas, aki viszont tudott segíteni.

            A farkas egyik legfontosabb totem állatunk, gyakran keverednek sajátosságai a kutyával. Ennek egyik oka, hogy a farkasból ered a kutya, amely csak 12-14.000 éve jött létre. A farkashoz kapcsolt hagyományok ezért később átmentek a kutyára is. A sánta farkas száz évig vitte Ardilust, majd letette hátáról és megmutatta az utat Tündér Ilonához. Még azt is megmondta, hogy háromszor kell megcsókolnia a lányt, és akkor megtörik a varázs.

            Amint haladt, egy völgyben három ördögtől elcsalja a bűvös tárgyakat, a köpenyt, a bocskort és az ostort. A tárgyak segítségével Tündér Ilona palotájánál terem. Még az álnokságos boszorkány teremtette akadályon kell átjutni, aki mindig elaltatja, amikor jön Tündér Ilona, de végül elnyeri mátkája kezét. K. Grandpierre Emil szerint a két gyerekük neve Tündér Pál és Tündér Borcsa.

TÜNDÉR SZÉP ILONA

Legalább öt variánsa van Tündér Szép Ilona történetének. Igazság szerint egyik legrégebbi történetünk, amiben a magyar őstörténelem több motívuma és területe is keveredik. A Tündér szó messze a jégkorba vezet. A Szép szó szépet és őst is jelent, lásd a szépapa nevünket. Egyiptomban is létezik, lásd Szep Tepi, a Szép = Ősi Isten-Csillagok kora. De a Sep változat is létezik, lásd Hat-Sep-Szut királynő nevét. A Szepes egyszerűen Szep-Es, Ősi-Ház, amihez közel áll a Szepezd név is. A Szép szónak igen sok változata van, még a Cipő is a rokonsághoz tartozik.

            Az Ilona név is hasonlóan izgalmas, mint az első két név. Sok megoldást találhatunk, amelyek közül több is szerepel az ókori nevek között. Az Il-Ona forma Isten-Anya, Első-Anya lehet. Az Ilo-Na esetleg Illó-Na lehetett, amely névben az Illók légi istenek, a Na itt Nő vagy Ház, vagyis az Illók Házából való nő. De van más megoldás is.

            Az Ilona név becézett alakjai sok pontos megfelelést mutatnak. Ilion Trója neve, az Ili az Ilona becézése. De Tróját a hettiták Ilusa államnak is írták, amit Iluska alakban némelyik magyar talán jobban megért. Kétségtelen, hogy Tündér Szép Ilona erősen kötődik a magyar Trójához, amit Torjának neveztünk régen, egyéb nevek mellett.

            Tündér Szép Ilona kastélya a Kék-tengerben van. Ez a Kék-tenger egyrészt az égbolt, ahol sok csillag van, de nappal gyönyörű égszínkék színű valódi tenger. A másik Kék-tenger ma Vörös-tenger nevet visel, mivel az egyiptomiak Azúr-tengernek nevezték. Az Azúr szó az Az-Úr név összetételéből képződött, az Úr város felé haladó hajók ezen a tengeren érték el Szumert. A tenger nem mellékesen gyönyörű kék, a Vörös-tenger név szintén magyar eredetű, mivel a magyar világtájak közül a Dél a Piros színhez kapcsolódik. Az Indiai-óceán egykor szintén Vörös-tenger nevű volt.

            Tündér Szép Ilona sok mesében szerepel, néha meglepően negatív színben feltüntetve. Mivel több mese változat szól magáról Ilonáról, ezért nem tudni, hogy melyik az eredeti, a régi, melyik változatot találták ki a modern időkben. Viszont azt lehet gondolni, hogy amikor Tündér Ilona vándorol, mint a magyar lányok az ősidőkben, az a változat a matriarchátus idejéből maradt fenn. Amikor Tündér Ilona otthon ücsörög, és várja kedvesét, szerelmét, és az ifjú vándorol, keresve Tündér Ilonát, az a változat már erősen patriarchális jellegű.

            Tündér Szép Ilona alapvetően hatalmas istennőnk. Kétségtelenül az Ég Királynője, sok emberi tulajdonsággal. Szerelmei szintén istenek, Ardilus királyfi, vagy Magyar Miklós, aki a Napisten, a különféle, egymástól független mesékben.

FEJÉRLÓFIA

Nagyon régi mese, a főhős nevét gyakran félreértik. Ugyanis Fejér a Fej Úr, a főúr, másként a király, a Ló természetesen Ember, ezért Fej-Ér-Ló Fej-Úr-Ember, vagyis uralkodó, király. Ennek a Fő-Úr-Embernek, férfiúnak a fia Fejérlófia. Egyes alkotók, nem értve meg a magyar nevet, a Fejérlót kifejezetten nőnek képzelik, ami nagy hiba. Leukippé a Fehérkanca, de a görög már erősen keveri a fogalmakat, hiszen sokkal fiatalabb nép a magyarnál. Valóban, van Fehérló, aki királynő, és Fehérló, aki király. De nem szabad kizárólagossá tenni egyik fogalmat sem a másik rovására.

            A Lu alapjelentése Fény, ami miatt a Lú nevű emberek a Fény emberei, akik megszelídítették  a lovakat, majd később a négylábú (Equus) is felvette a Fény - Ló nevet. Kis-Ázsiában, egyik centrális hazánkban élt a Luwi, másként Luwijai nép, Solymos tartománytól északkeletre. Ők a Lúfi, vagy Lúfijai nép, akiknek nevében a Lófia 3.000 évnél régebben már megjelenik. Akit zavar a W-F cserélődés, ejtse ki saját száján a névalakokat.

            Fejérlófiát az anyja háromszor hét évig szoptatja, hogy erős legyen. Mivel a szoptatást csakis az anyja végezheti, úgy tűnik, hogy a Fejér (Fej Ér) szó mögött az apja, a király, a Fehér szó mögött az anyja, a királynő fogalmát kell látnunk.

            Vándorlása során legnagyobb hőseink közül többel is találkozik, de a mesélő szerint a hősök meglehetősen jellemtelen személyek. Fanyűvő, Vasgyúró és Hegyhengergető társa lesz, de a kis ördög, Koponyányi Monyók elleni küzdelemben nem sok hasznukat veszi. Hegyhengergető nevét Kőmorzsolónak is mondják más mesékben. Koponyányi Monyók egy koponya nagyságú alvilági szörnyeteg, akinek nagy szakálla van. Fejérlófia, miután három társát az ördög legyőzte, a monyókot rettentően elveri, és szakállánál fogva kiköti egy nagy fához. Hétszűnyű Kaponyányi Monyók azonban kitépi a fát, és lemenekül az Alvilágba.

            A monyók üldözése levezeti hősünket az Alvilágba, ahol hamarosan megint rátalál Kaponyányira. Társai fennmaradnak Evilágban, mert nem mernek lemenni az Alvilágba. A továbbiakban három sárkányt is megöl Fejérlófia, megszabadítva három szépséges hercegnőt. Amikor az Alvilágból az Evilágba vezető kúton a kosárba rakja a három hercegnőt, a társai odafenn úgy döntenek, hogy maguk veszik feleségül a hercegnőket, Fejérlófiát meg lenn hagyják az Alvilágban, így mindhárman árulókká lesznek.

            Fejérlófia az Alvilágban, aminek sok tartománya, rétege van, megment a jégesőtől három griff fiókát, ezért az anyjuk felviszi a Felvilágba. A repülés közben elfogy az élelem, ezért Fejérlófia önmagának részeit adja a griff szájába. Amikor megérkeznek Evilágba, a griff visszaragasztja Fejérlófia hiányzó testrészeit, ami által még sokkal erősebb lesz, mint addig.

            Végül elveszi az egyik királylányt feleségül, három társát meg leereszti az Alvilágba, boldoguljanak ott. Mivel Kuta szumer város mellett, a hagyomány szerint, van egy kút, ami az Alvilágba vezet, nagyon valószínű, hogy a mese megalkotói is ezt a kutat vélték lejáratnak az Alvilágba.

LÚDAS MATYI

A Nippuri szegény ember története Mezopotámiából is ismert, amit a magyar néphagyomány szinte teljes szépségében mesél el különböző mesékben. Fazekas Mihály megírta a történetet egy remekműben, ami miatt azt állítják egyesek, hogy Belgiumban szedte fel a történetet, mivel Fazekas Mihály Belgiumban is harcolt, amikor katonának kényszerítették. Ez a tétel elképzelhető, de nem képes eltörölni a magyar népi hagyományokat. Ráadásul Belgium egy magyar népcsoport területe, még Caesar előtt, ahol valami kevés eredeti magyar hagyomány is fennmaradhatott a nők ajkán. Mert a férfiakat kiirtotta Caesar, bár a tettét később megbánta.  Bél-Ga nem más, mint Bél isten Háza, Bel-Gi-Um pedig Bél Ország Földje. A térségben sok magyar törzs élt egykoron. Nem én vagyok a felelős, hogy ezt nem tudják az érintett népek, magyarok és németalföldiek.

            A történet szerint egy szegény embertől az elöljáró, legyen Döbrögi, elveszi az állatait, a ludakat, vagy egyetlen kecskéjét Nippurban, és még jól el is vereti. A szegény legény, Matyi, elhatározza, hogy visszaadja a verést. Neve a Napisten egyik névvariációja. Valóban, háromszor megveri a dölyfös tolvajt, a magyar és akkád történések, a verés mikéntjei, teljesen azonosak.

            Lúdas Matyi, vagy a Nippuri szegény ember, hőssé válik a mese szerint, bemutatva az elnyomó hatalom elleni cselekvés lehetőségét minden bátor ifjú számára. Mezopotámiában a történet agyagtáblákra került, így maradt fenn, de az agyagtáblákat a magyar népi hagyomány nem ismerhette.

RÓZSA ÉS IBOLYA

Ebben a mesében a szereplők ismét Mezopotámiát idézik. Hangsúlyozni kell, hogy a magyarok nem Mezopotámiából erednek, hanem sokkal nagyobb térségekből, de a szumer korban Mezopotámiában a magyarok jelen vannak. Nagy központjaink Atlantisz, Kárpátia és Szubartu, ez utóbbi terület Mezopotámiától északabbra terült el, színmagyar lakossággal, sok más név szerint is jelölve. Ezért gondolom a mese lejátszódásának földrajzi környezetét közel Mezopotámiához.

            Rózsa királyfi megküzd szépséges menyasszonyáért, Ibolyáért. A gonosz mostoha mellett egy rosszindulatú és buta apa jelenik meg királyként. A buta király gyakori motívum, ami a szumer hercegek butaságának leképeződése lehet, akik hagyták népüket elveszni az ármányos akkádok támadásai miatt.

            Nem gondolom, hogy a királyfi neve, a Rózsa, a Rusza névből keletkezett, akiből négy uralkodó is volt. Azt gondolom, hogy a Rózsa név sokkal régebbi, mint Mezopotámia emberek által lakott korszaka, ami 7-8.000 éves lehet. De Rózsa a Rósa, vagy a Rusa mai magyar nevekkel is teljesen azonos, így a Rusza királynév innen ered.

            Ibolya neve jóval nehezebben értelmezhető Rózsáénál. Természetesen mindkettő eredeti magyar név. A főhősnő nevét, sok kutatás után, I-Bolya alakban oldottam meg. Ez a forma Háza a Napnak értelmű, ami a növény nevét is megmagyarázza, virága miatt. A virágok mindig csillagot, napot mintáznak. A Bolya egyértelműen a Boly – Nap szóból ered, genitivus formában, lásd még Bolya és Bonyha vezér neveket, meg a Bolyai családnevet. Ibolya tehát egy nagyon régi magyar női név, a Nap Házából való az, aki viseli a nevet.

            Itt is érdemes megjegyezni, hogy a Viola, ami az Ibolya variánsa, szintén magyar név. Az I-Bolya az elsődleges, amiből az Ib Vi formát vett föl, egyébként a név többi része változatlan maradt. A latinok magyar eredetük folytán ismerik a Violát, mint nevet.

            A mesében Rózsa, sok küzdelem után, végül elnyeri szerelme kezét. Ibolya is egy kis varázsló, amint minden magyar lány is varázsló, bűbájos volt, értettek a fiúk fejének elcsavarásához. A gonosz boszorka átkot mond rájuk, csupán irigységből, hogy Rózsa felejtse el Ibolyát. De az átok megtörik, így a szerelmesek egymáséi lesznek.

CSÖPEL LÁMA ÉS KOVÁCS IMRE BARNA

„Titkos tanítások magyar mesékben” a címe a két szerző könyvének. Sajnálatos, de a magyar szerző túlságosan alávetette magát Csöpel Láma meglátásainak, ami miatt kifordultak tengelyükből az elemzések. A keleti, modern meglátások lefedték az igazi őskori, több tízezer éves képzeteket. Ezzel totális hibát vétettek, de még így is sok értékes közlés van a két szerző könyvében. Kovács Imre Barnát figyelmeztetni kell, és minden magyar szerzőt, hogy soha ne csináljanak úgy, mintha nem ők lennének a legrégebbi emberek a földön, akiknek bármit is másoktól kell tanulniuk. Ezzel az intéssel csupán azt mondom, hogy a fiatalabb népeknek is ártunk, mint a fiatal tibetieknek, ha meghagyjuk őket tévelygéseikben. Tibetet ugyanis nem túl régen több ezer méter vastag jégtakaró fedte. Ettől függetlenül minden bölcsesség nagy érték, bárki adományozza. Az utóbbi 12.000 évben is sok bölcsesség képződött, hiszen az ember alkotó tevékenysége szüntelenül folyik.

            A „Bíró János” című mesében a főhős 21 évig ül a hamuban, a sutban, de megtanul nagyon szépen furulyázni. Szülei háza az Óperenciás tengeren is túl, a Tüzes tenger hetvenedik szigetén, egy irtózatos kiskertben, amiben volt egy irtózatos nagy kert, abban volt. Amikor 21 éves volt, egy zivatar összedöntötte a házukat, de újat építettek, ami után Bíró János vándorútra kelt. Egy ravasz öreg egy kardgyárba küldi, az első kardját azonban édesapja eltöri. Egy kisnyúl ad neki egy darab bűvös acélt, amiért visszaadja a szeme világát, mivel háromszor belemártja a kisnyulat egy varázsforrásba. A fiú elkészíti a varázskardot, amit az apja sem tud eltörni, azután vándorútra megy.

            Egy juhászlegénnyel szerepet cserél, majd legyőzi a hatfejű sárkányt, akinek a szívéből egy gyűrűt és egy kulcsot szed ki. A birkákat haza tereli, megtekinti őt a király is, mert a legény nagyon szépen furulyál, amint hajtja a birkákat. A legkisebb királykisasszony elkéri tőle a gyűrűt, este ő viszi még a vacsorát is a juhászlegénynek. Teljesen megszerette Bíró Jánost.

            Ezután még két harcot kell megvívnia, amiben a kisnyúl jó tanácsokkal segíti. egöli a tizenkétfejű sárkányt, majd a huszonnégyfejűt is, az előbbi szívéből ezüstkulcsot és ezüstgyűrűt, az utóbbiéból aranykulcsot és aranygyűrűt szerez. A gyűrűket a királykisasszony mind elkönyörgi, de azt is bejelenti, hogy Bíró Jánosé akar lenni.

            A kulcsok a sárkányok három világát záró ajtókat nyitották. A rézkulcs a rézvilágét, az ezüstkulcs az ezüstvilágét, az aranykulcs az aranyvilág ajtaját. Mindhárom világba bemegy, ahol királlyá emelik, nagy katonaságát varázsvesszőkkel jóllakatja. Mindhárom világban van táltos paripa, akikkel jól bánik. A király férjhez adja három lányát, zsebkendőjüket tíz méter magasba tűzi, onnan kell a kérőnek lovon ugratva lekapni, hogy feleségül vehesse a királylányt. Hősünk, mint rézvitéz, mint ezüstvitéz és mint aranyvitéz, mindhárom zsebkendőt megszerzi, de a harmadik zsebkendőnél a király puskával rálő, mert Jánosnak szánja ő is legkisebb leányát, nem tudja, ki az aranyvitéz. A lövés eltalálja a hős jobb lábán a nagyujját, ami miatt kiderül kiléte. A király neki adja királyságát, János a lányok közül a legkisebbet választja feleségnek, és boldogan élnek máig, főleg Aranyországban.

            A meséhez a szerzők sok okos véleményt csatolnak, amiket nem tisztem értékelni, akit érdekel, olvassa el a könyvet. Szerintem a „Hol volt, hol nem volt” kifejezés azt jelenti, hogy a történet a múltban játszódik, ezt jelenti a „hol volt”. A „hol nem volt” figyelmeztet, hogy meséről van szó, ami szerint egyes dolgok igazak, más dolgok homályba burkolóznak, a meseszövés történéseiben. Az irtózatos kiskert a Világegyetem, amiben irtózatos nagy kert van, a Tejútrendszer. Az Óperenciás tenger az égbolt, a világűr, amin túl van a Tüzes tenger, a Tejút, milliónyi tüzes csillagával. Fontos a János név is, ami An, az Ég, Menny istenének nevéből képződött, kicsinyítéssel. Bíró János tehát az Ég Urának fia, nem ám akárki.

            Gyakori visszatérő motívum a réz, ezüst és arany, ebben a mesében a három világ a három korszakot, az Aranykort, az Ezüstkort és a Rézkort jelenti.

            Kovács Imre Barna és Csöpel Láma még nagyon sok bölcsességet közöl. Több más mesét is elemeznek, új gondolatokat mutatnak be számunkra.

            Elmondják, hogy Sambala királysága a megvilágosodott lények birodalma. Jövőbeli uralkodója a Rettenetes Kerék Tartó, tibetiül Dragpo Korlo Csen. Valahol Közép-Ázsiában, vagy Belső-Ázsiában terült el.

            Kelet-Tibetben feküdt Ling ország, aminek a királya Geszár volt. A legnagyobb tibeti népi hősköltemény arról szól, hogy Geszár visszatér Sambalába, és legyőzi a sötétség erőit. Megjegyzendő, hogy Szergej Lukjanyenko Őrség könyveiben a fénypártiak fővarázslójának neve Geszer, ami kétségtelenül Geszár nevének változata. Geszár magyarul Ge-Szár, vagyis a Föld Királya értelmű, aminek teljesen megfelel a Ge-Szer alak is.

            Sambala sok kutató szerint az ősi Sang Sung birodalommal azonos, ami a Fehér Hunok országa volt. Nyugat-Tibet, Kasmír, Ladak, a Kailas-hegy, ami Ázsia legszentebb hegye, Tadzsikisztán, és a körülötte lévő tájak tartoztak hozzá. Tibetiek, szakák (szkíták), hunok területe. Ez az ország Szun Szan lehet, másképpen a Zsuan-Zsuan birodalom, ami magyar lovagok országa volt. A hun, vagyis a magyar lovagok, legények kora megelőzi az indoeurópai nyelvek keletkezésének idejét is. Ebből viszont nagyon sok minden következik.

            Mások szerint Sambala a megtisztult szellemek birodalma, és ma is létezik.

            A Megtisztulásról azt kell mondanom, hogy egy tudással elsajátítható folyamat, aminek a segítségével feltárul bárki előtt az ősök kora. Elméje megtisztul a sok hamis és kitalált dologtól, amivel megfertőzték az igazság ellenségei. A magyar nyelv tudása kell hozzá, mert az ősök korába, 30-40.000 éves korba, más nyelv segítségével nem lehet visszamenni, kizárólag csakis a magyar nyelvvel. A 2-3.000 éves régiségeket ne hívjuk ősinek, mert megtévesztjük az embereket. Ez a megvilágosodás igazi útja. A Múlt és a Jövő szoros egybefonódása látni engedi a jövőbeni történéseket is. Tejútrendszerből a Tejútrendszerbe.

TEJKÚT

A királynak volt egy csodakútja, ami minden éjjel tejjel telt meg, ha nappal kimerték belőle a tejet. A király ebben a tejben fürdött, de egy éjjel egy óriás kiitta az összes tejet. A Tejkút is kozmikus mese, a mit a Csodakút szó is jelez, mivel a Csu-Da a Csillagok-Földje jelentésű. A Kút sem más, mint az égbolton lévő lukak, aminek a fogalma lejött a földre, mert ami fenn van, lenn is.

A Tej, ami a csodakútban buzgott, nem más, mint az élet itala. Más hagyományokból tudjuk, hogy a sziklákból, mint amibe a kutat is vájták, a tündérek teje buzog elő. Aki a tündértejből iszik, roppant erős lesz, sokáig nem éhezik, élete is meghosszabbodik. A Tejkútban tehát tündértej buzgott. Az óriás nem más, mint az Orion csillagkép, aki lejött a földre meginni a csodakútból a tejet.

            A király katonái elkapták az óriást, akinek több neve is van a magyar hagyományokban, az egyik az Óriás. Bezárták egy helyre, ahol a királyfi is megnézte, de beejtette hozzá a nyílvesszőjét. Ez a motívum a Nyilas csillagképre utal. A kis királyfi kiengedte az óriást börtönéből, ami miatt édesatyja száműzte. De az óriás magához vette, felnevelte. Amikor a királyfi felnőtt, feleséget kellett keríteni neki.

            Óriás elküldte őt Fehérországba, amiről minden magyar tudja, hogy az a Tejút. Fehérország királya felfogadta a királyfit kondásnak, mert a királyfi szép ruhája fölé rongyos ruhát öltött. De a királykisasszony rögtön kiszúrta, hogy a legénynek nagyon szép az inge, mert észrevette a gallérját, nem tudta, kiféle, miféle lehet.

            Az Óriás egy aranyguzsajt, egy aranymotollát s egy aranyorsót adott nevelt fiának, de meghagyta, csak úgy adja oda a tárgyakat a királykisasszonynak, ha megmutatja, milyen jel van a bal fülén, a jobb fülén és a mellén. A fülei mögött csillagok voltak, a mellén pedig hold. A király kihirdette, annak adja a lányát, aki tudja, milyen jel van a bal füle mögött, a jobb füle mögött, és a melle bőrén. Senki sem tudta, de amikor megérkezett a kiskondász, tőle is megkérdezték a rejtvényt, ő pedig tudta a választ. Így aztán a királyfi és a királykisasszony egymáséi lettek, bár a királyfi az esküvő előtt elszaladt egy hintóért, amin szépen megérkezett a királyi palotába. Fontos a fellépés és a megjelenés egy kérő számára, hiába lakik a Tejúton.

MÖNDÖLÖCSKÉK

Volt egy szegény asszony, annak három fia. Előbb a két idősebb ment munka után, de az Öregember, aki felfogadta őket a möndölöcskék őrzésére, elküldte őket. A legkisebb fiú azonban megfelelt az Öregember elvárásainak, nem küldte őt el. Kozmikus mese ez is. Az Öregember nem más, mint az Atya Úristen, fehér szakálla is van. A möndölöcskék nem mások, mint az égi bárányfelhők. Más mesében a möndölöcskéket angyaloknak mondják, ami közel áll az igazsághoz. Ugyanis a Bárány az Ég Ragyogása, Bár a Ragyogás, Ány az Ég istene. Aki nem tud magyarusul, ne szóljon az magyarusul.

            A Möndölöcske névben a Möndöl a lényeg, a többi magyar nyelvű kicsinyítés. A Möndöl a szumerban, akkád átfordításban, Mundil, vagyis Mennyei Csillag. A Mun-Dil név ismert a Dil-Mun névben is. Magyar eredetű Gregor Mendel neve, az osztrák Mendöl név is, a spanyol Mundial is, és még sok más név is. Nem szumer eredetűek e nevek, hanem magyarok, amint a szumer nyelvjárások is magyar eredetűek.

            Mun a Menny, Men, és talán Min alakja is van. A Dil a Til változata, a Dél, Tél variánsai, Csillag értelemmel. Mun-Dil ezért a Mennyei-Csillag értelmet adja. Ezek a bizonyos Mundilok, Möndölöcskék olyan juhok, égi barikák, amelyeknek szöszös a gyapja, bárányfelhők és barikák is egyszerre.

            A tanmesében a legkisebb fiú sikerrel jár. A möndölöcskék után járva egy sebes folyóhoz érnek. Ez a folyó a Tejút, amin a báránykák, angyalok, átkelnek, a fiú megy utánuk. De a folyóban csak csontja és bőre maradt, azonban a möndölöcskék ráfújtak, és sokkal erősebben éledt föl. Ez egy újjászületés leírása, amikor a lélek a Tejúton ujjá születik, erősebb lesz, mint előtte, Istent hívebben szolgálja.

            A történetben több archaikus tanmese is szerepel, amelyek felsorolása itt nem érdem. De azt teljesen láthatjuk, hogy a történet kozmikus mese, a Möndölöcskék a csillagok, akik járják égi útjukat, az Atya Úristen pedig a Világegyetem teremtője.

PAP GÁBOR ÉRTELMEZÉSEI

Pap Gábor sok művet írt, most a Nefelejts című munkájából idézek elő néhány mese elemzését. A „Kismalac és a Farkasok” című mese lényege, hogy a Kismalac legyőzi az életére törő Farkasokat, miközben kénytelen felmászni a Világfára, vagyis a Tejútra. Pap Gábor Kustár Zsuzsa „Névadó Világtükör” című munkájából is dolgozik, aminek a lényege a nyugati csillagképek keleti elnevezésű csillagképekkel való azonosítása. Így megtudhatjuk, hogy a mai csillagképek keleten milyen neveket és tartalmakat viselnek.

            A csillagképek egyrészt a Kutya és Farkas azonosságát mutatják, másrészt a Farkas és a Disznó azonosságát.

            Átlátva a könyvet, ami nagyon sok tudást rejt, azt kell látni, hogy a Farkas által képviselt tél, hátrálva akar behatolni a Malac (Disznó) által képviselt tavasz idejébe. A tél hidege olykor visszatér, de a tavasz nem győzhető le. A Malacka felmászik a Világfára, vagyis a Tejútra, a megkopaszított farkas viszont kiugrik a többi farkas alól, amikor meghallja a „forró vizet a kopaszra” kiáltást. Így a farkasok lezuhannak, a kopasz farkas elszalad, a malacka győz.

            „A zsoltáréneklő madár” című mesében a király gyönyörű templomot építtet, de csak egyszer ment belé, utána vágyni kezdett a zsoltáréneklő madárra. Az a helyzet, hogy a templomból, ami a zodiákus, hiányzik a szeretetet jelképező szépen éneklő madár, emiatt búsul a király. Három fia útnak indul, megszerezni a madarat, a legkisebb sikerrel jár. A mese tele van csillagászati képzetekkel, amelyeknek bemutatása Pap Gábor érdeme.

            Mivel Pap Gábor igen sok mesét értelmezett, azt lehet javasolni, hogy akit érdekel, szerezze be könyveit, amelyekben teljes részletességgel elolvashatja a levezetéseket. A Napút a zodiákus, a réz a Vénusz, az ezüst a Hold, az arany a Nap minősége, és még sok mindent megtudhatunk az éggömb és a magyar mesék elképesztően csodálatos kapcsolatairól.

HAMMAS JUTKA

Egy szegény özvegyasszonynak volt egy olyan rest lánya, aki még százszor lustább volt, mint a hírneves Garfield macska, meg a rokonsága. Anyja egyszer megunta a lustaságot, jól elverte a lányát. A királyfi éppen arra járt, meg is kérdezte, miért kenegette meg a lánya hátát a guzsallyal? Azért, mert olyan sokat fon. Vitte is a királyfi Jutkát a palotába, hogy fonjon. Egy hét rőfös szakállú törpe felajánlotta, hogy megfonja a sok kendert, amit a királyfi adott, de utána elviszi Jutkát. Jutka tiltakozott, aminek a végén megegyeztek, ha a lány kitalálja a törpe nevét, nem viszi el. Jutkának segít a kis inaska, aki a királyfival vadászva az erdőn meghallotta egy törpe énekét, akinek a neve tipe-törpe Gyurka volt. A kis inaska megmondta Jutkának a törpe nevét, aki megfonta a rengeteg kendert, de mégsem vihette magával a lányt. A királyfi feleségül vette Jutkát, és megtiltotta neki a fonást.

            A mesében a lány kétségtelenül tündér. A neve mondja meg ezt a tényt, ami nem kerül elő ugyan a mesében, mert a mesélő vagy a feljegyző kihagyta, de a címben szerepel. A Hammas értelme hamvas, a Hamu magyar szó jelentése pedig Háza a Tűznek (Ha-Mu), ami a fény házának is értelmezhető. Hammas Jutka eszerint az éggömbből érkezett, ami önmagában is a tűz háza.

             Rengeteg magyar népmese van, amelyekben mérhetetlenül sok titok lappang. Meséink a kőkor legmélyebb évezredeibe visznek bennünket, amire már nem magyar kutatók is rájöttek. Dicséret illeti őket. Mivel sok motívum a középső kőkornál jóval messzebbre mutat, a meséink jól egyeznek a magyar ábécé 40.000 évvel (vagy régebbi) ezelőtti megjelenésével.

            Az Üveghegyek kétségtelenül a jégkor jéghegyeivel azonosak. Üveg szavunk eredetileg az északi jéghegyek neve volt. Így kell értelmezni: Ü és Vég, ebből lett a Üvég. Az Ü Isten egyik neve, Örökkévaló, Magasságos, Végtelen, valamint Hosszú jelentéssel. A jégmezők magasak voltak, 3-4.000 m vastag jégpáncél fedte Európa északi részét. A jégmezők természetesen a többi földrészre is kiterjedtek. Végtelen kiterjedésük volt, mert Dániából kiindulva egészen Oregonig lehetett a jégen gyalogolni. Természetesen az Ü jelentései elsősorban az égre, a világűrre vonatkoznak.

            Meséink kutatását tovább kell folytatni. Legnagyobb kincseink közé tartozna

Tartalom

♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
♦ Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet