Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2019Dec13

2011. Március 27., Vasárnap 11:36

Damjanich-emlékmű marad! - Damjanich-ügyek

Írta: 
Értékelés:
(3 szavazat)
A lényeg tehát, hogy Damjanich nem mondta ki az említett szavakat, bő egy évszázados sztereotípiáról van csupán szó, melynek helytelenségét az új, fiatal történészgárdának kell majd bebizonyítania. A tiltakozó szerb pártok tehát indokolatlanul fújják fel az esetet, véleményem szerint tiszta politizálás az egész. Damjanich gondolkodásmódját, hősiességét inkább utolsó mondata jelzi: „Mily furcsa dolog, hogy én, aki az ellenséggel szemközt mindig elől jártam, most mint utolsó zárom be bajtársaim hősi menetét.”
Fekete nejlonfóliával takarták le az Adán lévő Damjanich-emlékművet/ 2011. március 27.
Közben újabb hírek érkeztek: Fekete nejlonfóliával takarták le az Adán lévő Damjanich-emlékművet
 
Damjanich-ügy: Eljárás rendbontás miatt
 
Az adai rendőrség dolgozói szabálysértési eljárást kezdeményeztek Branislav Ristivojević (1972), újvidéki lakos, a Szerbiai Demokrata Párt tartományi bizottságának elnöke, Milenko Jovanov (1980), nagykikindai lakos, a párt tartományi bizottságának szóvivője és Blagoje Krajinović (1955), úgyszintén nagykikindai lakos, a párt tartományi képviselője ellen.

Az SZDP tisztségviselői a gyanú szerint egy csütörtöki, előre be nem jelentett összejövetelen közrend elleni vétséget követtek el. Amint arról napilapunk is beszámolt, Branislav Ristojević és Milenko Jovanov csütörtökön fekete nejlonfóliával takarták le az Adán lévő Damjanich-emlékművet. Ristojević ellen azért indítottak szabálysértési eljárást, mert a rendezvényt elmulasztotta bejelenteni. (MSZ)

Célkeresztben a Damjanich-emlékmű

A Szerbiai Demokrata Párt két tagja nejlonfóliával takarta le az adai szobrot

 Milenko Jovanov és Branislav Ristivojević, a Szerbiai Demokrata Párt tartományi tisztségviselői csütörtökön fekete nejlonfóliával takarták le az Adán lévő Damjanich-emlékművet. Mint mondták, így tiltakoznak az emlékmű felállítása ellen, és amiatt, hogy az önkormányzati, tartományi és köztársasági szervek még nem távolították el azt. A két politikus a helyszínen alkalmi sajtótájékoztatót tartott.

 Az adai rendőrség tagjai mindkettejüket igazoltatták, de az emlékmű letakarását nem akadályozták meg. A nejlonfóliát még a két politikus ott-tartózkodásakor lefújta a szél az emlékműről, azonban miután véget ért a sajtótájékoztató, már nem törődtek vele. A fóliát végül a rendőrség egyik dolgozója távolította el a helyszínről.

Nem hivatalos értesülések szerint a rendőrség folyamatosan őrzi a Damjanich-emlékművet, nehogy megrongálják. Megkérdeztük Bilicki Zoltán adai polgármestert, hogyan vélekedik az SZDP megmozdulásáról. A polgármester válaszában ismertette a helyi önkormányzat álláspontját, eszerint a Damjanich-emlékműről az adai önkormányzat kikéri az illetékes köztársasági és tartományi szervek véleményét, amely alapján határozatot fogad el a községi képviselő-testület, mindaddig azonban nem nyilatkoznak a sajtónak.

 

Magyar Szó

 

* * *

A Vojislav Kostunica volt jugoszláv államfő és kétszeres szerb miniszterelnök által vezetett ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt politikusai így akartak tiltakozni az emlékmű felállítása ellen, s amiatt, hogy az önkormányzati, tartományi és köztársasági szervek még nem távolították el. A helyszínen alkalmi sajtótájékoztatót tartottak.

A rendőrök mindkettejüket igazoltatták, de az emlékmű letakarását nem akadályozták meg. A nejlonfóliát még a két politikus ott-tartózkodásakor lefújta a szél, azonban miután véget ért a sajtótájékoztató, már nem törődtek vele. Végül a rendőrség egyik dolgozója távolította el a helyszínről.

Korábban három szerb párt is tiltakozott a március 13-án felavatott Damjanich-emlékmű miatt, arra hivatkozva, hogy az aradi vértanú szerbellenes volt. Elsőként a Szerb Megújhodási Mozgalom követelte mielőbbi eltávolítását, majd a Szerb Haladó Párt képviselői aláírásgyűjtésbe kezdtek és tüntetést jelentettek be az emlékmű eltávolításáért. A Szerbiai Demokrata Párt tartományi szervezete már nem csupán szerbgyűlölőként, hanem "minden nem magyar vajdasági nemzet üldözőjeként" emlegette közleményében Damjanich Jánost.

* * *

Az adai Damjanich-emlékmű eltávolítását kérik SZERB MEGÚJHODÁSI MOZGALOM

Tiltakozását fejezte ki tegnap a Szerb Megújhodási Mozgalom vajdasági bizottsága azért, mert Adán emlékművet kapott Damjanich János, és követelték a községi vezetőktől, indítsák meg a szobor eltávolításának eljárási folyamatát. A párt szerint Damjanichtól ered azon vélemény, miszerint „A szerbeknek nem kellene létezniük”.

 

„Nem nyugszom, amíg a világon az utolsó szerb is nem lesz halott, ha pedig ez megtörténik magammal is végzek”. Az SZMM szerint ezeket Damjanich mondta.

A történelmi feljegyzések szerint Damjanich soha egyetlen csatát sem vesztett el, a korabeli szerbek pedig „mérges viperának, szerb árulónak” nevezték.

Az őt ábrázoló emlékművet kedden leplezték le Adán, a nemzeti ünnep alkalmából. Az SZMM szerint az emlékmű felállítása veszélyezteti a szerbek és a magyarok jószomszédi viszonyát.

Forrás: http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-03-17_Az_adai_Damjanich-emlekmu_eltavolitasat_kerik?start=100

Beküldte: L. I.Mohol

* * *

Damjanich nem hibás

Vajdasági Magyar Demokrata Párt Temerin
Közlemény, 2011. március 18.

 

Áll a bál Adán. S egyre szélesebb hullámokat ver Újvidéken, sőt Belgrádban is.

A Damjanich emlékmű felállítása és március 15-én lezajlott megkoszorúzása körüli bonyodalmakból, amelyeket a szerb pártok, most magyarellenes hangulatkeltésre használnak, legalább három tanulság vonható le.

Az első, hogy Damjanich nem hibás. Az 1848/49 forradalom és szabadságharc szerb származású hőse, aradi vértanúk egyike, a magyarok számára tiszteletre méltó történelmi személyiség volt és az is marad. Ilyen szempontból nem lehet hibáztatni sem a budakalászi adományozót, sem az adai magyar politikai illetékeseket, hogy zöld utat engedtek nemzeti hősünk emlékművének felállításához, majd megkoszorúzásához.

Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy egyesek például a helyi tájház magyar vezetője, ijedtükben lemondanának még a 48 emlékének az ápolásáról is.

Másodszor, érthető, hogy az adai képviselőtestület szerb tagjai és a szerb pártok, amelyek csak most, hat hónappal az alapkő-letétel után kaptak észbe, most félreverik a harangokat. Vitathatatlan ugyanis, hogy egyik-másik történelmi személyiség megítélése különösen a történelmileg amúgy is túlfűtött régiónkban, enyhén szólva eltérő.

Ha tehát a most politikai randalírozásba kezdett szerb pártok viselkedését figyeljük, akkor akaratlanul is két kérdés vetődik fel. Miért szavaztak annak idején az adai képviselőtestület ülésén egységesen az emlékmű felállítása mellett? A másik, s ez a fontosabb, miért használják most a magyarellenes hangulatkeltést saját vélt, vagy valós hibájuk leplezésére? Ez az utóbbi akkor is elfogadhatatlan, ha a történelmi tájékozatlanság ezen a tájon nem ritka jelenség.

Harmadszor, s ebből Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke tanulhat a legtöbbet, nem szabad, talán azt is lehet mondani, hogy nem érdemes minden lehető és lehetetlen – főleg történelmi – előzményben a nemzetek közötti tolerancia csíráját keresni. S főleg megtalálni. Mert ez is történelmi tájékozatlanságra vall.

Végül, de nem utolsó sorban érdemes lenne, talán nyugodtabb légkörben, maguknak a szerb és a helyi magyar politikusoknak is szembesülni közös történelmünk egyes eseménysoraival. Az 1848/49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatban legalább azzal, hogy akkor mindkét oldalon voltak magyarok szerbek, németek, szlovákok, csehek, és még ki tudja hány náció, csak éppen a forradalom és szabadságharc oldalán ott volt a magyarok óriási többsége. Míg a másikon az osztrák oldalon küzdött a Szent Szövetségbe tömörült európai reakció, döntően megerősödve 1849. május 9-én Miklós orosz cár kétszázezres „felszabadító” csapataival. S hogy a világosi fegyverletétel pillanatában 200.000 orosz, 160.000 osztrák és 1000 ágyú áll szemben 160.000 magyarral.

Szűkebb nemzeti szempontból nézve Damjanich János a magyaroknak lehet kedves, tiszteletre méltó hőse, a szerbek viszont tarthatják őt árulónak. A tolerancia meg nem abban keresendő, hogy mindkét nemzet fiait rávegyük, hogy egységesen tiszteljék őt, vagy elítéljék, hanem abban, hogy e különbségekkel együtt is meg tudunk maradni egymás mellett. Anélkül, hogy mint annyiszor a történelem folyamán mi magyarok és szerbek ismét egymás torkának esnénk.

Kereshetjük a felelősséget a mai politikusok oldalán? Igen, s ez abban áll, hogy ne szítsák a tüzet, ha nem feltétlenül szükséges.

* * *

2011. március 19.
Damjanich marad

Az adai önkormányzatban politikai provokációnak tartják az emlékmű eltávolítására vonatkozó követelést

 

Az adai önkormányzat vezetősége számára érthetetlen a Szerb Haladó Párt helyi szervezetének követelése, miután a múlt évben a párt két községi képviselője is a Damjanich-emlékmű felállítására szavazott a községi képviselő-testület ülésén.

Bilicki Zoltán adai polgármester (DP) elmondta, hogy a Damjanich Jánost ábrázoló domborművet Ada község a magyarországi testvértelepülésétől, Budakalásztól kapta ajándékba, ott ugyanis ugyanilyen dombormű látható a pravoszláv templom kerítésébe építve. Emellett a közelmúltban Vajdaság-szerte több községben, Magyarkanizsán, Hódságon és Székelykevén neveztek el utcát Damjanich Jánosról.

– Adán 2010. október 6-án helyezték el az emlékmű alapkövét a helybeli lakosok és a sajtó képviselőinek jelenlétében. Ezzel a tettel nyilvánvalóvá vált a dombormű elhelyezésének szándéka. Az alapkőletételt követő fél évben senki nem tiltakozott ellene – magyarázta Bilicki Zoltán. – Ezek a tények azt mutatják, hogy az önkormányzat és a magam részéről nem a nemzeti és vallási gyűlölet szítása volt a cél, hanem épp ellenkezőleg. A demokráciának és a nemzetek közötti jó viszonynak abban kell megnyilvánulnia, hogy az egymás mellett élő népcsoportok tisztelik és elfogadják egymás kultúráját és történelmét. Beleértve az egyes történelmi személyiségeket is, függetlenül attól, hogy ténykedésüket a különféle nemzetek különbözőképpen ítélik meg. Ezért kérem a községi képviselőket, akik egyhangúlag megszavazták a dombormű elhelyezéséről szóló határozatot, mégpedig nemzeti hovatartozástól és pártállástól függetlenül, hogy a lakosok érdekeit tartsák szem előtt. Tegyenek a feszültségek csökkentéséért, és ne dobálózzanak alaptalan állításokkal politikai pontgyűjtés céljából – nyilatkozta az adai polgármester.

Világos Tibor adai polgármester-helyettes (VMSZ) politikai provokációnak tartja a Damjanich-emlékmű eltávolítására irányuló lépéseket. Mint mondta, a tavaly októberben lezajlott alapkőletételről mindenki tudott, köztük a községi képviselő-testület tagjai is.

– A Damjanich-emlékmű felállításához szükséges engedélyek és okiratok a birtokunkban vannak. A legjobban azon csodálkozom, hogy ez ellen az a két magát haladónak nevező képviselő lázadozik, aki a testület többi tagjával együtt egyhangúlag megszavazta az erre vonatkozó határozatot. Ez ügyben a kkt határozatot fogadott el, sőt a községi tanács is döntést hozott, és mindez megjelent Ada község hivatalos lapjában is. Nem értem, ha valaki tudott olyasmiről, amiről nekünk nem volt tudomásunk, akkor miért nem jelezte, hiszen községi képviselőként erre joga lett volna. 1848/49-ben szabadságharc zajlott le. Az aradi vértanúk között sok német származású tábornok volt, akiket kivégeztek, de volt köztük horvát és szerb is, tehát nem egy nemzetről van szó. A Damjanich-emlékmű pedig marad – közölte Világos Tibor.

A Szerb Haladó Párt községi szervezete ma (szombaton) délben Adán, a Damjanich-emlékműnél tiltakozást szervez, amelyen a korábbiakkal ellentétben nem az emlékmű, hanem csak a rajta található Damjanich-dombormű eltávolítását kérik. Stanka Mihajlov, a párt helyi szervezetének elnöke, községi képviselő (SZHP) elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy megszavazták a határozatot, de csak azért, mert nem tudták, hogy kiről és miről szavaznak, illetve a községben többséget képező magyarság iránti tiszteletből.

– Nem akarjuk lebontatni az emlékművet, csupán azt kérjük, hogy távolítsák el a Damjanich János-domborművet, mivel a honvédtábornok szerbgyűlölő volt. Az ellen nincs kifogásuk, hogy a helyére egy másik híres magyar személyiségről készült alkotás kerüljön, például Petőfi Sándoré. Az emlékmű megrontotta a nemzetek közötti viszonyt. Mi nem szítjuk a gyűlöletet és nem bujtogatunk a magyarok ellen a szombati tiltakozáson. Azt kérjük, állapítsák meg, hogy törvényesen állították-e fel az emlékművet, ha pedig kiderül, hogy nem, akkor a felelősöket vonják felelősségre – mondta Stanka Mihajlov.

* * *
A tudás és a megértés hiánya

Pál Tibor történész: Rosszindulatú politizálás a Damjanich-emlékmű körüli huzavona

 

Az adai Damjanich-emlékmű felállítását követően elsőként a Szerb Megújhodási Mozgalom követelte annak mielőbbi eltávolítását. Felfigyelve minderre hamarosan a Szerb Haladó Párt is hallatta hangját, képviselői aláírásgyűjtésbe kezdtek és tüntetést jelentettek be. A Szerbiai Demokrata Párt tartományi szervezete már nem csupán szerbgyűlölőként, hanem „minden nem magyar vajdasági nemzet üldözőjeként” emlegette közleményében Damjanich Jánost. Pál Tibor történészt kérdeztük arról, hogy a szabadságharc, s ezzel együtt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjának tartott hős szobra elleni heves tiltakozásnak milyen történelmi vetületei vannak.

A történelmi tények ismeretében mennyire nevezhető szerencsés lépésnek a Damjanich-emlékmű leleplezése, s mennyire számít jogosnak a szerb pártok felháborodása?

– Nem látom okát annak, miért kellene szégyenlenünk Damjanichot. Sajnálatosnak tekintem azt, hogy a szerbség szégyenli őt, hiszen egy szerb határőr család sarjáról van szó, aki szerbnek érezte magát, görögkeleti vallású volt, amin – politikai nézetei ellenére – sem változtatott. Ezt azonban kevesen tudják, vagy legalábbis kevesen akarnak tudomást venni róla. Profi katona volt, 1848 júniusáig az olaszországi császári csapatokban szolgált mint kapitány, június végén tért vissza Magyarországra, ahol a szegedi harmadik zászlóalj őrnagyparancsnokává nevezte ki a magyar kormány.

A szerbek részéről tapasztalható Damjanich-gyűlölet abból a neki tulajdonított, ám általa valójában bizonyítottan ki nem jelentett mondatból fakad, mely szerint minden szerbet ki kell irtani, ezért utolsónak ő fogja saját magát fejbe lőni. Még ha mondott is volna ilyesmit, abból is az látszana, szerbnek vallotta magát. Mindez azonban tárgytalan, mert a történetírás bebizonyította, hogy e kijelentést utólag, valamikor a XIX. század nyolcvanas éveiben adták a szájába. Más kérdés, hogy ki adta a szájába, adhatták szerbek is, hogy utólag kompromittálják őt amiatt, mert „rossz” oldalon állt, illetve adhatták túlbuzgó, nacionalista magyarok is, hogy bizonyítsák, lám, még a szerbek is a politikailag egységes magyar nemzethez tartoznak.

A lényeg tehát, hogy Damjanich nem mondta ki az említett szavakat, bő egy évszázados sztereotípiáról van csupán szó, melynek helytelenségét az új, fiatal történészgárdának kell majd bebizonyítania. A tiltakozó szerb pártok tehát indokolatlanul fújják fel az esetet, véleményem szerint tiszta politizálás az egész. Damjanich gondolkodásmódját, hősiességét inkább utolsó mondata jelzi: „Mily furcsa dolog, hogy én, aki az ellenséggel szemközt mindig elől jártam, most mint utolsó zárom be bajtársaim hősi menetét.”

Ada magyarországi testvérvárosának, Budakalásznak az ajándékáról van szó, ami tovább bonyolíthatja a helyzetet, még messzemenőbb összeesküvés-elméletek kreálására adhat lehetőséget a nacionalista beállítottságú pártoknak.

– Bizonyára ilyen vélemények is nyilvánosságot láthatnak, mindenesetre ebben a zűrzavarban csak azt javasolhatom, hogy amennyiben ilyen viszonylatban is elharapódzik a helyzet, a magyar külügynek is reagálnia kell. Úgy gondolom, egy helyi történészbizottság még nem tudná megoldani az ügyet, illetve a meghozott döntést megint csak részrehajlónak mondaná a másik fél. Talán egy magasabb szintű szerb–magyar bizottság segíthetne a helyzeten, de az is csak rövid távon. Az a tapasztalatom, hogy a szerb történészek nem ítélik el olyan egyértelműen Damjanichot, mint a politikusok. Ebből is látszik, hogy az adai esetnek semmi köze sincs a tudományhoz vagy az igazsághoz, egyedül a politikához van köze. Arról van szó, hogy egyes pártok a választási kampányhoz közeledve szavazatok gyűjtésébe kezdtek.

A Vajdaságban élő nemzetek a történelem folyamán nem egyszer kerültek egymással szembe. Az egyik nemzet hőse sokszor a másik ellensége. Hogyan lehet egy többnemzetiségű közegben viszálymentesen emlékezni a történelemre?

– Valóban, ha ezen a vonalon haladnánk tovább, meg lehetne kérdezni a most tiltakozó szerb pártokat, hogy tudnak-e a többi olyan kiemelkedő szerb személyiségekről, akik szintén a magyarok oldalán, a szerbség ellen foglaltak állást, ennek ellenére a szerbség mégis elismeri őket. Az 1848/49-es eseményekben két ilyen személyt is tudok említeni: Vukovics Sebőt (Sava Vukovićot), aki igazságügyi miniszterként végig kitartott a forradalom eszméje mellett, de nála is ellentmondásosabb személyiség volt Csernovics Péter temesi gróf (Petar Čarnojević), aki az egykori pátriárka leszármazottjának tartotta magát, s délvidéki királyi biztosi kinevezést kapva, az 1848. április 24-i nagykikindai szerb zendülést követően halálos ítéleteket hozott néptársai ellen, melyeket végre is hajtottak. Egy alá nem támasztott adat szerint Csernovics volt az, aki eltemettette a kivégzett Damjanichot. Ugyanakkor vannak Vajdaságban bőven olyan emlékművek, melyek éppen a magyaroknak vagy más nemzetiségeknek szúrhatnak szemet, hogy csak a szabadkai Cserni Jován-emlékművet (Jovan Nenad) vagy az újvidéki Jaša Tomić-szobrot említsem. Azt hiszem, gyors megoldása ezeknek az ellentéteknek nem lehet. A tolerancia, egymás múltjának elfogadása és a tudás, a valós történelmi tények ismerete jelentheti az egyedüli kiutat.

Forrás: http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-03-19_A_tudas_es_a_megertes_hianya.xhtml


Hozzászólások megtekintése a régi honlapról

Megjelent: 2256 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.8%Austria 1.2%
Romania 5.5%Canada 1.1%
United States 3.9%Norway 0.9%
Ukraine 2.8%Switzerland 0.3%
Russian Federation 2.7%France 0.3%
United Kingdom 2.2%Kuwait 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
Germany 1.9%Australia 0.3%
Sweden 1.6%Italy 0.2%
Serbia 1.5%Spain 0.1%

Today: 44
This Week: 2723
Last Week: 5029
This Month: 8650
Last Month: 18071
Total: 2201271

Belépés