V. fejezet Krónikáink igazságai
Legfontosabb krónikáink elpusztultak. Néhány krónika megmaradt, ilyen a Tarih-i-Üngürüsz, a Magyarok Története, ami olyan tényeket tartalmaz, amihez a mai elcsapnivaló történettudomány nem ér fel. Más, nem magyar krónikák és írások számtalan bizonyítékot nyújtanak a magyar őstörténet tényeire. Csak a neveket fel kell ismerni, és nem mindig gáncsoskodni ellenünk, a saját pénzünkön fizetve a gáncsoskodókat.
Előre bocsátom, hogy krónikáink igazságait nem az eddigi vizsgálódók szemszögéből, látásmódjából, kívánom feltárni. A magyar krónikák olyan, valóban ősi időkről szólnak, amelyek messze megelőzik Ádám magyar király korát is. Nagyon kényesen kell eljárni egy-egy tétel vizsgálatakor, hogy helyes eredményre jussunk. Közben persze senkit se sértsünk meg, vizsgálódó szavainkkal.
Krónikáink egyrészt valódi történeti eseményeket írnak le, de másrészt olyan eseményeket is, amelyek mibenléte mai eszünkkel csak nehezen felfogható és elfogadható.
Teljes krónika irodalmunkat áthatja az igazság, és a hazugság. Számtalan esetben láthatjuk az egyszerű pór nép által megőrzött igazságokat, amely motívumok megegyeznek a nagyon távoli Kelet, vagy szintén távoli Nyugat, hagyományaival, vagy azt is láthatjuk, akinek jó szeme van a kutatáshoz, hogy közönséges csalók férkőztek be a magyar krónikaírók közé, hamisítási szándékkal. A hamisítók száma felmérhetetlen, amely tény egyben azt is bizonyítja, hogy a magyarok eredete és története rendkívüli értékekkel bír az egész emberiség számára..
Kézai Simon mester: A magyarok cselekedetei, Anonymus: Gesta Hungarorum, a Tarih-i Üngürüsz, és Thuróczy János: A magyarok krónikája lesz most vezérfonalunk. Néhány más krónika adatait is érdemes lesz felhasználni, ebben a rövid fejezetben.
Az őshaza kérdése sok népet érdekel, elsősorban azokat, akik nem ismerik őshazájukat. Krónikáink is beszélnek az Őshazáról, hunokról, szkythákról és más népekről, mint igazi magyarokról. A magyar őshazát részemről sikerült felderíteni, ezért a krónikák adatait is pontosabban értelmezhetem, mint a tévelygők. Ide értve a tévelygő krónika írókat is.
AZ ŐSHAZA
Köznevetség tárgya lehetne a rosszul elképzelt Őshaza kérdése, mivel egy-egy szűk helyre akarják beszorítani dicsőséges Őshazánkat, ha nem ellenségeink burukkolnának az egész magyar nemzet összes véleménynyilvánító helyén. De mivel az ellenség ontja ránk hamis tételeit az élet minden területén, a baj sokkal nagyobb, mint hihetnénk. Megmérgezik lelkünket, mindennapjainkat, egyszerűen nem lehet tőlük nyugodtan élni. Padig nagyon könnyű felismerni a rosszakaratúak írásait, ezért csakis olyan írásokat érdemes figyelembe venni, amik nem az ellenségeink szájából származnak. A magyar Őshaza ugyanis nagyon nehéz tudományos kérdés, amit a magyar írás elterjedésével lehet a legkönnyebben felderíteni. Krónikáink írói a magyar írással messze nem voltak tisztában, vagyis teljesen elfelejtették az igazi történéseket. Emiatt azt is mondhatjuk, hogy a magyar krónikák csak nagyon felületesen hordozzák az igazságot.
Tehát a krónikák segítségével csak hézagosan mehetünk vissza az ősidőkbe. A krónikák által meghatározott idő alig halad meg néhány évezredet, visszafelé. Ez nagy baj, de az is, hogy a krónikák által megnevezett tények, nevek, királyok, földrajzi területek, nem bizonyítják, hogy melyik ország, melyik terület, mikortól létezett. Ugyanis a nevek mindig perdöntőek, bármely vitában, de a krónikák nagyon csekély útmutatást adnak a nevek jelentését illetően.
Az Őshaza, hatalmas pompájában, krónikáinkban nem jelenik meg. Elsősorban a krónikák írói miatt, akik alapvetően már saját koruk fogságában senyvednek, ami az egész magyar nép tudatára ma is borzasztóan rossz hatással bír, és ad sok hazug és hamis tényt. Mert az összes krónikai értelmezésnek alig van köze a valósághoz, ami baj, de az még nagyobb baj, ha valaki a sok hamisság alapján még több hamisságot akar írni. Az Őshaza, le kell szögezni, semmilyen módon nem jelenik meg a magyar krónikákban, a valóság szerint, hanem csak a krónikaírók korának hamis szemlélete köszön vissza, többször is.
Az Őshaza, a magyarok esetében, nem fogalmazható meg úgy, mint a mai indoeurópai, afroázsiai, kaukázusi, finnségi és egyéb népek esetében. A magyar őshaza nagyjából azonos az emberiség őshazájával. Ebből a tényből viszont az következik, hogy a magyar őshazát nem lehet egyetlen helyhez kötni. Nem is lehet azt a szemléletmódot elfogadni, ami szerint a magyar őshazát be kellene szorítani egy bizonyos földrajzi területbe. Ez az elképzelés ugyanis hamis, a tények teljes eltiprását jelentené.
Őshazánk, ahogy én magam felderítettem a kérdést, a következő térségeket öleli fel. Nyugat, a Pireneusoktól az északi jégfalig, ezt a térséget nevezem Atlantisznak. Igen sok nyelvészeti és régészeti tény bizonyítja a terület magyar nyelvűségét, csak éppen Kr.e. 36.000 évtől kezdődően. A Kárpát-medence a második terület, ahol a Tászok-tető magyar feliratai Kr.e. 32.000 évesek, a Viszokoi piramisokban mért idő mindössze 28.200 év. Nagyon valószínű, hogy a Viszokoi piramisok építése, vagy faragása Kr.e. 30.000 éves lehet. Szavárdia területén a legrégebbi magyar írás 27.000 éves, ami miatt kicsit inog az az elképzelés, hogy a modern ember a Kaukázusok felől jutott el Nyugatra. Miért van Nyugaton, vagyis Atlantiszban, régebbi magyar írás, mint Szavárdiában? Afrika középső része a következő őshaza, de itt csak 17.000 éve jelent meg a magyar írás. Ebből a tényből azt kell kikövetkeztetni, hogy Afrika középső részére csak a többi magyarok lakta Őshazából érkeztek emberek, akik vitték magukkal nyelvüket, írásukat, kultúrájukat, és minden egyebet. Aki megdöbben az afrikai őshazától, annak eszébe kell jutni a fekete magyarok kérdésének. Szibéria középső részén, a régészeti adatok szerint, mintegy 40.000 éve megjelentek a magyar vadászok. Ebből a tényből eredeztetem az Amerikába átment indiánok magyar rokonságát. Nagy idő 40.000 év, de nem akkora, hogy minden nyelvi tény eltűnjön, megsemmisüljön az idők folyásával. Amerika benépesülését természetesen nem csupán a szibériai magyaroktól látom megvalósulni, hanem a kérdés bonyolultabb. Európai magyarok is átkeltek az óceánon, továbbá más népek is. A felsorolt területek mellett még rengeteg egyéb terület nevezhető meg, ahol a magyar nyelvű magyar írás található a bolygó felszínén. Azt is le kell szögezni, hogy végtére is, az eredeti magyar ábécé két részre vált, bár gyökereiben azonos mind a két rész. Az egyik az Európában és Ázsiában szerte elterjedt írás, amit magyar ábécének nevezek. A Kopet Dagban Kr.e. 6.000 körül ismert a magyar írás, de ez nem azt jelenti, hogy csak akkor jelent meg ott. Hanem azt, hogy a felfedezés ezt az időpontot tárta elénk.
A magyar írással kapcsolatban azt is le kell szögezni, hogy legalább két változata van. A Baráth Tibor által bemutatott változat szintén magyar írás, mert magyar nyelven lehet olvasni a szövegeket, a betűk alapján. De kis mértékben eltérnek a betűi az északi magyar írástól, ami miatt az északi magyar írással szemben lehet beszélni egy déli magyar írásról is. Ez a déli magyar írás sokkal fiatalabb az északinál, de sok ezer évvel régebbi, mint az ókor. Megjelenik Jemenben, Ománban, Szomáliában, Eritreában és Etiópiában, Szudánban, valamint északabbra is, Ammonban, Moábban, és más helyeken. Elképesztően nagy hiba, hogy az emberiség nem foglalkozik megfelelően a régi írásokkal.
Az Őshaza kérdésében az íráson kívül fontos szerepe van a számírásnak, a jelképeknek, a nyelvnek és a genetikai bizonyítékoknak. A számírás egyelőre csak Európára korlátozódik, a leletek szerint, a magyar nyelv viszont sokkal nagyobb területre. Mivel az Idő hatalmas nagyúr, rengeteg magyar nyelv és nyelvjárás új formákra fejlődött. Klasszikus alapot jelent az őskori magyar Egyiptom nyelve, amely sok évszázad alatt, kopt nyelvvé fejlődött. Hasonló hozzá a magyar nyelvből kifejlődött görög nyelv, vagy az italikusz, köztük a latin nyelv eredete. A nyelvi fejlődés látható a germán és kelta nyelveken is, aztán a szláv, a kínai, a dravida és más nyelvek fejlődésében, ami mind magyar eredetű nyelvet bizonyít ősnyelvként. Ez a ténysorozat azonban nem tetszik ellenségeinknek, akik meg akarják hamisítani az emberiség történelmét. Nem fog nekik sikerülni, mert az Igazság mindig legyőzi a hamisságot. Vagy mégsem? A hazugság uralkodik az emberiségen?
KÉZAI SIMON MESTER
Kézai Simon a krónikája elején a világ hatodik korszakáról beszél. Sajnos, nem ismerem az előbbi öt korszakot, de sehol nem is találtam meg eddig az öt korszak leírását a magyar történeti irodalomban. Ettől függetlenül az öt korszak leírása létezhet. A korszakok meghatározása rendkívül fontos, amiben nagy nehezen sikerült egyre előbbre jutni. Nem a történészek segítségével.
Kézai Simon az Ószövetség idejét határozza meg óidőnek, amivel elköveti a legnagyobb hibát, amit csak lehetséges. A magyar történelem nem az Ószövetséghez igazodik, hanem annál sok tízezer évvel régebbi. Ezt a tényt sokan képtelenek felfogni.
Kézai arról is beszél, hogy a saját korában, az emberekben a szeretet meghűlt, a gonoszság eláradott, és minden ember a gonoszságra hajlott, semmint a jóságra. Tökéletes leírása a kornak, amikor az egyik ember a másiknak farkasa, kirablója. A Rossz szót így írja, Rosz, a Rossz forma azóta jött létre, az szetes gondolkodók tevékenysége folytán. Tehát a Rosz formára oda kell figyelni, amikor magyar őstörténetet kutatunk.
A Bábel tornya című fejezetben több fontos tényt közöl. Bábel tornya nem a magyar őstörténelem, hanem annak csak egy kis szelete, egy bizonyos időben való megjelenése. Noé nem a magyar történelem kezdete, de nem is a vége. Az emberiség ősnyelve a magyar, ez vitán felül áll. Semtől, Kámtól, Jáfettől az özönvíz után hetvenkét nemzetség származott. Josephus mondja, hogy a nemzetségek zsidó nyelven beszéltek, ami azt akarja jelenteni, hogy a Zi-Du Élő-Nap, és magyarul beszéltek a nemzetségek. A flektáló héber nyelven nem is beszélhettek, mert a flektálás nagyon fiatal és mai jellegzetesség.
Kézai sok tévedése, pl. Japhet átírása Jáfet formára, lezárja előttünk az eredeti igazságot, a nevek értelmének megfejtési lehetőségét. Semtől huszonkettő, Kámtól harminchárom, Jáfettől tizenhét nemzetség származott. Mivel a nemzetségek száma 72, ami a magyar mágusok precessziós száma, ezért nem tudom értelmezni a 22, 33 és 17 számokat. Van némi elképzelésem, de ez még nem nyert sziklaszilárd alapot.
Az Özönvíz után a kétszázegyedik esztendőben Jáfettől ered Menróth óriás, Thana fia, aki tornyot kezdett építeni, hogy az újabb özönvíz elől a néppel a toronyba menekülhessenek. Kézai Simon egyértelműen arról beszél, hogy a magyarok a szumerok utódai, ami nem igaz. A szumerok a magyarok utódai, ez az igazság.
Azután, itt derül ki, hogy az emberiség nyelvét, ami magyar volt, az isteni akarat összezavarta, hogy ne tudjanak tornyot építeni. Emiatt a népek szétszéledtek, mert kezdték egymás nyelvét nem érteni. Az igazság szerint azonban a népek a magyar nyelvből eredve, sok más nyelvet kezdtek beszélni, a természetes fejlődés miatt. De minden olyan nyelvben, ami a magyar nyelvből ered, ezrével lehet kimutatni az eredeti magyar alapszavakat.
Menróth nem más, mint Mennyei Róth, az Orion csillagkép. Voltaképpen a Nimrud név változata. Men a Menny, Egyiptom alapítója is Mén. A Róth szó alapja is a Ru/Ró, a Rúd az Orion csillagkép nemi szerve.
Thana azonos a magyar királylistán szereplő Tana istennel, vagy vezérrel. Igen jelentős szócsalád fűződik hozzá, a Tana-tótól Tanaisz taváig. A szumer, vagy akkád Etana isten neve E-Tana értelmű, vagyis Háza Tanának. Mivel Etana isten csak Tana házából való, azt kell tudnunk, hogy Tana a régebbi, mivel tőle, az ő házából, E – Ház, Palota, Templom, származik E-Tana, szumer, vagy akkád isten. Ez a név is igazolja, hogy a magyar istennevek régebbiek a szumer és akkád istenneveknél.
Mint Josephus mondja, ami képzelgés is lehet, költői leírás, a Toronyban, ami a Turán magyar szóból ered, a legtisztább aranyból istenek templomait, drágakövekkel kirakott palotákat, arany oszlopokat, s színezett kövekkel különbnél különben kirakott utcákat csinálának.
Ezután egy titokzatos leírás következik. „És azon torony négy szögre emelkedett. Széle egyik szegletétől a másikig tizenötezer lépés, hossza ugyanannyi volt, magassága még nem volt bevégezve, hanem szándékuk szerént a hold köréig, mellyet az özönvíz fel nem ért, fel kellett volna emelve lennie. Alapjának vastagsága háromszáz lépés volt, emelkedtével azonban lassanként keskenyedett, hogy aljának vastagsága rá nyomuló terhet megbírja”. A piramist Memphis és Alexandria közé helyezi mesterünk. Hirtelen tehát átváltunk Szumerból Egyiptomba. Az a megjegyzés, hogy az alap bírja meg a terhet, egy olyan könyvből származhat, ami leírja a Tört Piramis megroskadásának okát.
Menróth óriás, aki a Vadász csillagkép, és Nemrót alakban is szerepel, a nyelvek összezavarodása után Eviláth földjére költözött, ami Persia, és ott Eneth feleségétől két fiat nemzett, Hunort és Mogort, akiktől a hunok vagy magyarok származnak. Kézai tehát a hunokat és magyarokat nem mondja két népnek, hanem azt írja, hogy „hunok vagy magyarok”. Amint felderítettem, a hunok valóban magyarul beszélnek, a népen belül az idősebb harcosok neve a hun, a fiatalabbak neve magyar, akik csatába nem mehettek, mert ők voltak a családok magjai.
Eviláth nevében a Láth Hegy értelmű, az Evi előtagnak több értelme is lehet. Magának az Eviláth névnek is több alakja van. Eneth nevében a „th” végződés sémi nő nem jel, az Ené név lehet En-É, vagyis Isten-Házából való, vagy E-Né, a Ház (család, nemzetség, város) Néje. A két fiú nevét már sok helyen elemeztem, mindkét név csillagászati, kozmikus tartalmú.
Menróth óriásnak Enethen kívül több neje is volt, akiktől több gyerek született, ők mind a rokonaink. Termetre és színre a hunokhoz hasonlók, beszédük is alig különbözik.
Ezután Hunor és Mogor külön sátrakba mentek, majd egy vadászat során a pusztában egy szarvas ünőt kezdtek űzni, a Meotis ingoványaiba kergetve a menekülő vadat. A szarvast sehol sem találták, mert, mint ahogy tudjuk, a szarvas maga az égbolt volt.
Meotis tartományának leírása igen különös. Persia határán terül el, tenger veszi körbe, csak egy igen keskeny gázlón lehet bejutni földjére. Ma csak a Krím-félsziget felel meg a leírásnak, de 6-8.000 éve több más terület is szóba jöhet. Folyói nincsenek, ami megdöbbentő, mivel egyébként mindenben bővelkedik a tartomány. Öt évig éltek az ingoványokban, a hatodik évben onnan kimenve véletlenül Belár fiainak a nejeit és gyerekeit meglátva, mindet elvitték Meotisba. Az elragadottak közt volt az alánok fejedelmének két lánya is, akiket Hunor és Mogor vett feleségül. Ezen nőktől ered minden hun és magyar.
Ezután Scythiába vonultak, ahol az alpzúrokat és pruténokat eltörölték. A pruténok a Prut mellett élő nép lehetett, és nem a ruténok, akik magyar eredetűek. Az alpzúrok kiléte erősen kérdéses. Scythia országát az Éjszaki tenger, és a Rif hegyek határolják, keletre Ázsiával függ össze. Scythia a Csudaország, ami fenn van az égben, de lenn is, a törvénynek megfelelően. Ami fenn van, lenn is. Két nagy folyója az Etöl és a Togora. Keletre van a Joriabeliek országa, Tarszia és Mangalia, ahol Európa végződik. Továbbá a korozmi nemzet fekszik és Ethiopia, amit Kisebb Indiának is neveznek. A Don folyó, amit a magyarok Etölnek neveznek, átmegy a Rif hegyeken, végül három ágra szakadva a Kerek tengerbe ömlik. A Togora folyó Scythiában ered, végül Irkániába szakad, az Éjszaki tengernek tartva.
A földrajzi leírás sok évezred egymásra torlódása miatt nem világos. Sok jó kutatónk próbálta azonosítani a neveket, nem kis eredménnyel. A Don egyértelműen a Volga, a Kerek-tenger nem más, mint a Kaszpi-tenger. De több Don volt, amint azt tudjuk, meg azt is, hogy a Don és Ton magyar nevek. Nehezebb a Togora azonosítása, de szinte biztos, hogy az Ob és Irtis folyókkal azonosítható. A Rif hegyek az Atlaszban vannak.
Ezután Kézai mester azt mondja, hogy Scythia tartománya hosszában 360, széltében 190 stadiumra terjed. Ha megnézzük az adatok alapján, hogy Scythia mekkora területre terjedt ki, akkor az adatok alapján a mai Dunántúl területének harmadát kapjuk, ami feltűnően kicsi földség. Ebből, és másik hasonló adatból kellett rájönni, hogy krónikaíróink, bár maguk sem tudják, de az égboltról beszélnek.
Scythia három részre tagolódik, Baskar-, Dent-, és Magyarországra. Összesen a magyaroknak pedig 108 nemzetségük van, ami megint csillagászati szám.
ANONYMUS
A Gesta Hungarorum rengeteg érdekességet, meg nem oldott rejtélyt tartalmaz, mint Kézai Simon, vagy más szerzők krónikái. Gesztáját egyrészt mérhetetlenül nagy elismeréssel, másrészt finom helyreigazításokkal kell illetni.
Szcítia igen nagy föld, melyet Dentü-Mogyernak hívnak, mondja. Itt rögtön meg kell mondani, hogy a Dentü a Don-Tu, vagyis Folyó-Ország névvel egyezik meg. Mivel a Tu Nap, Ország és Kettő is, a Te szó mély párja, ezért a Don-Tu Folyó-Kettő értelmet is képviselhet. A Két-Folyó országa lehet Mezopotámia és Közép-Ázsia, de még Kárpátia is. A Mogyernek szintén több variánsa van, a Mogyorót a növényneveknél említettem, kétségtelenül Nap (csillag) a jelentése.
Szcítia kiterjedése igen nagy, népe gazdag. Azt mondja Anonymus, hogy nemesek és alrendűek alkotják a népet, ami nem igaz, ugyanis a magyaroknál minden ember egyenlő volt a másikkal. Mindenki nemes volt, szabad harcos.
Keletre ott voltak Góg és Mágóg nemzetei. Mindkét név helytelen írású, Gog és Magog a helyes forma. Gog az Ogog névből ered, Óriás értelemmel, Mag-Og nevének jelentése Csillag-Óriás. Mindkét név misztikus, csillagképekkel kapcsolatos.
A szittyaföldnek széle-hossza igen nagy, a népet dentü-mogyeroknak nevezik. A szittya szó igen erős rontása a Csuda szónak, és más, nagyon régi, magyarokat megnevező népneveknek. Szcítia első királya Mágóg, akitől a magyarok a nevüket kapták. Mag-Og neve közeli rokon Mag-Or nevével, de a két név mégsem azonos. Egészen biztos, hogy két különböző magyar királyról van szó.
Anonymus többször is mondja, hogy a szcítiaiak jó régi népek. Kezdetben vadászok és gazdagok voltak, mindenkinek egy felesége volt. Nem kívánták a másét. De a háborúskodásba belefáradva roppant kegyetlenné vált. De semmilyen uralkodó nem tudta őket igába hajtani. A régiségről azt kell tudni, hogy a magyarok a világ legrégibb népe, 40.000 éve már írással rendelkeztünk. Tőlünk származik az emberiség döntő többsége, amit irigyeink nem akarnak elismerni. Az irigyek természetesen a saját fiaink.
A szcítiaiak megverték Dáriust, megölték Círust, Nagy Sándorra vereséget mértek.
A hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondanak, a nép sokasága miatt, új területet keresett hazának. Ez a terület a Kárpát-medence volt. Itt is rá kell mutatni, hogy a Hét szó jelentése Nap, He-Tu pedig Nap-Ország. A „Magyar” a fejedelmek címe, Nap értelemben. Így a Napországból származó Napok, vagyis királyok, fejedelmek, elfoglalták a Kárpát-medencét, ahol mellesleg 40.000 éve, vagy még régebben, saját rokonaik éltek.
Anonymus részletesen leírja a honfoglalásnak nevezett eseménysorozatot. A rengeteg adat arról beszél, hogy az a föld, amelyet Árpád és serege meghódított, magyar nyelvű emberek által volt lakott. Erről beszélnek a víznevek és a helynevek. A geszta szövegében igen sok adat van, amelyek azt bizonyítják, hogy nem Árpád volt az első a magyarok közt, aki a Kárpát-medencét elfoglalta.
A geszta több népről tudósít, amelyek a területen laktak. A régebbi népekről nincs tudomása a szerzőnek, de saját korából többet is megemlít.
Kiev városánál, ami ősi magyar erősség, szó szerint értve az „ősi” szót, ami akár tizenkétezer év is lehet, az oroszokat és kunokat említi. Feltűnő, hogy a kun vezérek nevei magyar nyelvűek. Hét kun vezér csatlakozik Álmoshoz, továbbá sok orosz. Kiev neve a Keve magyar szóból ered, ami azt igazolja, hogy Keveháza volt a város régibb neve. A Rusz név is magyarokat jelent, de erről nem ír Anonymus.
Pannónia nevét említi, de nem tesz kísérletet a név értelmezésére. A Bolgárok helyes neve Bulgár, egyik testvérnépünk. Mivel az eredeti bulgárok, a Tűz Népe, magyar eredetű nyelvet beszélt, ami később elszlávosodott, amely nyelvcsoport szintén magyar eredetű, választ kaphatunk a bulgár nevek magyar nyelvűségére. Azután a Blak nép is bulgár-magyar, és nem török, mivel Bul-Ak lehetett a név eredeti formája.
Egy Mén-Marót nevű vezér a bihari tájon élt. A neve szintén magyar nyelvű, mivel Mén azonos az egyiptomi magyar Mén király nevével, a Marót több jelentést is tartalmaz magyar nyelven, Mar-Ót formában Ifjú-Atya a jelentése.
THURÓCZY JÁNOS KRÓNIKÁJA
Rögtön a krónika elején szó kerül a rovásírásról, amit Kézai is megemlít. E roppant fontos tényt a szerzők, Thuróczy megjegyzése óta is, igyekeznek mellőzni, meghamisítani, elferdíteni. Olyasmit is mondanak, hogy a magyar írás a töröktől ered, amikor a törökök Kr.u. 220 körül jöttek létre. Aztán a betűírást Föníciához kötik némelyek, amikor a fönícei tartományban Kr.e. 800 körül jött létre a betűírás. A görög betűket, amelyek mind magyar nyelvűek, a föníciai írásból származtatják, amikor Kr.e. 4.000 körül a magyar Krétában már volt rovásírás. Sorolhatnám a szándékos hamisságokat, de legyen elég, a magyar írás 40.000 éves, ha nem érvényes az a bizonyos 200.000 éves felirat Franciaországban, mivel nem jó az időmeghatározás vele kapcsolatban.
Thuróczy a hunok és magyarok közé egyenlőséget tesz, teljesen helyesen. Ismer két krónikakötetet, amelyek nem egyféleképpen írták le a hunok, vagyis magyarok származását. Az egyik a Genezis tízedik, a másik a tizenegyedik fejezetére alapítja a leszármazást.
Az özönvíz után Sémnek huszonhét, Khámnak harminc és Jáfetnek tizenöt nemzetsége származott. A két krónikában más nemzetségek származását is leírták, de ezekről Thuróczy nem értekezik. A nemzetségek száma 72, amiről már az első fejezetben szó került.
Jáfet, vagyis helyesen Japhet fia Gomer, akihez köti a gallokat, nagyon helyesen. De Gomer több, mint a gallok, mert a keltákhoz magyarok is tartoztak. Pontosan a Kimmérek az egyik magyar nép, akik nyugatra haladva, a magyar ábécét is átadták a germánoknak, Kr.e. 300 körül. A Runa a magyar Naru fordított leírása, különben pontosan azt is jelenti, mint a Naru, vagyis Kőre tett Rovás. Varga Ferenc kutatásai abszolút pontossággal igazolják, hogy a germán Runa minden betűje a magyar rovásból, másként Naruból származik.
Parisz magyar királyfi Trójából (Torjából), akinek a fia Franco. A frankok eredetéről keveset tudok, de az biztos, hogy a Franco (Franko) név magyar eredetű, és kapcsolatban van a tündérkirályok egyik nevével. A tündérek, vagyis magyarok, és a frankok törzse között pedig nehezen tudok kapcsolatot létrehozni.
Franco nagy trójai néptömeggel Pannóniába jött, ahol a Szikán-hegy mellett, az Ister-folyó partján, hatalmas várost alapított, amit Sicambriának nevezett el a hegyről. A Szikán a székely nép másik neve, Szik-Án jelentése Nap az Égen, vagy az Ég Napja. A szikanok Szicíliában is éltek, sötét bőrű népnek tartják őket, a szikulok megérkezése előtt a sziget nagyobb részét birtokolták. Az Ister az Istár változata, de a Ter és Tár magyar szavak nem teljesen azonosak egymással. A Sicambria név magyar nyelvű, természetesen. A Szi és Szik értelme Nap, az Am a Föld neve (Ma), a Bria a trák-magyarban Város, Falu. A még lehetséges Amber név Sárga, értve alatta a Napot, amely nevek így a Nap népét, a magyar népet, jelentik. A germán leszármaztatás lehetetlen, mivel abban az időben a Kárpát-medencében germánok nem éltek. Az a legmegdöbbentőbb, hogy a jeles kutatók is mennyire képtelenek az idő évszázadait kezelni, gondolkodásuk mennyire statikus és mennyire a mai viszonyokat akarják visszavetíteni ezer és ezer évekre. Franco magyar vezér tovább ment nyugatra, a hagyomány szerint, nagyjából Kr.e. 1.200 körül, és a Szajna folyónál várost alapított, amit apjáról, Pariszról, Párizsnak nevezett el. A Parisi törzs a rómaiaknál már jóval régebbi idők óta élt Párizs környékén, mint egy magyar törzs.
Thuróczy sok leszármazási adatot közöl. Azt mondja, hogy Japhet fia volt Magog, Szent Jeromos szerint tőle származnak a szittyák, továbbá Madai, tőle a médek kapták a nevüket. Ettől származott Jáván, tőle erednek a görögök, az ő fia volt Tubál, akitől a hispániaiak származnak, és tőle született Mésekh, akitől a kappadókiaiak erednek. Tubál fia Thirász, akiről a trákok nyerték a nevüket. Az adatok között több valóban létező országot láthatunk. Ezután még sok adatot közöl.
Nimródról a krónika úgy értekezik, ahogy a Biblia. Negatív színben tünteti fel, pedig Nimrúd a vadászok ura, csillagkép, és olyan régen élt, hogy a zsidók semmiképpen nem ismerhették máshonan, csak a magyar hagyományokból
Ezután azt írja, hogy némelyek azt tartják, hogy ez a Nimród volt a hunok, vagyis a magyarok ősapja. Nimród, az óriás Havilah földjére költözött az özönvíz után, ahol Enéh nevű feleségének két fiat nemzett, Hunort és Magort.
Egy másik kötetben az áll, hogy Hunor és Magor nem Nimród fiai voltak, aki Khús fia volt, ez meg Khámé, hanem Jáfettől, Mágog fiától származtak, akitől a szkíták is. Mágog felesége Enéh, akitől született Hunor és Magor. Mágóg, vagyis Mag-Og a vízözön utáni 58. évben lépett Havilah földjére. Ez az országnév Havi-Lak értelmű lehet, a Havi a Hó nevével van rokonságban, meg a Holdéval. A magyarok Jáfet ivadékai, a Szentírás szerint.
Antoninus firenzei érsek azt írja, hogy Silimer a gótok, másképpen geták királya. Ez súlyos félreértése a két névnek. Amíg a germán gótok Svédországból érkeztek Kelet-Európába, addig a geták magyarok, és egy nagy magyar hullám, hurrita név alatt ismeri a régészet, Szavárdiából Kr.e. 8.000 körül kiindulva Trákiába vándorolt, majd onnan a mai Ukrajna területére húzódott. Ennek a hatalmas népnek egyik neve Geta, vagyis Heta, akik a hétmagyar néppel azonosak.
Silimer a nagy Gaderich fia, aki a szkítiai Szükantia szigetéről való kivonulás után az ötödik fejedelmük volt. Mikor Szkítiába vonult, talált a nép között bizonyos alirumna nevű varázsló asszonyokat. A történetet Jordanesz agyalta ki, de nem tudjuk, hogy a geta nyelvű alirumna név valójában gót, vagy magyar név.
Diodorus Siculus és Hérodotosz is előhozakodik egy mesével, ami szerint a régebbi Héraklész eljutott Szkítiába, ahol elaludt, a kocsiból kifogott kancái elszéledtek. Amikor felébredt, a lovait nem találta, keresésükre indult. Hülaié földjén talált egy szüzet, a Földanya leányát, aki kettős természetű volt, combjától felfelé nő, lefelé kígyó formával rendelkezett. A nő tehát valójában égi és földi volt, a nő forma adta a Földanya, a kígyó forma adta a Tejút minőségét. Nagy baj, hogy nem ismerjük a szűz nevét.
Három fia született tőle Héraklésznak, Agathürszosz, Gelónosz és Szküthész. Mi tudjuk, a kiváló Mészáros Gyulának köszönhetően, hogy a hatti (szavárd, hurri), szumer és szkytha nyelvek nagyon közeli rokonai egymásnak. Mivel mindhárom nyelv a magyar nagyon közeli rokona, ezért a szkytha neveket leginkább ezekből a nyelvekből lehet felderíteni. A három fiú közül Szküthész lett a király, az Agathürszosz nép az Alföldön és Erdélyben tevékenykedett Kr.e. 600 körül, a Gelónosz-nép Dél-Oroszországban maradt. Meg kell jegyezni, hogy a régebbi Heraklész neve Herkules volt, aki meg feldúlta Tróját, vagyis Torját, Heraklész nevet viselt. A két személy rokon volt, de nem azonos hős, a neve szerint sem.
Thuróczy leírja, hogy az egyiptomiak és szkíták összevitatkoztak, hogy melyikük a régebbi nép. A szkíták győztek, akik a világ legrégebbi népe címre jogosultak. Ehhez kell hozzáfűzni, hogy a szkythák magyarok, de az egyiptomiak is. Mégis a szkythák a régebbiek, mert Egyiptom magyar civilizációja csak Kr.e. 3.800 körül kezdődik, míg Szkítia Kr.e. 10.000 táján már biztosan létezett.
Szkythia minden szárazföldnél magasabban fekszik. Ezt a közlést érthetjük úgy is, hogy Szkythia északon, vagyis felül van, de úgy is, hogy Szkythia az égbolton fekszik. Teljesen bizonyos, hogy Szkythia egy része az égbolton fekszik, amiről már máshol említés történt.
A szarvasról szóló történetekről is megemlékezik. Azután Hunor és Magor feleségeiről is, akiket a kor, illetve a nyugati írók írásai szerint azonosít, helytelenül.
Thuróczy krónikájának szövege megérdemelne egy teljes körű elemzést. A hivatalos elemzések sajnálatosan igen gyenge minőségűek. Most néhány feltűnően fontos adatot próbálok helyesen értelmezni a krónikából. Úgy érzem, a magyarok többségének kevés fogalma van saját történetéről, a hamisítók tevékenysége miatt.
Szkítiát egy oldalról az Északi-tenger, a másikról a Rif hegyek, kelet felől Ázsia, nyugat felől az Etel folyó zárja közre. Ebből a leírásból kitűnik, hogy a Rif hegyek valahol délen emelkedtek. A Rif-Atlasz azért jöhet szóba, mert a két név azonos, továbbá több magyar hős is járt arra, mint Vezér, Hor, Murina királynő, azután a gigászoknak nevezett magyar felderítők, akik egész Észak-Afrikát bejárták. A krónika leírása szerint a nép földje sokkal nagyobb volt, mint ahova a mai értelmezők be akarják szorítani. Máshol a szövegben a Rif hegyek más hegységekkel lehetnek azonosak.
A szer népek a kínaiak, csak itt éppen magyar nevet viselnek. A Szer a királyt és a gabonát is jelenti.
Az amazonok szintén szkíták, vagyis magyarok.
Thuróczy igen sok magyar nevet sorol fel. A nevek döntő többségét a „magyar” tudósok meghamisítják, elferdítik, fogalmuk sincs a nevek valódi jelentéséről. Ez történik az összes egyéb krónikánk névanyagával is.
Thuróczy János krónikája sok értékes adatot tartalmaz. De sok olyan adatot is közöl, amelyek saját korának hamisítványai, ezért a krónika szövegét sok esetben fenntartással kell kezelnünk.
A MAGYAROK TÖRTÉNETE
Mahmúd Terdzsüman magyar származású török író alkotta meg a Tárih-i Üngürüsz, vagyis Üngürüsz története című krónikát 1740-ben. A fordítást Blaskovics József végezte, aki sok adatot a helyére tesz, és hasznos meglátásait is közreadja. A krónika elején Geönczeöl Gyula írása sok igen értékes adatot tartalmaz. Geönczeöl Gyula állításait érdemes külön is átvizsgálni.
A krónika elmondja, hogy a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, akitől Magor és Hunor született. Az író, az Usztolni Belgirád nevű városban talált krónika alapján Magort nevezi elsőszülöttnek, és Hunort teszi második helyre. Viszont Magor és a magyarok között nem von összefüggést.
Egy vadászat alkalmával a két fiú egy csodálatos vadat kezd üldözni, amely csodálatos színekben kezd pompázni. A két herceg a vadat kezdte kergetni, ami azonban eltűnt Adzsem ország határán. A csodálatos vad nem más, mint az égbolt, amint tudjuk.
A vad eltűnésének helyén apjuk egy monostort épített, ahol a két fiú öt évig tanult. Elvégezték az egyetemet, mondhatnánk mai szemlélettel. Az öt év leteltével egy titokzatos személy érkezett, kétségtelenül egy táltos, aki a fiúknak elmagyarázta a világi hatalom és uralkodás lényegét. Bizonyára kötelességükre figyelmeztette őket.
Abban az időben, még a szumer idők előtt, Adzsem országának közelében egy bégnek két csodaszép lánya volt. Magor és Hunor ezt a két lányt vette feleségül. Láthatjuk, hogy nincs szó az alánokról, hogy a két lány nem kapcsolható az alán királyi dinasztiához. A házasság régebbi lehet, mint azt eddig lehetett gondolni.
Nemród birodalmát Kr.e. 8.000 körülre lehet tenni. Ekkor a token írás a Fekete-tengertől az Indus folyóig, délen Khartoumig terjedt. Nagyjából lefedte a sokkal későbbi Perzsia területét. Az Üngürüsz név az Ungár névvel azonos, ami az Unug-Úr névvel rokon. Az Unug Urak magyarok voltak, mint a Szaka Urak is. Un Ég Királynőjének gyermekei az Unug nép. Adzsem országa nem Perzsia, hanem annál sokkal régebbi időből fennmaradt név. Úgy tűnik, Ad-Szem volt az eredeti alak, az Adminiták, vagyis a magyarok országa, a névben a Szem a Napistent jelöli. Ad-Szem a Napisten Atya országa, az Ad igéből vezethető le az Ata, Atya forma is.
Nemród halála után Hunor a népével a tatár kánhoz költözött. Innen kezdve rendkívül keverednek az események. Sok ezer évvel régebbi történések keverednek a középkor eseményeivel, Terdzsüman láthatólag nem képes kibontani a krónika szövegéből az eredeti közléseket. Tatár birodalom bizonyára nem volt, a Kán rangnév is magyar eredetű, hiszen a kutya Kan nevének változata. Szamarkandtól a Fekete-tengerig terjedt Hunor birodalma, amit Dzsiddijának, vagyis Szkítiának neveztek. Itt is el kell mondani, hogy Szkuta, vagy Uszkutha volt a helyes magyar név eredetileg, amiből romlott a szkíta forma.
Egy háború alkalmával, amit a perzsák és kelet-rómaiak vívtak egymással, Adzsem uralkodója segítséget kért Dzsiddija uralkodójától. Dzsiddija uralkodója, aki eszerint nem Hunor volt, Hunor népéből 20.000 harcost küldött Adzsem segítségére. De ekkor Hunor népét, akik tatárok voltak, támadás érte, ami miatt Hunor Pannonija tartományába költözött. Pannonijában az ő nyelvükön, azaz Hunor népének nyelvén beszéltek. Ez a közlés is igazolja, hogy Pannoniában, de az egész Kárpát-medencében is, magyarul beszéltek.
Ezután Hunor behívta a Szkítiában maradtakat. A sereg tízezer rendkívüli emberből állt Hunor népéből, és kétszáznyolcvanezer a nem rendkívüli teremtményekből. Ekkor Hunor meghalt, Kattar követte őt a trónon. Kattar hadat vezetett Pannoniába, és elfoglalta földjét. A krónika szerint tehát Kattar volt az, aki visszafoglalta a magyarok paradicsomi földjét.
Nagy Sándor, Alexandrosz, Iszkender, hatalmas hadjárata leírása sok értékes információt tartalmaz. A leírások jelentős része nem egyezik a görög történetírók leírásaival, akik kisérték Nagy Sándor hadseregét. Mintha kétféle történet jönne elő a múltból. Volt egy másik Iszkender is, aki Nagy Sándor anyjának a testvére volt. Mellesleg az Alexandrosz, Iszkender név gyakori volt a makedónok között. Ez a másik Iszkender, Firenk tartományában, 40.000 fős seregével együtt elpusztult. A történetben erősen keverednek az ország nevek, a szerző saját korának országait vetíti vissza a rómaiak előtti korokra.
Nagy Sándor elhatározta, hogy megbosszulja Iszkender rokona halálát, ezért hadjáratot tervezett nyugati irányban. A hadjáratot végre is hajtotta.
Volt hajdan egy híres vár, Trója a tenger partján. Egy Elejna nevű asszony miatt hatalmas ellenség támadta meg, és elpusztult a vár. Volt ennek a Trójának egy Paradisz (Parisz) nevű ura, akinek a fia Firanko nevű volt. Firanko nagy sereggel Pannoniába vonult, ott a Duna partján egy Szikan nevű hegyen nagy várost épített, aminek Szikamberijja nevet adott. Pannonia gazdag ország, sok a kenyér benne, a neve „Kenyeres” jelentésű latinul. Igen, latinul, de a pannonok magyarok voltak, akik nem latin nevet adtak saját földjüknek, hanem magyar nevet. Pan-Non jelentése Nap-Herceg, ami miatt a terület a Nap hercegeinek uralma alá tartozott. Mellesleg a Szik-Amber nagyon hasonlít Bál-Amber (Balambér) nevére, emiatt Nap-Sárga jelentése is lehet. Bár az Amber az Ember változata, nagyon úgy tűnik.
Alexandrosz támadása elöl Firanko, bizonyára a dinasztia uralmon lévő tagja, nyugatra menekült, ahol a Pariz (Paris) nevű várost alapította, apja nevének emlékére. Az esemény annak a leírása, hogy valamikor magyarok alapították Párizs városát. A Frank népnév is Firanko nevéből eredhet. Nagy Sándor elfoglalja Szikambert és Pécset (Bécset), mást nem tudunk meg róla.
Kattar Kr.u. 373-ban Pannonia elfoglalására indult. Az adat feltűnően jó, mert sok más adat is nagy hun támadásról tudósít ezekben az években. Először a Tatár tartományt támadták meg. Összegyűlt a nagy tatár sereg, amivel nagy csatát vívtak, végül hatalmas vereséget mértek a tatárokra. Vajon kik lehettek ezek a bizonyos tatárok? Ezután elfoglalták Kara Bugdan (Fekete Moldova) és Iflah (Eflak, Havas Elve) tartományokat. A Kara Bugdan alatt Ukrajnát is érthetjük. Innen támadva elfoglalták Erdelt. Hunor népe a Tiszán átkelve, egyesült Hunornak azzal a népével, amelyik Adzsemből jött régen. Úgy tűnik, Hunor istenség is, hiszen Hunor vezér már meghalt ebben az időben, de az a Hunor, aki talán 40.000 éve érkezett Európába, bizonyára istenség lett. Pannonia magyar népe pedig az egykor egész Európát lakó magyarok maradványa volt.
Ezután az üngürüszök megverik Tetrikosz (Detre) és Metrinusz (Makrinus) egyesült seregeit, elfoglalják Pannoniát. Később Atilusz lesz a király, majd folytatódik a történet az egyre jobban ismert eseményekkel.
Érdekes még a Székely Krónika, amely kétségtelenül részben hamisítvány, részben azonban egy ismeretlen forrásból származó hiteles szöveg. Ugyanis a krónikát egy régi krónikából írták, a szövegbe az író saját céljaira szolgáló részleteket írt bele, de a régi krónikából is átvett részeket. Onnan tudhatjuk, hogy nem az egész krónika kitaláció, hogy olyan nevek szerepelnek a szövegben, amelyeket az író egyszerűen nem ismerhetett, nem találhatott ki. Ezért aztán a Székely Krónika is tartalmaz valódi értékeket.
Tartalom
♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
♦ Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet