Elnök: Garbai Sándor; külügyi népbiztos: Kun (Kohn) Béla; helyettese: Ágoston (Augstein) Péter; hadügyi népbiztos: Pogány (Schwarz) József; helyettese: Szántó (Schreiber) Béla és Samuelly Tibor; belügyi népbiztos: Landler Jenő; helyettese: Rákosi (Roth) Mátyás és Haubrich József; közoktatásügyi népbiztos: Kunfi (Kunstatter) Zsigmond; földművelésügyi népbiztos: Hamburger Jenő; szocializáló népbiztos: Böhm Vilmos, helyettese: Hevesi (Honig) Gyula; közélelmezési népbiztos: Erdélyi (Ehrlich) Mór; helyettese: Illés (Braun) Arthur; német népbiztos: Kalmár (Kohn) Henrik.

Budapest vezetői: Reisz Mór, Vince (Weinberger) Sándor; a rendőrség és a népőrség politikai népbiztosai: Bíró (Burger) Dezső és Seidler. Az Osztrak-Magyar Bank kormányzója: Lengyel (Lefkovics) Gyula.

A Lenin fiúknak vezérei a következők voltak: Samuelly Tibor, Cserni József, Kohn-Kerekes és Dögei (?) Imre.

A tagok: Löbl Mór, Max Miksa, Bonyhádi (?) Tibor, Wergenstern Árpád, Feldmár Mór, Beck József, Keller József, Korvin-Klein Ottó, Donnán (Dostl) Árpád, Ellenbaum Ignác, Kohn Ignác, Danczinger Ernő, Elfenbaum Náthán, Lázár (Löbl) Henrik, Bienenstock Ármin, Greiner Perenc, Goldberger Gábor és a fovallató dr. László (Löwi) ügyvéd.

Vegyészeti ipar. Szappan és gyertyagyárosok: Machlup H. (1868-ban alakult), Grünwald Sándor, Rosenthal Jakab, Krausz József H., Berger J. N., Berger Manó, Szekula Mór.

Gyufagyárak: Neubauer Károly (Győr), Spitzer testvérek (Baja), Grossmann Dávid (Munkács), Stermann M. (Nagyszombat), Husz Mór (Szolnok), Schön Bemát és Klein Ignác (Újpest), Stein és Rosenstrausz (Érzsébetfalva), Reisner Manó (Gyula), Kux Adolf (Turdossin) és Grosz Izráel (Tokaj).

Keményítőgyárak: Plan és Fried, Mellinger Mór, Freund és Neumann (Szeged), Pollák S. (Sárvár), Hahn Adolf (Debrecen), Kánitz Jenő (Eger), Löwy és Társa (Szabadka), Frankl Vilmos (Párkány) és Ungár Ignác (Kassa).

Olajgyárak: Mandel Ede (Nyírbátor), Feldmann Manó (Nyíregyháza), Rosenfeld Lipót (Técső), Meller Ignác (Győr), Kohn Adolf (Újverbász), Brichta Jakab (Trencsén), Schwarczer Mór (Mátészalka), Freund Lajos (Szentes) és Bernauer Lajos (Újpest).

Enyvgyárak: Leiner Fülöp és Fiai és Leiner Testvérek (Újpest).

Műtrágyagyárak: Mogyorósy és Stein (Soroksár), Sátori Miksa (Mezőtelegd), Singer József és Stein Miksa (Temesvár), Steiner J. (Pozsony) és Singer Testvérek (Arad).

Csersavgyárak: Haas Adolf (Hradek), Guttmann S.H. (Belisce) és Neuschloss-féle (Naschitz).

Spódiumgyárak: Steiner J. (Pozsony), Klein Jakab (Kispalugya), Steiner Miksa (Temesvár), Hofman Péter (Bártfa), Schachter Ignác (Újszony) és Steiner F. és Fia (Szeged).

Kenőcsgyárak: Lusztig és Beck, Schönwald N., Kohn és Fried, Kollár és Breitner (Újpest) és Reich Jenő (Kispest).

Vegyészeti gyárak: Fischer és Heidelberg, Reiss B., Trebics Mór (Nagymarton).

Élelmiszergyárak, cukorgyárak: A nagysurányi gyárat 1854-ben alapította Frey Gerzson és Lipman, a diószegi gyárat 1868-ban Kuffner és Guttmann, a magyarfalvit 1870-ben Löw-Beer M., a hatvanit 1889-ben Deutsch Ignác és Fia, a selypit 1890-ben Schossberger Henrik és Rudolf, az oroszkait 1894-ben Deutsch Sándor és József, a sárvárit u. a. 1895-ben.

Cukrászipar és cukorkagyárak: Rehberger Adolf Klein és Baumel, Brammer Henrik, Drucker és Róth, Lux és Utasi, Villányi és Társa, Schwarcz Antal és Társa, Weisz József E. L., Schmidl L. (Győrsziget), Deutsch és Pollák (Miskolc), Freund Ödön, Strausz és Társa (Pécs).

Szalámigyárak: Herz Ármin Fiai, Redlich és Fia, Fleischmann Lipót, Weil Ede, Goldscheider Károly, Perlesz József, Pick Márk, Czinner és Társa, Schwarcz E. és Fia (Szeged).

Paprikagyárak: Kotányi János és Pártos Nándor (Szeged), Hofbauer Simon és Klein Ignác (Tolna).

Kávépótlógyárak: Wertheimer és Frankl, Franck Henrik és Fiai (Kassa), Beck Mór (Érmihályfalva).

Tésztagyárak: Reisner Henrik (Fiume), Neumann J. és Társa és Deutsch Károly (Győr), Czinner és Társa (Szeged).

Cognacfőzők: Weisz és Laczkó, Blau M. és Fiai (Nagykanizsa), Első Alföldi Cognacgyár (Brachfeld, Kecskemét).

Serfőzők: Stein Testvérek és Deutsch Ánnin és Fia (Pozsony), Grün és Fia (Besztercebánya), Hirschfeld J. (Pécs).

Szeszgyárak: Berger Dániel (Nagyvárad) Blau Testvérek (Temesvár), Stern Ignác (Egyedi Lajos atyja, Újpest), Fantó és Geyduschek (Holics), Fleiszig Testvérek (Fogaras), Frisch Gyula (Versec), Grünwald és társa (Budapest), Hirsch Ödön (Kolozsvár), Holicser Lipót (Színérváralja), Krausz Izidor (Budapest), Kremsier Mór (Pálfalu), Linzer Károly (Budapest), Mandl Ede (Nyírbátor), Mittelmann és Fia (Arad), Moskovics Mór (Nagyvárad), Neumann Testvérek (Arad), Schwarz Mór (Mátészalka), Spitzer Benő (Baja), Taglicht és Fleiszig (Fogaras), Weisz Mózes és Bernát (Munkács), Wodianer Albert (Komjáth), Wolh Herman (Mucsiny).

Ecetgyárak: Raabstein A. (Újvidék), Reisz Mór (Arad), Schwarcz Ferenc (Miskolc).

Agyagipar: Weisz Lipót (Mechala), Lichtner Dávid és Fia (Szeged), Schwarcz Jakab (Keszteg), Heller F. (Budapest), Grünwald M. (Pozsony), Krém Ignác (Székesfehérvár), Telek Ármin (Szliács-Haraszt), Borovitz Manó (Kaposvár), Weinstein Jakab (Rozsnyó).

Üvegipar: Schwarcz A. és Fiai (Pálfalva), Reich Márk (Sólyomkő), Birnbauin Bernát és Ganzfried József (Sáros-Livó), Rubin Sámuel és Lorber Juda (Szervartó), Kurzweil Bernát (Incevölgy), Zeiger Ábrahám és Nuszbaum Mendel (Felső Hrabasica), Goldstein Testvérek (Regéc).

Vasipar: Buchwald Sándor, Hegedűs Adolf, Hertzka, Berger és Márkus, Stern és Merkl.

Faipar: Goldberger Zsigmond, Hirschler Ármin, Wellisch Náthán, Löwy D. és Fiai (Ujpest), Neuschloss Ödön és Marcell, Engel Adolf (Pécs).

Bőripar: Wolfner Gyula és Társa (Újpest), Mauthner Testvérek (Újpest), Machlup Testvérek, Grünwald J. és Fia (Szombathely), Krausz József Fia (Marcali), Fried Bernát Fia (Simontornya), Horn Adolf (Esztergom), Groszmann Mór (Pécsújfalu), Leopold Sándor Fiai (Tataváros), Abeles Adolf és Fia, Margulies M. gépszíjgyár.

Papíripar: Spiegel Vilmos (Kisszeben), Weil József, Preger Samu, Szilárd Mór, Deutsch és Wachsmann, Glück Zsigmond, Rosenfeld J. (Nacpál), Salzer Jakab, Posner Károly, Károly Lajos, Czettel és Deutsch.

Kékfestőipar: Goldberger Sámuel és Fiai, Spitzer T. (Apatin), Cobner és Társa.

Gombkötőipar: Wollák és Berkovics, Schön Jakab, Fischer Gusztáv.

Kesztyűipar: Polacsek A. Hugó, Hendl Mór, Ormai Mór.

Arany-, ezüst- és díszműgyárak: Bachruch A., Grünstein Henrik, Breitner Testvérek, Rothberger Jakab, Stenger és Fleischmann, Mandl Henrik, Wisinger Mór, Löfkovics Arthur (Debrecen).

Könyvnyomdaipar: Kunossy Vilmos és Márkus Samu.

Malomipar: Gizella, Hengermalom, Pannónia, Viktória, Concordia, Erzsébet, Lujza és a Hitelbank malmai. Ezeknek alapítói és igazgató vezetői nagyrészt zsidók voltak és nagy érdemük van abban, hogy a magyar liszt versenyképessé lett a világpiacon.

Bányaipar: Salgótarjáni, Északmagyarországi, Magyar Általános Kőszénbánya, Borsodi és Esztergomi szénbányaművek. Ezeket is zsidók alapították. Ugyanígy zsidók által alapított és vezetett részvénytársaságok teremtették meg a rimamurányi és a Resica-aninai vasműveket és hosszú láncolata sorakozik ezeken kívül azoknak a faipari telepeknek, szövőgyáraknak, villamos telepeknek, rúdgyantagyáraknak, könyvnyomdáknak, mezei és iparvasútgyáraknak, amelyeknél zsidók működnek közre a magyar nagyipar fejlesztésének érdekében.

(A Magyar Zsidó Lexikon adatai alapján)

Az Est, lapkiadó r.-t. Igazgatósági tagok: özv. Miklós Andorné (Klein Árminné), Gombaszögi (Grün) Frida, dr. Vadnai Béla, dr. László Ernő, Salusinszky Imre, Kemény (Kohn) Simon, Mester (Messer) Sándor, Seres László (Scheer Lázár), dr. Ruttkay György (Ruthauser Miksa) valamennyi zsidó. Felelős szerkesztd: Salusinszky Imre (zsidó). Felelős kiadó: Vadnai Béla (zsidó). Szerkesztd: Kemény (Kohn) Simon (zsidó).

Pesti Napló, 1920-ban került Miklós (Klein) Andor tulajdonába. Az abszolutizmus idejében Deák Ferenc, Kemény Zsigmond lapja. Szerkesztősége 1910-ben: Szerdahelyi Sándor szerkesztő, Seres László, Mester Sándor, Gerő Ödön, Nagy Endre, Wallesz Jenő, Szini Gyula, Adorján Andor, Kéri-Krammer Pál, Bethlen Oszkár, Molnár-Neumann Ferenc, Erényi Nándor, Miklós Andor, Pásztor Mihály, Tábori Kornél, Lakatos László, Pásztor Árpád. Valamennyi zsidó. A lap az első világháború alatt Hatvany (Deutsch) Lajos báró tulajdonába ment át.

Magyarország. Az Est konszern érdekeltsége. Szerkesztősége 75-80 százalékban zsidó.

Esti Kurír. Felelős szerkesztő: Boros (Bleumel) László, az emigrációban az Amerika Hangja szerkesztője. Felelős kiadó: Fodor Oszkár (zsidó). Szerkesztő: Aczél Benő (zsidó). Szerkesztősége és a kiadóhivatal 80 százalékban zsidó.

Friss Újság. Felelős szerkesztő: dr. Révay Béla (zsidó). A szerkesztőség és a kiadóhivatal 80 százalékban zsidó.

Kis Újság, kis paraszti rétegek lapja. Szerkesztője Lévai Jenő (zsidó).

Magyar Hírlap. A szabadkőműves politika magyarországi élharcos lapjának, a Világnak utóda. Jászi (Jakubovics) Oszkár, Szende Pál, Purjtesz Lajos, Bíró Lajos, Ignotus (Veigelsberg). Ennek segítségével terjesztették magyar és egyházellenes eszméiket. A vezető cikkeit 1938-ban is kizárólag zsidók írták: Ignotus (Veigelsberg) Hugó, Bálint Imre, Ignotus Pál, Sós Endre, Kardosa Marcell. Szerkesztősége és a kiadóhivatala 80 százalékban zsidó.

A Mai Nap. Szerkesztő: H. Fodor Miklós (zsidó).

Népszava. A magyarországi szociáldemokrácia lapja, amelynek nagy része van abban, hogy a magyar munkásság egyidőben elidegenedett a nemzeti közösségtől. Szerkesztője: Mónus (Brandstein) Illés, a szerkesztőség és a kiadóhivatal 80 százalékával együtt zsidó.

Neues Politisches Volksblatt. Szerkesztő: Rabinovszky Márius (zsidó).

8 órai Újság. Felelős szerkesztő és kiadó: Nagy (Neuhaus) Samu, a szerkesztőség és a kiadóhivatal 80 százalékával együtt zsidó.

Pesti Hírlap. A nagy zsidó burzsoázia érdekeinek kiszolgálója. A századforduló óta szinte minden nevesebb zsidó újságíró megfordul a lapnál: Kóbor Tamás (Bermann Adolf), Heltai (Hoffer) Ferenc. Budapest főpolgármestere, Szomaházy István (Steiner Andor), Molnár (Neumann) Ferencz, Bede (Rosenberg) Jób, Vázsonyi (Veiszfeld) Vilmos. Csergő (Honig) Hugó, Mezei (Grünfeld) Ernő, Kabos (Rosenberg) Ede, Katona (?) Béla, Garai (Guttmann) Ferencz, Simon (?) Ferenc, Csetényi (?) Oszkár, Fehéri Armand, Béldi (Goldstein) Izidor, Ráskai Ferenc, Gellért (Goldmann) Oszkár, Kun (Kohn) Andor, Szini (?) Gyula. Bőnyi (?) Adorján, Lakatos (Kellner) László, Kéri (Krammer) Pál, Péterdi (Pollák) Andor, Szenes (Schlézinger) Béla.A lapvállalatot 1878-ban az áttért Légrády (Pollák) Károly alapította. Kiadója: Légrády (Pollák) Ottó, szerkesztő: Márkus Miksa, udvari tanácsos.

Pester Lloyd. Szerkesztősége 100 százalékban zsidó volt.

Az Újság (később: Újság). 1903-ban alapította Gajári (Bettelheim) Ödön. A lap vezetése csaknem kizárólag mindig zsidó kézben volt. Keresztényeket igyekeztek nem alkalmazni. A szerkesztőség csaknem 80-90 százalékig zsidókból állott: Kóbor Tamás, Balla Mihály, Balassa József, Elek Arthur, Gajáry István, Herendy Arthur, Katona Béla, Kovács Arnold, Nádor Jenő, Nagy Endre, Szirmay István, Szomory Emil, Szűcs Nándor, Vándor Kálmán, Vázsonyi Endre, Vallesz Jenő és Zsolt Béla voltak a prominens zsidó munkatársak. Az Újság r.t. igazgatósági tagok: Kóbor Tamás (Bermann Adolf), dr. Agai Béla, Katona Béla zsidók.

Rákosi-Roth Mátyás, 1945. november 15-től 1952. augusztus 14-ig Tildy, Nagy Ferenc, Dinnyés és Dobi fölött „miniszterelnök-helyettes", 1952. augusztus 14-től 1953. július 4-ig miniszterelnök, de kezdettől a párt mindenható első titkára.

Gerő-Singer Ernő, 1945. november 15-től 1948. december 9-ig iparügyi miniszter, 1945. december 9-től 1949. január 10-ig pénzügyminiszter, Rákosi után a párt első titkára s 1956. október 23-át kiprovokálta. 1952, augusztus 14-től „miniszterelnök-helyettes".

Révai (Kahána Mózes) József, 1949. júniustól 1952. augusztus 14-ig népművelésügyi miniszter, 1945-től 1956-ig a sajtó korlátlan diktátora.

Vas (Weinberger) Zoltán, 1945-től a külkereskedelem, majd a tervgazdálkodás irányítója.

Farkas (Wolff Izrael) Mihály, előbb kassai gépszedő, majd négy csillagos hadseregtábornok. Emberek ezreinek meggyilkolásáért 1956-ban Farkas Wladimir ÁVH századossal - később ezredessel - együtt életfogytiglani fegyházra ítélve, 1960-ban amnesztiát kaptak.

Nógrádi (Nussbaum) Sándor hadapród jelölt őrmesterből altábornagy, miniszterelnökségi államtitkár, majd pekingi követ.

Péter (Auspitz Benő Benjamin) Gábor, szabósegédből rendőr altábornagy. Magyarok ezreinek meggyilkolásáért 1956-ban színleg életfogytiglani fegyházra ítélve, de 1960-ban amnesztiát kapott.

Miniszterelnökségi államtitkárok 1945-ben: Nógrádi (Nussbaum) Sándor, Bojta (Burger) Béla, a NOT halálos ítéleteket hozó tanácsának vérbírája és elnöke, Balogh (Boch Izrael) István, szegedi r. k. plébános.

Szellemi élet. A három moszkovita leninista főfilozófus: Rudas László, Fogarasi Béla, Lukács (Löwinger) György.Utóbbi már Kun-Kohn Béla kormányában is népbiztos. Epigonjaik Sándor Pál és Szalai Sándor. Rákosi idejében közoktatásügyi államtitkár, Kádár János óta a Nemzeti Múzeum főigazgatója, az UNESCO magyarországi képviselője. Jóború (Guttwein) Magda, polgári iskolai tanárnő.

Kommunista egyetemi tanárok: Rusznyák Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Heves Gyula, egyetemi tanár, az Akadémia alelnöke: Waldapfel József és Waldapfel Eszter (utóbbi a Nemzeti Múzeumban Hóman Bálint titkárnője, egyben Hóman tudtán kívül Himler Márton beépített kémnője volt); Kardoss (Katz) László, Friss István, Rényi Alfréd, Freund Mihály, Korach Mór, Beér János, Welner Andor, Léderer Emma, Háy László közg., Haász Árpád közg., Berei Andor közg., (egy ideig a kommunista tervhivatal főnöke), Pach Zsigmond történész, Pamlényi Ervin történész, Vajda Imre közg., Perényi Imre műegyetemi rektor, Germanus Gyula (muszlim hitre áttért zsidó).

A kommunista magyar nyelvű irodalom élharcosai 1945 óta: Illés Béla szovjet őrnagy; Gábor (Greiner) Andor, Madarász Emil, Hidas Antal, Füst (Fürst) Milán, Szántó György, Zalka Miklós, Zelk Zoltán, Goda (Grünfeld) Gábor, Hegedűs Géza, Tatay (Frankl) Adolf, Vas István, Szabó Magda, Boldizsár (Bettelheim) Iván, Aczél Tamás, Mérai Tibor, Ignotus (Veigersberg) Pál, Déri (Deutsch) Tibor.

Abádi Imre (Dunajecz Jakab). 1883. Szépíró.

Abonyi Arany írói álnév, lásd Martos Sándorné.

Abonyi Andor (Austerlitz). 1888-1915. Ügyvéd, lapszerkesztő, versíró.

Aczél Endre (Alter Ármin). 1865-1935. Lapszerkesztő, humorista. A Borsszem Jankó című vicclap vidéki magyar életet kigúnyoló „Mucsa" rovatának írója.

Aczél Lajos (Adler), írói álneve Aczél László. 1886. Ponyvaregényíró.

Aczél László írói álnév, lásd Aczél Lajos.

Ács Géza (Ernst). 1898-1900. Az Est lapok munkatársa, az Áller Képes Családi Lap szerkesztője, szépíró, műfordító.

Ács Klára (Adler). 1891. Költő, regényíró.

Ács Tamás, Mónus Illés (Brandstein) egyik írói álneve.

Acsády Ignác (Adler). 1845-1906. Történetíró, szépíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1888).

Ádám Géza, Kiss József egyik írói álneve.

Adler Ernő, írói álneve Ágoston Ernő. 1892. Versíró.

Adler László, írói álneve Ányos László (Laci), 1881. Nótaszerző.

Adler Miklós, írói álneve Ákos Miklós. 1911. Ponyvaregényíró.

Adler Sándor. 1858-?. Hírlapíró; szépíró, műfordító.

Adorján Andor* (Lochenbacher). 1883. Az Est lapok riportere, belletrista.

Adorján Ármin (Auspitz). 1867-1938. Ügyvéd, szépíró, a nagyváradi Szigligeti Társaság ügyvezető elnöke.

Adorján Emil (Auspitz). 1873. Humorista.

Adorján Sándor * (Weisz). 1858-?. Lapszerkesztő, szépíró, műfordító.

Ágai Adolf (Rosenzweig). 1826-1916. Apja galíciai bevándorló. Ágai csak ifjú korában tanul meg magyarul. A mindig hatalompárti Borsszem Jankó című vicclappal évtizedeken át népszerűsíti a zsidóságot, s gúnyolódik a magyar társadalmi osztályok képviselőí felett. Kis Lap címmel német zsidó minta után gyermekújságot is szerkesztett. Írói álnevei: Csicseri Bors, Forgó bácsi, Forgó Péter, Porzó stb. A Kisfaludy Társaság tagja.

Ágai Béla (Schaffer). 1871. Az Újság v. főszerkesztője. Tárca- és regényíró.

Ágoston Ernő írói álnév, lásd Adler Ernő.

Ákos Miklós írói álnév, lásd Adler Miklós.

Alba Nevis írói álnév, lásd Unger Ilona.

Alexander Bernát, 1850-1927. Filozófiai író, esztétikus, publiciszta. Egyetemi katedraját a kommün bukása után el kellett hagynia. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1892).

Altai Margit írói álnév, lásd Altai Rezsőné.

Altai Magdolna írói álnév, lásd Szatmári Tiborné.

Altai Rezső* (Altmann Ruben), 1873. Pedagógus, nyelvtanszerkesztő, szépíró.

Altai Rezsőné* (Altmann), Gomperz Margit, írói álneve Altai Margit. 1881. Ifjúsági író, szépíró.

Ambrus Balázs írói álnév, lásd Herman Károly.

Ámon Ottó (Altstadter). 1879-1924. Szépíró.

Andai Ernő (Axelrad). 1900. Színmű és regényíró.

Andersen György. 1896. V. hírlapíró, vers és regényíró.

Andor Imre (Kohn Dávid). 1868-1907. Műfordító.

Andor Gyula (Rosenzweig). 1879. Versíró.

Angyal Anna (Engel). 1848-1874. Regényíró.

Angyal Dávid* (Engel) 1856. Történetíró, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1902)

Antal Sándor (Adler). 1882. Hírlapíró, szobrász, regényíró, műfordító.

Ányos László (Laci) írói álnév, lásd Adler László.

Apor Dezső* (Pollák). Vers és ismeretterjesztő író.

Arányi Miksa (Aufricht). 1858. Hírlapíró, tanulmányíró, műfordító.

Arató Erzsi. 1900. Költő.

Aszlányi Károly (Auslander). 1908-1938. Sporthírlapíró, író (számos ponyvaregény szerzője).

Atlasz Márton* 1878. Közgazdasági és regényíró.

Auer Pál, írói álneve Avar Pál. 1885. Ügyvéd, jogi író, versfordító. Avar Pál írói álnév, lásd Auer Pál.

Bacher Pál, írói álneve B. Bodrogh Pál. 1885. Ügyvéd, szépíró.

Bacher Simon. 1853-1891. Hébernyelvű költő, magyar versek héberre fordítója, a pesti izr. hitközség pénztárosa.

Bácskai Magda (Braun). Feiks Alfrédné, írói álneve Bácskai Mihály. 1895. Ifjúsági író, műfordító. Bácskai Mihály írói álnév, lásd Bácskai Magda.

Baján Mihály* (Schlésinger Miksa), írói álneve Nádas Mihály. 1868-1895. Népszerű orvosi munkák szerzője, szépíró, műfordító. Bak Ignác (Back). 18231893. Der Ungarische Israelit szerkesztője, ifjúsági író.

Bakonyi Miksa (Bleicher). 1862-1935. Hírlapíró, tárca és regényíró.

Bakonyi Samu (Breuer). 1862-1922. Ügyvéd, író, a debreceni Csokonai Kör főtitkára, országgyűlési képviselő.

Balassa Ármin (Weisz). 1861-1923. Szegedi lapszerkesztő, színműíró, zeneszerző.

Balassa Árpádné, Radó Lili. 1896. Ifjúsági író. (Én Újságom, Magyar Lányok)

Balassa Emil (Berger). 1888. V. hírlapíró, kabarészerző, színműíró.

Balassa Imre* (Schweiger). 1886. Hírlapíró, regényes életrajzok szerzője.

Balassa József (Weidinger). 1864. Nyelvészeti író.

Balassa József (Grünbaum). 1884-1940. Hírlapíró, író. regényíró. A Petőfi Társaság és Kisfaludy Társaság tagja.

Balázs Béla (Bauer Herbert). 1884. Hírlapíró, szépíró, bolsevista emigráns.

Balázs Ignác (Berger). 18561918. Hírlapíró, humorista.

Balázs Olga írói álnév, lásd Bauer Olga.

Balázs Sándor* (Breiner). 1883. Színműíró, ifjúsági író.

Bálint Aladár 1881-1925. Népszava munkatársa. Nyugat műkritikusa.

Bálint Aranka (Bauer), Szél Jenőné. 1885. Író, műfordító.

Bálint Dezső (Beck). 1872-1919. Orfeumigazgató, színműíró.

Bálint György (Österreicher). 1906. V. hírlapíró, műfordító.

Bálint Imre* (Österreicher). 1896. Hírlapíró, regényíró.

Bálint Jenő (Berger). 1889. Művészeti író.

Bálint Lajos (Bleier). 1886. Színházi író, műfordító.

Balla Böske, Fáskerti Tiborné. 1902. Aradi írónő.

Balla Ignác* (Braum). 1883. A Pesti Hírlap római munkatársa, vers, tanulmány, és regényíró. A Petőfi Társaság tagja.

Balla Mihály (Berger). 1862. V. hírlapíró, műfordító.

Balla Miklós. 1874-1912. Költő.

Ballagi Aladár* (Bloch). 1853-1928. Történetíró, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Ballagi (Bloch) Mór fia.

Ballagi Ernő (Bloch). 1890. Harcos zsidó publicista.

Ballagi Mór* (Bloch). 1815-1891. Zsidó apologéta, majd protestáns hittudós és nyelvész. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1840).

Balogh József* (Blum). 1893. A Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztője, tanulmányíró.

Balogh Vilmos írói álnév, lásd Balogh Vilma.

Balogh Vilma, Kovács Adolfné, írói álnevei: Balogh Vilmos és György Ákos. 1879. Műfordító.

Bán Margit (Bermann), Róth Árpádné. 1892. Tanárnő, író, műfordító.

Bánáti Oszkár. Versíró (Szeged).

Bánfalvi Lajos (Leipnik). 1851-1912. Szegedi lapszerkesztő, vers, regény és színműíró.

Bánki Dezső írói álnév, lásd Barna Izidor.

Bánóczi József (Weisz). 1849-1926. Rabbiképző intézeti tanár, a Magyar Zsidó Szemle és az IMIT évkönyveinek szerkesztője. Bölcsészeti író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1879).

Bánóczi László (Weisz). 1884. Szociáldemokrata várospolitikus. Színpadi író, műfordító. Bánóczi József fia.

Barabás Lóránd. 1884. V. hírlapíró, színházi író.

Barát Ármin* (Freund). 18601937. V. sajtófőnök, hírlapíró, műfordító.

Barát Endre (Breuer). 1907. Vers és regényíró.

Bárd Imre (Beck). 1883. Szocialista lapíró, műfordító.

Bárd Oszkár (Wettenstein). 1893. Költő és színműíró (Kolozsvár).

Bárdos Athur* (Burstein). 1882. Színigazgató, színházi író, műfordító.

Barna Izidor (Braum), írói álneve Bánki Dezső, 1860-1911. Lapszerkesztő, versíró.

Barta Irén (Blantz). Ifjúsági író, műfordító.

Barta Lajos* 1871. Szocialista elbeszélő és színműíró. Bolsevista emigráns.

Barta Sándor. 1897. Hírlapíró, versíró. Bolsevista emigráns.

Bartos Zoltán (Blau). 1890. Műfordító.

Báttaszéki Lajos (Hoffmann). 1844-1921. Hírlapíró, filoszemita röpiratszerkesztő, szépíró.

Bauer Olga, írói álneve Balázs Olga. 1875. Versíró.

Baumgarten Ferenc* 1881-1927. Esztéta. A róla elnevezett irodalmi díj alapítója.

Beck Károly* (Izidor). 1817-1879. Német nyelvű költő magyar témákat is feldolgozott (Jankó, der ungarische Rosshirt).

Beck Lajos* 1874. Ügyvéd, v. képviselő és államtitkár, író.

Beck Vilmos. 1824-1862. Festő, humorista, élclapszerkesztő.

Bede Jób (Rosenberg). 1868-1919. Hírlapíró, elbeszélő író.

Bédy-Schwimmer Róza. 1877. Feminista és pacifista írónő. Károlyi Mihály svájci követe.

Behr Blanka, Rosenák Miksáné. 1881. Novella, regény és színműírónő.

Békefi Antal* (Kann). 1859-1907. Szegedi lapszerkesztő, elbeszélő író.

Békefi István * (Kann). 1901. Kabarészerző.

Békefi (Békeffy) László* (Kann). 1891. Kabarékonferanszié, humorista. 1942-ben kémkedésért tíz évi fegyházra ítélték.

Béla Henrik* (Bernstein Cháim). 1864-1938. Szül. Tarnovban. Publicista, író, országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos.

Béldi Izor (Goldstein Izodor). 1867-1927. A Pesti Hírlap zenekritikusa. Regény, színmű és operettíró.

Benamy Sándor írói álnév, lásd Berger Salamon.

Bencze Tibor (Bruch), írói álneve Bencés Tibor. 1903. V. hírlapíró, regényíró.

Benczés Tibor írói álnév, lásd Bencze Tibor.

Benedek Ilus írói álnév, lásd Markó Viktorné.

Benedek Károly* (Pick). 1889. Hírlapíró, belletrista.

Béni Vilmos (Berger). 1860-1907. Vers és műkedvelő színdarabíró.

Benjamin Ferenc. 1888. Szocialista szépíró, v. pozsonyi hírlapíró.

Bér Böske írói álnév, lásd Bleuer Erzsébet.

Berend László (Braun). 1898. V. lapszerkesztő, versíró.

Berger Salamon. írói álneve Benamy Sándor. 1899. V. erdélyi hírlapíró, szépíró.

Berkes Imre (Bergl Izidor). 1878. Hírlapíró, regényíró.

Bernstein Fülöp* írói álneve Hugó Károly. 1808-1877. Színműíró, szépíró, a zsidó szertelenség és önimádat egyik legjellegzetesebb képviselője.

Bihari Ákos (Silbermann). 1873-1924. Színész, vers és színműíró.

Bihari Imre (Löwi Izsák). 1867-1939. Hírlapíró; novellaíró.

Bíró Arthur (Ofner). 1879. Versíró, műfordító.

Bíró Endre (Bisam). 1865-1937. Vers és novellaíró.

Bíró Lajos (Blau). 1880. V. hírlapíró, regényíró és novellaíró, színpadi szerző. Az októberi lázadás egyik kimagasló szabadkőműves publicista előkészítője. Emigrált.

Bleuer Erzsébet, Bér Dezsőné, írói álnevei: Bér Böske és Sárosy Márton. Ifjúsági író, novellista, műfordító.

B. Bodrogh Pál írói álnév, lásd Bacher Pál.

Bodrogi Zsigmond (Schnür). 1874. Dalköltő, író.

Bogdányi Mór (Bienenstock). 1854?. Lapszerkesztő, az Egyenlőség

alapítója, regényíró.

Bokor Józsefné, Kellner Irén, írói álneve Sass Irén. 1898. Írónő, műfordító.

Bokor Malvin írói álnév, lásd Semtei Róbertné.

Boldizsár Iván* (Bethlen, azelőtt Bettelheim). 1912. Hírlapíró, műfordító.

Bolgár Mózes (Braun). 1881. Novellaíró, műfordító.

Bonta Györgyné* (Baumfeld) Rosenfeld Lili, írói álneve Rendy Lili. 1902.

Az Est lapok munkatársa, írónő.

Boros László* (Beimel) 1893. Az Esti Kurír, majd a Párizsi Kurír fel. szerkesztője, vers és novellaíró, kormányfőtanácsos. Délamerikába költözött. (1949 óta az Amerika Hangja magyar adásának vezetője. A Szerk.)

Boross Elemér (Bornstein). 1900. Vers és tárcaíró, színpadi szerző.

Boross Mihály* (Weiner Miksa). 1877. V. hírlapíró, regényíró.

Borsodi Lajos (Klein). 1883. Ügyvéd, délvidéki író.

Bökfi Zakariás írói álnév, lásd Boross Mihály.

Braun Soma. 1890. Műfordító.

Breier Eduard. 1811-?. Német nyelvű regényíró.

Bródy László. 1897. Ügyvéd, költő.

Bródy Miksa. 1875-1924. Hírlapíró, versíró, humorista.

Bródy Sándor. 1863-1924. Lapszerkesztő, tárca, regényes színműíró. A

századforduló ünnepelt pesti írója.

Bródy Zsigmond. 1840-1906. A Neues Pester Journal alapítója, publicista.

Ifjú korában versíró. Főrendi házi tag.

Bus (?) Ilona. 1901. Költő.

Bús-Fekete László* (Trauerschwarz Pinkász). 1895. V. hírlapíró, Selejtes pesti színművek termékeny szerzője, Amerikába kiköltözött.

Csereklye Bálint írói álnév, lásd Diner-Dénes József.

Csergő Hugó (Honig). 1877. V. hírlapíró, vers, elbeszélés és színműíró.

Csergő Mária. Versíró.

Cserhalmi Irén írói álnév, lásd Gerd Attiláné.

Csermely Gyula. 1869. Regényíró.

Cserna Andor (Grünfeld). 1885. Az Est lapok zenekritikusa, zenei író.

Csicseri Bors írói álnév, Ágai Adolf egyik írói álneve.

Csillag Károly (Stern). 1862-?. Bácskai lapszerkesztő, szépíró.

Csillag Mór (Stern). 1859-?. Író és esztéta.

Daday Mihály írói álnév, lásd Szepesi Miksa.

Dánielné, Lengyel Laura* (Pollák). 1874. Írónő (Új Idők).

Darvas Aladár (Deutsch). 1857-?. Hírlapíró, színmű- és elbeszélő író.

Déchy Liane* (Deutsch). 1911. Katolikus írónő. (Vigilia, Élet).

Déchy Mór* (Deutsch). 1851-1917. Földrajzi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1909).

Dénes Gyula (Freireich). 1899. Bulvárlapszerkesztő, versíró.

Dénes Zsófia (Deutsch). Nagy Andorné (Grasz). 1885. Írónő (Új Idők, Ünnep), volt kommunista röpiratszerző.

Deréki Antal (Leipnik). 1894-?. Színész és színműíró.

Déri Júlia (Deutsch). 1864-1899. Német nyelvű író, műfordító. Párizsban mint kémet leleplezték, öngyilkos lett.

Déri Tibor (Deutsch). 1894. Expresszionista író.

Deutsch Jenő, írói álneve Dévény Jenő. 1879. Ügyvéd, versíró; volt kommunista emigráns.

Devecseri Ignác (Löwy), 1841-1899. Németnyelvű lapok szerkesztője, író, Eötvös Károly leibzsurnalisztája a tiszaeszlári per idején.

Dévény Jenő irói álnév, lásd Deutsch Jenő.

Diner-Dénes József. 1857-1937. Hírlapíró, műtörténész. A Károlyi kormány államtitkára. Emigrált.

Diósy Béla* (Nussbaum). 1863. Zenekritikus, színházi író.

Diósy Márton (Nussbaum). 1818-1892. Úttörő zsidó író Magyarországon, Kossuth titkára. Angliába emigrált, ahol borkereskedő lett. Színikritikus, műfordító.

Dóczy Lajos báró* (Dux Baruch). 1845-1918. Publicista, költő, műfordító. A „Csók" szerzője. 12 éves korában még csak jiddis zsargonban beszélt. Id. Andrássy Gyula gróf házizsidaja. Külügyminisztériumi tanácsos, udvari tanácsos.

Domokos Illés írói álnév, lásd Diner-Dénes József.

Dormándi László. 1898. Regény és novellaíró, műfordító.

Drégely Gábor (Dessauer). 1883. Színműíró.

Dux Adolf (Dukesz). 1822-1881. Hírlapíró, műfordító.

Ego írói alnév, lásd Rózsavölgyi Mórné.

Egri Viktor. 1898. Regényíró.

Elek Arthur* (Fischer). 1876. Író, művészettörténész.

Elek Irma írói álnév, lásd Zempléni Gyuláné.

Emőd Tamás írói alnév. lásd Fischer Ernő.

Enczi Endre. 1902. Versíró.

Endre Károly írói álnév, lásd Engel Károly.

Endrei Ákos* 1860-1914. Irodalomtörténetíró.

Endrei Zalán. 1870. Irodalomtörténész, színműíró.

Engel Gyula. 1844-?. Orvos, színmű és novellaíró.

Engel Károly, írói álneve Endre Károly. 1893. Délvidéki hírlapíró, szépíró.

Erdély Jenő. 1900. V. hírlapíró. (Nyugat).

Erdős Armand (Eibenschütz). 1878-1920. Zenei író.

Erdős Arturné* Ehrental Regina, írói álneve Erdős Renée. 1878. Regényírő, költő.

Erdős Renée írói álnév, lásd Erdős Arturné.

Erdősi Dezső. 1875. V. hírlapíró, novellaíró.

Fábián Béla (Feuermann). 1889. V. országgyűlési képviselő, hadifogságról szóló könyvek szerzője.

Fábián Gábor írói álnév. lásd Falk Richard.

Fábián János írói álnév, lásd Krenizer Lipót.

Fái Béla (Goldberger Jakab). 1853-1904. Hírlapíró, műfordító, az Operaház titkára (19011904).

Falk Miksa* 1828-1908. Publicista író, műfordító, a Pester Lloyd főszerkesztője, v. országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1861).

Falk Richárd* írói álneve Fábián Gábor. 1878-1920. Hírlapíró, színműíró és elbeszélő.

Falk Zsigmond. 1870-1935. Nyomdatulajdonos, író.

Falu Tamás írói álnév, lásd Balassa Lajos.

Faludi György írói álnév, lásd Leimdörfer György.

Falus László (Frankl). 1896. Bulvárlapszerkesztő, novellaíró.

Faragó Jenő* (Frankfurter). 1872-1940. Hírlapíró, író.

Faragó Sándor 1899. Kabarészerző, regényíró.

Farkas Albert (Wolf). 1842?. Publicista, ortodox zsidó író. Magyar verseket is írt.

Farkas Imre* 1879. Költő és nótaszerző, színpadi író; v. honvédelmi minisztériumi tanácsos. A Petőfi Társaság tagja.

Farkas László. 1900. V. hírlapíró, költő (Nyugat).

Farkas Lászlóné, Kátai Gabriella. 1899. Szépíró (Új Idők, Magyar Lányok).

Farkas Pál* (Wolfner). 1878-1921. Regényíró, szalonszocialista, és volt Tisza párti országgyűlési képviselő.

Fazekas Imre. 1887. Az Est lapok munkatársa, színikritikus, színműíró.

Fehér Árpád írói álnév, lásd Miskolczy Imre.

Fehér Dezső (Fischer). 1864. Volt nagyváradi lapszerkesztő, színmű - és novellaíró.

Feiks Alfrédné írói álnév, lásd Bácskai Magda.

Fejér Gyula (Vogel?), írói álneve Szalontay Gyula. 1875. Volt hírlapíró, regény- és novellaíró.

Fekete József* (Schwartz). 1854-1928. A Magyar Szalon és Otthon című szépirodalmi lapok alapítója, szerkesztője, szépíró.

Fekete Soma. Műfordító a XIX. század negyvenes éveiben.

Fekete Tivadar (Schwartz). 1894. Megszállott területi hírlapíró, vers- és novellaíró.

Feld Mátyás (Rosenfeld). 1873. Színigazgató, színdarabíró.

Feleky László (Füchsel). 1890-1937. A Világ főszerkesztője, publicista, tanulmányíró.

Feleki Sándor (Füchsel). 1865-1940. Orvos, versíró, műfordító. A Petőfi Társaság tagja.

Fémes László. 1893. Volt hírlapíró, szépíró (Nagyvárad).

Fényes Jenő (Feuerwerker). Ügyvéd, versíró. (Debrecen).

Fényes Samu (Fein). 1863-1937. Publicista, tanulmányíró és színpadi szerző. Emigráns.

Fenyő László. 1902. Versíró, kritikus (Nyugat).

Fenyő Miksa* (Fleischmann). 1877. A GyOSz v. igazgatója, a Nyugat szerkesztője.

Fleischer Ernő, írói álneve Emőd Tamás. 1888-1938. Hírlapíró, költő és színpadi szerző.

Fodor László. 1898. V. hírlapíró, színpadi szerző. Darabjait Csehszlovákiában, a weimari Németországban és Amerikában is játszották.

Forbáth Imre. 1900. Szlovákiai költő.

Forbát Sándor. 1890. Orvos, versíró.

Forgács Antal. 1910. Versíró.

Forgó bácsi, Forgó János, Ágai Adolf írói álnevei.

Forró Pál (Friedmann). 1884. Regényíró.

Fóthy János* (Fleiner). 1893. Színikritikus, vers- és regényíró.

Fóti József Lajos. 1882. Irodalomtörténetíró.

Földes Imre (Fleischmann). 1881. Színpadi szerző.

Földes Jolán (Grünfeld). 1903. ,,A halászó macska utcája" című regényével 1936-ban úgynevezett nemzetközi irodalmi pályázatot nyert. Az óriási reklámmal kiadott értéktelen mű minden alakja, szelleme, miliője jellegzetesen zsidó!

Földi Mihály* (Frankl Miksa). 1894. A v. Pesti Napló szerkesztője. Regényíró. A Petőfi Társaság tagja.

Fraknói Vilmos* (Frankl). 1843-1924. Címzetes püspök, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1870).

Fráter Lajos írói álnév, lásd Friedmann Lajos.

Friedmann Lajos, írói álneve Fráter Lajos. 1899. Tárcaíró.

Füredi Mór (Führer). 1869-?. Ügyvéd, író.

Füst Milán (Fürst). 1888. Bonyolult versek írója, regényíró (Nyugat).

Gaál Andor. 1895. V. hírlapíró, regényíró.

Gábor Andor (Greiner). 1884. V. hírlapíró, kabaréversek és tréfák szerzője,

regény- és színműíró, műfordító. Bolsevista emigráns.

Gábor Ignác (Léderer). 1868-?. Műfordító, versíró.

Gajári Ödön* (Bettelheim). 1852-1919. Az Újság főszerkesztője,

publicista, országgyűlési képviselő, főrendházi tag.

Gál Imre* (Grünfeld). 1899. Az Esti Kurír munkatársa, író

Gara Ákos (Gottlieb). 1877. V. hírlapíró, kabarészerző, vers- és színműíró.

Gara Illés (Grünbaum). 1882. Humorista.

Garai Ferenc (Guttmann). 1876. Tolnai Világlapja munkatársa, író. Garami Andor írói álnév, lásd Goldstein Arnold.

Garami Árpád. 1893. Erotikus író.

Gárdos Mariska (Grünfeld). 1885. Szocialista írónő.

Garvay Andor* 1875-1921. Hírlapíró, színműíró.

Gáspár Bernát. 1867. Műfordító.

Gáspár Endre (Gottlieb?). 1894. Esztéta és műfordító.

Gáspár Ferenc* 1862-1923. Tengerészorvos, utazási író.

Gáspárné (G. Józsefné), Dávid Margit (Davidovics). 1883. Ifjúsági- és regényíró.

Gelléri Andor. 1901. V. színházi hírlapíró.

Gelléri Andorné*, Faragó Ilona (Frankfurter). 1907. Színházi hírlapíró.

Gelléri Mór (Glück). 1854-1915. Közgazdasági író, publicista,

szabadkőműves vezér.

Gellért Oszkár* (Goldmann). 1882. A Nyugat szerkesztője, v. hírlapíró, költő.

Geréb József (Geiger). 1862-?. Klasszikus filológus, történet- és tankönyvíró.

Gergely Győző (Ungár). 1877. Szocialista hírlapíró, író, műfordító.

Germanus Gyula* 1884. Filológus, egyetemi tanár, keleti utazó, utazási író.

Gerő Attila (Guttmann Ármin). 1870-1916. Hírlapíró, költő, műfordító.

Gerő Attiláné, Cserhalmi Irén (Hecht). 1871-1908. Műfordító.

Gerő Jenő (Grünwald), művészi álneve Szőke Szakáll. 1885. Komikus,

kabaré- és filmszcenáriumszerző.

Gerő Károly (Grün). 1856-1904. Népszínműíró.

Gerő Lajos. 1864?. Hírlapíró, vers- és novellaíró.

Gerő Ödön (Grünhut), írói álneve Viharos. 1863-1940. A Világ szerkesztője, elbeszélő és képzőművészeti író.

Giszkalay János írói álnév, lásd Widder Dávid.

Glücklich Vilma. 1872-1927. Feminista író.

Goda Géza (Grünfeld). 1874. V. hírlapíró, közgazdasági író.

Goda Gábor (Grünfeld). 1911. Író.

Goldstein Arnold, írói álneve Garami Andor. 1902. Az Est lapok

munkatársa. színházi- és mozi-író.

Góth Sándor* (Gutfreid). 1869. Színész, műfordító.

Gömöri Jenő. 1890, A Modern Könyvtár szerkesztője, műfordító. Emigrált.

Gödör Ferenc (Krausz Náthán). 1885. Az Ember és az amerikai Új Ember című botránylap szerkesztője, szocialista író. Emigrált.

Gró Lajos írói álnév, lásd Grósz Lajos.

Grósz Ábrahám* művészi álneve Kövessy Albert. 1869-1924. Színész,

színigazgató, színműíró.

Grósz Lajos, írói álneve Gró Lajos, 1901. Filmszakíró, kritikus. (Nyugat, Népszava).

Grün László, írói álneve Hajnal László. 1902. V. erdélyi hírlapíró, vers- és tárcaíró.

Guthi Soma (Gottmann). 1866-1930. Humorista.

Guthy Böske írói álnév, lásd Weiner Györgyné.

Gyulai Farkas* (Mendel). 1866. A kolozsvári egyetemi könyvtár v. igazgatója, író, esztéta. A Petőfi Társaság tagja.

Gyergyai Albert írói álnév, lásd Szegő Albert.

Gyomai Zsigmond (Grimm). 1861-1923. Jogi író, esztéta, versíró.

Gyöngyi Izsó (Perl Izidor). 1860-1923. Színész, színműíró.

György Ákos írói álnév, lásd Balogh Vilma.

György Oszkár. 1882. Versíró.

Győri Ernő. 1893. Vers- és regényíró. (Nyugat).

Haáz István (Haas). 1877-1916. Kabaré- és bohózatíró.

Habár Mihály* (Hermann Mór). 1874. Volt lapszerkesztő, tárcaíró.

Haimann Hugó. 1881. Műfordító (orosz regények).

Hajdu Henrik. 1890. Versíró, műfordító (Ibsen).

Hajdu Miklós (Hönig Miksa). A Nap felelős szerkesztője, publicista, szépíró.

Hajnal László írói álnév, lásd Grün László.

Hajó Sándor írói álnév, lásd Hoffmann Sándor.

Halasi Andor* 1887. Volt hírlapíró, esztéta, műfordító.

Halász Gyula (Fischer). 1870. Lapszerkesztő, versíró.

Halász Ignác (Fischer). 1885-1901. Filológus, egyetemi tanár.

Halmi Bódog* 1879. Táblabíró, esztéta, szépíró.

Hamburgné, Becski Irén. 1900. Versíró, műfordító.

Harkányi Ede* (Koppány). 1879-1909. Szociológiai író.

Hárs László írói álnév, lásd Herczog László.

Hatvany Lajos báró* (Deutsch). 1880. Nagyiparos, a Nyugat és más radikális sajtótermékek finanszírozója, forradalmi emigráns. Műkedvelő esztéta és szépíró.

Hatvany Lili bárónő* (Deutsch). Báró Madarassy-Beck Gyuláné. 1890. Műkedvelő írónő.

Havas Adolf (Hahn). 1859-1904. Irodalomtörténész (Petőfi összes művei). Az IMIT egyik alapítója.

Hazai Hugó (Haslinger). 1867?. Katonai lapszerkesztő, humorista, műfordító.

Hazay Samu báró* (Kohn). 1851-1941. Vezérezredes, honvédelmi miniszter, stb., katonai író.

Héderváry Lehel* (Hédl). 1876. Publicista, országgyűlési képviselő, Károlyi Mihály belső híve.

Hegedűs Nándor (Hirschl). 1884. Nagyváradi lapszerkesztő, volt erdélyi képviselő, publicista.

Heilprin Mihály. 1823-1888. Tipikus zsidó pálya. Az orosz-lengyelországi Piotrkowban születik, magyar nyelvű versíró és hírlapíró, New Yorkban halt meg.

Helfy Ignác* (Helfer). 1830-1897. Országgyűlési képviselő, publicista, szépíró, Kossuth bizalmasa. A Petőfi Társaság tagja.

Heller Bernát. 1871. Rabbiképző intézeti tanár, esztétikus.

Heltai Ferenc (Hoffer). 1861-1913. Hírlapíró, publicista, Országgyűlési képviselő, Budapest polgármestere, főrendházi tag.

Heltai Jenő (Herzl). 1871. A mulattató irodalom sikeres művelője. Vers- és színműíró, elbeszélő, humorista. Herzl Tivadar cionista úttörő unokaöccse.

Herczeg Géza. 1888. Volt miniszteri tanácsos a sajtóosztályon, haditudósítási könyvek írója, bécsi lapok szerkesztője.

Herczeghy Mór* (Prinz). 1815-1884. Orvos, politikai és utazási író.

Herczog László, írói álneve Hárs László. 1911. Volt hírlapíró, versíró.

Hérendi Artur (Hoselitz Arnold). 1873. Sportíró.

Herman Károly, írói álneve Ambrus Balázs. 1887-1940. Versíró.

Hertzka Tivadar. 1845-1924. Szociálpolitikai és utópia-író. Budapesten született, németül írt.

Hervay Frigyes* (Herzfeld). 1874. V. hírlapíró, versíró, kabarészerző, műfordító.

Herzl Tivadar. 1860-1914. A cionizmus úttörője, író, bécsi lapszerkesztő. Budapesten született, s itt járt iskolába is.

Herzl Zsigmond. Losonci rabbi, német versek szerzője.

Heumann Károly* 1883. Színházi hírlapíró.

Hevesi András* (Hevesi Sándor fia). 1901. A 8 Órai Újság v. munkatársa; Franciaországba emigrált. Regényíró.

Hevesi József* (Kronstein). 1856-1929. Hírlapíró, a Magyar Szalon szerkesztője, novella- és regényíró.

Hevesi Lajos (Löwi). 1843-1910, Hírlapíró, ifjúsági író.

Hevesi Sándor* (Hoffmann) 1873-1939. A Nemzeti Színház v. igazgatója, esztéta, színműíró. Hoffmann Mór fia.

Hevesi Simon. 1868-1943. Pesti főrabbi. Versíró.

Himler Márton, amerikai szélsőbaloldali lapok szerkesztője és kiadója.

Hofmann Dezső, írói álneve Zentay Dezső. 1888. Statisztikai író.

Hoffmann Mór. 1843-1916. Pedagógus, esztétikus, lapszerkesztő, regény-és versíró.

Hoffmann Sándor, írói álneve Hajó Sándor. 1876. Az Est lapok színikritikusa, színpadi szerző.

Holitscher Fülöp. 1822-?. Közgazdász, regény- és színműíró.

Holitscher Artur. 1869-?. Budapesten született, német nyelvű regényíró.

Holló Magda. 1901.Írónő.

Holló Márton (Hollander). 1872. Hírlapíró, műfordító.

Homonnai Albert (Hartmann Ármin). 1882-1911. Színműíró.

Honti Rezső* (Herman). 1879. Nyelvész, irodalomtörténeti író.

Horn Ede (Einhorn Ignác). 1825-1875. Rabbinövendék, publicista, műfordító; emigráns, kereskedelmi államtitkár.

Horovitz Lipót (Lázár). 1799-1884. Szerkesztő, szépíró.

Horváth Henrik. 1877. Költő, műfordító. A Petőfi Társaság kültagja.

Hugó Károly írói álnév, lásd Bernstein Fülöp.

Hunyady Sándor* (apja, mint egyik könyvében maga is megírta, Bródy Sándor). 1890-1942. Újságíró, regény- és színműíró.

Huszár Miklós írói álnév, lásd Miskolczi Henrik.

Huszár Vilmos (Huszerl Márk). 1872-1931. Műfordító.

Hűvös Iván* (Hirschel). 1875-1905. Tárca- és színműíró.

Ignotus írói álnév, lásd Veigelsberg Hugó.

Ignotus Pál* (Veigelsberg). 1901. V. hírlapíró, költő.

Incze Henrik (Izrael). 1871-1913, V. jeshiva-növendék, majd az Operai Kalauz és a Magyar Színészeti Almanach szerkesztője, Színikritikus, színműíró.

Incze Sándor (Stein). 1889. A hírhedt Színházi Élet szerkesztőtulajdonosa.

Indig Ottó. 1890. V. hírlapíró, színműíró („Toroczkói menyasszony").

Irányi Dezső (Iritz). 1858-1900. Publicista, szépíró.

Invánfi Jenő* (Weisbrumm Ignác). 1863-1922. A Nemzeti Színház tagja, színműíró, műfordító.

Janovics Jenő* 1872. A kolozsvári Nemzeti Színház v. igazgatója, színházi szakíró.

Jászi Oszkár (Jakubovics). 1875. Szociológiai író, a Károlyi kormány tagja. emigráns.

Jászi Oszkárné* Moskovitz Amália, írói. álneve Lesznai Anna. 1885. Iparművésznő, költő.

Jásznigi Sándor. 1861-1926. Műfordító.

Jemnitz Sándor* 1896. Zeneszerző, zenei író.

Joó Iván írói álnév, lásd Kóbor Tamás.

Jób Dániel (Ziffer Dávid). 1880. Író, színházi rendező.

Juhász Árpád. 1894. V. hírlapíró (Kassa), vers- és regényíró.

Juhász Mór (Izrael). 1864-1922. V. rendőrkapitány, műfordító.

Kabos Ede (Rosenberg). 1864-1923. A Budapesti Napló, majd az Érdekes

Újság szerkesztője. Elbeszélő és színműíró.

Kaczér Illés (Katz). 1877. V. hírlapíró, szépíró. Emigráns.

Kádár Imre. 1894. Regényíró, műfördító, az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója.

Kadosa Marcel (Kreishaber Mór). 1874. Ügyvéd, szociológiai-, vers- és regényíró.

Kahána Mózes. 1898. Bolsevista versíró.

Kallós Ede* 1882. Klasszikus-filológus.

Kallós Istvánné (Klug), Kóbor Noémi (Bermann). 1896. Regény- és színműíró.

Kallós János* (Klein). 1891. Közgazdasági író és szerkesztő (Pesti Tőzsde).

Kálmán Jenő (Kreisler). 1885. V. hírlapíró, regény- és novellaíró,

kabarészerző.

Kálmán Jenő Ákos (Steiner). 1883. Zenekritikus.

Kálnoki Izidor (Kaufmann), írói álneve Vulpes. 1863-1930. Színikritikus.

Kanizsai István írói álnév, lásd Strém István.

Karácsony Benő. 1888. Regény- és színműíró.

Karczag Vilmos* (Krammer Farkas Lipót). 1859-1923. Író, színigazgató.

Kardos Albert (Katz). 1861. Irodalomtörténész, a debreceni

zsidógimnázium volt igazgatója.

Kardos István. 1845. Hírlapíró, színházi író.

Kardos László (Katz). 1898. Irodalomtörténész.

Károly József. 1886. V. hírlapíró (Arad), regény- és színműíró.

Károly Sándor. 1894. V. hírlapíró (Arad), elbeszélő- és színműíró.

Katscher Berta. 1860-1903. Békeapostol, ifjúsági író.

Katscher Leopold. 1853-?. Író. Mindketten német nyelven írtak.

Kazár Emil (Titzer Manó). 1843-1922. Hírlapíró, szépíró.

Kecskeméti Mária. Versíró.

Kecskeméti Vilmos (Schwarz). 1874-1934. Zsidóalap-szerkesztő, publicista, író.

Keér Dezső. 1905. Szocialista költő.

Kelemen Béla. 1865. Szótáríró, esztétikus.

Kelen László. 1892. Versíró.

Keleti Artur. 1889. Költő, műfordító.

Keleti Márton (Kohn Adolf). 1874. Pedagógus, regényíró.

Keller Ilona. 1910. Versíró.

Kemény Simon* (Kohn). 1882. Az Est szerkesztője, költő (Nyugat).

Kereszturi Alajos József* 1775-1825. Latin nyelvű történetíró.

Kéri Pál (Krammer). 1882. Az Est lapok publicistája, belletrista. Tisza István meggyilkolásáért halálra ítélték. Emigráns.

Kertész Mihály* 1888. Ügyvéd, regény- és színműíró.

Keszler József. 1846-1927. Színikritikus, esztéta, novellaíró.

Kilényi János* (Klein Hermann). 1805-1899. A Der Ungar szerkesztője, műfordító.

Kiss Arnold. 1869-1841. Budai főrabbi, költő.

Kiss József. 1843-1921. A Hét szerkesztője és kiadója, költő. A Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság tagja. Elnyerte a Ferenc József rend középkeresztjét.

Kisteleki Ede (Ehrlich). 1861-1935. Hírlapíró, költő.

Klein Hermann írói álnév, lásd Kilényi János.

Klein Ödön. 1853-1925. Jeshivanövendék, hírlapíró, sajtófőnök.

Kóbor Noémi írói álnév, lásd Kallós Istvánné.

Kóbor Tamás (Berman Adolf). 1867-1942. Publicista, az Újság főszerkesztője, regény-, novella- és színműíró.

Kohányi Sámuel (Kohn). 1824-1905. Gyermekdal-szerző.

Kohn Sámuel. 1841-1920. Pesti főrabbi, történetíró, az IMIT elnöke.

Komáromi Sándor (Kohn?). 1866-1922. Hírlapíró, regényíró.

Komját Aladár (Korach). 1893. Költő, író.

Komlós Aladár (Katz), írói álneve Koral Álmos. 1892. Tanár, esztéta, vers- és elbeszélőíró.

Komor András (Kohn). 1898. Költő, író.

Komor Gyula (Kohn). 1867. Dramaturg, színműíró.

Kont Ignác (Kohn). 1856-1912. Irodalomtörténész. A Sorbonne rk. tanára.

Kónyi Manó* (Kohn). 1842-1917. Publicista, történetíró.

Korányi Frigyes báró* (Kornfeld). 1869-1935. V. pénzügyminiszter, felsőházi tag, regényíró, zeneszerző.

Korcsmáros Nándor (Reich). 1883. V. hírlapíró, regényíró.

Kormos Ferenc (Kohn). Regény- és színműíró.

Kornfeld Móric Viktor. 1797-1866. Orvos, hírlapíró, német nyelvű költő.

Kovács Adolfné írói álnév, lásd Balogh Vilma.

Kozári Gyula* (Kasztl), 1864-1925. Tábori pap, filozófiai író.

Kölle Ludmilla és Kölle Ludwig írói álnevek, lásd Katscher Berta.

Kőműves Imre. 1904. Versíró.

König György* 1833. Költő, irodalomtörténész.

Körmendi Ferenc. Regényíró.

Körös Endre* (Neumann). 1872. V. lapszerkesztő, műfordító.

Körösy Imre írói álnév, lásd Mezei Ferenc.

Körösy József* 1844-1906. A fővárosi statisztikai hivatal vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1879).

Kövessy Albert írói és művészi álnév, lásd Grósz Ábrahám.

Krasznay F. Mária írói álnév, lásd Weiner Jenőné.

Kreutzer Lipót* írói álneve Fabula János. 1867-?. Közgazdasági író, publicista.

Kristóf Károly írói álnév, lásd Löbl Sámuel.

Kulinyi Zsigmond (Kuliner). 1854-1905. Szegedi lapszerkesztő, publicista, író.

Kun Andor* (Kohn). 1882. Hírlapíró, bellertrista.

Kunfi Zsigmond (Kohn). 1879-1929. Szociológus író, publicista, forradalmi miniszter, majd népbiztos. Emigrált.

Kunos Ignác (Lusztig). 1862-?. Orientalista, egyetemi tanár versíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1893).

Kuthi Sándor (apja eredeti neve Schönborn Sindel), írói álneve Térey Sándor. 1886. Ügyvéd, költő, műfordító.

Kuti László. 1904. Versíró.

Lakatos László* (Kellner). 1882. Az Est lapok munkatársa, novella-, regény- és színműíró.

Lánczy Gyula* 1850-1911. Történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Lándor Tivadar* (Löbl). 1873. V. lapszerkesztő, műkritikus, műfordító.

Lányi Zsigmond* (Löwenherz). 1878. A Neues Politisches Volksblatt és a Friss Újság volt tulajdonosa, publicista.

Latzkó Andor. 1876. V. hírlapíró, magyar és német nyelvű elbeszélő-, színműíró.

Lázár Béla* 1869. Művészettörténész, az Ernst múzeum v. igazgatója. A Petőfi Társaság tagja.

Lázár Miklós* (Léderer). 1886. V. lapszerkesztő, publicista, író, v. országgyűlési képviselő.

Léderer Ferenc*, írói álneve Lendvai Lehel. 1895. Író.

Lehel Ferenc (Hauch). 1885. Festő, művészettörténeti író.

Leimdörfer György, írói álneve Faludy György. 1910. Szépíró.

Leitner-Lukács Zoltán. 1896. Cionista író, a Zsidó Renaissance Könyvtár szerkesztője (Nagyvárad).

Lendvai Lehel írói álnév, lásd Léderer Ferenc.

Lendvai Miklós (Löwy). 1862-1912. Délmagyarországi lapszerkesztő, novella- és színműíró.

Lengyel Géza. 1881. V. hírlapíró, művészeti író (Nyugat).

Lengyel Menyhért (Lebovits). 1880. Színpadi szerző.

Lenkei Henrik (Guttmann). 1863. Költő, színműíró.

Lestyán Sándor írói álnév, lásd Lichtschein Sándor.

Lesznai Anna írói álnév, lásd Jászi Oszkárné.

Lichtschein Sándor, írói álneve Lestyán Sándor. 1896. V. hírlapíró, író.

Ligeti Ernő (Lichtenstein). 1891. V. erdélyi újságíró, regényíró.

Liptai Imre* (Lindenberg). 1876-1927. Hírlapíró, színműíró.

Loránth (?) László. 1905. Versíró.

Loránt Mihály. 1891. V. hírlapíró, versíró, karikaturista.

Löbl Sámuel, írói álneve Kristóf Károly. 1904. Az Est lapok munkatársa, zenekritikus, versíró.

Lörincz Miklós. 1899. Kabarészerző.

Lövi József. 1884. Orvos, műfordító.

Ludasi Mór (Gans). 1829-1918. Publicista író, id. Andrássy Gyula gróf sajtófőnöke.

Lukács György* (Löwinger). 1885. Esztéta, közoktatási népbiztos. Bolsevista emigráns.

Lukács Gyula (Lichtenstein). 1890. A Színházi Élet v. szerkesztője, novellista, színpadi író.

Lynkeusz írói álnév, lásd Wallesz Jenő.

Magyar Lajos* 1891. A Világ munkatársa, publicista, bolsevista emigráns.

Major Simon. 1876. Népdalszerző, népszínműíró.

Makai Emil (Fischer). 1870-1901. Hirlapíró, költő, színműíró, műfordító. A Kisfaludy Társaság tagja.

Marczali Henrik (Morgenstern). 1856-1941. Történetíró, a Magyar Tudományos akadémia tagja (1893). A kommün után el kellett hagynia budapesti egyetemi katedráját.

Makó Vilmosné, Benedikt Ilona, írói álneve Benedek Ilus. 1891. Írónő.

Markovits Rodion (Kajab). 1888. Regényíró.

Márkus József. 1854-1911. Hírlapiró, novella- és színműíró. Satanello álnéven pornográf művek szerzője.

Márkus Miksa. 1868. Publicista, a Pesti Hírlap és a Magyar Hírlap volt szerkesztője, a Magyar Újságírók Egyesületének 25 éven át elnöke. Udvari Tanácsos. Regényíró.

Martos Ferenc* (Mittelman). 1875. Ny. miniszteri tanácsos; vers-, regény-és operett-librettó író (Bob herceg, Gül baba stb.).

Martos Sándorné, Abonyi Aranka, írói álneve Abonyi Arany. 1899. Szépíró.

Meller Simon. 1875. Művészettörténész.

Mezei Ernő (Grünfeld). 1856-1932. Harcos zsidó publicista, író. Volt országgyűlési képviselő.

Mezei Imre (Rosenfeld), írói álneve Pán Imre. 1904. Volt színházi lapszerkesztő, versíró.

Mezei Mór (Grünfeld). 1835-1925. Publicista, országgyűlési képviselő.

Mezei Sándor. 1844. Ügyvéd, költő, színműíró.

Mező Ferenc. 1885. Tanár, sportíró.

Mihály István. 1892. Kabarészerző, filmdramaturg.

Mihályi Hugó írói álnév, lásd Miskolczi Henrik.

Miklós Andor (Klein Ármin). 1880-1933. Az Est lapok főszerkesztője és kiadótulajdonos.

Miklós Jutka (Militzer). 1886. Költő.

Milkó Izidor. 1855-1932. Délmagyarországi lapszerkesztő, szépíró.

Miskolczi Henrik (Weissmann). 1861-1918. A Tolnai Világlapja szerkesztője, elbeszélő- és színműíró.

Mohácsi Jenő (Klein). 1886. Író, műfordító. A Kisfaludy Társaság I. tagja.

Móka bácsi írói álnév, lásd Halász Ignác.

Molnár Ákos. 1893. A Népszava volt munkatársa, regényíró.

Molnár Ernő (Morgenstern). 1890. A Remény volt zsidó ifjúsági lap szerkesztője, szépíró.

Molnár Ferenc (Neumann). 1878. Volt hírlapíró, regényíró és színpadi szerző. A Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.

Molnár Géza* 1872. Zeneesztétikus, a Zeneművészeti Főiskola volt tanára.

Molnár Gyula (Müller). 1857-1932. Volt lapszerkesztő, regény és színműíró.

Molnár Gyuláné, Kornis Aranka (Krishaber). 1883. Versíró.

Molnár Jenő (Müller Jakab). 1880-1993. A Borsszem Jankó szerkesztője. humorista.

Molnár Sándor, Kabos Ede egyik írói álneve.

Moly Tamás. 1875. Volt hírlapíró, detektívregényíró.

Mónus Illés (Brandstein). 1888. A Népszava volt szerkesztője, szocialista író.

Morlander Mór (Englander). 1818-1898. Színiigazgató, német nyelvű lapszerkesztő, színműíró.

Munkácsi Bernát (Munk). 1860-1937. Nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1890).

Munkácsi Noémi. Versíró.

Nádai Pál (Neumann). 1881. Művészettörténeti író, esztéta.

Nadányi Emil* (Schönberger). 1881-1938. A 8 Órai Újság alapítója és főszerkesztője, publicista.

Nádas József. 1897. Volt hírlapíró, író (Nyugat).

Nádas Mihály írói álnév, lásd Baján Mihály.

Nádas Sándor* (Neumann). 1883-1942. A Pesti Futár című hírhedt bulvárlap szerkesztőtulajdonosa, elbeszélés- és regényíró.

Nagy Andor* (Grosz). 1884. Hírlapíró (Esti Kurír), író.

Nagy Andor* (Neuhaus). 1891. Hírlapíró (8 Órai Újság), író.

Nagy Andorné írói álnév, lásd Dénes Szófia.

Nagy Béla (Neu). 1893. Ismeretterjesztő és regényíró.

Nagy Endre* (Grosz). 1877-1938. Kabarészerző, konferanszié, regényíró.

Nagy Imre (Fischer Ignác). 1882-1941. Az Újság szerkesztőtulajdonosa, humorista, költő.

Nagy Samu* (Neuhaus). 1881-1940. A 8 Órai Újság volt főszerkesztője, publicista, elbeszélés- és regényíró.

Nagy Zoltán. 1884. Ügyvéd, költő, regényíró. A Nyugat főmunkatársa.

Neményi Ambrus (Neumann). 1852-1904. A Pesti Napló főszerkesztője, író, országgyűlési képviselő, az IMIT egyik alapítója.

Neményi Imre (Neumann). 1862. Volt államtitkár, pedagógiai író.

Németh Alfréd* (Neumann). 1877. A Nemzet főszerkesztője, publicista, Tisza István sajtófőnöke.

Németh Andor. 1891. Elbeszélő író, esztéta.

Neugebauer László. 1845-1919. Műfordító, a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság tagja.

Nordau Miksa (Südfeld). 1849-1922. Budapesti születésű nemzetközi író, cionista úttörő.

Nóti Károly. 1893. V. hírlapíró, kabarészerző, filmíró.

Nyári Sándor* (Sommer). 1861-1895. Műegyetemi rk. tanár, műtörténész.

Nyíri Ármin, Adorján Ármin egyik írói álneve.

Ormódy Bertalan (Berger Baruch). 1836-1869. V. hírlapíró, regényíró, versíró.

Ormos Ede* (Spitzer). 1873. V. hírlapíró, szocialista író, emigráns.

Osvát Ernő írói álnév, lásd Roth Ezékiel.

Osvát Kálmán (Roth). 1880. Erdélyi író.

Oszkár bácsi írói álnév, lásd Szalai Oszkár.

Óváry Lipót lovag* 1833-1919. Történetíró. Országos Levéltár igazgatója.

Őszi Kornél* (Österreicher). 1869. Lóversenylap-szerkesztő, elbeszélésíró.

Ötvös Adolf (Silberstein). 1845-1899. Esztéta és bölcsészeti író. Túlnyomórészt németül írt.

Ötvös Leo (Silberstein). 1881. V. hírlapíró, szépíró, műfordító.

Paál (?) Ferenc, 1904. Regényíró.

Pajzs Elemér* 1894. Novella és regényíró.

Palágyi Lajos írói álnév, lásd Silberstein Lázár.

Palágyi Menyhért írói álnév, lásd Silberstein Salamon.

Pályi Ede* (Klein). 1865-1930. Lapszerkesztő, publicista, tanulmányíró.

Pán Imre írói álnév, lásd Mezei Imre.

Pap Izsák (Pfeiffer). 1884. Monori főrabbi, versíró.

Pap József (Rosenberg). 1896. Regényíró (Kolozsvár).

Pap Károly. 1900. Regényíró.

Pápay H. Mór írói álnév, lásd Hoffmann Mór.

Páriss Pál* (Pariser Lipót). 1877-1919. Hírlapíró, ifjúsági író.

Párniczky Edéné* Klein Karolin, írói álneve Szederkényi Anna. 1882. Hírlapíró, regényíró.

Pászti József és Pásztói József írói álnév, lásd Keszler József.

Pásztor Árpád (Pikler). 1877.Az Est lapok munkatársa, vers és regényíró.

Patai Edith (Patai Józsefné). 1889. Költő.

Patai József (Klein). 1882. A Múlt és Jövő szerkesztőtulajdonosa, publicista, regényíró, költő.

Pataj Sándor (Fischel). 1863. Ügyvéd, a Pester Lloyd volt munkatársa, szépíró.

Peterdi Andor (Pollák). 1881. Szocialista és bolsevista hírlapíró, költő.

Peterdi Andorné, Várnai Zseni (Weisz). 1890. Az 1918-as októberi lázadás és a pesti bolsevizmus költőnője.

Peterdi Sándor (Popper). 1868. Vers-, regény- és színműíró.

Petri Arthur. 1873-1918. Költő.

Pogány Béla (Perl). 1896. Tanulmányíró, novellista (Nyugat). (Nem azonos Pogány Bélával, a Pester Lloyd tiszta keresztény származású felelős szerkesztőjével.)

Pogany Elza (Weisz). 1881. Ifjúsági író (Én Újságom, Magyar Lányok).

Pogány József (Schwarcz). 1886. Szocialista hírlapíró, szerkesztő, műforditó. Bolsevista népbiztos, majd emigráns.

Pólya Jakab (Pollák). 18441897. Nemzetgazdasági író, A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1893).

Popper Vilma. 1857-?. Németnyelvű írónő.

Porzó írói álnév, lásd Ágai Adolf.

Raab Andor. 1897. Cionista író.

Radnóczy Miklós írói álnév, lásd Radnóti Miklós. Író (Nyugat).

Radnóti Miklós (Glatter), írói álneve Randóczy Miklós. 1909. Volt hírlapíró.

Radó Antal (Roder). 1862. Műfordító, A Magyar Könyvtár volt szerkesztője. A Kisfaludy Társaság tagja.

Radó Antal ifj. (Roder). 1890. Volt hírlapíró, műfordító. Emigráns.

Radó Károly. 1858-1909. Színműíró.

Radó Sámuel (Rothfeld). 1857-1919. Az MTI volt vezetője, író.

Radó Vilmos (Roth). 1847-1919. Pedagógus, ifjúsági író.

Radóné, Kempner Magda. 1894. Írónő.

Ráskai Ferenc* (Krausz). 18831942. Hírlapíró, költő, regényíró.

Reich Ignác. 1821-1887. Versíró. Héberre fordította Kölcsey Himnuszát.

Reichard Piroska. 1884. Költő (Nyugat).

Relle Pál. (Reichmann). 1883. Volt hírlapíró, elbeszélő- és színműíró. Rendy Lili írói álnév, lásd Bonta Györgyné.

Révay Béla* (Rosenberg), 1888. A Friss Újság volt főszerkesztője, író.

Révay Mór János* (Rosenberg). 1860-1926. A Révay Testvérek Rt.

könyvkiadó vállalat kifejlesztője, publicista, szakíró.

Révay Sámuel (Rosenberg). 1833-1908. A Révay Testvérek Rt.

könyvkiadó cég alapítója, öccsével, Révay Leóval.

Révész Béla (Roth Benjamin). 1876. Szocialista író. Ady Endre halála után egy csomó könyvet írt az elhunyt magyar költőről.

Révész Mihály (Reisner). 1884. Szocialista író.

Roboz Andor (Rosenzweig). 1869. Tanár, ifjúsági író. Emigráns.

Roheim Géza. 1891. Freudista író.

Róna Béla (Reinitz). 18711928. Hírlapíró, író, műfordító.

Rónai Mária* (Reichberger). 1899. Írónő.

Rónai Mihály András. 1913. Volt hírlapíró, esztéta, versíró. Rosenák Miksáné írói álnév, lásd Behr Blanka.

Rosenthal Sámuel. 1810-1868. A pesti Der Spiegel szerkesztője 1842-től 1852-ig; német nyelvű író.

Rosenzweig Salamon. Pesti tanító és verselő. Negyvenes-hatvanas évek. Roth Árpádné írói álnév, lásd Bán Margit.

Roth Ezékiel, írói álneve Osvát Ernő. 1877-1929. A Nyugat szerkesztője és szellemi vezére.

Rothauser Miksa, irói álneve Ruttkay György. 1863-1913. Hírlapíró, színikritikus, színműíró.

Rotter Lajos. 1864-?. Lapszerkesztő, ponyvaregényíró.

Rózsa Dezső. 1885. Irodalomtörténész, műfordító.

Rózsa Miklós (Rosenthal). 1873. Művészeti író.

Rózsaági Antal (Rosenzweig). 1824-1886. Győri lapszerkesztő, regényíró.

Rózsavölgyi Mórné (Rosenthal). Fried Margit, írói álneve Ego. 1881. Írónő.

Ruttkay György (Rothauser). 1890. Az Est lapok munkatársa, színműíró. Rothauser Miksa fia.

Ruttkay György írói álnév, lásd Rothauser Miksa.

Sabbatai D. írói álnév, lásd Szilágyi Dénes.

Sajó Aladár* (Steiner). 1869. Hírlapíró, elbeszélő író, humorista.

Salamon László. 1891. Volt hírlapíró, versíró (Kolozsvár).

Salamon Ödön. 18641903. Monológíró, novellista.

Salgó Ernő, 1873. Kritikus, műfordító.

Salten Félix (Salzmann). 1869-?. Budapesti születésű osztrák író.

Saphir Móric Gottlieb* 1795-1858. Magyarországon született, német nyelven író nemzetközi lapszerkesztő. Szellemeskedő viccelődésével, impertinens kritikáival Európára szóló hirhedtségre tett szert.

Saphir Zsigmond. 1801-1866. Versíró, lapszerkesztő. Németül írt.

Sárközi György* 1899. Költő.

Sármai József* 1862-?. Ügyvéd, hírlapíró, író, ezredes,

Sármay Márton írói álnév, lásd Bleuer Erzsébet.

Sac Imre, Falk Miksa egyik írói álneve.

Sass Irén írói álnév, lásd Bokor Józsefné.

Sas László. 1891. Hírlapíró, szépíró. Emigráns.

Sas Náci (Adler). 1875-1926. Dalszerző. Ányos Laci testvére.

Sásdi Sándor. 1898. Hírlapíró, regényíró.

Sasvári Armin (Schossberger). 1857-1924. Hírlapíró, műfordító, a Magyar Kereskedelmi Múzeum c. igazgatója.

Satanello írói álnév, lásd Márkus József.

Schenk István, írói álneve Szegedi István. 1886. Volt hírlapíró, költő, ifjúsági író.

Schenk Istvánné* Weisz Ilona, írói álneve Szegedy Ila. 1885. Írónő.

Schnitzer Ignác. 1839-1921. Hírlapíró, Petőfi összes költeményeinek németre fordítója. A Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság kültagja.

Sebestyén Ede (Schossberger). 1875. Volt hírlapíró, író.

Sebestyén Károly (Schossberger). 1872. Kritikus, esztéta, a Színművészeti Akadémia volt tanára. A Kisfaludy Társaság tagja.

Sebesi Ernő. 1893. Megszállott felvidéki vers- és színműíró.

Sebők Zsigmond* (Sternfeld). 1861-1916. Hírlapíró, ifjúsági író (Mackó úr utazásai). A Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság tagja.

Semtei Róbertné* (Goldberger) Bokor Malvin (Bruck). 1885. Az Új Idők munkatársa, elbeszélőíró.

Seress László* (Scheer Lázár). 1875. Az Est főmunkatársa, közgazdász, műfordító.

Sik Sándor* (Schik). 1889. Író, költő, szegedi egyetemi tanár. A Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.

Silberstein Lázár, írói álneve Palágyi Lajos. 1866-1933. Lapszerkesztő, versíró; tanári állásától a kommün alatti magatartásáért megfosztották. A Petőfi Társaság tagja.

Silberstein Salamon* írói álneve Palágyi Menyhért. 1859-1925. Kritikus, bölcsészeti író.

Simon Gyula, Kóbor Tamás egyik írói álneve.

Simonyi Zsigmond (Steiner). 1853-1919. Nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1879).

Somlyó György. 1920. Versíró.

Somlyó Zoltán (Schwartz). 1882-1937. Hírlapíró, költő (Nyugat).

Somogyi Béla* (Steiner). 1868-1920. A Népszava főszerkesztője, szocialista író.

Somogyi Ede. 1852-1920. Lapszerkesztő, nyelvtanító, műfordító.

Sós Endre (Schlésinger). 1905. Magyar Zsidók Lapja főszerkesztője, harcos zsidó fajvédő író.

Spielberger Leo. 1898. Novellista, műfordító.

Steier Lajos. 1885. Történetíró, publicista,

Stein Adolf, írói álneve Stella Adorján. 1897. Hírlapíró, író, színikritikus.

Steiner Andor, írói álneve Szomaházy István. 1866-1927. Hírlapíró, könnyű fajsúlyú elbeszélő művek termékeny szerzője, humorista.

Stella Adorján írói álnév, lásd Stein Adolf.

Stern Miksa Emánuel. 1811-1873. Német nyelvű szépíró.

Strausz Adolf. 1853-?. Néprajzi író, egyetemi tanár, publicista,

Strém István, írói álneve Kanizsai István. 1891. Hírlapíró, versíró.

Sturm Albert (Steiner). 1851-1909. Publicista, műfordító,

Szabados Sándor. 1874. Szocialista író. Kommunista népbiztos, emigráns.

Szabó Ervin* 1887-1918. Szociológiai író. Fővárosi Könyvtár igazgató.

Szabó Imre (Steiner). 1883. Volt hírlapíró, regényíró.

Szabolcsi Bence (Weinstein). 1899. Zenei író, műfordító.

Szabolcsi Lajos (Weinstein). 1889. Az Egyelőség volt szerkesztőtulajdonosa. Szépíró.

Szabolcsi Miksa (Weinstein). 1857-1915. Az Egyenlőség volt szerkesztőtulajdonosa. Karrierjét a tiszaeszlári ügy idejében történt zsidófajvédő kiállásnak köszönhette.

Szalai Ernő* (Schwarz). 1875. Volt hírlapíró, műfordító.

Szalay Mihály (Singer Miksa). 1862-?. Publicista, színműíró.

Szalai Oszkár, írói álneve Oszkár bácsi. 1879. Meseíró.

Szalontay Gyula írói álnév, lásd Fejér Gyula.

Szántó Armand. 1884. Színműíró, filmdramaturg.

Szántó Ferenc* (Brüchler). 1877. Hírlapíró, szépíró.

Szántó György. 1893. Regényíró.

Szántó Kálmán (Schafer). 1861-1923. Hírlapíró, regényíró.

Szász Menyhért. 1893-1939. Lapszerkesztő, költő, ifjúsági író.

Szatmári Mór (Gottlieb). 1856-?. Publicista, író, országgyűlési képviselő.

Szatmári Tiborné* Altai Magdolna (Altmann). 1899. Ifjúsági írónő (Új
Idők, Magyar Lányok, stb.).

Szécsi Ferenc (Schönberg). 1861. Színműíró.

Szederkényi Anna írói álnév, lásd Párniczky Edéné.

Szegedy IIa írói álnév, lásd Schenk Istvánné.

Szegedi István írói álnév, lásd Schenk István.

Szegfi Mór Mihály* 1825-1896. Lapszerkesztő, elbeszélő és regényíró.

Szegő Albert* írói álneve Gyergyai Albert. 1893. Esztéta, műfordító (Nyugat).

Székely Béla. 1892. Volt erdélyi hírlapíró, a Jewish Telegraphy Agency magyarországi szerkesztője, regényíró, műfordító.

Székely Nándor* 1892. Novella- és regényíró.

Székely Tibor* (Spitzer). 1908. Író (Új Idők, Magyar Lányok).

Szekszárdi Molnár István. Versíró.

Szekula Jenő* (Szekulesz). 1880. Volt hírlapíró, regényíró Szél Jenőné írói álnév, lásd Bálint Aranka.

Szenes Béla (Schlesinger), író álneve Szenes ember. 1894-1927. Hírlapíró, humorista, színpadi szerző.

Szenes Erzsi. 1902. Költő (Nyugat).

Szenes Piroska. 1899. Novella- és regényíró.

Szentesi Rudolf, Kiss József egyik írói álneve.

Szép Ernő (Schön Sámuel). 1884. Volt hírlapíró, költő.

Szepesi Miksa, írói álnevei Daday Mihály, Tibor András, 1886. V. Kassai lapszerkesztő, műfordító.

Szepesi Miksáné, Nagy Mici (Grósz Irén). 1905. Volt hírlapíró, vers- és novellaíró.

Szerb Antal. 1901. Irodalomtörténet-író.

Szilágyi Dénes (Silbermann), írói álneve Sabbatai D. 1912. Cionista író.

Szilágyi Géza (Silbermann). 1875. Volt hírlapíró, költő (Nyugat).

Szirmai Rezső* (Schwarzkopf). 1901. Az Est lapok munkatársa, novella- és regényíró.

Szívós Zsigmond. 1897. Regényíró. Szomaházy István írói álnév, lásd Steiner Andor. Szomory Dezső írói álnév, lásd Weisz Mór.

Szőke Szakáll művészeti és írói álnév, lásd Gerő Jenő.

Szőllősi Zsigmond (Deutsch). 1872. A Kakas Márton című élclap szerkesztője, novellaíró, a Petőfi Társaság tagja.

Tábori Kornél (Tauber). 1879. Volt hírlapíró, kriminalista író.

Tábori Piroska írói álnév, lásd Závodszky Lászlóné.

Tábori Róbert (Tauber). 1855-1906. Hírlapíró, az Új Idők helyettes szerkesztője, író.

Tamás István. 1904. Délvidéki volt hírlapíró, író.

Tamás Sári. 1904. Költő.

Tatay Adolf (Frankl). 1840-1901. Vallásos versíró.

Térey Sándor írói álnév, lásd Kuthi Sándor.

Térítő Pál, Kahána Mózes írói álneve.

Tibor András írói álnév, lásd Szepesi Miksa.

Timár Magda. Versíró.

Timár Szaniszló (Kellner). 1859-1917. Hírlapíró, szépíró.

Tolnai Simon (Strausz). 1867. A Tolnai Világlapja alapítója, lap- és könyvkiadó.

Tóváry Jenő írói álnév, lásd Hoffmann Mór.

Török Sándor* (Weltmann). 1904. Hírlapíró, regényíró. A Petőfi Társaság tagja.

Túróczi-Trostler József. 1883. Irodalomtörténész, versíró.

Ujhelyi Nándor, német színműírói álneve Franz Kammerlohr, 1888-1933. Pornográf regényíró.

Ujvári Péter (Groszmann). 1869-1931. Lapszerkesztő, regényíró, a Magyar Zsidó Lexikon szerkesztője. Fia: Ú. László 1900, és Ú. Jenő 1902, szintén írással és hírlapírással foglalkoztak.

Ungar Ludwig, Katscher Berta egyik írói álneve.

Unger Ilona, írói álneve Alba Nevis, 1886. Az Új Idők munkatársa, írónő.

Urai Dezső* (Uffenheimer). 1875. A Tolnai Világlapja volt szerkesztője, író.

Vadnai László* (Wolf). 1904. Volt hírlapíró, kabarészerző (Hacsek és Sajó).

Vajda Ernő (Weisz). 1886. Volt hírlapíró, színpadi szerző, filmíró (Hollywood).

Váli Béla* (Valicsek?). 1857-1896. Színészeti és életrajzíró.

Vámbéry Armin* (Wamberger). 1832-1913. Orientalista, egyetemi tanár, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1860). Fia: Vámbéry Rusztem. 1872. Szociológus. Emigráns.

Vándor Iván írói álnév, lásd Váradi Ilona.

Váradi Ilona* (Weisz), írói álneve Vándor Iván. 1886. Elbeszélő, regényíró; a Magyar Írónők Körének elnöke.

Váradi Ödön. 1874. Humorista (Nagyvárad).

Vargha Ilona, Gerő Ödön egyik írói álneve.

Várnai Dániel (Dezső) (Weisz). 1881. Szocialista hírlapíró, szépíró, műfordító.

Várnai Zseni írói álnév, lásd Peterdi Andorné.

Varsányi Gyula (Klein). 1869-1908. Hírlapíró, költő, színmű- és versíró.

Vasvári István. 1916. Versíró.

Vázsonyi Vilmos (Weiszfeld). 1868-1926. Demokrata politikus, volt igazságügyminiszter. Publicista, versíró.

Vécsey Leo* (Weisz). 1893. Hírlapíró, bűnügyi regényíró.

Veigelsberg Hugó, írói álneve Ignotus. 1869. Író, esztéta, a Nyugat főszerkesztője.

Veigelsberg Leo. 1846-1907. A Pester Lloyd publicistája, író. Ignotus apja.

Vér Andor (Weisz). 1897. Volt hírlapíró, költő.

Vér Mihály írói álnév, lásd Wertheimer Manó.

Verbőczy Aladár, Csillag Károly írói álneve.

Verő György* (Weisz). 1857?. Színész, színműíró, zeneszerző.

Veszelei Károly (Schulteisz). 1867-1902. Versíró.

Vészi Endre (Weisz). 1912. Versíró.

Vészi József (Weisz). 1858-1940. Publicista. a Pester Lloyd főszerkesztője, a darabont kormány sajtófőnöke (1905), országgyűlési képviselő, felsőházi tag. Ifjú korában versíró.

Vészi Margit (Weisz), báró Manticáné. 1885. Volt hírlapíró, belletrista.

Vihar (?) Béla. 1908. Versíró.

Vidor Marcell (Weinberger Mór). 1876. Volt hírlapíró, költő.

Viharos írói álnév, lásd Gerő Ödön.

Villányi Andor (Schwabach). 1889. Volt hírlapíró, szépíró.

Vozári Dezső. 1902. Felvidéki költő.

Vulpes írói álnév, lásd Kálnoki Izor.

Waldapfel József, 1904. Rabbiképző-intézeti tanár, irodalomtörténész.

Wallesz Jenő (Jakab), írói álneve Lynkeusz. 1871. Volt hírlapíró, elbeszélő író.

W. Bartha Emma írói álnév, lásd Weisz Józsefné.

Weigl Géza. 1901. Esztéta, író, műfordító.

Weil Fülöp. Tanító, a XIX. század első felében német verseket írt.

Weiner (Síró) Györgyné, Guthi Erzsébet (Guttmann), írói álneve Guthy Böske. 1901. Színházi író.

Weisz Józsefné, Spitzer Regina, írói álneve W. Bartha Emma. 1890. A Tündérujjak szerkesztője, írónő.

Weisz Manó, írói álneve Szomory Emil. 1876. Író, volt hírlapíró.

Weisz Mór, írói álneve Szomory Dezső. 1869. Volt hírlapíró, színmű- és regényíró, esztéta (Nyugat).

Wertheimer Manó, író álneve Vér Mátyás. 1875. Jogi író, esztéta, novellaszerző.

Widder Dávid, írói álneve Giszkalay János. 1888. Cionista költő, műfordító.

Wiener Jenőné, írói álneve Krasznay F. Mária, 1862. Feminista vezér, ifjúsági író, műfordító.

Wohl Janka*, írói álneve Zichy Camilla. 1846-1901. Írónő, divatlapszerkesztő.

Wohl Stefánia*, 1848-1889. Írónő, divatlapszerkesztő. Finomkodó irodalmi szalont tartottak. Mindkettőjük írói álneve: Egy nagyvilági hölgy.

Wojticzky Gyula. 1887. Volt szocialista hírlapíró, költő.

Zágon István* (Fleischl). 1892. Hírlapíró, humorista.

Závodszky Lászlóné* Tábori Piroska (Tauber).1892. Ifjúsági író. Tábori Róbert és Tutsek Anna leánya.

Zelk Zoltán. 1906. Versíró.

Zempléni Gyula (Pollák). 1856-1906. Hírlapíró, szépíró, műfordító.

Zempléni Gyuláné, Elek Irma (Engel). Ifjúsági író, műfordító.

Zentay Dezső irói álnév, lásd Hoffmann Dezső.

Zerffi Gusztáv* (Hiisch Ignác). 1820. Lapszerkesztő, kritikus, műfordító.

Zerkovitz Béla. 1881. Műdalszerző, színpadi író.

Zerkovitz Szidónia. 1858-?. Írónő, műfordító.

Zichy Camilla írói álnév, lásd Wohl Janka.

Zöldi Márton. 1854-1919. Színész, hírlapíró, színmű- és elbeszélő író.

Zsoldos Jenő (Stern). 1896. Esztéta, irodalomtörténész.

Zsigmond Ede. 1916. Versíró.

Zsolt Béla (Steiner). 1896. Volt hírlapíró, harcos zsidó publicista. Regényíró.

* * *

---

 

Országhódítók 01

 

Országhódítók 02

 

Országhódítók 03

 

Országhódítók 04

 

Országhódítók 05

 

Országhódítók 06

 

Országhódítók 07

 

Országhódítók 08

 

Országhódítók 09

 

Országhódítók 10